Esztergom és Vidéke, 1933
1933-01-22 / 7.szám
Karácsony előestéjén fenyőfűzérekkel díszített parádés ökrösszekér indul el a kastély udvaráról a templomtérre, a szekéren óriási kara csonyfa, tömérdek ajándékcsomag és ruhanemű. A templom előtt meggyújtják a karácsonyfa gyertyáit, a község plébánosa beszédet intéz a gyermekekhez és a szülőkhöz, a gyermekek tanítóik vezetésévei karácsonyi énekeket énekelnek s a jószívű grófné kiosztja az ajándékokat a könnyes szemű gyermekeknek s a meghatott szülőknek... A Virág Egyletnek 275 gyermektagja s 34 felnőtt tagja van. Ennyi gyermeknek ruhát, cipőt, ajándékot osztani még grófi vagyon mellett is hódoló elismerésre méltó keresz'ényi nagylelkűség és áldozatkészség ... És mindez csendben, feltűnés, nagydob és cintányér nélkül történik, nemes egyszerűségben, de krisztusi szellemben. S az a mód, ahogyan ez történik 1 Le style c' est V homme. Itt persze a munka nemes stylusa példázza az embert. Ezek a jócselekedetek Anatole France „Fekete kenyerei." Ezek a jócselekedetek nincsenek benne a napilapok többezerpengős adományrovatában, de bizonnyára fel vannak jegyezve — mint a regénybeli bankár fekete kenyerei — a mennyei főkönyvek megfelelő lapjain. Noblesse oblige, — mondhatná valaki, holott ezeknek az obiigóknak az ideje már rég elmúlt s ma már a latifundiumok is éppen úgy érzik a gazdasági válság súlyát, mint a faluszéli nádviskók. Ma már alig mondhatjuk, hogy az előkelőség és a vagyon kötelez, inkább úgy értei mezhetjük az ilyen nemes akciókat, hogy a krisztusi szeretetnek kell, hogy mindig legyenek jóságos apostolai, nehogy megfogyatkozzék a szegény ember hite, bizalma, reménysége a nehéz megpróbáltatások közepette az evangélium örökszép, kiegyensúlyozó igazságai iránt. A rang, vagyon, mód kétségtelenül sokat érő életemeltyűk, de a megelégedett élethez filozófia kell, a boldogsághoz jó sziv, az igazi lelki örömhöz magas műveltség. Ezt dokumentálja a nemes grófné életstílusából a dunamenti boldog falu kicsi virágpalántáinak ápolása, gondozása is. A legfelsőbb bíróság is felmentette Vécs Ottót a Huszár főispán által indított sajtóperben Kedden tárgyalta a m. kir. Kúria azt a sajtópert, amelyet Huszár Aladár dr. volt esztergomi főispán, jelenleg Budapest főpolgármestere indított Vécs Ottó, lapunk szerkesztője ellen. Mint köztudomású, Vécs Ottó élesen bírálta Huszár főispán ténykedéseit és több cikkben tárna dásokat intézett ellene. A per során Vécs Ottót a törvényszék és az ítélőtábla is felmentetie. Ehhez a két egybehangzó Ítélethez most a Kúria is csatlakozott és igy Vécs Ottó felmentése jogerős. A Kúria az ítélőtábla döntését teljes mértékben elfogadta, mely szerint : Huszár Aladárnak túlerélyes magatartása és intézkedései a közérdeket uem szolgálták és ennek kap csán a véleményszabadság nyilvánítása szempontjából olyan a helyzet, mint megszállt területen. A Kúria ítélete is tehát Vécs Ottót igazolta. A védelmet Károlyi József dr. ügyvéd látta el a Kúrián is. Mentsük és segítsük a szegény és züllés veszedelmének kitett gyermekeket! Az esztergom-szenttamási napközi gyermek-otthon folytatja jótékony működését. Minden a jó lelkek könyörületes felkarolásától függ. Azért kérjük a gyermekmentő lelkeket, ne feledkezzenek meg a szenttamási gyermekotthonról s pénzbeli, vagy természetbeli adományaikat szíveskedjenek, mint az előző években is, a vízivárosi plébániára küldeni. Az intő megjelent. Babérkoszorú érte ! De „est modus in rebus !" Mivel azt az emelkedett, rutinos stílust és magas irodalmi színvonalat, amely az intő-mester rovásában megnyilatkozik, eH sajátítani nem akarom, csak egy egyszerű, naiv mesét mondok el: Megkérdezte a kis madár a pálmafa alatt hűselő oroszlánt: „Állatok királya, miért vagy olyan dühös, és miért ordítasz annyira ?" Feleié az oroszlán: „Nem is vagyok dühös, csak azért vagyok dühös, hogy miért is vagyok dühös, és attól félek, hogy nem hallják meg a han gomat" És valóban, nem minden hallatszik fel az égig, — még kö dös időben sem. Mert csak a köd ereszkedik le, az ég magasan marad. ihm Farsang. A mámoros jókedv, a csapongó dévajság, a leányos mamák szenvedésének, leányaik álmainak ideje — volt. Ki emlékezik a gondtalan vidámságit tréfákra, pajkos dévajkodásokra, melyek Vízkereszt ünnepétől hamvazószerdáig nappallá varázsolták az éjszakát is ? Különösen az olaszok, franciák voltak a rég elsüllyedt békevilág aranyos kedvű tréfacsinálói, viharosan dévajkodó népei. A hires velencei, nizzai karneválok, a kölni „Rosenmontág" a németországi „bolondok keddje", a húshagyókedd mókái, az álarcosbálok, virágcsaták, a párisi kövér ökör körül vezetése (mardi gras) húshagyó kedd napján alighanem viszahozhatatlanul elsüllyedtek a keserű szájízt okozó, végzetes „ma" nyomasztó bajai közepett. A végeláthatatlan sorú magyar bálok és bá lozók is nagyon megritkultak. Megkomolyodtak volna az emberek ? Talán ez is közrejátszik, De kinek van ma dévajságokhoz kedve, mikor az ország darabokban, kasszája üresen, fiai tépetten s főképpen hol rá a pénz ? Pénz mely nemcsak az ádáz hadsergek csatáját dönti el, hanem a szép nem furfangos hadjáratát is a nőtlen fiatalemberek ellen 1 Bizony nagyböjti hangulatban él ma farsang idején az egész világ. Az évek óta tartó véres farsang után beütött komor nagyböjt hangulatában. A háborút mámorban folytatták, delíriumban fejezték be ós szadizmussal kötötték meg az u. n. „békét". Az apák évekre elfogyasztották a gyümölcsöket s a fiaik leányok, unokák fogva vásik még ma is bele ... Nem sajnáljuk a kicsapongó kedvű farsangok bakacsinba öltözését, csak egy kis jókedv, egy kis gondtalanság, derű ránkférne már, hogy acélosabbak legyenek izmaink nem a rumba, a fox vagy a bigin ropására, hanem arra a táncra, mely visszaszerzi nekünk hazánk letépett részeit s mámoros örömbe ringat bennünket. De mikor fog elkövetkezni reánk ez a farsang, Uram Isten, mikor? Az alispán állapota. Palkovics László alispán betegségében, értesülésünk szerint, javulás állott be, amely tartósnak mutatkozik. Jegyzőválasztás. Reviczky Elemér főszolgabíró elnökletével Úny községbe.i jegyzőválasztás volt. Egyhangúlag Bendessy Béla tokodi adóügyi jegyzőt választották meg. • Az Esztergomi Kereskedő Ifjak Önképző Egylete f. hó 15-én tartotta ez évi rendes közgyűlését. A közgyűlés határozata szerint az Esztergomi Kereskedő Ifjak önképző Egylete nem oszlik fel, sem nem szünteti be működését, hanem a nehéz gazdasági viszonyok dacára is tevékenykedni kivan. A közgyűlés egyhangú lelkesedéssel az alábbi tisztikart választotta meg. Elnök: Bodó István. Alelnök: Kovács (Kohn) Jenő. Titkár : Lőwy Sándor. Ügyész: dr. Berényi Zoltán. Pénztáros : Zechmeister Lajos. Jegyző : Ray Béla. Könyvtáros : Sipeki Sándor. Számvizsgálók : Karácsonyi István és Neumann Jenő. Ellenőr : Faal Antal. Háznagy : Láng Jenő. Választott még a közgyűlés egy 8 tagú választmányt is. Itt emiitjük meg, hogy az Esztergomi Kereskedő Ifjak önképző Egyesülete szombaton esténként (9 óra kor) összejöveteleket tart, ahol minden tagot szívesen lát a Vezetőség. A Bakács-kápolnai Mária Kongregáció férfi tagjait felkérjük, hogy ma vasárnap d. u. 4 órakor a rendes havi ájtatosságon minél számosabban megjelenni szíveskedjenek. Vezetőség. Kisgazda és Polgári bál. Február 4 én, szombaton este 8 órai kezdettel a Fürdő szálló színháztér mében az esztergomi kisgazda és polgári társadalom megismétli a tavaly nagyon jól sikerült bálját.' A bál zárTKoru lesz, meghívókat bocsátanak ki és a befolyó tiszta jövedel met a szegény gyermekek felségé lyezésére fordítják. Népművelési előadás lesz január 29-én, vagyis jövő vasárnap m Szent györgymezőn, a Kath. Olvasókörben és pedig délután 4 órakor a tanuló ifjúság, este 6 órakor pedig, műsoros estély keretében a felnőttek részére. Rendes helyárak nem lesznek. Teadélután az Ínségesek ja vára. Városunkban az Ínségesek javára f. évi február 15-én tartandó nagyszabásúnak Ígérkező, tánccal egybekötött teadélutánra folynak elő készületek. Minderről a jövő számunkban már bővebben is Írhatunk. „Fehér Rózsa" bál. A Kereske delmi szaktanfolyam végzett növendékeinek szövetsége elhatározta, hogy február 18-án szombaton „Fehér Rózsa"-bá\t rendez. A bál iránt igen nagy az érdeklődés az esztergomi fiatalság körében. Lemondott iparjogáról. Még egy év hiányzott csak, hogy megérje iparos működésének 50. évfordulóját. Csak egyetlen év. Negyenkilenc esztendőt tisztességben, becsületben, szorgalomban töltő t el, az ötvenedik évet, a jubileumot már nem érhette meg, mert a gazdasági helyzet rideg, kegyetlen, érzéketlen, nem ismer se< örömet, se jubileumot, nem értékeli, hogy ötven évet eltöltött munkásság érdemet és megbecsülést jelent. Le kellett mondania iparjogáról, mert nem birja a súlyos terheket tovább viselni, nem birja az adókat, amelyek a mai iparost nyomják. Mennyi keserűség, mennyi fájdalom is lehet ebben a le nondásban! Egy élet gazdag munkássága egyszerű aktával fejeződött be. Por fogja belepni az aktát és egyszer, majd valamikor, ha vala'd lefújja róla a port, a mai idők rettenetes képét olvashatja ki az aktából. Ha e sorok irója döntietne az ügy fölött, azt mondaná : hát érdemes uram, kedves mester, elengedem az ötvenedik év adóját és Ülje meg iparosságának aranylakodalmát örömben, békességben és jó egészségben. Mindez az Ur 1933. esztendejében, Esztergomban történt, (v. o.) Vitézi bál. A Vitézi Rend hagyományos, fényes bálját a Kormányzó Ur Őiőméltósága fővédnöksége alatt f. évi február hó 4-én, szombaton este 10 órai kezdettel rendezi meg a budapesti Vigadó öszszes termeiben. Tekintettel az uralkodó gazdasági helyzetre az Országos Vitézi Szék alapos megfontolás után döntött a bál megrendezése mellett, mivel ellenkező esetben nagyszámú munkás kés esett volna el a bál előkészületeivel stb. járó kereseti lehetőségektől. Tekintet nélkül arra, hogy egyes személyiségeknek szokás volt-e eddig meghívót küldeni, ez évben csak azoknak küld a rendezőség, kik azt igénylik a balirodától: Budapest, IV. Váci-utca 62. földszint 7. sz. (Telefon 835—77.) Részletkérdésekben készségesen szolgál felvilágosítással a Varmegyei Vitézi Székkapitányság: Esztergom, Varmegyeháza. Istentisztelet a református tem plomban. F. hó 22-én a ref. templomban Sebestyén Jenő budapesti ref. lelkész tartja a délelőtti istentiszteletet. D. u. 5 órai kezdettel az egyház új kultúrtermében vallásos estély lesz, melyen Sebestyén Jenő előadással vesz reszt. Az egyház vezetősége ezúton is meghívja az érdeklődőket és a gyülekezel tagjait. Vizdijkedvezmény a gazdáknak. Az állatok utáni vizdijak ügyében a város közgyűlése elhatározta, fhogy az 1927. és 1928. években az [állatok után kivetett vizdijat visszaímenőieg törlésbe hozza mindazon háztulajdonosoknál, akik egyéb vízdijhátralékukat legkésőbb a folyó év július l-ig kifizetik. Az állatok után eddig befizetett vizdijat, mint túlfizetést javukra irják. Akik hátralékukat a kitűzött ideig nem rendezik, ezen kedvezménytől elesnek. Becserélik a Szent Erzsébetbélyegeket. A kereskedelmi miniszter a Szent Erzsébet emlékbélyegeket 1932. év végével a forgalomból kivonta. E bélyegek már postai küldemények bérmentesítésére már nem használhatók; ezekkel ellátott küldeményeket a postahivatalok bérmenteileneknek tekintik és portóval terhelik. Abból a célból, hogy a közönséget károsodás ne érje, a Szent Erzsébet emlékpostabélyegeket folyó hó 31 ig bezárólag bámely postahivatal más forgalomban lévő postabélyegekre díjmentesen kicseréli. Baleset munkaközben. Bednar József és Skultéti Antal gyári munkások munka közben súlyosan összeégették magukat. Bednar a lábán, Skultéti a karján szenvedett égési sebeket. Mindkettőt a Kolosba szállították. ""Ur a híres Paracelsiis-sör «* aiM » , ** a a „Három Szerecsen'-ben
