Esztergom és Vidéke, 1933

1933-08-03 / 61.szám

ESZTERGOHJ/IDCKE ÖTVENNEGYEDIK ÉVF. 61. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenként kétszer KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP 1933 CSÜTÖRTÖK, AUGUSZTUS 3 Előfizetési ar 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 20 fii. . Önmagunkról Azt hiszem, nem nagyzolás, nem kérkedés, ha azt állítom, hogy társadalmi igényeink és szükségleteink között egyik leg­égetőbb és legéletbevágóbb, leg­fontosabb a sajtó kérdése. Azé a nagyhatalomé, amely az em­berek mindennapi szellemi táp­láléka. És ez a táplálék, ez az újság politizál, de igen nagy mértékben moralizál is; szóra­koztat, de indít és lendít is, lelkesít, vagy elkeserít, szerete­tet vagy gyűlöletet akar az ol­vasóban felkelteni, beleavatko­zik nemcsak a közéletbe, ha­nem sokszor a magánéletbe is ; hozzászól a vallás és erkölcs legkényesebb kérdéseihez, a tu­domány és művészet alkotásait a saját felfogása szerint ma­gasztalja vagy lekicsinyli; bűn­tényeket, botrányokat saját er­kölcsi szemüvegén keresztül nézi és világítja meg, — szó­val az újság világnézetet tár az olvasó elé nap-nap után, hét­ről-hétre, talán öntudatlanul, de mégis azzal a céllal, hogy az olvasó lelkébe ennek a világ­nézetnek elveit, felfogását be­oltsa. Az újság tehát manapság — természetes itt a nagy nemzeti sajtót értem elsősorban, s csak azután kisebb mértékben a he­lyi heti lapokat — a modern világ prédikálószéke, amelyből naponként, hetenként százak­nak és ezreknek szólhatunk, s így ezen társadalmi rétegek gondolkodásmódját, világnéze­tét, erkölcsi felfogását, politikai hovafordulását irányíthatjuk. Éppen ezért, mivel ilyen nagy, fontos, mondhatnánk szent hi­vatása s egyben kötelessége van az újságnak, a sajtónak, joggal kérdezheti, — kérdeznie kell — a köznek, az olvasótá­bornak kik prédikálnak erről a szószékről a magyar keresztény társadalomnak (országos viszon­latban!), kik az esztergomi leg­nagyobbrészt katolikus közön­ségnek (helyi vonatkozásban!) ? De számot kell vetnünk saját magunkkal is: kik vagyunk, miért, hogyan vagyunk ? És itt a nyilvánosság előtt felelhetünk az olvasók esetle­ges kérdésére, nyilvánosságra hozhatjuk Önvizsgálatunk ered­ményét : tudjuk, hogy az új­ságírói szószékre jóformán min­denki felléphet, — az újság­írói pálya azt lehetne mondani az egyetlen, ahol a társadalom, a hatalom nem kér semmiféle biztosítékot, befejezett, megha­tározott műveltséget, kvalifiká­ciót — itt bárki beleszólhat a politika, az erkölcs, a világ­rend, az Egyház, a társadalom legkényesebb kérdéseibe; itt bárki bírálhat, itélkezhetik, ta­níthat, mesélhet, ismertethet, — nem kérdezi senki (legföljebb elvétve a helyi szó-, eszmecsa­tákat !): van-e erre jogosultsá­god, kellő képzettséggel ren­delkezel-e, van-e lelkiismeretes­séged, felelősségérzésed ? Tud­ják, itt legtöbbször elég, hogy valaki jól forgassa a tollat, hogy felléphessen a köz, a társadalom tanítója, bírálója, kritikusa gya­nánt ! Mégis! önmagunkra nézve, a helyi sajtóra vonatkozólag valljuk, akarjuk ezt az elvet érvényesíteni, amelyet a po­gány Cicero mondott: a szó­nok — a mi értelmezésünkben : az újságíró — legyen oit bo­nus, jó ember, aki szavának hatalmával másokra hatni akar. Igen! Az újságíró legyen oir bonus, tisztességes és jó ember, aki tollával nap nap után embertársai szellemét, gondolkozásmódját, lelküle­tét befolyásolja. Ez a mi igéretünk: tisztességes, lel­kiismeretes, felelősséget ér­ző és értő egyéni munka, nemesak jó stilus, de jó lel­kület is! H. A. mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm Nagyboldogasszony napján nagy arató ünnepély lesz a szigeten Az a siker, mely a MOVE mult évi aug. 15-iki aratóünnepélyét ki­sérte, arra buzdította a helyi MOVE egyesület vezetőségét, hogy az idén még szélesebb keretek kö­zött rendezze meg a nagyboldog­asszonyi aratóünnepélyt. Az egyesület vezetősége már he­tek óta a legnagyobb gonddal állítja össze az egész napot kitöltő prog­rammot. A Nagyboldogasszony-nap­ján idezarándokló fővárosi és vidéki közönségnek az ünnepség révén bő­séges alkalma lesz, hogy szolid és kellemes szórakozásban legyen része. A rendezőbizottság a legnagyobb kö­rültekintéssel végzi feladatát, hogy mind a város közönségének, mind az idejövő idegennek felejthetetlen ünnepélyben legyen része. A részletes programmot a kifüg­gesztett, aratőünnepélyt hirdető pia kátok szellemes sorokban hirdetik, Azzal a céllal végzi a MOVE ezt az évenként megismétlődő aratóünne­pélyt, hogy városunk legnagyobb ünnepének olyan köntöst adjon, mely a népiélekhez legközelebb áll. Az ünnepély felvonulással kezdődik és a sportrésze mellett a legkülönbö­zőbb egyéni és társas szórakozások adnak lehetőséget mindenkinek, hogy pár fillérért ünnepi hangulatot sze­rezzen magának. Az ünnepély egyes részletét is ismertető beszámolónkat az ünne pély napjáig minden egyes számunk­ban fogjuk közölni, hogy közönsé­günk a legteljesebb tájékozódást nyer­hesse aug. 15-ig. Addig is felhívjuk a közönség fi­gyelmét az aratóünnepre, mely pó tolni kívánja városunkban a sokáig nélkülözött népies szórakozásokat és mulatságokat. A MOVE vezetősége felkéri ezú­ton is a vásározókat, cukorka-, fagy­lalt- és játékárúsokat, mutatványo­sokat, artistákat, körhintásokat, cir­kuszosokat, kik az aratóünnepélyen részt óhajtanak venni, a helylefog­lalás miatt személyesen vagy levél­ben jelentsék be ezen szándékukat Schönwälder Józsefnél Uri-utca 7. szám alatt. Uj kéményseprési dijakat állapított meg a kereskedelmi miniszter A súlyos gazdasági helyzet, vala­mint a városok és községek külte­rületén lakó szegényebb lakosság ér­dekeinek védelme indokolta tette a kéményseprési díjak, valamint a kül­telki kémények seprési kötelezettsége tekintetében az ország egész területére kiterjedő általános irányelvek meg állapítását. Ehhez képest a kereske­delmi miniszter a következőket ren­delte el; Kis- és nagyközségekben, vala­mint törvényhatósági jogú és me gyei városokban a kéményseprő ipa­ros részéről 1933. évi március hó 31-ike után végzett munkáért járó dijak nem haladhatják meg az alább megállapított árakat. Ennek folytán a törvényhatóságok és megyei váró sok szabályrendeletében, valamint közgyűlési határozatában megállapí­tott — a közzétett jegyzékben fog­laltnál azonban magasabb — dijak helyébe az alább%özölt dijak lép­nek életbe : I. CSOPORT. (Csak kéményseprővel végeztethető munkák, A zárójelben lévő dijak a kis és nagyköz­ségekre vonatkoznak.) 1. Egy földszintes épület kémé­nyének egyszeri tisztítása, tekintet nélkül a kémény szerkezetére és anyagára 16 fii. (18 fii.) 2. Minden további épületosztály (emelet) után 6 fii. (6 fii.) 3. Az egész éven át rendszeres használatban lévő kéményért (ha­vonta egyszer évenkint tizenkétszer seperve) az 1. illetve a 2. tétel alatti dijak tizenkétszerese fizetendő. 4. A csak téli vagy nyári félév­ben rendes használatban lévő kémé­nyért (hatszori seprés)- az 1. illetve a 2. tétel alatti dijak hatszorosa fi­zetendő. 5. A gyakoribb tisztogatást igénylő kéményeknél az 1. illetve a 2. tétel alatti dijak arányos többszöröse fi­zetendő. 6. Egy új kémény átvizsgálásáért (első tisztítás, lehúzás, legolyózás) 50 fii. (50 fii. 7. Keménytoldalék tisztításáért az első méter után méterenkint 6 fii. (6 fii.) 8. Füs'csatornák tisztításáért két betorkolásnál 12 fii. (12 fii.) II. CSOPORT. (A kéményseprő, a háztulajdonos, vagy cse­lédje által végezhető munkálatok. A zárjel­ben lévő d jak a kis- és nagyközségekre vonatkoznak. 9. Takaréktűzhely tisztítása 1 sü­tővel vagy sütő nélkül (2 m. hosz­szuságig a cső is benn foglaltatik) 20 fii. (16 fii.) Takaréktűzhely tisztítása 1 sütő­vel és 1 üsttel vagy 2 sütővel 30 fii. (24 fii.) Takaréktűzhely tisztítása két sü­tővel és 1 üsttel vagy 3 sütővel 40 fii. (30 fii.) Takaréktűzhely tisztítása nagyobb vendéglőkben, kórházakban, urasági konyhákban 60 fii. (50 fii.) 10. Kályha (szobafűtésre) tisztítása, beleértve 2 m. hosszú csőtisztítást, kisebb 20 fii. (16 fii.), nagyobb 30 fii. (20 fii.) 11. Fürdőszobakályha tisztítása 30 fii. (20 fii.) 12. Csak a cső vek tisztítása vagy a 9—11. tételek alatt emiitett 2 mé­teren túl terjedő csővekért méteren­kint 6 fii. (6 fii.) 13. Gyárkémények egyszeri tisz­tításáért méterenkint 40 fii. (40 fii.) 14. Mosó vagy melegítő katlan tisztítása 30 fii. (20 fii.) 15. Cserépkályhák, szárítók, fűtő­házi füstfogók, gőzfűtőkazán, gyár­üzemű gőzkazán, különleges szerke­zetű kályhák és más itt fel nem so­rolt fűtő- vagy füstvezető szerkezet tisztítása egyezség szerint. Ugyanezek a díjtételek érvényesek a külterületen is, favardijak, távol­sági dijak nem számithatók fel. A kötelező szakszerű seprés alól men­tesített házak kéményeit is köteles kívánatra a kéményseprő kitisztítani, de csak a kérdéses épület közelé­ben végzett sorseprés alkalmával. Ettől eltérő esetben külön meghí­vásra végzett tisztítás díjazása kü­lön megegyezés tárgya. Tanyai rendszerű községek és vá­rosok külterületén egymástól távol és szétszórtan fekvő tanyai, vagy pusztai épületek kéményei kémény­seprő által való tisztítás kötelezett­sége alá nem esnek. É kémények után, ha azok tisztításánál a kémény­seprő munkáját nem veszik igénybe, kéményseprési dijat nem kell fizetni. Ez a rendelkezés irányadó a váró-

Next

/
Oldalképek
Tartalom