Esztergom és Vidéke, 1933

1933-07-20 / 57.szám

EOTIRGOODfKE I ÖTVENNEGYEDIK ÉVF. 57. SZÁM 1933 CSÜTÖRTÖK, JULIUS 20 Szerkesztőség, kiadóhivatal :Simor-u. 20 KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Előfizetési'ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Megjelenik hetenként kétszer > Csütörtökön 10, vasárnap 20 fii. Ausztria felé (x) Régi dolog már, hogy ha kisember, ismeretlen ember mond nagy és jó dolgot, nem igen vagy egyáltalán nem fi­gyelnek rá azok, akiknek éppen a legjobban és a legelőször kellene tanulniok az okos mon­dásból. Ha azonban a nagy emberek közül mond valaki okosat, akkor márcsak azért is okosnak és nagyjelentőségűnek kell vennünk a mondást, mert nagy ember mondta. Manapság nagy dolgot és okosat csak az mondhat, aki az uralkodó po­litikai pártnak a hive. Leg­alábbis csak akkor ismerik el az okosságot és a mondás nagyságát, ha valaki közülök, az uralkodó táborból való. Ezek a mondatok váltogat­ják egymást bennünk, amikor mind a vidéki, mind a fővá­rosi újságokban azt olvassuk, hogy végre Ausztria felé orien­tálódunk. Természetesen — mondják — ez az orientálódás a Gömbös-kormány okos poli­tikájának a kezdő-eredménye. Ma már egészen nyíltan hall­juk hangoztatni azoktól, akik nemrég még Bethlennek voltak nagy hivei, hogy Bethlenben csalódtak, hogy az a Károlyi jónak jó miniszterelnök volt, dehát gyenge volt. Uj „Politikai divatok"-at lehetne ma irni, mert hiszen ma az a divat, hogy csak a mostani kormány jelenti a megváltást. Bármennyire is életrevalónak és egyedüli jó útnak tartjuk is, hogy Ausztria felé kell keres­nünk a mi gazdasági helyze­tünk kulcsát, mégis a „Politikai divatok" mai szemelvényei közé kell soroznunk az uj jelszót: Ausztria felé. Azaz nem is annyira a jelszót, mert hang­súlyozzuk, ez a jelszó nagy­szerű és aki először mondotta, az fején találta a szöget — ha­nem azokat a jó urakat sze­retnők megrajzolni a „Mai po­litikai divatokéban, akik olyan nagyon is tömjéneznek és tap­solnak a jó jelszónak, mert ezek a jó urak tapsoltak már kevésbbé jó jelszónak is. A fontos, hogy mindig tapsol­janak. Pár évvel ezelőtt, hiszen teg­nap volt, Bethlen kormányzása alatt, Esztergomban egy poli­tikai beszédet hallgattunk végig. A szónok, akit keresztény po­litika hatott át, ellenzéki szel­lemben, illetőleg a való hely­zetnek megfelelően, gondolkozó vizsgálódással mondta el be­szédét. Ez a szónok már akkor hangoztatta, ha a kormány he­lyes külpolitikát akar folytatni és eredményeket elérni, akkor Ausztria felé kell orientálód­nunk. Akkor az egyik eszter­gomi lap azt irta, hogy a szó­banforgó szónok izgató, ellen­zéki, a kormány működését biráló beszédet mondott, szinte lebecsmérelte a valóban okos, életrevaló és már akkor a ti­zenkettedik órában elhangzott beszédet. Bár a beszéd nagy hatást váltott ki a közvélemény körében, hivatalos helyen még csak fel sem pillantottak. Persze, mert akkor az volt a politikai divat, hogy Spanyolországból spanyolviaszkot importáljunk. Hangsúlyozzuk: a legrövi­debb, a legjobb, a legcélrave­zetőbb politikai és gazdasági üt Ausztria felé nyilik, hirdet­tük és helyeseltük ezt a gon­dolatot pár évvel ezelőtt is, most is valljuk ezt a politikát de, hogy mégis észrevételt te­szünk ezzel kapcsolatban, azt azért tesszük, mert figyelmez­tetni akarunk: nem a cégér mutatja a jó bort, hanem a bor ize. Az Esztergomi Kat. Legényegylet ós az elnökválasztás Hétfőn este gyűlés volt a Kat, Legényegyletben. Ezen a gyűlésen egyházi elnököt akartak választani, vagy legalább is az egyházi ehnk személyében megállapodni. A gyű­lést — szerintünk — sem alkalmas időben, sem az ügy méltóságához mérten tartották. Tudjuk, Mátéffy Viktor volt bel­városi plébános lemondott a legény­egyleti elnökségről és most megfe­lelő utódról akarnak gondoskodni. Már régen aktuális lett volna szá munkra, hogy a Legényegylettel, egyleti életével, irányításával és kul­turális, de legfőképen szociális ren­deltetésével foglalkozzunk, de mivel éppen Mátéffy Viktor lemondása miatt nem akartuk a kérdést bolygatni, a várakozás álláspontjára helyezked­tünk. Igy helytelenítettük többször is a Legényegyletnek politikai ki­használását, különösen az elnökség részéről. Ezért a múltban mi is és mások is távoltartották magukat a Legényegylettől. Ez az árnyék vetődik most a hét­fői elnökválasztás színpadára Kér­dezzük : számoltak ezzel ? Nem szá­moltak. Mert, ha számoltak vulna, először annak is meg kellett volna történnie, hogy Máté[ffy Viktor le­mondásával a többi vezető közt is legyen változás. Röviden ezzel in do koljuk meg ennek szükségét, hogy mindenféleképen kívánatos : a más, politikamentes — legényifjúságunk szellemi, erkölcsi kiképzését, sokszor anyagi támogatását szolgáló — szel­lem vonuljon be a Legényegyletbe. Az első fontos és sürgős teendő, hogy megfelelő, rátermett, a Legény­egylet tagjainak óhajtása szerint — nem pedig a mult érdekeit szolgáló egyéneknek vágya szerint —• a vái ros katolikus közönségének megelé­gedésére egyházi elnököt válasz­szanak. Ami a megválasztandó egyházi el­nök személyét illeti, nekünk az az óhajtásunk és véleményünk, hogy erre a tiszteletbeli állásra egy egy­házi méltóságot kérjenek fel. Más városban is igy van ez s igy volt ez azelőtt nálunk is, mert az egye­sületi élet irányítását, a munka szer­vezését rendszerint az egyházi má­sodelnök, egy rátermett káplán végzi. Azt akarjuk, hogy a Legényegylet igazi hivatásának, katolikus missió­jának, szociális, emberbaráti és kul­turális rendeltetésének éljen. Ezeknek figyelembe vétele mellett várjuk a legényegyleti vezetőség át szervezését és az új szellem bekö szöntését. A hétfői gyűlésen, mint értesülünk, nem tudott a választmány az egy­házi elnök személyében egyhangú­lag megállapodni, végül is úgy ha­tároztak, hogy kikérik az aula véle menyét. Magánnyomozó iroda. Szabó Albert nyugalmazott detektivfelügyelő m. kir. államrendőrség által engedé­lyezett magánnyomozó irodája Esz­tergomban, Deák Ferenc-u. 15. sz. alatt. Megfigyel, informál, kényes ter­mészetű ügyekben nyomoz, okmányo kat beszerez, ismeretlen helyen tar­tózkodó vagy eltűnt egyéneket fel­kutat, úgy bel- mint külföldön. Ojtó gumi, ojtó pamut, ojtó kés, ojtó viasz Schwachnál. Készülődés Esztergom­ban a világjamboree-ra Egy nemzetközi város, egy modem Babilon készül, épül fel a gödöllői parkokban : a világ jamboree. Négy­száznyolcvan katasztrális hold terü­leten napról napra szélesebb arányok­ban bontakozik ki a gödöllői cser­kész világtábor, hogy rövid időn belül, két hét múlva, augusztus 2-án, az ünnepélyes tábornyitással meg­kezdődhessék a „Jámboree 1933" lüktető élete, hogy a földkerekség minden népét és nemzetiségét ma­gába foglaló, különös és érdekes új város, amely mintegy 35 ezer lelket számlál majd — bemutathassa két héten át a maga közös s egyéni értékeit a 19 ezer idegen s bizony­nyára több százezer magyar érdek­lődő előtt. Óriási készülődés a tábor helyén, nagy izgalmak, előkészüle­tek a különböző cserkészcsapatok­ban, bizottságokban mindenütt. E készülődésből, előkészületből Esztergom városa, közönsége sem marad el. Az esztergomi cserkész­csapatok Helyi Bizottságának, az a kitüntetés jutott a gödöllői IV. Cser­kész Világtáborozás Parancsnoksá­gának megbízásából, hogy az Esz tergom ősi városába augusztus hó 8 án és 12-én induló és a világ min­den tájáról összesereglett cserkészek kirándulását előkészítse. Az eszter­gomi cserkészcsapatok Helyi Bizott­sága az előkészítés és a vendég­cserkészek méltó fogadására széles­körű „ Társadalmi Fogadóbizottság" ­ot alakított, amelynek tagjai dr. Lin­gauer Sándor főispán, a fogadóbi­zottság diszelnökének meghívására július 17-én d. e. 11 órakor nagy számmal jelentek meg a vár­megyeház dísztermében tartott elő­készítő megbeszélésen. Az előkelő hölgy és férfiközönség felállva mondta el a főispán után a „Magyar Hiszekegy" et. A főispán: őszinte, hazafias érzéssel köszönti az egybegyűlteket. Örül, hogy ily impozáns számban jelentek meg s hogy felhívása visszhangra talált. Arról van szó, hogy megmutassuk az egész világnak, hogy mi az a magyar vendégszeretet; arról, hogy meglássák az idegenek, hogy hogyan tudjuk fogadni azokat, kik szeretet­tel hozzánk jönnek. Ezt a nagy ér­deklődést, lelkes odaadást tartsák fenn a fogadás idejére is I Utána dr. Kemenes Illés c. kir. tank. főigazgató utal dr. Fodor Fe­renc egyetemi tanár, a cserkészek kirándulásait intéző bizottság veze­tőjének felszóllitására, s hangoztatja, hogy „ez a fogadás kötelességünk, mert a mi cserkészeinket mindenütt — bár a legkisebb számban jelentek is meg valahol — a legszivélyeseb­ben fogadták." Kettőt kér különö­sen : hogy a Fogadóbizottság tagjai pontosan, teljes számban jelenjenek Inius hó 20-án csütörtökön este 8 órától folytatólag MOZGÓBAN Fordulatos szerelmi történet

Next

/
Oldalképek
Tartalom