Esztergom és Vidéke, 1933

1933-07-09 / 54.szám

Látogatás a cementkartelléknél Sokat hallottunk és hallunk be szelni a kartellről, de részleteket nem igen tudtunk meg eddig, A gazdasági bajos egyik főokának a kartelt tartják, de döntő tényekkel nem támasztották ezt alá. A kartelek között a legnagyobb kilengést a cementkartel mutatja. Működése antiszociális, megbénítja nagyrészben az építőipart, a legjobban bizonyítja a technokrácia pusztító erejét és az első volt a munkanélküliség előidézésében. A cementkartell legnagyobb gyár telepe Lábatlanon van. A budapestbécsi betonút mellett emelkednek nagy épületei és gyárkéményei, szín te impozánsan hat nagy tömegük. A Dunától az országút választja el a gyárat. A hajóról néző utas a parton végig gyártelepeket lát és az a benyomása támad, hogy erősen ki fejlődött ipar élteti ezt a vidéket. Az idegen megfeledkezik arról, vagy nem tudja, hogy a Duna közepe trianoni határt képez és hogy a szép látványosságot nyújtó gyártelepek mögött a Kartel réme húzódik meg láttatlanul. Dübörgő zajjal zakatolnak a gé pek, csikorognak a drótkötélpálya csilléi, dudálnak az országúton az autók, a Dunán motóroshajó pöfög Az árokban emberek, itt kártyáznak, ott hanyatfekve az eget nézik. Az országútat örökös vándorok járják, „utazó" munkanélküli iparosok. Olya nok, mint a baraberek. Egyik se áll meg a cementgyár kapuja előtt, hogy bemenjen munkát kérni. Pedighát a lábatlant cementgyár amerikai mére tekben dolgozik. A méretet azonban nem az emberek száma teszi, ha nem a termelés, ami kartelviszonylatban azt jelenti, hogy a kisebb gyárakat teljesen ki tudja szorítani a piacról. Ennek igazolására nem kellmesz szire mennünk. Ha keresztülmegyünk Nyergesújfalun, elmegyünk a volt Sátori-féle cementgyár mellett. Ez a gyár áll. Azelőtt többszáz munkást foglalkoztatott. Most egy lélek sem látszik a nagy gyártelepen. A kar tel állította le a gyárat, miután azt nagy árért megvette. A munkásokat máról-holnapra szélnekeresztették. Érdeklődtünk, hány munkást fog lalkoztat ma a lábatlani cementgyár — Harminc ember most a létszám — kapjuk a feleletet. Hihetetlenül hangzik ez. — De hiszen oly nagy zakatolással működik a gyár, hogy maguk nak a gépeknek a kezelése megki ván ennyi munkást. — A gyár olyan modern gépekkel és felszereléssel rendelkezik, — kapjuk a feleletet, — hogy szinte fölösleges az ember. — Ez a technokrácia. — 1925-ben építették át a gyárat. Holland, német és angol szakemberek és munkások szerelték fel a gyárat. A magyar munkásokkal együtt ezerötszáz ember volt a létszám. — Mennyi volt a kartell előtt a munkások létszáma ? — 4—500. Ebből csak harminc dolgozik ma. Ez a vidék hemzseg a munkanélküliektől — Mennyi ma az órabér ? — 25—30 fillér. Kenyérre sem elég. — És azelőtt? — Azelőtt a munkás megkeresett egy mázsa cementet. Ma négy nap alatt keresi ezt meg. De ne tessék azt hinni, hogy mindennap dolgozik a munkás. A gyár hetenkint csak pár nap alatt foglalkoztatja. Azután csak 2—3 hónapig tart a munka. Az év több hónapjában áll a gyár. A 30 munkással és a modern gépekkel 2—3 hónap alatt annyit tud termelni ma a gyár, mint azelőtt 400—5C0 munkással egész év alatt. A gyár fokozatosan leépítette üze ezzel a leépítéssel párhuzamosan csökkentette-e az üzemi kiadásokat is. Az üzemi kiadások egyik legnagyobb tétele a vezérigazgató fizetése. A lábatlani adólajstrom szerint évi 8000 pengő jövedelmi kereseti és külön adót fizet. Képzelhetjük, mennyi akkor a fizetése. összehasonlitásképen igen fontos megemlíteni, hogy amig a vezérigazgató ilyen nagy adót fizet, addig a gyár, a hatalmas cementkartell fő telepe társulati adó cimén csak 1500 pengőt fizet a községnek. Ez az aránytalanság igazságtalan. A társulati adó miatt községi feljelentést tettek a pénzügyminiszternek és meg is indult a vizsgálat. A pénzügyminiszter jelentést kért, a község ezt el is küldte, de ezenkívül semmi sem történt. Hogy milyen magas árakkal dolgozik a cementkartell, erre jellemző példa, hogy az iüén — ugyancsak Lábatlanon — megalakult egy kisebb cementgyár, amelynek nincsenek olyan drága modern gépei, mint a kartell kötelékébe tartozó nagy gyárnak, nincsen drótkötélpályája a nyersanyagot fuvarosokkal szállíttatja a gyárba, a kezdet nehézsé geivel is küzd és mégis 80 pengő vei olcsóbban adja a cementet va gonté élben, mint a karteligyár. Az autón utazó idegenek sokszor látnak csoportosulást az itteni gyá rak kapuja előtt. De hiába állnak, hiába várnak a murkanélküliek, hogy munkát kapjanak. Elkeseredéssel be szélnek a dolgozni akarók szomorú napjaikról. Mi ismét végig tekintünk a hatalmas cementgyár égnekmeredő kéményein, sárga porral belepett épületein és keressük azt a ször nyet, amelyet nem lehet látni, csak rettenetesen érezni, amelyhez félnek közeledni és amelynek Kartell neve. Vécs Ottó Julius 16-ára halasztódott a rossz idő miatt a Siófok-Tihanyi kirándulás Kik temethetők el a magyar Pantbeonba A kultuszminiszter elkészítette a budapesti egyetemi templom kriptájában létesített Katolikus Magyar Pantheonban való eltemetés szabály zatát és az erről szóló rendeletet. A szabályzat szerint a Pantheon ban való elhelyezés csakis az elha lálozást követő 25 esztendő elteltével lehetséges. E tisztesség megadását egy háromtagú bizottság határoza el, amelynek tagjai a hercegprímás, a kultuszminiszter és a Pázmány Péter tudományegyetem rektera. Bizottsági határozathoz egyhangú sza vazás szükséges. A bizottság döntésénél irányadó szempontok a következők: a Pantheonba csakis olyanok helyezhetők el, akik a római katolikus egyházzal közösségben éltek és haltak el, akik a tudomány, irodalom, művészet, jótékonyság, szociális munka, közélet, technika közgazdaság, vagy honvédelem terén kimagasló alkotásaikkal, vagy tetteikkel olyan emléket hagytak hátra, mely számukra 25 év után is a nemzeti társadalom kivételes kegyeletes emlékét biztosítja. Az elhelyezésre a bizottságnak a következő testületek és intézmények tehetnek javaslatot: a Pázmány Péter tudomány egyetem tanácsa, az esztergomi székesfőkáptalan, a par lament két házának elnöksége, a fő város főpolgármestere és polgármestere együttesen, a Magyar Tudományos Akadémia, a Szent István Akadémia, a József Műegyetem tanácsa a vidéki egyetemek tanácsai, a Kép zőművészeti Főiskola vezetősége, a Zeneművészeti Főiskola vezetősége, a Mária Terézia-rend magyarországi káptalanjai A temetés költségét az a A kedvezőtlen időjárás miatt kénytelen volt az idegenforgalmi hivatal elhalasztani a Siófok-Tihanyi kirándulást július hó 16-ára. Értesülésünk szerint a MÄV. által megkívánt résztvevők száma már biztosítva van, korlátolt számú hely áll rendelkezésre csak, ép ezért, aki e szép kiránduláson részt óhajt venni, minél hamarább jelentkezzen az idegenforgalmi hivatalban (Kossuth Lajos-utca 25. sz). A részvételi dij és a menetrend változatlan maradt. Jelentkezési határidő július hó 12 déli 12 óra. Az idegenforgalmi hivatal minden előkészületet megtett, hogy e kirándulás még jobban sikerüljön az előbbieknél s Esztergom város és környéke közönségének alkalma lesz egy kedves kirándulás emlékét a hivatal javára irni. mmmmmmmmmnmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm Katholikus irói nap Esztergomban _ testület fedezi, amely a temetésre mér. Érdeklődtünk aziránt is, hogy javaslatot tesz. Nagy események szintere volt az ősi város, a magyar kereszténység bölcsője. Július 1- és 2-án városunkban gyűltek össze elsőízben az ország minden részéből a katholikus szépírók és kritikusok, hogy megvessék egy jövő egység erős alapját. Szemünk előtt játszódott le a katholikus irodalom szervezkedése. Július 1-én, szombaton délután és este jól sikerült, hangulatos ismerkedési összejövetel volt. A megjelentek sorában ott láttuk Mécs Lászlót, Sík Sándort, fíarsányi Lajost, Kocsis Lászlót, Mentes Mihályt, vittnyédi Németh Istvánt, Városi \stvánl, Magasi Artúrt, Toronyi Istvánt a papköltők képviseletében, Horváth Bélát, Dezsényi Bélát, Mihály Lászlót, Finta Sándort, Bárdost Németh Jánost, Váth Jánost, Possonyi Lászlót, Dénes Tibort, Aradi Zsoltot, Pohárnok Jenőt, Brisits Frigyest, Justh Bélát, Nyisztor Zoltánt, Pável Ágostont, Szira Bélát stb., stb. Már ez a nem egészen pontos lista is mutatja, hogy milyen előkelő színvonalú volt ez az Összejövetel. Az Összeistnerkedés felejthetetlen hangulatú estéje után, mely a Magyar Király szállóban zajlott le, 2-án, vasárnap délelőtt a bencés gimnázium tanári termében zártkörű megbeszélés volt a mai irodalom kérdéseiről, különösen a katholicizmus szempotjából. A jubiláló Harsányt Lajos elnökölt, akit már előző este is meleghangú ünneplésben részesítettek az egybegyűltek. Szombaton Brisits Frigyes, Kemenes Illés és Városi István köszöntötték a magyar katholikus költők doyen-jét, Amíg ez a zárt gyűlés a célkitűző értekezéseket taglalta, addig ő elnökölt s amikor áttért a gyűlés a napi problémák konkrét megvitatására, akkor Sík Sándor vette át az elnöklést. Szőnyegre került minden kérdés, ami benn ég a mai napok sürgősségében és fontosságában. A vitát meg kellett szakítani, mert a bíboros Főpásztor félegy órakor fogadta a katholikus írónap résztvevőit, akiknek nevében Harsányt Lajos tolmácsolta hódolatát és a ragaszkodó hűséget. 0 Eminenciája, a> biboros-hercegprimás keresetlen szavakkal, de látható örömmel válaszolt és áldását adta a szent ügyre. A Magyar Király szállóban volt az ebéd s utána hamarosan folytatták az írók a megbeszéléseket. Az elhangzott javaslatokat megszövegezték és határozati rangra emelték. Ez után jött a nap fénypontja, maga a díszgyűlés. Délután 6 órára már zsúfolásig megtelt a Kath. Legényegylet hatalmas nagyterme, amikor megérkezett a bíboros Hercegprímás. Bevezetésként Eckhardt Sándor , egyetemi tanár fejtegette a katholikus irodalom mibenlétét, céljait és eddigi történetét. Utána fíarsányi Lajos adott elö páratlan finomsággal négy gyönyörű verset, melyért a közönség tüntetőleg ünnepelte. Ezután a távollévő Kincs István novelláját olvasta fel Szira Béla, Sík Sándor Dezsényi Béla, Horváth Béla és Magasi Artúr adtak elő egy-egy szemelvényt verseikből, Büchner kitűnő énekszáma után Mécs László következett. A tőle megszokott mágikus erővel adta elö négy remek versét és a szűnni nem akaró zúgó taps bizonyította, hogy a frenetikus siker ez alkalommal sem maradt el. Végül Bisztirczv Tibor mesteri hegedűjátékában gyönyörködött a publikum. A díszgyűlés műsorában előadott költemények mindegyike érték, mint a drágagyöngy s olyan mint egy-egy lágyan zengő dal, mely belopja magát a lelkek legmélyére. A résztvevők is .sokat vittek el magukkal otthonukba. Fogakaí pénzéri kaphat

1 -de soha a sajátjait! A fogak elvesztését számtalan esetben fog kő okozza! Előzze meg ezt a veszélyt, ápolja fogait Kalodont-tal! A helyes fogápolás szabálya: 2-szer évente fogorvosi ellenőrzés 2-szer naponta fogápolás Kalodont-tal 1 fogkő ellen