Esztergom és Vidéke, 1933

1933-07-09 / 54.szám

ESZT[Rfi(lH«/D)EhE I •iiiiiiiHMiir~" atMt ^~——-—111 iimmemMm^wm^mi raraFr?» ÖTVENNEGYEDIK ÉVF. 54. SZÁM 1933 VASÁRNAP, JULIUS 9 Szerkesztőség,kiadóhivatal:Simor-u.20 KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Előfizetési ar 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Megjelenik hetenként kétszer Csütörtökön 10, vasárnap 20 fii. Milliók egyért Itt fenn sütött a nap, de le­het, hogy langyos júniusi eső öntözte az érő vetést, a rét mil­lió virágját, az erdő titokzato­san susogó lombjait. A villa­mosok úgy csörögtek a bulvá­rok lármájában, mint azelőtt és a hazugságok Londonban csak­úgy sziporkáztak, mint tegnap, vagy tegnapelőtt. A nagy ork észter zúgott, ahogyan zúg ezer és százezer esztendő óta, de Pilisszentiván mezői alatt egy bányakripta kétszáz méteres melységben tizenegy ember didergett deré­kig vizben, éhesen, elcsigázva, meggyötörve, várva a halál kö­zelségének irtóztató sötétjében a szabaditó kezet, az áldott napfényt, Isten világoságát, a levegőt, a virágok közt unot­tan sétáló ember meg nem be­csült kincsét, a langyos szellőt, az embertársak derűs, 4 tiszta mosolyát. Szemük a rémület borzon­gásával meredt a vak sötétbe s mialatt meredt ujjaik az élethez való ragaszkodás ösztönös ere­jével kapaszkodtak kiálló szik­ladarabokba, egy tenyérnyi szá­raz földbe, mialatt tüdejük hö­rögve és sipolva szivta ki a romlott levegő oxigénjének utol­só parányait, sorsuknak négy­száz testvére fúrta magát az elveszettnek hitt bányászok íelé. Kétszáz méterrel a föld szine alatt, a merges gázok, rohanó viz, recsegő eresztékek ólálkodó halál veszedelmének közepette ezt a négyszáz embert négy napon keresztül semmisem tuda visszariasztani a tizenegy bá­nyász megmentésének köteles­ségétől. Halálrafáradtan, kiéhez­ve, elcsigázva, kerültek felszínre hogy egy falásnyi levegő és egy szempillantásnyi napfény után újra kezdjék a héroszi munkát. Egy ország közvéleményének aggódó félelme sóhajtotta a „jó szerencsét" a bánya hősei felé és az ötödik napon a hő­siesség, a testvéri hűség, a kö­telességteljesítés, és a törhetet­len akarás előtt megnyíltak a halál kapui: kilenc bányász mosolyog ma boldogan meghitt családi körben. Kilenc bányász szemébe kacag ma feleség, gyer­mek, menyasszony. Kilenc bá­nyászt ölel ma dobogó szivére kilenc anya, hogy felsóhajtsa az ég felé: van Isten. S van hűség, bajtársiasság, becsületes­ség. Önfeláldozás, amelynek pa­rancsai szerint millió ember néz farkasszemet a halállal, hogy egyet kimentsen karmaiból. Nem tudjuk, hogy a mamut­kapitalizmus újabbkori történe­tében milyen elismerő sorok il­letik a széntermelés rendszeré­nek kiválóságát, de azt tudjuk hogy ennek a kilenc embernek a megmentése a bányák újabb­kori történelmének aranylapjaira kerül. És még egyet tudunk. Hogy ez a négynapos héroszi harc kilenc ember életéért szebb volt, mint az a „haditett," amely két nap alatt százötvenezer oroszt fojtott a Mazuri-tó pos­ványaiba. Nyolcévet kapott Stámusz István, Halász postaaltiszt gyilkosa Csütörtökön tárgyalta a pestvidéki kir. törvényszék Szekér tanácsa Stámusz István esztergomi városi erdőőrgyakornok bűnügyét, aki ellen szándékos emberölés cimén emelt vádat a kir. ügyészség. Emlékezetes még mindnyájunk előtt az a megrendítő tragédia, amely április 30-án játszódott le a vaskapui turista menedékház mellett, s meiy­nek halálos áldozata lett: Halász Pongrácz postaaltiszt. Halász Pongrác a jelzett napon feleségével, gyermekeivel és roko­naival kirándult a Vaskapuhoz. A kiránduláshoz a gyönyörű idő ked­vezett és mások is sokan rándultak ki városunk e kedves helyére. Jól is érezték magukat mindannyian. Csak Stámusz István a erdőőr-gya­kornok kötekedett, hol itt, hol ott. Hagyták őt, mert látták, hogy van a fejében: ittasnak látszott. Estefelé hazafelé indultak a kirándulók. Ha­lászék is. Ekkor kötött beléjük és Halásznak még védekezésre sem ju­tott ideje. Stámusz ráfogta fegyve­rét. Elsütötte. Halász összeesett és rövid kínlódás után a helyszínen ki­szenvedett. A gyilkos most állt birái előtt. Konokul viselkedett. A megtörés vagy megbánás jelét mi sem mu­tatta rajta. Cinikusan védekezett. A királyi törvényszék, miután a vád­lottat kihallgatta, a tanukat vonul­tatta fel. A bizonyítási eljárás so­rán a következő tanukat hallgatták ki: özv. Halász Pongrácnét, Halász Erzsébetet, Adorján Mihálynét, Ga­ramvölgyi Dánielnét, Gálicz Józsefet, Dávid Jenőt, Marsalek Gézát, Fa­sang Mihályt, Tóth Sándort, Szur­mai Piroskát és Tóth Magdát, akik mind terhelőén vallottak Stámusz ellen. Meg a fegyverszakérő véle^ menyét hallgatta meg a biróság. Ezután elhangzott az ügyész vád­beszéde, melyben az ügyész kifej­tette többek között, hogy „kár az ilyen éretlen sihedernek a kezébe fegyvert adni." „Ez a hetyke legény — mondotta az ügyész — fegyvert érezve a kezében, kiskirálynak kép­zelte magát. Egyszer a menedék­házat akarta szétlőni, máskor pedig békés embereket fenyegetett meg..." Sándor László budapesti ügyvéd védőbeszéde után Stámusz Istvánt 8 évi fegyházra ítélte a kir. törvény­szék — halált okozó súlyos testi sértés bűntettében — és az ügyész indítványa folytán a már letartózta­tásban lévő vádlottat tovább fogva­tartotta. özv. fíalácz Pongrácné sértett kép­viseletében Jármy István dr. eszter­gomi ügyvéd előterjesztette az öz­vegy kártérítési igényét, mely tete­mes összeget tesz ki, mert Halász Pongrácnak még 12 évi szolgálata volt hátra nyugdíjigényének meg­szerzéséig és minősítése olyan jó volt, hogy előléptetés előtt állott. (Tudomásunk szerint az özvegy kár­igénye több mint évi 1500 pengőt tesz A kir. törvényszék Jármy István dr. előterjesztését tudomásul vette, a munkaadó felelősségét már az ité­let indokolásában is leszögezte és ezek után tudomásul vette a kir. törvényszék, hogy a kártérítési igény polgári peres úton iesz a munka­adóval szemben megállapítva. Mindenesetre igen sajnálatos tény­ként lett megállapítva a főtárgyalás során, hogy a város erdőőr-gyakor­nokként olyan egyént alkalmazott, ki rovottmultú és megelőzőleg is büntetve volt. Még sajnálatosabb az, hogy ilyen előéletű kiskorú egyén kezébe és használatára az Esztergom városi erdőhivatal által kiállított igazolvány alapján adtak fegyver­tartási és használati engedélyt. Az ügyész súlyosbításért, a vád­lott pedig büntetése enyhítéseért fe­lebbezett. HETI ESEMÉNYEK Ojtó gumi, ojtó pamut, ojtó kés, ojtó viasz Schwachnál. Nyári újdonságok ugy női mint férfi kelmékben nagy választékban ILLÉSNÉL Széchenyi-tér. Julius 8-án ós 9-én szombat, vasárnap 8-tól folyt. 5, 7, és 9-kor vén gazember A legnagyobb magyar hangosfilm. Közkívánatra 1 BELFÖLD A kormányzóra ruházzák az or­szággyűlés elnapolásának a királyi hatalomban foglalt jogát. — Meg­tiltották Budapesten a legitimisták politikai vacsoráját. — S&igorú vizs­gálat indult meg a solymári bánya­szerencsétlenség ügyében. — Nem­sokára megtartják a biatorbágyi me­rénylőnek, Matuskának főtárgyalását. — Megtalálták a még hiányzó két solymári bányász szétroncsolt test­részeit — Szombathelyen a legiti­misták, Debrecenben pedig a kisgaz­dák élesen támadták a kormányt. — Ötvenezer pengőt sikkasztott 8 éven át Plank Miklós miskolci főjegyző. — Tizenötezer dalos tartotta mult vasárnap Budapesten dalosversenyét. — 850.000 pengő vesztesége van a nyiregyházvidéki kisvasútnak. — Megzavarták a kocséri horogke­resztesek az ottani független kisgaz­dák zászlóavató ünnepségét. — Má­jusban húszezernél több idegen járt a fővárosban. — 120 millió pengő hiánnyal fog zárulni a június 30-án végetért költségvetési esztendő. — A miniszteri autókat újra szolgá­latba állítottak. — Koronaőröknek báró Perényi Zsigmond és gróf Te­leki Tibor vannak kiszemelve. KÜLFÖLD A kisantant is aláirta a keleti biztonsági szerződést. — Feloszlott a német néppárt is. — Megbukott a világgazdasági értekezlet. — Az olasz repülőraj szerencsésen meg­érkezett Islandba. — Hitlerek haj­landók kibékülni a Dolfus-kormány­nyal. — A müncheni biboros ér­seket rohamosztagos katonák őrzik. — Óriási erejű robbanó anyagot gyártanak az angolok számára. — Meteor hullott egy francia kastélyra. Hárman megégtek és hárman súlyo­san megsebesültek. — Szaharái hőség van Londonban. — Kettős bombamerénylet volt az ausztriai Arlberg vasútvonalon. — Németek és japánok szövetséget kötöttek a szovjet ellen. — A moszkvai rab angol mérnököket hazatoloncolták. — Németországban a horogkeresztes atrocitások miatt erősen csökken az idegenforgalom. — Ötvenegy japán ifjú ugrott be egy hónap alatt a Mi­hara vulkán kráterébe. — Dollfuss kijelentette, hogy nem hajlandó visz­szaadni Nyugatmagyarországot. — Száműzték Lehárt a német színpa­dokról. — Halálra ítéltek négy ber­lini bankrablót. — Bomba robbant fel Bécsújhelyen a rendőrség épülete közelében. — Súlyos repülőgépsze­rencsétlenség volt Berlinben. — Lii­vinov, a szovjet külügyi népbiztosa tárgyalásra megy Parisba. — Szél­vihar és felhőszakadás volt Romá­niában. — Brassó melletti hegyeken hó esett. MOZGÓBAN

Next

/
Oldalképek
Tartalom