Esztergom és Vidéke, 1933

1933-07-06 / 53.szám

Szállítsunk esztergomi gyümölcsöt a cserkész világjamboreera A Komárom—Esztergommegyei Gyümölcstermelő és Értékesítő Egyesület közhirré teszi, hogy f. évi július hó 20-tól augusztus 16 ig Gödöllőn megtartandó világ-jamboree g> ümölccsel való ellátásának, illetve árusításának kizá ólagos jogát a Gyümölcstermelők Országos Egyesülete kapta meg. A cél az, hogy a gyümölcsszállitást kizárólag a tetmelók a legjobb minőségben szolgáltassák. Kérjük tehát a gyümölcstermelőket, hogy amennyiben július 20-tói augusztus 20-ig terjedő időben érés illetve szállítás alá kerülő elsőrendű gyümölcs bármely fajtáját a szövetségnek felajánlani óhajtják, jelentkezzenek sürgősen Egyesületünk hivatalos helységében a vármegyeházán, ahol a közelebbi feltételek megtudhatók. Egyben tudatjuk, hogy az Egyesület hivatalos helyiségében nyers nikotin 100 gr.ként T76 pengős káliszappan kg-ként 70 filléres árban kapható. Tagoknak kiadjuk a városi gazdasági ügyosztály által kiállított „Engedély" mellett. Káliszappanhoz ily engedély nem kell. A nyers nikotin maró méreg, a légzőszervekre is hat, ennélfogva használatánál óvatosságra van szükség. Egy hl. vízre 50 gr. nyers nikotin és 1 kg. káliszappan kell. Biztos sőt egyedüli biztos szer a jelenleg annyira fellépett levéltetvek elpusz titására! mokba süpped a lábunk. Homoktenger nyú ik el körülöttünk. Olyan sivár ez a terület, mint a beléjebújt zsaiazsomiak élete. A szél felkapja a homokot és el fújja. Vécs Ottó MM* A zsalazsomi nyomorultak Hugó Viktor nyomorultjait találjuk meg Esztergom és Dorog között, a világháborúból ismert fogolytábor helyén, az úgynevezett zsalazsomi dűlőben. De hol nem talál juk meg ma Hugó Viktor nyomorultjait e kis, szegény hazában ? I Nincstelen emberek, akikről azt sem tudjuk, hogy honnan és mikor jöttek, máról-holnapra telepedtek meg itt a szőlők között. Munkanélküli valamennyi. Nyomorult, szegény, földhözragadt mind, de mégis, mintha többnek számitanának, mint a „rendes" munkanélküliek, akik házbérben, vagy házban laknak. Ezek a zsalazsomi munkanélküliek a nyomorúság humorát elevenítik meg, mert valamennyi „háztulajdonos" itt, a fogolytábori földeken. Kétszáz lélek lakik itt, a zsalazsomi dűlőben. A földbe 4x5 m. területű gödröt ástak, egy méter mélységben. A „módosabbak" föléje nádbői vagy szalmából, a teljesen szegények ágakból és sárból tetőt állítottak. Ez a házuk. Sárkalyiba. Látogatást teszünk egynéhányban. Az egyikben Szekeres József 75 % os hadirokkant lakik kilencedmagá val. Csupa prices a kunyhólakás. A család ugy került ide, hogy leégett a házuk, még csak egy jó kanaluk sem maradt. Az embernek munkája nincs. Az egész család a dorogi „Hellni

u-re jár. Hulladékszenet szednek és mázsáját 60 fillérért adják el. Nagynehezen adják el, szinte kö nyörögniök kell, hogy megvegyék. Apró gyermek sántít elő az asztal alól. Arca öreges. A szegényke angolkóros. Folyton nevet. A tűzhelyen kőménymagleves készül vacsorára. A kis angolkóros akkor is nevet, ha nincs kenyér otthon. Egy másik kalyibában Bölcsföldi József lakik hetedmagával. Nagyon rendes és tiszta a kunyhója. A tető belül papírral van beborítva, tésztával beragasztva. A föld-padló sima, tiszta. Csinos elrendezésben állnak a „bútorok" : három prices (a szoba háromszor négy méter területű) egy szekrény, egy lehajtható asztal és egy kőtűzhely. Télen nyáron itt laknak Bölcsföldiek. — Nem éreztünk soha hideget, csak éhséget — mondják. Most paprikás-krumpli készül vacsorára — kenyér nélkül. Elég a krumpli is. A viskó előtt ágakból szép kerítést készített Bölcsföldi. A kutyaól is ágakból van. Minden kunyhó lakónak egyetlen háziallata van : a kutya. Mérges kutya. Hogy mit őriz a kutya, itt a nyomortanyán, ezt nem sikerült megtudnunk. — Jó szerencsét — köszön egy munkás a „ház" előtt. A bányából jön. 18 fll

!

ér órabérrel dolgozik. Na gyon meg kell dolgoznia ezért, nincs megállás, vagy pihenés egy pillanatra sem. Aki megáll, aki nem birja pillanatnyi pihenés nélkül, az nem sokáig dolgozik, más jön másnap a helyére. Üres, kihalt sárkalyibák is vannak a zsalazsomi dűiőben. Elköltöztek belőle a lakók. De nem sokáig maradnak üresek, hamarosan jön be uj lakó. Hujber mester vájár a dorogi bányában. Hozzá is betértünk. Beteg állományban van. Hujber mester, az OTI tói táppénzt kap és ezen hatodmagával tengődik. Mégis urnák szá mit itt a telepen. Gutzky István bányász egy év óta tengődik munkanélküli sorban. Nyolcan laknak földalatti kunyhójában. Pista fia barábereskedik, gyalog a városokat járja, de edd'g még seholsem kapott munkát. Igy hát hazajött. A dorogi „Hellni" legalább kenyérrevalót ad. Három csöpp gyerek guksol a homokpadlón. Tegnap nem volt ke nyerük itthon, a gyerekek már sze dűltek délután, hiába sírtak, anyjuk semmitsem tudott nekik adni. A szomszédasszony küldött át egy kis bab levest. — A gyerekek nem hiszik el, hogy nincs kenyér itthon — sir az anyjuk. Híres mosónő voltam Vácott, mindig volt elég keresetem, de mióta a városba bevezették a vízvezetéket, az úriasszonyok maguk mosnak és igy a magamfajta szegényasszony munkanélkül marad. — Tegnap vasárnap volt, mit ettek ebédre ? — kérdezzük. — Mond meg kislányom — szól az anya. Hét éves kislány ka szégyenkezve, rossz szájízzel felel: — Pacalt. — Jó volt? — Nem. Az öreg Gutzky kimegy. — Kié ez a föld ? — Egy esztergomi földmivesé. Húsz pengő évi bért tizetünk érte. Egy másik visk nál arról panasz kodik az asszony, hogy két kiló ke nyérrel tartozik a boltosnak és nem tudja miből fizesse meg. Már nem mer hozzá menni — Szegények, nyomorultak vagyunk, sokat rélkülözünk, sokat éhezünk, de senkit sem bántunk — mondják talán a tizedik kunyhában. Megtudjuk, hogy itt volt a napokban Keresztes Géza, a belügyminisztérium szociális ügyosztályának a vezetője. Végigjárta a kunyhókat, majd megígérte, h gy ötezer pengő segélyt fog kiu'alii a minisztérium inségmunkára. A zsaiazsomiak reménykednek most. Csak visszafelé látjuk, hogy ho A zalavári bencés-apát harmincéves jubileuma A magyar Szent Benedek rend egyik kiválósága és nesztora, a 85 éves Kroller Miksa zalavári apát Zalaapátiban ünnepelte apátságának harmincadik évfordulóját. Az agg apát a rendnek régi kiváló oktató mestere, 1849 ben Pécsett született s a rendbe 1867-ben lépett. Pannonhalmán, Esztergomban, Győrött tanároskodott s zalavári apáttá még I. Ferenc József nevezte ki 1903 ban, miután Fehér Ipoly főapát oldalán a főmonostorban kilenc évig a legnsgyobb elismerés kiérdemlésével működött. Mint apát több új templomot, iskolát épített s régebbieket renovált. A környék kisembereinek valóságos atyja volt. A fonto-, kényes rendi ügyek intézésénél mindig meghallgatták, a megyegyűléseknek is min dig irányító szónoka volt, 1924 ben, aranymiséje alkalmából kormányfő tanácsosi kitüntetésben is részesült. Mostani nagyszabású jubileumi ünnepén Serédi Jusztinián h rcegpri más és Kelemen Krizosztom főapát, Gyergey Ipoly csornai premontrei prépost, Gyömörey György zalai főispán, Batthyány Pál gróf és még sokan mások részt vettek. Az ün népség megható fénypontja a 85 éves apát há'aadó főpapi szentmi séje volt, amelyen szentbeszédet Kelemen főapát mondott, szeretettel kiemelvén az agg apát érdemeit is. A tisztelgések befejeztével az apátság vendégül látta az ünnepeit tisz telőit. A felköszöntők során Kroller apát sikeres működésének titkát ab ban jelölte meg, hogy egész életében igyekezett megvalósítani Szent Benedek reguláinak lényegeit. IBKií Aratás Kétségtelen, hogy az ipar és a mezőgazdaság egymáshoz való viszonya az utolsó évtizedekben jelentősen megváltozott. A világháború előtt tényleg agrárállam voltunk: a nemzeti munkában a mezőgazdasági termelés volt a legjelentősebb, a nemzeti vagyon legnag\obb részét a földbirtok, illetőleg a belé fektete t tőkék alkották; a kereskedelmi mérlegben a kivitel legnagyobb része mezőgazdasági termékekre esett, mig a behozott áruk legnagyobb része iparcikk volt. A világháború után eltolódás következett be az ipari termelés javára. Része volt ebben az erőteljes iparosodásban annak a felismerésnek, hogy az olyan országot, ahol Q kilométerenként átlagosan 93 ember él, az egyoldalú mezőgazdasági termelés már nem tarthat el, azonkívül elősegítette a gazdasági önellátásra, az autarchiára való törekvés is, amely az európai államok uj gazdasági politikájának legjellemzőbb vonása. Ennek következtében a nemzeti vagyonnak több mint fele, ma már ipari jellegű s a kivitelben az iparcikkek nagyobb értékkel szerepelnek, mint a mezőgazdasági termények. Természetessen ez nem jelentheti a mezőgazdaság inferioritását, hiszen a magyar ipari termelés is a mezőgazdaságon épül fel. Ezért fordult az ország érdeklődése, Péter Pál napja körül az aratásokról szóló hi rek felé. Most már folyik a gabonafélék betakarítása s mindenki a terméseredményekről szó ó híreket várja mert érzi: ettőJ függ: lesz-e elég kenyér a következő aratásig Mintha őrködő szemek vigyáznának ránk, mintha jóságos kezek irányítanák a magyarság sorsát, Trianon óta nem volt a közepesnél rosszabb termésünk. A létünk függ ettől, mert egy katasztrofálisan rossz termés — iparosodás ide, iparosodás oda — kiszámíthatatlan bajok szülőoka lenne. A júliusi kaszapengés ezért szebb zene minden orche^zternél s a terméseredményről szóló értesítés ezért a legizgalmasabb olvasmány. Felavatták az új tihanyi apátot. A rendtársak választása alapján tihanyi apáttá kinevezett Strommer Viktorin dr.-nak vasárnap ünnepélyes keretek között történt meg az apáttá avatása a pannonhalmi főmonostori székesegyházban. Ebből az alkalomból az új apátnak számos tisztelője és jóbarátja jelent meg Pannonhalmán, közöttük Rott Nándor dr. veszprémi megyéspüspök és Preszly Elemér Pestvármegye főispánja. Az apátavatás szertartását Kelemen Krizosztom dr. pannonhalmi főapát végezte Jándy Bernárdin celldömölki és Zoltvány Irén bakonybéli bencésapátok segédletével. Az új apát székfoglalója és beiktatása július 9-én, vasárnap lesz Tihanyban, az apátsági templomban. Mattyasvószky Kasszián dr. — c. tankerületi királyi főigazgató. Általános örömet kel'ett Esztergomban a hir, hogy a kormányzó úr őfőméltósága a vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjesztésére Mattyasóvszky Kasszián dr. budapesti Szent Benedekrendi főreálgimnáziumi igazgatónak a tankerületi királyi főigazgatói cimet adományozta. Mattyasóvszky Kasszián dr., az esztergomi bencésgimnáziumnak volt tanára, majd hosszú éveken át agilis igazgatója, soha el nem évülő érdemeket szerzett magának az inté zet fejlesztésévei és alkotásaival, a szegény diákok támogatásával, a cserkészek külföldi utazásainak lehetővé tételével és ezzel tudásuk és látókörük nagymérvű kiszélesítéséhez. Hisz nincs Csonkahazánkban még egy középfokú iskola, melynek cser készei ilyen utazásokat tettek volna, mert nemcsak Európa nagyobb országait láthatták (Ausztria, Németország, Anglia, Hollandia, Spanyolország stb., stb.), de bejárták Balkánt : Szerbiát, Romániát, Bulgáriát, jártak Ázsiában: Török- és Görögországban, Palesztinában, a Szentföldön. Csoda-e, ha Mattyasóvszky Kasszián kitüntetése városunkban píy, osztatlan örömet keltett Gyászhír. Dégel Ferenc ny. táblabíró f. hó 1-én Ipolyságon elhunyt. Temetése vasárnap volt ugyanott nagy részvét mellett. Temetésén a járásbíróság, ügyvédi kar és régi birótársai télies számban vettek részt és megható beszében búcsúztatták a kiváló kartársat és jóbarátot. A végtisztességen megjelent testületileg az Ipolysági Sport Egylet, amelynek sok éven át odaadó elnöke volt, továbbá az Ipolysági Kat. Legényegylet, kik gyönyörű koszorúkkal rótták le kegyeletüket. Bánatos özvegyén, szül. Brutsy Jolán és egyetlen fián kivül Brutsy Jenő szeszgyáros és Kottler László adóhivatali igazgató sógorukat gyászolják az elhunytban. Sztamorai János kinevezése. Sztamorai János kormányfőtanácsost a Nemzeti Hitelintézet vezérigazgatóját, az Esztergomi Kereskedelmi és Iparbank igazgatósági alelnökét a pénzügyminiszter a Köiérdekeltségek Felügyelő Hatóságának elnökévé nevezte ki. Sztamorai Jánosnak Esztergomban is sok tisztelője van s e nagytudással és tekintéllyel rendelkező szakférfiú kinevezése nálunk is osztatlan örömet keltett.