Esztergom és Vidéke, 1933

1933-07-06 / 53.szám

ÖTVENNEGYEDIK fi VF 53. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenként kétszer KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP 1933 CSÜTÖRTÖK, JULIUS 6 Előfizetési'ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 20 fii. Beszéd ós tett Beszelni tudunk és szeretünk. Szónokló nemzet vagyunk. Az újabb kor peig egyenesen megnyitotta azokat a zsilipeket, amelyeken át kelleténél jobban Ömlik a szóáradat. Ha nem tévedünk, ennek a íelíbkozott beszédingernek a politika a kiapadhatatlan ősforrása, amely kimeríthetetlen anyagot önt és sodor a mai életbe és a társadalmi érintkezésbe. A szónoklás vágya ma már kevés kivétellel titkon, vagy nyíltan ott lappang vagy szendereg minden ember lelkében és keresi az utat, a módot a nyilvánosság felé, hogy pazar bőkezűséggel szétszórja a maga gondolatait, sablonos kifejezéseit megkedvelt szóvirágait, vagy temperamentumának tüzével élesztett szóparázszsal fűtse át a kedelyhangulatot. Ez a beszédkészség annyira résen áll, hogy sokszor erőltetve is alkalmakat, ünnepeket provokál a megnyilatkozáshoz. Eddig nincs is benne semmi. A beszéd, a szónoklás, ha rejtett célokat nem szolgál, talán többet használ, mint árt. A baj ott kezdődik, hogy a mai ember már nem is öntudatosan, hanem a felfelé való alkalmazkodásba való beleilleszkedés, a könnyű módon való erdemszerzés kényelme révén elszokott az őszinteségtől. Beszél, hogy elterelje gondolatait, szép hízelgő szavakat mond, hogy a magában ágaskodó kritikát elnémítsa, irányt, szint szavainak a jól felfogott érdek ad. Sokszor és sokat beszélnek de vélemény nélkül, meggyőződés nélkül, őszinteség nélkül. Beszelnek magáért a beszédért és másért. Gondolat, eszme, ügy mind eltörpül a pillanatnyi hatás vagy siker erdekében. Alulról felfelé alig van vélemény, amely bátor és őszinte merne lenni. Elszoktatta ettől az embereket az a nagy békesség-törekvés, amely a maga kényelmét nem hajlandó az igazságnak íeláldozni. Hogy mi lesz ebből, ha ez a bátortalan, kritikátlan szellem még tovább terpeszkedik s csápjaival a jövőt is átfogja, senki sem tudja megmondani, de mindenki tudja érzi, hogy nem egészséges állapot ez. Olykor-olykor fellélegzünk egy-egy igazságos őszinte szókimondásra. Olykor-olykor megnyugszik a közhangulat, ha nyugodt, tárgyilagos kritika üti fel a fejét, ott ahol szükség van rá. Valahogy ez az őszinteség hiányzik az életünkből, a beszédünkből, a tetteinkből. Azért az őszinte szónak több értéket kell tulajdonitanunk, még akkor is, ha bármilyen oldalról vagy érdekből talán nem kellemes számunkra. Le kell szoknunk és egymást le kell szoktatnunk a dicséretek, elismerések, a szuperlativusokban való ömlengések túlzásairól. Kevesebbet kell beszélnünk és kevés szóval sokat mondanunk. Sőt még azt a kevés szót is elhagyhatjuk egy-egy helyes okos, jó tett kedvéért. Talán az a körülmény, hogy már kezdjük észrevenni, hogy sokat és nagyon szépen beszélünk, talán közelebb visz ahhoz az igazsághoz, amely elveszik a szép szavrk sokasága között. D. wmmmmkmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm Cserkészek világtáborozása Negyven nap múlva itt a Jámboré : a cserkészek negyedik világtáboro zása. Harmincezer cserkész készül szép Magyarországra, Gödöllőre, hogy táborozást csináljanak. Magyar földön, magyar ég alatt gyűlnek össze a világ összes cserkészeinek kiküldött csapatai itt adnak egymásnak találkozót négy világrész fiai : ötvenhárom nemzet kiküldöttei. Milyen felemelő kép lesz maga a látványosság, a cserkész zászlók erdeje, a különféle nemzeti szinek, mutatványok, a cserkészélet a maga eredetiségében — mind azt Ígérik, hogy egy nagy, nemzeú, magyar nemzeti szempontból jelentőséggel biró találkozása lesz Gödöllőn a mai kor minden nemzete ifjúságának, akik eljönnek ide, hogy megszeressék, megbecsüljék egymást. Magyar szivünket, magyar lelkünket nyissuk meg előttük : szerettessük meg magunkat és hazánkat, mert ezeken a lelkes cserkészfiúkon keresztül sok-sok millió barátot szerezhetünk a világ minden részében szegény megcsonkított magyar hazánknak ! De mi is támogassuk a cserkészek nemes törekvését! Mi is látogassunk el a gödöllői világtáborba, hogy annyi szépet, annyi nemeset láthassunk. Magának a sátorváros nak a megtekintése soha el nem feledhető élmény lesz. Ennek a nagy cserkészállamnak saját viz-, villanyvezetéke, telefonhálózata, cserkészren dőrsége, tűzoltósága van. Mindent maguk látnak el A tábor színházában, arénáiban cserkészbemutatások, hatalmas tömegmu atványok és nemzeti táncok szemlélhetők minden délután. A repülő-, vizi- és lovasbemutatások, az esti tábortüzek, az áilandó nemzetközi cserkészkiállitás, az üzletváros mindenki érdeklődésére számot tarthat. A táborban büffék, tejcsarnokok állanak a közönség ren delkezésére. Tábornyitás mindennap d. u. 2 órakor, zárás 10 órakor. Belépőjegyek 50 fillértől 2 P 50 fillérig, a cserkészcsapatoknál, az Ibusz fiókjainál már július 20-tól kapha tók. Julius 18-tól augusztus 15-ig féláru jeggyel lehet utazni Budapestre és vissza. Az 50 százalékos vasúti kedvezményre jogosító igazolvány az Ibusz fiókjainál kapható. 1 P 60 fillérért. Tehát a kedvezmény fennáll I A vezetőség szeretettel hív meg min den magyart a tábor meglátogatására. Lapunk utján felhívjuk a nagy közönséget, hogy eme soha nem látott ritkaszép képet, mely oly csodálatosnak ígérkező, el ne mulassza megtekin eni ! Ismerjük meg mi is a világ cserké zeit — ne csak cserkészfiaink, — hogy azok is mégis merhessék a magyart, ezt a sorsverte, de becsületes, mindig csak az igazságért küzdő népet. És erre a legmegfelelőbb alkalom : a cserkészek világtáborozása ! SkMHlHlMKMlMMtfHiMlMllMMaiMRHlMiMa Büchner Antal 25 éves jubileuma Bánáti Büchner Antal országos hirű zeneszerző, a bazilika kiváló karnagya, július 2-án töltötte be főszékesegyházi karnagyságának 25-ik évfordulóját, mely alkalomból számosan üdvözölték. Büchner Antal Kis-Tószegen született Toröntálmegyében 1882. július 2 án. Zenetanulmányait 1908-ban a Zeneművészeti főiskolán végezte, ahol zeneszerzésből, orgonából, karnagyi és énektanári oklevelet szerzett. A világhírű Hans von Koessler tanítványa volt, kinél a zeneszerzést tanulta. Komoly tanulmányainak elvégzése után 1908 július 2 án dr. Párvy Sándor szepesi püspök nevezte ki székesegyházi karnaggyá. Egy évi ittműködés után a szatmári székesegyháznak lett karnagya, ahol másfél évig volt. Azonkívül itt mint szemináriumi énektanár és mint városi zeneiskolai tanár is működött. Az esztergomi fősszékesegyházhoz 191 l-ben került mint karnagy és fobrgonás, mely állásra a főkáptalan egyhangú határozattal meghívta és ez állásában Vaszary Kolos akkori Hercegprímás megerősítette. Tizenkét éven az esztergomi szemináriumban mint énektanár is működött. Később Csernoch János hercegprímás kinevezte főegyházmegyei censorrá, Serédi Jusztinián dr. biboros hercegprímás pedig főegyházmegyei egyházzeneigazgatóvá nevezte ki. Az Országos Magyar Cecil Egylet ugyanekkor alelnökévé választotta. 1911-ben Luspay Kálmánnal megalapították a „Katolikus Kántor" c. zenei szaklapot, melynek 12 évig felelős szerkesztője volt. Híroméven át az Országos Cecil Egylet hivatalos lapjának, az „Egyházi Zeneközlöny "-nek társszerkesztője volt. 1^916-ban városunsban megalapította az Esztergomi ZeneegUetet^ melynek mint igázgáíő karnagya több magasnivójú hangversenyt rendezett hazai és külföldi művészekkel. 1928^ ban megalakította állami eiigedéj^* TylH~lízHE

sz

tergoT

nT^ejTej^^ nek igazgatója lett. (Dtször nyert pályadíjat, két egyházi művel Haynald biboros-érsek pályadiját, háromszor pedig világi művekkel nyert megérdemelt dijat. Sok egyházi és világi művet irt. Eddig . 31 misét, több gradualét offertoriumot, Ave Mariát, Te Deumot sTb. irt. Ki kell emelni Szent Ferenc Nagyhimnusz nagykantátéját, a Nyolc Boldogság c. oratóriumot. Azonkívül számos hegedű-, zongora, műdal-, orgona , kamara , zenekari művet és népdalokat irt. Tizenkét színpadi műve van, köztük egy opera. Kompozícióit már igen sok helyen előadták. A „Levente" c. színművét úgyszólvárT az ország minden részében előadták s már a századik előadáshoz közeledik. A rádióban eddig műveiből 85-ször adtak elő. A „HÍrangszó" c. színművét most fogják előadni, az „Áldozat" c. színpadi művet pedig nemrég adták elő a megszállott Komáromban. Magánnyomozó iroda. Szabó Albert nyugalmazott detektivfelügyelő m. kir. államrendőrség által engedélyezett magánnyomozó irodája Esztergomban, Deák Ferenc-u. 15. sz. alatt. Megfigyel, informál, kényes természetű ügyekben nyomoz, okmányo kat beszerez, ismeretlen helyen tartózkodó vagy eltűnt egyéneket felkutat, úgy bel- mint külföldön. Tungsram villanyégőket és az összes villanyszerelési anyagokat legolcsóbban vesz MAROSI vaskereskedésében Esztergomban. Julius hó 6-án csütörtökön este 8 órától folytatólag Ember vagy szörnyeteg Az izgalmak filmje! Csak erős idegzetűeknek! MOZGÓBAN