Esztergom és Vidéke, 1933

1933-06-15 / 47.szám

[STERfilWc/DtKE 1 1 1 1 lliMMWTTiTMMiil I III III IM H MIHI III H II I IUI III III •• im«««! 11 |» lilllll WIIIEII

11^ ÖTVENNEGYEDIK ÉVF. 47. SZÁM 1933 CSÜTÖRTÖK, JUNIUS 15 Szerkesztőség,kiadóhivatal:Simor-u.20 KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Előfizetési ar 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Megjelenik hetenként kétszer Csütörtökön 10, vasárnap 20 fii. Vakablak A nagyhatalmak paktumot írtak alá, mely a nemzetközi bizalom új pillére lett, de valójában csak a tanácskozások biztosítása. A sok tanácskozásnak nehezen lesz átütőerejű eredménye. A nagyhatalmak különböző érdekeit, politikai berendezésüket tekintve, a római paktum nagyobb és mint egy jobb, őszintébb politikai éra biztató jelensége áll előttünk. Mac Donald terve — a nagyhatalmak összefogása — új formát teremtett az európai kényes théma megoldásához. Európa érdeklődésétől kisért tanácskozások, tervezetmásitások és kicsinyeskedések már majdnem a többi tanácskozások átkos meddőségét eredményezték a négy hatalom tanácskozása számára is, de Mussolini szívóssága, Mac Donald józansága és főképen a német rép megértő politikája lehetővé tette a paktum létrejöttét. A munka ezután kezdődik. Való ságos harc, a diplomácia, a politika harca, melyben hatalmas erők csapnak össze. A paktum által megteremtett tanácskozási lehetőség adta munka sikerét azonban könnyen megbonthatja az a feltétlen majomszeretet, melyet egyes vezető politikusok saját nemzetük s a velük érdekközösségbe tömörült kis nemzetségek iránt táplálnak. Ez a bálványozó nemzetszeretet a modern állampolgártipus beteges tünete. Állampolgár, kinek csak nemzetével van kapcsolata, senki mással és akinek érdeklődése saját nemzete anyagi érdekkörét nem haladhatja túl. Igy érthető, miért válik azonnal átkos, közönyös hideggé főképpen a francia politika, mikor más nép életéről, jogairól van szó. Vájjon tudják-e ezek a politikusok, hogy a paktum elsőrangú lehetőséget nyújt az európai helyzet gyökeres megoldásához. Tudják, akarják-e azt létrehozni ? Közömbösséggel, a mult évtized politikájával egy új háborúra bíznák a mai politikai, gazdasági s egyéb problémák rendezését. Ezt józan ésszel nem tehetik, mert a világháború éppen arra félelmetesen komoly tanúság, hogy háború sem egyes népnek, sem pedig népek között nem nyújt lehetőséget boldogabb és a jog, igazság keretein felépülő élet számára. Vagy számukra fegyvereik, tömegeik birtokában éppen a háború, harci siker a jog forrása ? A paktum komolyabb, eredményesebb formáját a francia nagyhatalom fokozta le. A francia politika kisantant nyomásra a helyzet megoldásának legkomolyabb lehetőségét mulasztotta el. Állásfoglalásuk Istenkísértés, mert a francia kormány tudja jól, hogy Európa tőle várja a megoldást hozó tényt. Ő azonban csak vakablakot volt hajlandó adni. Diplomáciai művészettel fáradozott a szerződés olyan megszövegezésén, mely bár nem nyújt semmi komolyabb eredményt, mégis a bizalom a további tanácskozás forrása. A római paktum vakablak, melynél csak a keret — további együttműködés lehetősége van meg az élet, a komoly megoldás számára. Szívós harc, komoly kitartás azonban kiküszöbölheti a közönyt, ködös hidegséget és fénnyel, élettel teliti a paktum keretét. Puszta vakablak politikával nem lehet orvosolni szomorú helyzetünket. Ha a francia politika nem másítja meg benső irányelveit, úgy már most beszélhetünk a római paktum csődjéről. Ez a tény az európai helyzet orvoslásának lehetőségét ugyan nem teszi tönkre, de időpontját feltétlen egy két évvel eltolja. A paktum esetleges csődje magyarázatát leli abban, hogy a francia „Staatsbürger" egyénisége nem képes az egész emberiség, a nemzetek összessége iránt felmelegedni, azok jogos kívánságát megérteni. A hosszú tanácskozások nyomán a kibontakozás egyedüli lehetősége is megmutatkozott. A béke érdekében a döntést oly hatalomnak kell átengedni, melynek polgárai megbecsülik az egyetemes igazságot, minden nemzet jogát képező értékeket. Ilyen hatalom csak egy van. Az Egyház, az Isten országa. Az Egy ház hű fiai nemcsak jó állampolgárok, de ezen felül meleg kapcsolatot éreznek más emberek (közös Örök cél!), felelősséget a család, más nemzetek élete, jövője iránt. Egyik földi ország sem lehet tehát annyira forrása a jognak s békének, mint az Isten országa, melynek úgy elvei, mint polgárainak élete megad minden szükséges feltételt az erkölcsi fölényhez, a békebiró szerepéhez. Ha Európa a sorozatos kirándulások után végre komoly megoldást akar, az út nyitva lesz előtte. Igyekezzen az Egyház elveit megvalósítani, Egyházának hű fia lenni, a katolikumot, hitünk erkölcsi, hitbeli igazságait a közéletbe, politikába — nemcsak jeligének, lépcsőnek! — de vezető szent elvnek belevinni Jóllehet még a mai nemretközi politikában az anyagi elvek, érdekek a főható erők, más lesz azonban a helyzet, ha Egyházunk komoly ve zetőszerephez jut. Akkor az anyagi, fizikai okok mellett hatalmas lelki erők is fogiák hajtani, késztetni a tömegeket, politikusokat a nemesebb őszintébb politikára, melynek egyenes eredménye csak sikeres revízió, nyugodt életmenet lehet. A mai politikai helyzetet földi szempontok szerint mérlegelve való ban okunk lehetne az elkeseredésre. Magasabb, átfogóbb tekintettel azonban észrevehetjük a mult politikai eseményeinek gondviselésszerű útmutatását. Isten nem hagy el bennünket. A sikertelenségek és a meddő hatású sikerek gondviselésszerű sorozatán keresztül a politikai helyzet megoldásának fordulópontja végre is az Isten országába helyeződik, mmmmmmmmmmm mikor is az egyház fénykörén belül minden nemzet tiszta, jogos vágya valósággá válhat. Ekker Jenő. Megjelent az űj bolettarendelet A Budapesti Közlöny június 11-iki száma közölte a kormány rendeletét a mezőgazdaságnak az 1933—34. gazdasági évre nyújtandó kedvezmények tárgyában. A rendelet szerint a búza, rozs és kétszeres tulajdonjogának átruházása az új gazdasági évben is gabonajegykötelezettség alá esik. 1933 július elsejétől kezdődőleg a gabonajegy ára az átruházott gabona minden métermázsája után károm pengő. Ez az egész három pengő a szelvény értéke, amely egész összegében a termelő gazdát illeti meg, a gabonalevélnek, amely a most zároló gazdasági évben hat pengő volt, külön értéke nincs. A lisztforgalmi adó váltság az 1933 évi július első napjától számított egy év tartamára az őrlésre kerülő búza és kétszeres minden métermázsája után négy pengő ötven fillér, a rozs minden métermázsája után pedig három pengő. A vámőrlésre kerülő búza, a rozs és kétszeres ezután is mentes a lisztforgalmiadóváltság alól. A július elsején kezdődő új gazdasági évben tehát a buza és kétszeres minden métermázsáját a gabonajegy és a lisztforgalmi adóváltság fejében együttesen hét pengő ötven fillér, a rozsnak métermázsáját hat pengő fogja terhelni, az elmúlt gazdasági évben érvényben volt tizenkét pengő ötven fillér helyett, illetve minthogy a rozs nem esett lisztforgalmi adóváltság alá, tiz pengő helyett, ami 40 %-os mérséklést jelent. A bolettateher e csökkenése folytán a kenyérárak kilónként mintegy öt—hét fillérrel való olcsóbbodása válik lehetővé. A termelőgazdának biztosított métermázsánként három pengő feláron kivül a rendelet a mezőgazdaságnak az uj gazdasági évre még a következő kedvezményeket biztosítja : Ugy mint a mult évben is, a földadót az alapból fizette'i meg az olyan földbirtokos helyett, akinek egy ^község területén lévő összes földbirtokának kataszteri tiszta jövedelme a 116 pengőt meg nem haladja, valamint a szőlőbirtokosok helyett, a kataszteri tisztajövedelem összegére tekintet nélkül. Hasonlóképpen enyhíti a mezőgazdák közmunkaszolgáltatási kötelezettségét akként, hogy az, akinek csupán két igavonó állata van, kettő helyett csak egy igásnapszámot köteles leróni. A csupán egy szobát és egy konyhát magában foglaló ház birtokosa csak évi egy napszámot, a csupán két lakószobát és egy konyhát magában foglaló ház birtokosa pedig csak évi két napszámot köteles szolgáltatni. A termények és termékek előnyösebb értékesítése érdekében a vasúti szállítási díjtételek mérsékelteinek. Minthogy a gabonajegy árának leszállításával a mezőgazdaság megsegítésére szolgáló alap bevételei jelentősen csökkennek, a rendelet gondoskodik az alap részére új bevételi forrásokról. Az alap bevételei a gabonajegy eladásából származó bevételén és a lisztforgalmi adóváltságon kivül a következő új bevételi forrásokból alakulnak: a rizs hántolása alkalmával a rizs minden méter mázsája után négy pengő forgalmi adóváltság fizetendő. A társulati adó j alá eső vállalatok az alap javára saját tőkéjük 2.5 ezrelékét tartoznak befizetni. A kartelszerződések 0.25 % illetéket tartoznak befizetni, amelynek minimuma évi ezer pengő. A rendelet továbbá felhatalmazza pénzügyminisztert, hogy mindenfajta szén, koksz és brikett után szénadó fizetését rendelhesse el métermázsánként legfeljebb tiz fillértg. Ugyancsak felhatalmazást nyert a pénzügyminiszter, hogy a mezőgazdaság megsegítésére szolgáló alap javára a gyarmatáruknak és fűszereknek eddig 8.25 százalékban megállapított forgalmi adóváltság kulcsát legfeljebb 11 százalékra felemelheti. Ugyan-e célból a pénzügyminiszter felhatalmaztatik a textiliákra és egyéb árukra megállapított forgalmi adóváltság kulcsának legfeljebb 50 százalékkal való *felemeié' sére. Végül a rendelet felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a textilipari vállalatokat és egyéb adózókat az áruért vagy munkáért kapott ellenérték egy százalékáig terjedő mezőgazdasági hozzájárulás fizetésére kötelezhesse. A rendelet szerint a földhaszonbér fejében átadott gabona után a gabonajegyszelvény értéke — hacsak az érdekeltek másként nem állapodtak meg — felerészben a haszonbérlőt, felerészben pedig a haszonbérbeadót illeti. Magánnyomozó iroda. Szabó Albert nyugalmazott detektivfelügyelő m. kir. államrendőrség által engedélyezett magánnyomozó irodája Esztergomban, Deák Ferenc-u. 15. sz. alatt. Megfigyel, informál, kényes természetű Ügyekben nyomoz, okmányo kat beszerez, ismeretlen helyen tartózkodó vagy eltűnt egyénekel felkutat, úgy bel- mint külföldön. Junius 17. és 18-án szombat, vasárnap 8-tói folyt. 3.5,7 és 9 kor filmoperet Hal may Tibor személyes felléptével MOZGÓBAN