Esztergom és Vidéke, 1933

1933-06-08 / 45.szám

adat. Értesíteni Süttő fogalmazó feleségét. Ez is megtörtént a legnagyobb tapintatossággal, de gondolhatni, hogy mily megrendülve és kétségbeesve fogadta a merénylet hirét a fogalmazó fiatal felesége. A kórházban pár szót váltottak, de ez is igen megnyugtatólag hatott Süttő István feleségére. A látogatókhoz is szólt Süttő fogalmazó. Nagyon remélhető, hogy Süttő 1st ván hamarosan felépül. A kórházPünkösdvasárnap hajnalban megélénkült a város. A vasútállomáshoz vezető utcák tarkállottak a miskolciillafüredre utazó kirándulóktól. Autóbuszok ötpercenkint robogtak megtelve, sőt autótaxik is egymásután, nehogy valaki lekéssen a kellemesnek Ígérkező kirándulásról. Tizennégy harmadosztályú kocsi már ott állt készenlétben a második sínpáron egy felzászlózott nagy mozdonnyal, melynek elején ott diszlett a filléres gyorsvonatok jelzése : 75%. A kirándulók hamarosan elhelyezték a kézitáskákat és hátizsákokat, majd pedig az állomás melletti kis parkban lévő filagóriában ízlésesen felállított oltár előtt misét hallgatott, melyet egy ferencrendi atya mutatott be az Urnák. Nemsokára jelzést adott a vonat a beszállásra s mindenki elfoglalta helyét a kocsiban. A vonat elindult az itthonmaradottak kendőlobogtatása közben. A mozgó vonaton a vig hangulat csakhamar tetőpontra hágott. Hangos kacajok, nóták, hegedűszó és gramofon hallatszott ki a leeresztett ablakú kupékból. PilisvÖ rösvárig egy pár állomáson megállt „gyorsunk" s felvette azokat, kiknek jegyük volt a kirándulásra. Közben már vigan járta a kártya a kocsi sarkaiban összebújt játékosok között. A vonat egyhangú zakatolással haladt egész Rákosrendező pályaudvarig. Amint elhagytuk az állomást, az új, sokak előtt ismeretlen vidék az ablakhoz csalta a kirándulókat, hogy annak váltakozó szépségeiben gyönyörködjenek. Vonatunk néhol 60—70 kilométeres sebességgel száguldott Miskolc felé, hova öt és fél órai utazás után 10 óra 25 perckor érkezett meg. Amint beérkezett a vonat, a fellobogózott pályaudvaron felhangzott a Himnusz, melyett az ottani leventezenekar adott elő. A kiszállás után a kirándulókat egy rendezőbizottság élén dr. Halmay Béla h. polgármester üdvözölte, melyre dr. Brenner Antal főjegyző válaszolt. Ezután négyes rendbe felsorakozva, a főúton a leventezenekar hangjai mellett a Rudolf-laktanya előtt felállított 10-es honvédek emlékszobrához vonult a kirándulósereg. Odaérkezve a Hiszekegy elhangzása után vitéz SzivósWaldvogel József nyug. tábornok egy, a trianoni fájdalomtól izzó beszéd után szép babérkoszorút helyezett az emlékszobor talapzatára, majd pedig Kőhalmy László dr. elszavalta az ő ismert művészi előadásában az „Aludjatok" cimű gyönyörű irredenta verset. A szép kis ünnepséget, melyen igen sok miskolci és az ottani helyőrség tisztikara is testületileg megjelent, a Himnusz fejezte be. Ezzel a hivatalos programm lezárult, most már csoportokba verődve a város megtekintésére indultak. Igen sokan felrándultak a függőkertekkel kiépített és szerpentinutakkal ellátott Avas hegyre, honnan gyönyörű kilátás nyílott Miskolc és vidékére, a várossal összeépült Diósgyőrre. Mások autóbusszal kirándultak Tapolcafürdőre, vagy Diósgyőrre. Miskolc nagy kiterjedésű, szép vábanigen gondos ápolásban részesül. Állapota iránt érdeklődtünk szerdán délben is és Eggenhofer Béla dr. Kolos-kórházi főorvos azt a választ adta, hogy 48 óra elteltét kell meg várni, mert komplikáció jöhet közbe. Reméli, hogy ez nem következik be, mert eddig is fokozatosan javul dr. Süttő István. Délben kielégítő az állapota. Bekét kihallgatása után a pestvidéki törvényszékre szállították ros, élénk kereskedelmi gócpont. Hetvenezer lakosa van, de ha az Összeépült községeket hozzászámítjuk, akkor meghaladja a százezret is. Gyönyörű emeletes épületei és fővárosias szép nagy üzletei vannak. Utcái és terei parkirozottak. Több szobor is díszíti azokat. Négy katolikus, két református, egy gör. kath., egy gör. keleti, egy evangélikus és egy izr. temploma van Szép és nagy a vásárcsarnok, gazdag gyűjeménnyel rendelkezik a városi múzeum. Van zeneiskolája, színháza, gőz- és strandfürdője. A szép Népkertben különféle sportpályák vannak. Általában igen kedvező benyomást gyakorolt ránk Miskolc városa. Délután 2 óra 25 perckor Miskolcról elindult a kiránduló sereg kisvasú ton Lillafüredre. Gyönyörű út vezetett oda. A zsúfolt kocsikban (sokan lemaradtak az első vonatról) a közönség nem tudott betelni a a hatalmas bükkös erdő váltakozó vadregényes szépségeitől. A kisvasút meredeken sziklába vájt utakon, merész viaduktokon haladt kettős mozdonnyal az út utolsó részéhez, az alagúthoz, melyen keresztülhaladva, egyszerre magunk előtt láttuk a fejedelmi pompában ragyogó, mesés parkokkal körülvett Palota-szállót. Az első pillanatokban a csodás szépség csigázott le mindenkit s minél tovább mentünk, annál ragyogóbb és szebb részletek tárultak szemeink elé. A mesébe illő Hámori-tó apró csónakjaival, a bástyaszerűen kiépített függőkertek, a csodálatos szépségű vízesés és csepkőbarlangok varázsszerűleg hatottak a nézőre. A Palota szálló gyönyörű, fényűző berendezése és pompás beosztása csodálkozást váltott ki belőlünk. Szemünk nem tudott betelni a látottaktól. Bár hűvös, friss levegő volt odafönn, a jókedv és barátság melege mindenkit áthatott. Vendéglői asztaloknál előkerültek a csomagok, majd az üdvözlő képeslapok tömegének címzése és emléktárgyak vásárlása kötötte le a kirándulók hátralévő kis idejét. Meglátogattuk azt az ujonan épült modern kis szállodát és vendéglőt, melyet lillafüredi tartózkodása akalmával Machovich Gyula dr. érseki helynök is többször felkeresett és a hámori templomot, ahol reg gelenkint misézett. Még mindig meleg szeretettel és tisztelettel gondol nak az aranyszívű főpapra az ottaniak. Azonban nemsokára elérkezett az elindulás ideje. Ismét megtelt zsúfo lásig a kisvasút és a motoros, mely most már vígabban és könnyebben vitte lefelé az utasokat a miskolci Szent Anna-térre, hol már ott állt a villanyos hosszú kocsisorral, hogy a miskolci vasútállomásra vigyen bennünket. A vendéglátó miskolciaktól elbúcsúzva, filléres gyorsunka szálltunk s ki-kí saját helyét ismét elfoglalta. Este 9 órakor hagytuk el Miskolcot kendőlobogtatás és vig dalolás közben. A vasútállomás peronja eljesen megtelt tiszteletünkre miskolciakkal, kik megígérték, hogy az esztergomiak látogatását rövidesen viszonozni fogják. Hosszas utazás után elfáradva ért haza éjjel 3 óra 40 perckor a filléres gyors közönsége. A hazautazás talán még kedélyesebb volt. Különösen a 11-es kocsi utasai voltak ebben nagy mesterek. Szombat este, mintegy 50 csónakkal 200 kiránduló érkezett Budapestről Esztergomba. A kirándulók azzal a tervvel jöttek, hogy pünkösd két napja alatt kisebb megszakításokkal leeveznek Budapestre. A kirándulók nem tudtak arról a rendeletről, hogy a Dunán csak fény képes igazolvánnyal rendelkezők csónakázhatnak. Pünkösd reggel, amikor el akartak Esztergomból indulni, hiába akarták kiváltani csónakjukat, az állomás nem adta ki, mert nem tudták felmutatni az új igazolványt. Felvilágosításul közölték velük, hogy a rendőrségtől kaphatnak ilyen igazolványt. Meg is indultak a Nagydunahidnál levő határállomás rendőrségi kirendeltséghez, ahol meg is kezdték az ideiglenes igazolványok kiállítását. Igen ám, de a rendőrségi szolgálatban levő két detektivnek a hidon átkelőket is ki kellett szolgálniok. Pünkösd lévén, elég sokan jöttek és mentek a hidon. Odakünn mind nagyobb lett az ideiglenes igazolványra várakozóknak a nyugtalansága. Zajongtak, szidták a rendeletet és kénytelenek voltunk hallani, hogy a'^ik idejöttek, bizony többet nem jönnek Esztergomba. Az új rendeletet nem közölték a csónakegyesületekkel, nem eléggé publikálták a rendelet tartalmát a közönséggel. A kirándulók gyanútlanul jöttek Esztergomba és itt az a meglepetés várta őket, hogy nem mehettek tovább. Délelőtt 11 órakor még semmi sem történt. Azaz csak annyi, hogy sorbaállitották a kirándulókat és számokat osztottak ki nekik. Aztán egyenkint engedték be Őket, hogy megkapják az ideiglenes (48 órára) Az esztergomi érseki tanítóképzőintézet ifjúsága pünkösd hétfőjén tartotta ezévi tornaünnepélyét. Az ünnepély iránt óriási érdeklődés nyil vánult meg. Délután 5 órakor kezdődött a verseny. A gyönyörű idő ben nagy számban jelent meg az érdeklődő közönség. Ott láttuk a hatóságok és a helyőrség képviselőit is. A gimnáziumi sportpályán még ilyen ifjúsági tornaverseny nem volt. Bámulatbaejtő mutatványokat láttunk képzőseinktől a legprecízebb kivitelben. Elmondhatjuk, hogy tanítóképzőnk ifjúsága minden dicséretet megérdemel. A páratlan fegyelmezettség a kitűnő és pontos kivitelben érte el a legszebb jutalmát: az általános elismerést, mely a minduntalan felhangzó tapsviharban jutott kifeje zésre. A tornaünnepélynek kimagasló eseménye volt Sarlós (Starkbauer) József budapesti testnevelő-tanár — az érseki tanítóképző-intézet volt növendékének szereplése. Sarlós a los-angelesi világolimpiászon bemutott korlát- és nyújtógyakorlatokat mutatta be, melyek középiskoláink ban is már el vannak rendelve. A műsor első száma a bevonulás volt és a felállás 4 oszlopban. Majd a levente-zenekar eljátszotta a Hi szekegy-et. Ezután következtek a közös szabadgyakorlatok: 1. Láb-, kar-, gerinc gyakorlat; 2. kar-, hashát-gyakorlat; 3. Karkörzés, egyensúly gyakorlat; 4. Láb-, oldal-, has-, Meg kell emlékeznünk még Bodor Zoltán fáradhatatlan rendezéséről, aki mindent elkövetett, hogy a filléres gyors közönsége kellemesen tölthette el az egész napot. igazolványt. Megnéztük, hogyan állítják ki az az igazolványt. Mint rendesen megkérdezik az illető nevét, hol, mikor született, ki az apja, ki az anyja és igy tovább, talán csak arra nem kell felelni, hogy mit reggelizett egy héttel ezelőtt. Láttuk, hogy estig sem lesznek készen az igazolványok kiállításával. Az újság, amikor alkalma van, a közönség segítségére siet. Felhívtuk telefonon a rendőrséget és a jelentkező Süttő István dr. rendőrfogalmazót arra kértük, hogy tekintsen el a rendőrség az igazolványok kiállításától és engedje el egy csoportban a kirándulókat. Süttő István dr. ezt készséggel megígérte, de arra hívta fel figyelmünket, hogy kérjük meg a szobi révkapitányságot is (ejnye, hát a hatóság nem tud telefonon intézkedni ?) és azt a választ kaptuk, hogy kivételesen ők is át engedik a kirándulókat. Igy nagy nehezen dél felé elindulhattak a kirándulók. Hogy mit gondoltak magukban azt elképzelhetjük, kifakadásukat hallottuk és elgondolhatjuk azt is, hogy mit jelent a vasárnapi „eset" az esztergomi dunai idegenforgalomnak. Elméletben jó lehet az uj dunai rendelet, de a gyakorlatban — már az első alkalommal — csődöt mondott. Gyors intézkedést kérünk. Érdeklődtünk az esztergomi révkapitányságon, ahol azt mondották, hogy az intézkedés máris megtörtént. Szeretnénk, ha már legközelebbi számunkban ismertethetnénk, hogy miben áll ez az intézkedés és menynyiben módosult a rendelet végrehajtása. hátgyakorlat és 5. döntögetés, húzás karika. Pompásan sikerült minden szám, de ki kell emelnünk a 3., 4. és 5. számot. A szabadgyakorlatokat Gulyás tanítójelölt „Trianon" c. hatásos szavalata követte. Végül pedig szabad kardvívás volt két fordulóval, 5—5 pontig. Bemutatta Szikorszky és Sümeghy. Az egyes évfolyamok csapatgyakorlatai is pompásan sikerültek (bak, plint és pad csapatgyakorlatok, továbbá lóugrások). Szép volt a másodikosok talajtornája és gulabemutatója szaltókkal. A fiúk nagyon ügyesek voltak. A magas korlátgyakorlatoknál és nyújtógyakorlatoknál jeleskedett Sarlós József tanár, de a képző ök is kitettek magukért. Bémolatósak voltak ezek a bemutatások. A korlát és nyujtógyakorlatok között mutatták be a IV. o. képzősök és gyakorlósok közös partertornáját. A súlylökésben az I—II. osztályosok produkáltak kiválót. Ugyancsak ők mutattak be egy, nálunk még ismeretlen labdajátékot: a kézi labda-játékot. Mondhatjuk, kedves és szép játék. A 20x100 m-es stafétában az I—II— III. és IV. évfolyam csapata futott. A végén még Sarlós (Starkbauer) mutatta be külön korlátgyakorlatait, amelyekért a közönség és az ifjúság melegen ünnepelte szűnni nem akaró tapsorkánnal és éljenzéssel. Igaz, mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm 677-en vettek részt a miskolc-lillafttredi kiránduláson Baj van az új dunai közlekedési rendelet körül mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm A legszebb siker jegyében folyt le a tanítóképző-intézet tornaünnepélye