Esztergom és Vidéke, 1933

1933-05-25 / 41.szám

úgy az autóforgalom újbóli felszaba ditása mellett olyan megoldást kellene keresni, amely mellett a MÁV is kárpótolva lenne és megtalálná a maga számítását. Ilyen megoldási módozatnak találnák azt, hogy az állam engedélyez, ze ismét a szabad autóforgalmat, azonban adja meg a MÁV nak a kártalanítást olyképen, hogy minden vámhatáron átmenő autó köteles legyen a rendes kövezet-, hid- és egyéb vámtételeken felül még a MÁV részére is egy bizonyos összeget le adni. Igy egyrészt elérnénk azt, hogy a teherautóforgalom drágább lenne, tehát már kevésbé volna veszélyes konkurrencia a MÁV-ra nézve, más részt a városok is jobban megtalálnák a maguk számításait. »»•inioBiBtutitietsstutruo Repüíőszemmel Bizony, szorongó érzés tölti el az embert, amikor már startrakészen áll a repülőgép, búg, zúg a propeller, hátunk mögött idegesen borzolódik a fű, mintha rettenetes vihar szántaná végig. Az ülésben ülünk, fejünk fölött a felső szárnyban a benzintartály és lángnyelvek nyaldossák körül a berregő motort. A futókerekek alatt még ott a talpfa, a montőr ráhasal a farokra, hogy még jobban lefogja a gépet. Mellettünk látjuk a kíváncsiak tömegét, mozog a szájuk, a gyerekek kitátják a szájukat, kiabálnak, de mi egy szót sem hallunk belőle. Kiveszik a talpfát, a fülsiketítő berregés után még nagyobb zúgással berreg a motor, megindulunk és gyorsvonati sebességgel rohanunk a szép, de keskeny táti réten keresztül. Balról széles patak, jobbról árok. Előttünk 60 méterre — a földön a fele utat már megtettük — gödrök, már nem érezzük annyira a kerekek döcögését, még negyven métert futunk, aztán már alattunk látjuk a gödröket, a patakot és az árkot. Szélcsend volt a felszálláskor. Ha nem sikerül a start, ha nem emelkedik kellő időben a gép, akkor elbúcsúzhattunk volna ettől a szép élettől. Mi történhetik? Az egyik ember az ágyban hal meg, a másik az utcán, a harmadik a rádió mellett, a negyedik a munka mellett és igy tovább. Dehát mi most nem tudunk a halálra gondolni, mert elszakadtunk a földtől, idefönn végtelen a szabadság. Törvényen, tilalomfákon, béklyókon kivül érezzük magunkat. Az ember énje itt az élet, a lélek él, vizsgálódik, kutat a szem és megfigyel az öntudat. Mit lát az ember, ha a hangyabolyt, vagy a hangyák vándorlását figyeli. Apró pontok az emberek is, kis göröngyöknek látszanak a halmok, de nem látjuk, hogy élnek a hangyák, nem látjuk, hogy élnek az emberek, fia egy megszületett gyermeket ezer méter magasságban nevelnének fel és a lelki és értelmi fejlődését csak a magasság formálná, minden földi beavatkozástól mentesen, a levegő gyermeke sohasem tudná felfogni a földi életet, legfeljebb csak ösztönös vágyódás fogná el a földre leereszkedni. Lehet, hogy erőszakosan tudna szabadulni a magasságtól, a képzelt gondolától, de ez az erőszakos szabadulás halálát jelentené. Idefönn fülsiketítő a berregés, de ha elállna a légcsavar, nagy-nagy csendesség, végtelen nyugalom venne körül minket. Kirják István pilóta mesterien forfordul Tokod község fölé. A hegyoldalon itt-ott a tetőn is szabályos kőkockákat, szabályos szaggatott vonalakat látunk. Kis temetők. Tokodbánya fölött szabályos háztetők. A bécsi aszfalt-kigyóút krétavonás a zöld mezőn. Előttünk autó. Egy kilométerre lehet. Nézzük az órát. Az autó is szalad, mi is. Egy perc elteltével fölötte repülünk, fél perc múlva mögöttünk vész el az út szürkeségébe. Dorog fölött járunk. Játékosan építkezett odalenn az ember. Van itt házikó, kertecske (búzaföld lehet a hoffstellen) vasút, mozdonykák, vagonsorok, háztömbök, gyufaszál-kémények, gőzölgő kazánok. Csodálatosan érezzük most, hogy hol él az ember. Mi a levegőben képviseljük az embert, a földszínen a dorogiak, a föld alatt a bányászok, — csak tudjuk, hogy ott élnek, dolgoznak, de nem látjuk őket, — tudjuk azt is, hogy a bányászok alatt is van élet, a földteke másik felén, elképzeljük, vagy mondjuk az amerikaiak fölött is élnek, röpködnek a levegőben az emberek, de mi van a röpködő amerikaiak fölött és mi van fölöttünk ? ... Érezzük, hogy kell Valaminek, Valakinek (valamiknek és valakiknek) lenniök, de nem látunk semmit, mint ahogyan nem látjuk a föld mélyében dolgozó embereket, vagy ahogy nem látjuk a földi emberek vagy a hangyák életét. Csak tudjuk, hogy vannak. Ha sétálunk, tudjuk-e, hogy hány parányi állatot taposunk el ? Esztergom felé fordulunk. Bőg a sziréna légcsavarja. Már kigyúltak az esztergomi lámpák, idefönn még nappal van, odalenn sötétedik. Egy darab csillagos ég Esztergom. Elképzeljük: egészen mindegy, hogy fejjel lefelé, vagy fejjel fölfelé nézzük-e a csillagokat. Elrepülünk az esztergomi Doberdó fölött. De nem tudjuk elképzelni, hogy Esztergom határváros, hogy a Duna akadályt képez a népek között, hogy nyomorúság, baj, gyűlölködés van odalenn. A Széchenyi-téren, a Kisdunaparton emberpontok, igazán mindegy, hogy szegény-e, gazdag-e, gyűlölt, vagy szeretett, névtelen vagy méltóságos-e az a kis pont. Ez is pont az is pont. Kis pontok. Egy újjvonás és nincsenek. Ha óriás kézzel kinyúlnánk és egy pontot — ha lehetne csak egy pontot — lelkiismeretfurdalás nélkül letörülnénk, talán csak poros lenne a kezünk. Talán csak kevéssé véres, mint szúnyogtól, mely fúrókáját bőrünkbe szúrta. Furcsa gondolatok ezek. Éppen úgy arra arra is gondolhatnánk, hogy onnan felülről a magasságból egy másik kéz nyul le, egy szélnyaláb és mi is csak a szunnyog sorsára jutnánk. No dehát a Schmoll-gyár kitűnő repülőgépén repülünk, mégkitünőbb pilótával a Kirjákok földjéről származó ős-Kirják család Kirják Pistájával — mi biztosan szállunk. Inkább arra gondolunk, amikor Esztergom fölött több kört irunk le, hogy elő kellene venni egy nagy Schmoll-pasztát, egy óriási glancoló kefét és jó kifényesíteni a várost. Ráférne egyes embereket is bekenni a pasztával, de ezek úgyis feketék. Csak kifényesíteni kellene őket. Szentgyörgymező felett a villanyesztergom képe és villanysora nagy arany hárfa. A villany-húrok a bazilika felé futnak össze. A bazilikát a hárfa hangolócsavarjának képzeljük. Ha játszani tudnánk Esztergom villanyhárfáján, csodás, gyönyörű ének csendülne fel. Vigan megyünk hazafelé. (v. o.) Összes iskolai, gimnázium, reál, tanítóképző és eleaü tornaingek, cipők, nadrágok, jelvények, számok és mindenféle cserkész felszerelések olcsón SCHWACHNÁL. Selyem harisnya hibátlan tartós 148 P. Keménynél. Harisnyák, kesztyűk, nagy választékban feltűnő olcsón Illésnél. A bencésgimnáziam tornanonpélye Az esztergoni bencésgi nnázium f. hó 27-én, szombaton délután 5 órakor tartja a szokásos évvégi tornaünnepélyét primáskerti sporttelepén az alábbi sorrenddel: I Felvonulás és felállás hat oszlopban. II. Himnusz. III. Közös szabadgyakorlatok zenére. IV. Elvonulás. V. Csapattorna hét csoportban : 1. I. o. játék. 2. II. o. játék. 3. III. o. bakugrások. 4. IV. o. középmagas korlát. 5. V. o. lóugrások. 6. VI. o. magaskorlát. 7. VII. o. magasnyújtó. VI Vívásbemutató. 1. Az alsó osztályosok : tőr, alapmozgások. 2. A felsőosztályosok: kard alapgyakorlatok. 3. A fe'sőosztályosok: kard mérkőzés bemutató VII. Futások. 1.1. o. 50 m:i II. o. 70 m., III. o. 80 m. síkfutása. 2. 4x100 m-es staféta a IV. és V. o. között, 4x100 m-es staféta a VI. és a VII. o. között. VIII. Kö'.élhűzás az I. és a II. o. között. IX. Összetett tornaszverseny az országos ifj. tornaverseny anyagával: lovon, korláton és nyújtón. X. Gúlák osztályonkint, Xf. Felállás oszlopokba a dijki osztáshoz. XII. Szózat XIII. Elvonulás.. A szülőket és az érdeklődőket szívesen lát az igazgatóság. Belépődíj nincs, de önkéntes adományok a sporttelep fenntartására köszönettel fogadtatnak. Kijelölték a szabad danái íürdés helyeit Arra való tekintettel, hogy népegészségügyi érdek a Nagy-Duna fürdésre alkalmas részeinek ezen célból való felhasználása, a szabadfürdés cél;ára a polgármester a következő helyeket jelölte ki: 1. a szigeten a sziget orrától a MFTR állomásig, 2. a szentgyörgy mezei Nagy-Duna részen a Hutt-partnál a Bercsényiutca betorkolásától jobbra és balra 100—100 méterig, 3. a vágóhídon alul Szentgyörgy mezőn a vizlevezető árkon túl 500 méterre, 4. a Kis Dunában az Angyal-hídtól a Kutyaszorító vonaláig. Elrendelte továbbá a polgármes ter, hogy ezen helyek figyelmeztető táblákkal legyenek megjelölve. Amennyiben a szigeti vikendtelep létesül az ezen célra átengedett Nagy-Dunaparti rész a szabad fürdés alól kivétetik. Szép eredménnyel végződtek a katonai sportversenyek Mint megirtuk a mult hét folyamán rendezték meg Esztergomban a katonai sportversenyeket, amelyeknek rendezősége élén a helyi és a tábori állomásparancsnokok állottak és kitűnő irányításukkal impozáns versenyeket biztosították. A tiszti verseny eredményei kitűnőek. A hadipisztoly-lövész'itből első dijat Buda József fhdgy., másodikat Badinszky László szds. kapta Puskával első dijat nyert Badinszky László szds, másodikat v. Major Károly s. tisztviselő. Pisztollyal Ba dinszky László szds. első, Barátosi Lajos szds. második lett. Vívásban eső: Wiszkidenszky György hdgy., második v. Lánghy Emil alezredes lett. A páros tenniszversenyben a Schrveinitzer Egon—dr. Mailász Tibor pár győzött, egyesben Schrveinitzer Egon szds. Az ünnepélyes díjkiosztást a tenniszpályán páros verseny előzte meg. A dijakat Röder Jenő alezredesné osztotta ki. A versenyek során az atlétikai győzelmekben a kenyérmezői és pi liscsabai zászlóalj közösen részesült. A 4x400 m.-es stafétában a táboriak győz'ek és igy megnyerték a Bornemissza dijat. Az altiszti lövészetben hadipuskával első AXmássy Pal tiszthelyettes, hadipisztollyal Szépner György győzött. A legénységi versenyben hadipuskával Kilín Károly szk. vezetőé az első díj, pisztollyal Cseh Gyula lett az első. Kézigránátdobásból első Bílint Mátyás pilis csabai gyalogos, az árokugrásban az első dijat Nell József vitte el. Az ünnepélyes dijki >sztás a laktanya udvarán történt szép ünnepf ég keretében. HIMi£M Új irány Pozitív munkát kifejteni, pozitív eredményeket biztosítani és pozitív bírálatot gyakorolni, — ez az az új irány, amely Hunyidy Ferenc gróf országgyűlési képviselő reviziós beszédéből kisugárzik. Nem azt halljuk Hunyadi Ferenctől, hogy rossz volt az eddigi reviziós politika, hanem azt mondja, hogy milyennek kell lenni a ma reviziós mozgalmának. Miloiay István dr. a „Magyarság" főszerkesztője a mult hetekben „Nyitott könyv" cimen több cikket irt. Ezekben a cikkekben azt olvassuk, röviden foglaljuk össze a konzek venciát, hogy itt élünk mi magya rok e csonka országban tizenhárom trianoni esztendő óta, hirdetünk és követelünk revíziót, hirdetjük és bizonyítjuk a mi igazságunkat, de megfeledkeztünk arról, hogy meg ismerjük s szomszédos államok népét, lelkivilágát és gondolkozás módját, hogy megismerjük a megszállt területi magyarság életét és érzésvilágát. Hunyady Ferenc gróf ez év ja nuá'jában bőven kifejtette Milotay István cikkeiben foglaltakat, sőt megtoldotta az új gondolatokat és azt mondotta, nekünk ügy kell beállítanunk a revízió szükségességét, hogy az nemcsak a magyar nép érdeke, hanem elsősorban erurópai népek érdeke legyen. Gyönyörű gondolatokat hozott Esztergomba, a primási városba, Szent István születési helyére, Hunyady Ferenc gróf. Nem volt elég azt egyszer hallanunk, többször és többször kellett beszédét átolvas nunk, hogy felszívjuk lelkünkbe és valónkba annak minden gondolatát, hogy ezeknek a gondolatoknak a delejessége irányítson minket amikor a revízióról de általában jövő magyar életünkről van szó. Éppen ezért nem is lehet ismertetni Hunyady Ferenc revíziós beszédét, ame lyet most különlenyomatban „A revízió új útja" cimen bocsátottunk ki a nagyközönség számára. Kétségtelen, hogy új irányt jelölt ki Hu -yady Ferenc gróf ezzel a rereviziós beszédével. Ez a beszéd januárban hangzott el Esztergomban, de tudomásunk szerint ezeket az új gondola okat elmondotta már több vidéki városban is. A gondolatok tulajdonképpen Esztergomban formálódtak egységes, kerek beszéddé és igy méltán „esztergomi beszéd"nek nevezhetjük. Hogy valóban új irányt jelölt, határozott meg Hunyacjy Ferenc, azt abból látjuk, hogy a magyar közírók egyik legnagyobbja, Milotay István dr., a „Magyarság" főszer-