Esztergom és Vidéke, 1933
1933-05-14 / 38.szám
zottja azt szolgálaton kívüli helyről kapta. Daróczy Márton keresetlen szép szavakkal köszönte meg az őt ért kitüntetést, mely után az erdőőri és vadőri iskola tanulóifjúsága a „Himnusz"-t énekelte. Az ünnepség a Magyar Királyban rendezett 30 teríték es diszebéddel ért véget, melyen Szilágyi Ernő m. kir. erdőtanácsos, szakiskolai igazgató felköszöntötte a vendégeket, majd dr. Szadcczky-Kardoss Boldizsár ny. tiszti főügyész mondott szép beszédet. mmmmmtmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm A polgármester foglalkozik munka alkalmak megteremtésével A mult vasárnapi számunkban megjelent Nyilt levélre kapjuk az alábbi cikket válaszként. Ebben a cikkben a vasúti hozzájáró út kiszélesítéséről van szó, mely legközelebb áll a megvalósuláshoz. A legilletékesebb helyről azonban örömmel veszszük tudomásul, hogy folynak a tárgyalások az árvédelmi töltés meg építése érdekében, továbbá utak építéséről is folynak tárgyalások. Polgármesterünk tehát foglalkozik munkaalkalmak megteremtésével. Az OTI székház megépítése is lehetséges. De nézzük csak a legelsősorban megvalósulásra kerülő vasúti hozzá járú út kiszélesítésének ügyét: A város polgármestere már évek óta sürgette a kereskedelmi minisztériumnál, hogy a vasúthoz vezető Baross Gábor-út felső szakaszát a mai forgalomnak megfelelő mértékben szélesittesse ki. Tűrhetetlen már az az állapot, mely a város mai forgalma mellett e?en útszakaszon u ralkodik, mind a közlekedés biztonsága, mind a járókelők testi épsége szempontjából. Végre Ujszászy Imre műszaki főtanácsos, államépitészeti hivatali főnök közbenjárására — aki a város érdekében útügyekben már annyit tett — a kereskedelemügyi minisztérium kiküldötte Vasdinnyey Pál miniszteri tanácsost, hogy a város és vasút kiküldöttjeivel egyetemben állapítsák meg azon műszaki feltételeket, melyek mellett, a vasút ér dekeinek szem előtt tartásával, a munkálatok végrehajthatók is lennének. A város részéről v. Dudás László mérnök már kész műszaki tervekkel és javaslattal fordult a kiküldött bizottsághoz, melynek alapján legolcsóbban volnának megoldhatók az útszakasz kiszélesítésének, új vonalozásának és burkolásának munkálatai. Ezen terv a vasút által készített tervekkel összhangba hozva képezte azon megállapodás alapját, mely szerint a- kiküldött miniszteri megbízott megállapította, hogy a munkálatok okvetlenül és azonnal meginditadók és az útszakasz mellett elvonuló anyagárkok, cca 8000 m 8 , salakkal feltöltendők, hogy az útszakasz kellőképp kiszélesíthető legyen. Ezen munkálatok az állomás előtti előtér kibővítésével és burkolásával mintegy 40.000 pengőbe kerülnének, mely összeget a minisztérium az inség- és idegenforgalmi alapból kell, hogy nyújtson. A feltöltési munkálatokat a vasút végezné el azáltal, hogy a vonalain minden rendelkezésre álló salakot és földet ezen munkákra irányit. Ha a feltöltés elkészült, akkor következnék a Baross Gábor-út egész átkövezése, mely útszakssz már ma is teljesen járhatatlan. Ezen kövezési munkák, mintegy 50,000 pengőt tennének ki, mely összeg államsegély és vármegyei hozzájárulás útján volna csak összehozható, mert a város ily öszeget belátható ,időn belül be nem ruházhat, illetve meg nem szerezhet. Az ily módon előirányzott munkák kb. két évig tartanának, ezért a városnak sürgősen intézkednie kell a Baross Gábor-út kocsipályájának jókarbahelyezése érdekében. A vizsgálóbíró elrendelte a vizsgálatot a vaskapni gyilkosság ügyében Stámusz István erdővédgyakornok, aki a vaskapui úton vadászfegyverével agyonlőtte Halász Pongrácz postást, a pestvidéki törvényszék fogházában várja bűnperének tárgyalását. Halász Pongrácz hozzátartozói, mint sértettek, pert indítottak. Képviselőjük Jármy István dr. Minden bizonnyal a város is érdekelve lesz ebben a perben. A sértett képviselője Jármy István dr. vizsgálati indítványt tett és a pestvidéki törvényszék vizsgálóbirája az ügyészség előterjesztésére a vizsgálatot el is rendelte, ami a közeli napokban meg is fog történni. ******************************** Az esztergom-vidóki katolikus tanítók évi közgyűlése Fényes keretek közt tartotta meg szerdán d. e. az Esztergomvidéki r. k. Népnevelők Egyesülete évi közgyűlését az Érs. Tanítóképző-intézetben. A közgyűlést megelőzőleg Jeszenszky Kálmán, prel.-kanonok, elnök az internátus kápolnájában Veni Sanctet és szentmisét mondott. 10 órakor érkezett a díszterembe Őeminenciája, a biboros Hercegprímás, Meszlényi Zoltán prel.-kanonok, irodaigazgató kíséretében. A nagy termet zsúfolásig betöltötték a közgyűlés résztvevői, akik sorában ott láttuk Breyer István fölszentelt püspököt, Lepold Antal egyházmegyei főtanfelügyelőt, a káptalan tagjai közül Csárszky István, Drahos János prel.-kanonokokat, Számord Ignác tb. kanonokot, Nádler-'-István' pápai kamarás, érseki tanltónőképző-intézetí igazgatót, Bárdos Ádám kir. tanfelügyelőt. Krywald Ottó c. prépost, érs. biztost, továbbá az egyesületben tömörült papokat és tanítókat majdnem teljes számban. Jeszenszky Kálmán elnök megnyitotta az ülést. Megköszönte a biboros hercegprímás magas megjelenését, majd rámutatott arra, hogy a jelen szentév és a most annyira időszerű katholikus akció gondolatait miként törekszik a tanítóság megvalósítani. Jeszenszky prelátus beszéde után Őeminenciája emelkedett szólásra. A tanítóság iránt érzett meleg szeretet érződött szavain. Nagy megértéssel van — monda — a tanítói munka iránt és mindig szívesen időzik a tanítók között. Beszéde továbbá folyamán a közgyűlés programmjának egyes pontjaihoz fűz megjegyzéseket és ezekben örömmel állapítja meg, hogy a kath. tanítóság helyes irányban halad, mikor egyrészt az Egyház gondolat és érzelemvilágával igyekezik bensőbb kapcsolatot teremteni, másrészt önmagát műveli, hogy iskolai munkája egyre tökéletesebb legyen. Befejező szavaiban nagy elismeréssel nyilatkozott az érseki tanítóképzőről és annak tanárairól. A szűnni nem akaró éljenzés után Bárdos Ádám, kir. tanfelügyelő üdvözölte a közgyűlést, hangsúlyozva azt a nagy feladatot, mely a kath. tanítóságé, hogy példát kell adnia, az igazi keresztény ember életére. Majd Szkalka Lajos gyakorlóiskolai tanitó, c. tanár, társelnök tartotta meg beszámolóját az egyesület működéséről. Milyen zenét kivan az Egyház a templomban! cimen Koudela Géza dr. egyházzenei igazgató tartott előadást. A templomi zene legyen szent, művészi és egyetemes. Külön szólott arról, hogy a nemzeti énekkincs hogyan talál szerepet az istentiszteletben. Nagyszerű példákkal mutatott rá arra, miként kell megreformálni a falu egyházi énekét, hogy az egyház szándékainak megfeleljen és valóban istentisztelet legyen, mely egyúttal a nép lelkét is megszenteli ? Az előadás illusztrálására az érs. tanítóképző-intézet énekkara Pántol Márton dr. hittanár vezetésével néhány korális éneket és több régi magyar egyházi népéneket adott elő nagy sikerrel. A hallgatóságnak valóban művészi élvezetben voltrésze. A gyűlés befejezése fizikai eszközök kiállításának megtekintésével ért véget. Az intézet fizikai előadójában a közgyűlésre Milakovszky László fizikai szemléltető eszközökből rendezett kiállítást. Ismertette a kiállítás szempontjait. Az első csoport oly szemléltető eszközökből áll, melyeket a tanító maga elő tud állítani. Ezeket a IV. éves növendékek készítették sok leleményességgel és szorgalommal. Különösen manapság, mikor az iskolafentartók is gyengén állnak anyagiakban, fontos, hogy a tanító ezermester legyen a szemléltető eszközök előállításában. Egy másik csoport az elemi iskolai fizikai szemléltető eszközök mintagyűjteményéből állt. Ezeket maga Milakovszky László készítette. Ugyancsak ő készítette saját tervei alapján a tanítóképző szemléltető eszköz gyűjteményét (a kiállítás harmadik csoportja), mely a munkaiskola elveit valósítja meg, vagyis minden növendék a tanárral együtt végzi a kísérletet. Elgondolás és kivitel egyaránt a legteljesebb bámulatot érdemli. Ezzel a tanítóképző vezetőhelyet tölt be az országban. A kiállított tárgyakon a növendékek állandóan végezték a kísérleteket a közönség előtt. Az Esztergom-vidéki Rk. Népnevelők Egyesületének e tartalmas, szép közgyűlése a legszebb elismerést váltja ki. mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm Csak Szobtól Párkánynánáig ? Alkudni próbálnak a csehek Az egész világ tudja mar, hogy a magyar nemzetet Trianonban a világ legnagyobb igazságtalansága érte. A reviziós mozgalom megindult és nem lehet az ár ellen fordulni. A csehek mérsékelni akarják. A „Magyarság" egyik legutóbbi száma azt a szenzációt hozta, hogy a mindenható Benes hajlandó lenne Szobtól Párkánynánáig terjedő területet visszaadni — sztratégiai előnyökért. Egész bizonyos, hogy a híradásra jön a cáfolat. Elvégre ők most bizmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm tosan érzik magukat az elszakított területen. Ha engedni kell, ráérnek akkor, mikor engedni kell. De már érzik, hogy közeleg az idő. Az is bizonyos, hogy a Kismagyar Alföldön soha egy cseh nem született, soha ahhoz jogot nem formálhatnak. A „Magyarság" nyíltan kijelentheti, hogy a szobi földsáv nem elég, Isten is egységesnek teremtette a Kárpátok övezte földet, mely sohasem tartozott Prágához! Harminc százalékkal olcsóbb az építkezés Esztergomban A mult vasárnap az esztergomi építőiparosok (kőművesek, ácsok, cserép- és palafedők) elhatározták, hogy tekintettel a mai súlyos viszonyokra, a kereseti százalékot jelentő sen, 25—30 százalékkal leszállítják. Eszerint a segédek fizetése is ilyen százalékban csökkent. Ezzel kedvezni kívánnak az építtető közönségnek. Reméljük, hogy ez a leszállítás elősegíti, hogy érezhetőbb mértékben indul meg Esztergomban az építkezés. A legfőbb ideje lenne, mert igen sok az épitő kisiparos kereset nélkül. Itt kérjük a közönséget, mint tavaly is, aki nem építtet, legalább tataroztasson, hogy munkát tudjunk adni az építőiparosoknak, de különben is az adófizetésnél a tatarozás összegét levonásba hozzák bizonyos százalékig. EGYRŐL-MÁSRÓL EXPRESS HIRDETÉS Férfi ruha burett 96 fillér Női burett legújabb pastell Síinek 1.18 Csipke betét écrü 8—10 m. az egész csomag 30 fillér Weisz flórposztóárúházábau ESZTERGOM Szabad színpad Városunkban vándor artistatársaság kapott engedélyt előadásra. Ez a társaság szabad színpadon produkálta magát és mivel belépődíj nem volt, csak perselyeztek, esténkint nagy közönség nézte végig az „előadásokat". Eltekintve a produkciók értékétől, ezek az előadások nem méltók Esztergom város lakosságához. És ezek után innét kell tiltakoznunk — amit a közönség a „műélvezés" közben elmulasztott — az előadás egy részének hamis beállítása miatt. Minden szórakozási lehetőséggel, jelenséggel szemben, legyen az mozi, cirkusz, szabadszínpad vagy más effajta komédia, komoly kritikát kell gyakorolnunk, mert csak nemesen szórakozva üdül fel az egész ember (test és lélek). Népünk ne legyen tömeg, mely kritika nélkül mindent jónak talál s élvez, mindennek röhög. Eszét s jóizlését ne hagyja otthon, mikor éppen arra lenne szükség, hogy megbotránkozásának, nem tetszésének rögtön kifejezést adjon, ha általános nemzeti értékeket, komoly, jelentős tényezőket pellengérez ki a műveletlen pénzéhes komédiásszellem. De térjünk tényekre. Műsorukban előadtak egy vizsgái jelenetet. Az ilyen magában véve lehetne szellemes, mulattató, de ez teljesen hamis beállítást, neveletlen gyermekmodprt (intelligens tanoncifjú kritikája!), anyagias, tekintélytelen, kifigurázható tanítótípust, az iskolai nevelés, benső fegyelmi élet
