Esztergom és Vidéke, 1933

1933-05-11 / 37.szám

EsnmaoDEKE ÖTVEN NEGYEDIK ÉVF. 37. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenként kétszer KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP 1933 CSÜTÖRTÖK, MÁJUS 11 Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 20 fii. NYÍLT LEVEL méltóságos Lingauer Sándor dr. főispán úrhoz és nagyságos Glatz Gyula polgármester úrhoz a közmunkák megindítása ügyében Méltóságos Főispán Úri Nagyságos Polgármester Úr I Tisztelettel kérem Méltóságos Főispán Urat és Nagyságos Polgármes ter Urat, méltóztassék eljárni, hogy az Esztergom város által az OTI részére felajánlott telken az esztergomi kerületi pénztár részére mielőbb székház épüljön. A székház építésére a fedezet meg van. Az öregségi biztosítási ágazatnál ugyanis deficit nem volt, nincs, de nem is lehet, mivel az öregségi biztositás életbelépésétől az öregségi törvény értein ében a befizetett öregségi járulékokat tartalékolták és a törvény szerint ezeknek a tartalékoknak 30 %-a épületekbe fektethető. Ezzel kapcsolatban meg kell említeni, hogy az OTI-nek a mult va sárnap tartott évi közgyűlésén az intézet vezérigazgatója, Papp Géza államtitkár bejelentette, a belügyminiszter hozzájárult, hogy a tartalékalapból az OTI építkezéseket folytathasson. Igy tehát most itt az alkalom, hogy az esztergomi kerületi pénztár részére székházat építsenek. A székház megépítése elsősorban intézeti érdek. A pénztár mai bérelt helyiségei hivatalnak egyáltalában nem felelnek meg, szűkek és zsuíoltak. Igy tehát feltéllenül szükséges lenne hivatalnak teljesen megfelelő székház epitése, melyben elhelyezést találnának az intézeti tagok által régen óhajtott szakrendelők is. (Fogorvosi, szemorvosi, nőgyógyászati szakrendelő.) Az OTI az utóbbi években a székesfővárosban és környékén több millió pengőt fektetett építkezésekbe. Ezzel kapcsolatban meg kell állapitanunk, hogy a helyes gazdasági politika azt követeli, hogy a befolyt öregségi járulékoknak építkezésekbe fektethető része, ne teljesen a főváros gazdasági életébe follyék vissza, hanem a vidék pangó gazdasági életét is táplálja. Az utóbbi években több kerületi pénztár kapott székházat, igy azt kérdezzük tehát, hogy Esztergomot, a határvárossá lett primási székhelyet, amely éppen a trianoni békeszerződés következtében súlyos válságba került, miért mellőzik ? Méltányos kívánság a székház emelése, annál is inkább, mivel az elmúlt években a vármegye területén eszközölt nagy középitkezések, mint pl. a bánhidai centrale és az útépítések alkalmával tekintélyes öszszegű öregségi járulékot fizettek be az OTI-hoz. Az OTI az ország legnagyobb szociális intézete, igy kell, hogy a munkanélküliség csökkentése érdekében építkezzék. Hogy városunk pangó ipara, a nagy munkanélküliség és az általános szegénység enyhítése szempontjából mit jelentene es az építkezés, azt felesleges bővebben fejtegetnünk. A tavalyi évben szó volt arról, hogy az OTI az esztergomi ker. pénztár részére székházat fog vásárolni. Erre vonatkozólag megjegyezük, hogy a ker. pénztár részére Esztergomban székháznak megfelelő épület nincs. Netáni székházvásárlás esetén a megvásárolt épületet át kellene alakítani, ami a vételárat növelné, ezenkívül a megvásárolt ház nem lenne adómentes és igy az intézet részére a ház vásárlás előnnyel nem járna. A székház építése esetében a befektetett tőke hamarább amortizálódnak mint házvétel esetén, mert a bérek megtakarításán kivül, az uj ház adómentes is lenne. Legfontosabb azonban a mai nehéz időkben a munkanélküliség enyhítése, ami éppen a házvásárlás esetében nem érhető el, pedig ma minden közületnek, különösen az ország legnagyobb szociális intézetének kötelessége mindent elkövetni a munkanélküliség csökkentése érdekében, még akkor is, ha esetleg valamivel nagyobb anyagi áldozatot követelne is az építkezés, mint a házvétel. Joggal elvárhatják a munkaadók és a munkavállalók, hogy az általuk befizetett járulékokból az építkezések révén vissza is kapjanak. Mindezen indokok alapján ismételten kérjük Méltóságos Főispán Urat, hogy az OTI esztergomi ker. pénztár székházának megépítése ügyében eljárni méltóztassék. Ezenkívül tisztelettel kérem Méltóságos Főispán Urat. és Nagyságos Polgármester Urat, méltóztasék illetékes helyeken eljárni, hogy a most meginduló több millió pengős állami közmunkákból városunk minnél na gyobb arányban részesüljön. Városunk eddig ugyanis nem ré szesült az állam részéről abban a támogatásban amelyet — mint ha tárváros —i méltán megérdemelt volna. Az intézményeket nem hogy szaporították volna, hanem inkább csökkentették, igy elvitték városunkból az utóbbi években a fűtőházat és a csendőriskolát is. Városunk pol gársága, jövője érdekében, mindig szívesen áldozott és különösen ki kell emelnünk a legutóbbi évtizedet, amelyben városunk polgársága az áldozatkészségnek legkitűnőbb példáját adta, azzal, hogy anyagi erején felül a város jobb jövője érdekeben nagy építkezéseket eszközölt: igy vízvezetékeket létesített, két iskolát, utakat és csatornákat épített. Azonban a jobb jövő helyett, válságos idő következett: jött a többszörös tisztviselői fizetéscsökkentés, a közterheket felemelték, uj adókat behoztak, a munkaalkalom pedig egyre csökkent, ma pedig már egyáltalában nincs. Amennyiben a közterhek nem csökkennek és munkaalkalmak nem lesznek, gazdasági életünk összeroppan. Eme válságos helyzetben fordu lünk Méltóságodhoz, Nagyságodhoz, hogy illetékes helyeken eljárni méltóztassék, hogy a Kossuth-ucának és a Horthy-utnak, a Horánszky utca és a Baross Gábor-út közötti része keramittal burkoltassék; a Mária Valéria út, továbbá az esztergom visegrádi-ut átépittessék ; azonkívül a folyamőrség részére laktanya épüljön ; végül árvédelmi töltés készüljön, a városi vízvezeték védtöltésétől egészen Tatig. Ezek azok a legsürgősebb munkálatok, amelyek révén városunk gazdasági életébe fellendülés következhetnék be. A közérdekben irt kérések mégis métlése mellett vagyok Méltóságos Főispán Urnák és Nagyságos Polgármester Urnák Esztergom, 1933 május hó 7-én. megkülönböztetett tisztelettel Vécs om. Kiket jelölt a hercegprímás a főváros plébánosi állásaira? Az újonnan szervezett Szent Családról elnevezett, továbbá a tripoliszi és törökőri római katholikus plébániai javadalom betöltésére vonatkozóan Serédi Jusztin ián dr. biboroshercegprimás a kánonjog alapján megillető jelölési jogával élve, a főváros kegyúri bizottságához intézett leiratában a Szent Családról elnevezett plébániára Sármány Ferenc adminisztrátort, Kátay Béla dr és Babirák József segédlelkészeket jelölte. A tripoliszi plébániára Mester Jenő adminisztrátort, Hóka Imre dr. segédlelkészt, Birgmayer Győző hioktatót, a törökőri plébániára pedig Schuster Antal adminisztrátort, Török Zoltán dr. és Motesiczky Károly dr. segédlelkészeket jelölte. Cseh revizionisták magyar területek visszaadását sürgetik Köztudomású volt Benes cseh külügyminiszterről, hogy a revízió elől a legridegebben elzárkózott. Éppen ezért nagy feltűnést keltett most, hogy a prágai parlamentben nagyhatású beszédet mondott a revízió közeli lehetőségéről. Benes ezt a nagyhatású és Euró pában nagy feltűnést keltő beszédét egy erős cseh revizionista mozgalom hatása alatt mondotta. A csehek már a revízió gyakorlati megvalósításáról beszélnek. Több cseh lap a legintenzívebben foglalkozik a revízió kérdésével és nem hallgatják el azt sem, hogy egészséges revízió a csehek részéről csak akkor lesz, ha Magyarországnak átengedik a magyarlakta területeket. A revízió szükségességét elismerte Benes, de hozzátette, hogy ellenérték nélkül azonban ez nem lehetséges. Vagyis a csehek ellenértéket kérnek az átengedő területekért. Prágában a cseh revizionisták részéről azonban az volt a válasz Benes beszédére, hogy őszinte örömmel fogadták azt a kijelentését, hogy szükség van a revízióra, de nincs igaza abban, hogy Csehországnak ellenértéket kell követelnie. A cseh revizionista mozgalom ma gyar szempontból tisztán arra szorítkozik, hogy kizárólag magyar lakta területeket juttasson vissza Magyarországnak. A vélemény az, hogy egyszer ez úgyis elkerülhetetlen lesz, tehát jobb, ha mielőbb megkezdik a komoly tárgyalásokat. „Józan" földrajzi határokat kell megteremteni Csehország és Magyarország kőzött. A visszaadandó területeket a Csallóköz nyitná meg. Tovább keletre Érsekújvár, Losonc és Kassa irányában szabadulna fel magyarlakta terület. A revíziónak ez az újabb nagy hulláma reményt kelt, hogy nincs messze a magyar feltámadás. Prima gyapjú női és férfifürdőruha 4'90 P. Siessen, még választék van. Schwach Sándornál. Magánnyomozó iroda. Szabó Albert nyugalmazott detektivfelügyelő m. kir, államrendőrség által engedélyezett magánnyomozó irodája Esztergomban, Deák Ferenc-u. 15. sz. alatt. Megfigyel, informál, kényes természetű ügyekben nyomoz, okmányo kat beszerez, ismeretlen helyen tartózkodó vagy eltűnt egyéneket felkutat, úgy bel- mint külföldön. Tavaszi újdonságaim megérkezéséről értesitem a m. t. vevőközönséget. Illés divatárúüzlet Széchenyi-tér Május hó U-ón csütörtökön este 7 és 9 órakor A 3000 éves ember Az örök szerelem misztériuma 2 részben MOZGÓBAN