Esztergom és Vidéke, 1933

1933-04-30 / 34.szám

A kormány megengedte a költözködés! ingóságok gépkocsin való fuvarozását A gépkocsit fojtogató intézkedések sorozata után a kormány végre olyan intézkedést tett, amely alkalmas annak bizonyítására, hogy a nemzeti munkatervben a gépkocsiközlekedés fejlesztéséről szóló pontok komoly akarat kifejezői. A címben jelzett engedmény azonban egyúttal annak is bizonyítéka, hogy a kormány a maga részéről is szívesen látja és támogatja a magyar közhasználatú gépjárművállalatoknak azt az egységes tömörülését, amely legutóbb gróf Teleki János vezetése alatt jött létre, mert abban a teherautós, autóbuszos, taxis és bérautós vállalkozók komoly törekvését látja a mai közlekedési válság egységes és méltányos megoldásához. A kereskedelmi miniszter f. hó 7-én kelt 17.180/lV/b 1933. számú rendelete arról értesíti a magyarországi teherautófuvarozók közös intéző bizottságát, amely az országos egyesület megalakulását is előkészítette, hogy kisérletképen az egész ország területére megengedi f. hó 20-tól május 10-ig terjedő időben az átköltözködési ingóságoknak gépkocsin való fuvarozását. Az erre jogosító engedélyeket minden egyes viszonylatra, a körülmények figyelembevétele mellett, esetrőlesetre, soronkívül adja ki a kereskedelmi minisztérium, de csak azok részére, akik a közhasználatú gépjárművállalatokról szóló 1930: XVI. tc. alapján árufuvarozási gépjárművállalat fenntartására engedélyt nyertek. A Magyar Közhasználatú Gépjárművállalatok Országos Egyesülete a rendelettel kapcsolatban tájékoztatásul közli, hogy a kérvényekben pontosan fel kell sorolni 1. a fuvarozó cég nevét és címét, 2. a szállíttató nevét, címét és foglalkozását, 3. a szállítandó ingóságok hozzávetőleges mennyiségét szobaszám, illetve kocsirakományban, és annak jellegét is 4. a szállítási helynek végpontját. A kérvényeket a kereskedelmi minisztérium illetékes osztályához rövid úton kell beadni. A fenti egyesület tagjainak kérvényeit az egyesület vezetősége összegyűjtve is továbbítja, amennyiben azok vidékről, a válaszbélyeg melléklésével Haag Dezső mérnök cimére (Budapest, IX., Boráros-tér 1., I. 5. alá) küldetnek, vagy a hivatalos órák alatt d. u. 4—6 között személyesen adatnak át V., Ferenc József-tér 5/6, I. em. 2. szám alatt. A minisztérium a kérdéseket soronkívül intézi el és az engedélyeket 24 órán belül kiadja. örömmel kell a gépkocsiszállítás terén megadott ezt az első könnyítést fogadni és kívánatos, hogy a rendelet betartásával a fuvarozók tanúságot tegyenek ezzel kapcsolatosan fegyelmezettségükről és megbízhatóságukról. Ezért kívánatos, hogy a szállítások lekötése előtt az engedélyt mindenki szerezze be, mert csakis ez biztosíthatja költözködések zavartalanságát és nyújthat reményt további szállítási engedményekre. mmtmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm Esztergom város tejellátása és a kisgazdák érdeke Az országos statisztika szerint Magyarországon minden emberre átlagban napi 3 del. tejfogyasztás esik. Ezen alapon számítva városunk 18 ezer lakosa után naponta 5400 liter tejet igényel. Mely, ha a kórházak, iskolák, intézetek fokozottabb tejfogyasztását figyelembe vesszük, tényleg meg is állja helyét. Ezen 5400 liternyi tejmennyiség részben helyi termelésből, részben behozatal Utján nyer födözetet. Városunk területén az 1933. évi tavaszi haszonállat-összeírás szerint 476 drb. fejős tehén van, túlnyomórészben kisgazdáink kezén. Ha ezek után számítjuk a napi tejhozamot, az országos kisgazda-átlag szerint, mely naponta és darábonkint 6 liter, városunk helyi termelése kereken 2900 liter. Ennek folytán naponta 2500 liter idegen tejre volna még szüksé günk. A behozatali szükségletet kereskedőink a környékbeli gazdasá goktól és szövetkezetektől fedezik. De jön hozzánk olyan tej is, amely 50—60 km. távolságot tesz meg tengelyen és vasúton. Városunk napi tejszükségletének csaknem fele behozatal útján nyer fedezetet, mégis helybeli kisgazdáink tejüket nem tudják teljes egészében és a piacnak megfelelő átlagárban értékesíteni. Mert ha valakinek átlagban napi 10 liter eladó teje van, állandó vevőt csak 8—9 kilenc literre fogadhat el, mert a tehenek tejhozama ingadozó. Befolyásolja az időjárás, takarmányozás, gondozás stb. külső behatások, a borjazási időszak, legeltetés vagy istállózás. A tejhozam ingadozása 5—15 °/o. Ennek folytán kisgazdáink kezén naponta az össztermelésük 5—15 °/o-a elhelyezetlen feleslegként marad vissza. Mely mennyiség elég arra, hogy az amúgy is nehéz viszonyokkal küzdő tejgazdaság minden hasznát elvigye és a tehéntartást irrentabilissá tegye Amint váró sunkban az évről-évre apadó tehénlétszámból sajnos szomorúan tapasztaljuk, pedig hogy mit jelent egy te hén a kisgazda kezében a megélhetés és a gazdálkodási egyensúly szempontjából, azt a laikus ember el sem tudja képzelni. A tehén a kisgazda és — joggal mondhatom — minden gazda egyetlen tőkéje, amely naponta, egész éven át készpénzben adja meg hasznát és készpénzben értékesiti a belé etetett takarmányt is. A kisgazda a tejpénzből fedezi napi szükséges kiadásait: élelem, ruházkodás, gyermekek taníttatását stb. Tehén nélkül el sem képzelhető egy gazda, pláne akkor, ha a trágyahozam közforgalmának értékét is számításba vesszük. A tehéntartás irányítja a kisgazda és nagyon sok zsellér embernek életét, különösképpen nálunk, Esztergomban, ahol úgyszólván egyetlen állattenyésztési ág gazdálkodásunk menetében. Éppen ezért minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy kisgazdáink napi tejfeleslegét bele tudjuk kapcsolni az amúgy is importra szoruló helyi i kereskedelembe. Ez minden polgárinak egyformán érdeke. De lehetetlen állapot az is, hogy a legszorgosabb munkaidőben kisgazdáink aszszonyai fél napig álljanak naponta a piacon, 2—3 liter tejjel és a végén 12—13 fillérért kénytelenek legyenek odaadni, amikor az átlagos for-< galmi ár literenkint 20 fillér. Többféle megoldáson tárgyaltunk és próbálkoztunk. Többen a szövetkezeti alapon való értékesítést, má sok a szabad versenyt tartották helyesnek. Az előbbi azért nem alkalmazható, mert a tejhozam 80—90 %-a el van helyezve minden különösebb költség nélkül. A szabadversenyben a pár literes tételekre széteső felesleg nem jöhet számításba. A gazdaérdekeltségekkel való tárgyalás kapcsán az a megoldás kere kedett felül, hogy a felesleget egyhelyen összegyűjtve egy tételben kapcsoljuk a helyi kereskedelembe, akár a kereskedők, akár e célra külön jelentkező vállalkozón keresztül. Minden kisgazdának megvan a maga régi vevője, aki a napi tejproduktumán >k körülbelül 80—85 százalékát megveszi. Tehát csupán a felmaradó 15—20 % elhelyezését kéli megoldani, ami naponta Esztergomban összesen nem több, mint 150—200 liter, mely azonban az évadok szerint ingadozik is. A kereskedőknek is kell ismerni polgártársi kötelességet, ha egymáson segíteni kell. Ne kössék le addig idegenből tejszükségletüket a gombamódra szaporodó iparszerűleg űzött tehenészetekben. Mert lehetetlen állapot az, hogy amikor naponta 2000—2500 liter tejet hoznak be, Esztergomba, a kisgazdáink két száz literje nem tud illő áron elhe lyezést találni itthon és ennek folytán jut válságba a tehéntartás, igy nem is csoda, ha naponta vérzik el egy-egy kisgazda a piac mostohaságán. Tehéntartás nélkül pedig csődöt mond a termelés, nem lehet a földeket trágyaerőben tartani, hanyatlik a mezőgazdálkodás. A napokban értekezletre jönnek össze a helybeli kereskedők és kis gazda megbízottak a városházán a polgármester vezetésével. Reméljük, hogy meg lehet az utat találni a tej értékesítésére, közös megelégedéssel. Mert ha nem, nem marad más hátra, mint a tejrendeletnek a városunkra való kiterjesztését kérni a föld nvelés ügyi minisztériumtól, amikor is ki fognak szorulni a piacról azok, akik 1931. év első negyedében Esztergomba nem szállítottak tejet, revízió alá kerülnek azok, akik a tehéntartást iparszerűleg űzik és akkor a helybeli kisgazdák, de a környékbeli régi szállítók sem fogják adni a kereskedőknek 11 —14 fillérért a 20 filléres átlag forgalmi árú tejet. Schalkhds Ferenc. A 14. sz. „Holló" cserkészcsapatok XX. éves jubileuma A sors különös kedvezése folytán hazánk első vidéki cerkészcsapata a bencés főgimnázium Ifjú és öreg Hollói, a világjamboree esztendejében, ez év májusában ünneplik a csapat megalakulásának két évtizedes jubileumát. Ritka jubileum ez, mert hiszen csak kevesen voltak a minden lekicsinylést és gúnyt eltűrő kezdeményezők, akiknek munkáját azonban olyan nagyszerű ajándék jutalmazta, mint a húsz esztendő alatt viszonylatban is elsők közé emelkedett magyar cserkészmozgalom. Az esztergomi úttörők néhai Parcsami Henrik, és Werner Gyula főgimnáziumi tanárok 1912 őszén kezdték meg a szervezés munkáját és 1913 tavaszán alakult meg az első esztergomi cserkészcsapat, melynek hófehér zászlajára a fekete Hollót hímezték az első cserkészek édesanyjai. Az első fogadalomtétel emlékére május havában kegyeletes ünnepségekkel emlékeznek meg az öreg és Ifjú Hollók arról a napról, amelyen áldozatos úttörők elültették Esztergomban a cserkészmozgalomnak azóta pompás virágzásba borult apró csemetéjét. Az ünnepségek során a fiatalokkal együtt megújítják a húsz év előtt tett fogadalmat a ásapat első tagjai és mindazok, akik az elmúlt évek alatt viselték és szivükbe zárták a cserkész liliomot. A csapat alakító parancsnoka, újjászervezője és későbbi vezetői, valamint városunk társadalmi életében tekintélyes szerepet szerzett öreg Hollók a távolba szakadt cserkésztestvérekkel ünnepi díszlakomán fognak találkozni, a fiatalok pedig ünnnepély keretében emlékeznek a nagyszerű eredményekben, kedves és felejthetetlen emlékekben gazdag húsz esztendőről. A fenti általános programmnak megfelelően a jubileumi ünnepségek egy egész napot betöltő tárgysorozatán ünnepies hálaadó istentisztelet, hősi emléktábla megkoszorúzása, fogadalomtétel és újítás a gimnáziumi sporttelepen, ünnepi díszlakoma, és délután a főgimnázium disztermébeni ünnepély szerepelnek. Az ünnepségek sikere érdekében szorgos munka folyik a csapatokban és azok bizonyára méltóak lesznek a „Holló" cserkészcsapatok szép és eredményes múltjához. Fogadjak melegséggel a filléres gyors sal érkező vendégeket Mint már jeleztük, ma, vasárnap reggel érkezik meg az első filléres vonat városunkba veszprémi és székesfehérvári vendégeinkkel. Ismételten felhívjuk városunk közönségét, hogy az ü -nepélyes fogadtatásnál a vasúti állomáson minél számosabban vegyenek részt, hogy már ezáltal is kedvessé és feledhetetlenné tegyük vendégeinknek városunkban eltöltött óráit. Felkér jük egyúttal a Baros Gábor , Horthy Miklós , Kossuth Lajos-utcák, Ferenc József-út és Káptalan-tér háztulajdonosait, hogy házaikat lobogókkal feldíszíteni szíveskedjenek. A programm szerint a vendégeket hozó fillére? gyors reggel 9 óra 40 perckor érkezik a vasútállomásra, hol a város nevében Glatz Gyula polgármester fogja őket üdvözölni. Az üdvözlés után rendezett sorokba állnak fel és a levente zenekar vezetésével a Hősök-szobrához vonulnak és azt megkoszorúzzák. Innen zárt sorokban a levente-zenekar kísérete mellett felvonulnak a bazilikába, hol szentmisét hallgatnak. A szentmise alatt az érseki tanítóképző énekkara szerepel dr. Pántol Márton képezdei tanár vezetésével. Orgonál Büchner Antal főszékesegyházi karnagy. A szentmise után csoportonkint megtekintik a kincstárt, a bazilikái kriptát, Szent István király születéshelyét és a várfokáról a lehetetlen a trianoni határt. Fél 1 órakor levonulnak a primáspalota elé, hogy tisztelegjenek Serédi Jusztinián bibornok hercegprímásnál, mely után ebédelni mennek a kijelölt vendéglőkbe. Ebéd után vezetők mellett a primási képtár, a keresztény múzeum és a város nevezetességeinek megtekintése, valamint kirándulás a vaskapui turista menedékházhoz. Vendégeink délután 5 óra 25 perc kor induló hajóval hagyják el városunkat s Budapesten keresztül térnek haza Székesfehérvárra, illetve Veszprémbe. A hajóállomásnál a fő gimnáziumi cserkész-zenekar fog hangversenyezni. Jelenjünk meg minél többen a hajóállomásnál is l