Esztergom és Vidéke, 1933

1933-04-16 / 31.szám

vonat beállítását is fogják kérni, amely este tiz órakor indulna Esztergomból Pest felé. Hajdú Gyula főerdőmérnők azt indítványozta, hogy Esztergom és Visegrád között, legalább a nyári hónapokban napon kinti autóbuszközlekedés legyen. A megoldásra váró kérdések érdekében a Szövetség minden összeköttetését érvényesiti. A magyar katolikusok I. országos nemzeti zarándoklása Rómába A rendkivüli Szentév és az általános nagy jubileumi búcsú alkalmából a magyar katolikusok l. nemzeti zarándoklása május 17-én indul Budapestről. A zarándokok május 13-án délután érkeznek Padovába, majd továbbfolytatják útjukat és este érkeznek meg a kies fekvésű Firenzébe. Május 19-én reggel ünnepélyes szentmise a firenzei hires Dómban, megtekintik a város nevezetességeit és különböző képtárakat. Ugyanaznap délután vonatra ülnek és este 11 órakor érkeznek meg az örökvárosba — Rómába. A római programm május 20-án kezdődik, és a nevezetességek megtekintését a rendezőség négy napra osztotta be, ezalatt az idő alatt végzik el a zarándokok a jubileumi teljes búcsú elnyeréséhez előirt ájtatos ságokat is. Előre láthatólag május 23-án kedden XI. Pius Pápa kihall gátason fogadja a magyar zarándo kokat. Ugyanaznap este indul a zarándoklás vissza és május 24 en reggel érkeznek újból Padovába, ahol a hires páduai Szent Antal bazilikában szentmisét hallgatnak Délután fél 3 órakor vonatra ülnek és Velencébe utaznak. Május 25-én, áldozócsütörtökön a velencei Szent márk templomban szentmisét hallgatnak, majd megtekintik a templomot, a Doge palotát és a város minden nagyobb nevezetességét. Délután 2 órakor ülnek vonatra és május 26 án, pénteken reggel érkeznek vissza Budapestre az I. magyar nemzeti zarándoklás tagjai. Részvételi dij III. osztályon 186 ar. pengő, a II. osztályon 238 ar. pengő, Ebben az összegben benne van a vasúti jegy, Firenzében, Rómában és Veneziában teljes ellátás, elszálásolás pedig jó polgári szállodákban. A za rándoklás résztvevőinek útlevél nem szükséges. Jelentkezni április 27 ig az Actio Cathol ca és az Országos Katolikus Szövetség központi irodájában (Budapest V. Ferenciek tere 7.) lehet. A rendezőség gondoskodik a zarándoklás alatt lelkivezetőkről és kisebb csoportokra osztva a zarándokmenetet, a műemlékek megszemléléséhez magyarázók állnak majd rendelkezésére a zarándokoknak. Rendkívüli közgyűlés a szigorú adóvégrehajtások miatt Szerdán délután 4 órakor Glatz Gyula polgármester elnökletével rendkivüli városi közgyűlés volt. A közgyűlés elé igen nagy érdeklődéssel tekintett a közönség, hiszen Esztergomban alig van ember, aki nek ne lenne adótartozása. A kíméletlen adóbehajtások pedig városszerte nagy panaszt képeznek. A képviselők elég szép számban jelentek meg, a karzat is tele volt A rendkivüli közgyűlés összehi vasát Mike Lajos dr. kir. közjegyző indokolta meg. Igen komoly, értékes, határozott beszédet mondott. Parlamentba való beszéd volt. Esztergom szab. kir. város képviselőtestülete eddig a legnagyobb komolyság magaslatán állott — mondotta Mike Lajos dr. A közgyűlés összehívását kérő huszonhat képviselő aláirása már magában véve komoly körülmény és azt igazolja, hogy igenis vannak sérelmei a közönség nek. Rámutatott ezután Mike Lajos, hogy melyek ezek a tapasztalható sérelmek. Az adózás terén tapasztalható sérelmek főoka a rendszertelenség. Ma senki sincs tudatában annak, hogy mennyi adót kell fizetnie, költségvetést semmiképpen sem tud készíteni, mert nem tudja az adózó, hogy mennyi most és mennyi lesz az adója. Jön egy rendelkezés és felborul minden. A kö zönség eltéved ebben a labirintusban. Ez a rendszertelenség végigvonul az egész pénzügyi politikán. Súlyos következményei lehelnek ennek. Az adóhivatal átszervezése halaszthatatlan. A bajok és panaszok másik főoka az iáőszerűtlenség. Most a befekte tés időszakát éljük. Nem tavasszal van aratás, hanem ősszel. (Nagy he lyeslés.) Nem tudja osztani azt a nézetet, hogy annyi adóhátralék van és most mindent el kell követni, hogy a hátralékok befussanak. Ha van adómorál, akkor hitelezői morálnak is kell lenni. (Ugy van I) Belátásnak is kell, hogy vezesse az adóhivatal vezetőit. Szóvátette Mike Lajos a kamatokat is. A kamatokat nem birja a közönség, minden csak kamatokra megy. Méltánytalanság, hogy amikor sem a kereskedőnek, sem az iparosnak, sem a földmivesnek nincs pénze, a nagy adó mellett a kamatokkal is súlyosan megterhelik a polgárságot. Hangsúlyozza, beszéde sem az adóhivatal vezetői, sem a hatóságok ellen nem szól, csupán a helyzetet kívánja feltárni. Kéri a polgármestert, hogy szívlelje meg ^amit itt elmondott és kövessen el mindent a felettes hatóságnál, hogy a túlszigorú adóvégrehajtások és méltánytalanságok megszűnjenek. Mike Lajos dr. beszédét igen nagy helyesléssel és éljenzés sei fogadták. Felszólalt a közgyűlésen Hermann Lajos, Erős István, Fodor-Tóth János, Csákváry Mihály, dr. Scheiber Győző, Jakobek Jenő és Számord Ignác. Glatz Gyula, Brenner Antal és Prommer Ferenc mindenre felvilá gositást adtak. A közgyűlés azzal ért véget, hogy igyekeznek az állami végrehajtót visszahivatní és a polgármester megteszi a sürgős lépéseket, hogy a túlkapások, a kíméletlenségek megszűnjenek. Egy-két szd a gödöllői cser kész világösszejövételről A gödöllői cserkész világjamboree (olv. zsembori) legérdekesebb napja bizonyára azok lesznek, amelyeken a tábor résztvevői diszmenetben vonulnak majd el a világ főcserkésze, a mozgalmak megalapítója: lore Baden-Povell előtt. A diszfelvonulá sokon az összes, 20.000 külföldi és a magyar cserkészek közül várme gyenként illetőleg városonként egy egy raj vesz részt, akik előtt a megye illetőleg a város címerét viszik. A magyar cserkészek közül akik nek száma már a 30.000 körül mo zog csak lO.COO-en vehetnek résj. a jamboreen. A résztvevők kiváloga tása a jamboree próba alapján tör ténik s igy biztosítva van, hogy i világ cserkészeinek nagy nemzetközi találkozásán a világviszonylatban is első helyen álló magyar cserkészetet csak legméltóbb fiai képviseljék. A próba anyagában az összes cserkész ismereteken kivül érdekes pontok is szerepelnek: „Idegenekkel szemben való helyes magatartás", „ A jamboree nemzetgazdasági jelentősége", „A jamboree jelentősége nemzeti és cserkész szempontból", „Miért a csodaszarvas a jamboree jelvénye", „Hogyen fog használni a jamboreen a nemzeti ügynek" stb. A jamboree tábor a tiz magyar cserkész kerületnek megfelelően X altáborra oszlik. A jamborre kormánybiztos parancsnoka gróf Teleki Pál köteleségévé tette az egyes altáborok parancsnokainak, hogy az altábori számának megfelelő cserkésztörvényt tekintsék jelmondatuknak. Igy a X. altáborban szereplő esztergomi csapatok jelmondata a 10. törvény; „A cserkész testben és lélekben tiszta." A nagyközönség számára a jamboree tábort naponta d. u. 2 órakor nyitják meg. Mig a délelőtti idő a benső cserkészmunka ideje, addig a délután folyamán térzenék, sportéri bemutatások, mozi színházi előadások és tábortüzek alatt mutatják be a különböző nemzetek cserkészei cserkésztudományaikat, ügyessége ket, nemzeti táncaikat, viseleteiket, szokásaikat stb. A világtábor területén a rendet cserkész gyalogosok és lovas rendőrség tartja fenn, akiknek kiképzése már hónapok óta folyik a fővárosban és a vidéki cserkész központokban. A külföldi és a vidéki látogatók részére a viliág összes vasuttársasá gai 50%-os menetdijkedvezményt nyújtanak. A kedvezményes jegye ket az összes menetjegyirodák áru sitani fogják s igy azok, majd itt Esztergomba is beszerezhetők lesz nek, EGYRŐL-MÁSRÓL Uszályok a Dunán A viz halkan csobog a parton. Vén füzek álmosan bóbiskolva hajolnak le a vizre. Valahonnét távoli ha rangkongást ringat a szél. Ijedt nyúl zörren a bokorban. Egy béka óriás szaltóval a vizbe veti magát. A vén Ister sárgán, lomhán kavarog. Bodrain játékos sirályok hancúroznak. Az égen bárányfelhők csendet legelésznek. A parton szobor áll. Pörge kalapos, subás paraszt. Bronz arcán mozdulatlan, ősi nyugalom. Csak a szeme villan, amikor északról pofé kelő gőzös úszik ki a szelid kanyarból. Mögötte hét uszály. A subás szobor olvassa: — Egy, kettő, három, négy ... A vontató gőzös közelebb ér. Most már ki lehet silabizálni a nevét is. — Kr. Alexander... A szobor megmoccan. — Hogy a fene — mormogja fo gai között, aztán a zászlót nézi. Kék fehér, piros. Szerb zászlót lenget a szél az uszályokon is. És a morc magyar fülét szinte égetik a szavak — Szlusáj brate ... Cigányok ténferegnek az uszályo kon. Az egyiken bogrács rotyog. A másik sleppen egy borzas kutya ugat. A magyar elmosolyodik: — Na, erről megértem, hogy hoz zajuk tartozik, — gondolja magában aztán szeme a gőzösre villan. Onnét vezényszó pattan : — Pazi! A láncok megfeszülnek. A hét slepp már a kanyarban ringatódzik Valamelyikről öblös kacagás gurgulázik. A parti magyar arca meg rándul. — Mit röhög ez? — villan át agyán. A magyar nem érti az egészet. Csak négy oskolát járt, éppenhogy írni és olvasni megtanult. Aztán végigverekedte a háborút. Sabácnál térdét lőtték keresztül. A Monte Asalonén a gyomrát. A háborút elvesztettük s a bronzarcú magyar, aki már kiheverte a sumadijai sárgalázt, bevonult dunaparti falujába és onnét nézte napestig a hajókat. És egyszerre értette meg, hogy mért úsznak a Dunán cseh hajók, meg szerb íajók. Hogy mért nevetnek a slepjeken azok, akik belelőttek a térdébe, akik ki akarták tépni a máját, akik sárba taposták halottjainkat és :

elkoncolták sebesültjeinket ? Most pazi-t kiáltanak az álmodó vén Dunán, beleröhögnek a parton állók szemeibe és bűzös pálinkaszagot lehelnek a kókadt parti fűzesek, az integető dombok és a trillázó pacsirta felé. Magyar János, aki csak négy oskolát járt, mindezt nem érti. Az urak dolga lehetett, gondolja magában. A „nemzetközi Duna" meg mifene. Hogy ezek itten szabadon utazhatnak, nevethetnek. A népek összebékélése tán az, a szabad kereskedelem, Cobden illusztráció, vagy mi. Magyar János nem érti, sehogyan se érti, de érzi, hogy bizony itt valami nincs rendjén. És most, ha újságot olvasna, hát abból megtudhatná, hogy azok az uszályok három év alatt 100 darab 77 milliméteres, 120 darab 80 milliméteres, 50 darab 90 milliméteres tábori ágyút, 2 darab 150 milliméteres lovas ágyút, 8 darab 220 miliméteres ágyút, 4 darab légelhárító ágyút, 60 darab hajóágyút, 3 darab 30 és feles mozsárágyút, 3900 géppuskát, 20 nehéz ágyút és 100 vagon tüzérségi lövedéket szállítottak Csehszlovákiából Jugoszláviába. Magyar János azonban szerencsére nem olvas újságot. Ő továbbra is csak nézi, nézi a lassan úszó, idegenzászlós sleppeket és nem

%

érti. Nem érti, hogy a sleppek mért olyan csendesek és rajta az emberek, mért olyan hangosak? Miért olyan vidámak zászlójuk árnyékában, amikor a hömpölygő folyam tükrében jobbról és balról magyar föld kelleti magát... Magyar János tűnődve nézi a sleppekeket, aztán sercint egyet. És ebben bizonnyal több az igazság, mint az összes genfi konvenciókban. BI] [ JiEBá! Húsvéti gondolatok Az ifjú tavasz már megerősödik: új élet áramlása, új erő keringése indul meg a természet csodás világában. Napsugár — mind erősebben és erősebben tüzelve — ömlik el a tájon; szellő rezzenti a fákat; dalolni kezdenek a madarak; megmegcsobban a forrásvize már; lepkék, virágtündérek zsonganak elő — a téli dermedésből életfakadás támad És a természetnek e rügyfakadása, bimbó pattanása, szirom feslése a hívő ember, a keresztény lélek dermedtségét is feloldja. Ami a természetben a tavasz, a virágnyílás, az a keresztény vallásnak, hitünknek a Húsvét, Krisztus feltámadása. Rügy nélkül, sziromfeslés nélkül nincs tavasz; Krisztus feltámadása nélkül nincs katholikus vallás, nincs hit. Ezért mondja joggal Szent Pál apostol : „Ha Krisztus fel nem támadott volna, akkor hiába való a mi prédikálásunk és hiába való a ti hitetek!" S valóban: Az a milliárd és milliárd megbékélt, megnyugodott, megenyhült keresztény lélek Krisztus dicsőséges feltámadásából merített erő, kitartást, vigasztalást. Krisztus sírjából kelt ki az az élet, amely apostoli, vértanúi, szűzi, hitvallói lelkeket alakított. A húsvéti sír hajnal-fénye világította meg, tartotta fenn Krisztus nevét s tette uralkodóvá az életben, az emberek között, az emberi szívekben. Krisztus húsvéti sírja a keresztény vallásnak az alapja, amelyet hiába ostromol-