Esztergom és Vidéke, 1933

1933-04-13 / 30.szám

r»TFR(,(rt

e

,7l)tK ÖTVENNEGYEDIK ÉVF. 30. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenként kétszer KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP 1933 CSÜTÖRTÖK, ÁPRILIS 13 Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 20 fii. Hnsvéttalan magyarság Áz a pár nap, amely Jézus elfogatásától kereszthaláláig telt el, az evangélisták leírása és a fennmaradt keresztény hagyományok szerint a legteljesebb emberi tragédia számára szolgált keretül. Ártatlanabb, fehérebb lelkű s tisztább szándékú embert még nem ért annyi bántás és megalázás, mint az istenembert, Jézust, a Passió fájdalmas hősét. Élete : örök szimbólum. Sorsa: a legteljesebb tragédia, amit harmadnapra felépülő templom valóravált példázata, a dicsőséges husvétvasárnapi feltámadás is csak enyhíteni tud. A nemzetek Krisztusa a magyarság. Az ő élete, sorsa, tragédiája ugyanaz, mint Krisztusé. A legujabbkori magyar történelmet olvasni annyi, mintha Máté, vagy Márk evangélistákat olvasnánk. Attól az időponttól kezdve, hogy a rákényszerített háború első puskalövései eldördültek, a magyarság elindult a trianoni Golgota felé. Farizeusok áskálódtak mögötte, Sátán csábította, fondorlatos írástudók csalogatták az előkészített vermek felé s mikor elaléltan ellenség kezébe került, idegen martalócok tépték le róla köntösét. Bánátot, Erdélyt, bocskoros legionáriusok vesszőzték végig s azután a feluszított csőcselék ordítozása, gúnyos pillantása s szenvtelen rosszindulata közepette vonszolták a trianoni birák elé. Ott is volt talán egy-két jószándékú, de tétova Pilátus, de ß többség vérszopó Heródesekből s gonosz Kai fásokból állott, akik harminc ezüst pénzeket fizettek az ezeréves ország Judásainak s titkos aranyakat szórtak annak a sajtókoncertnek vezetőihez, akik a bujtogatott jeruzsálemi nép vak dühével ordították a „feszítsd meg"-et. S az elitélt magyarság elindult töviskoszorúsan, fájdalmas vesszőcsapások között halálos verejtékkel a Koponyák Hegyére. Az európai népek cirkuszi zsivaja között vitte a nehéz keresztet. Közülük, csak néha-néha sietett segítségére egy emberségesebb szív: egy cirénei Simon, vagy egy szelíd Veronika, aki ártatlanságának fehér keszkenőjével homlokáról letörölte a vércseppeket. Felszegezték a keresztre, kockát vetettek ruháira, azután levették e keresztről, sirbatették. Követ hengerítettek a sir ajtajához : a békeszerződések ezernyi, gúzsbakötő rendelkezéseit s ez elé is fegyveres Őrt állítottak : a keresztrefeszítők fegyveres érdekszövetségét, a kisantant katonai erejét. Most ott fekszik a magyarság a trianoni sírboltban. A szikla még áll s az őr fegyvere még csillog. De a harmadnap közeleg. Nemsokára majd pehelyként gördül el sirról a nehéz szikla s vak félelemmel menekül az őr. S ha elmennek a volt sirhoz azok, akiknek lelkében sebet ütött a trianoni itélet, a magyarság Golgotajárása s a keresztrefeszítés, egy fénylő ruhás alakot fognak találni a sírnál, aki majd igy szól hozzájuk: „Ti ne féljetek, mert tudom, hogy a megfeszített magyarságot keresitek. Nincs itt, mert feltámadott?" m$mmmmmmmmmmwmmmmmmwm$mmmmmtmwmmm\ Az alispánválasztás kérdése és útépítési ügyek a kisgyűlés előtt Kedden délelőtt Lingauer Sándor dr. főispán elnökletével vármegyei kisgyűlés és közigazgatási bizottsági ülés volt. A kisgyűlés kiemelkedő ese menyeként szerepelt az alispánválasztás és egy útépítési ügy. A tárgyalások megkezdése előtt Lingauer Sándor dr. főispán néhány szóval megemlékezett az elhunyt Palkovics László alispánról. Ünnepélyes elparentálása a közgyűlésen lesz. Ugyanekkor indítványozni fogják, hogy Palkovics László emlékét jegyzőkönyvileg megörökítsék, arcképét pedig a közgyűlési terem számára megfessék. A temetési költséget a vármegye viseli. Az összeg 3546 P. * Az alispán-választás, úgy látszik, kényes ügy. Ezt abból gondoljuk, mert a főispán kijelentette, hogy személytelenül kezeli a kérdést. Úgy látszik, sem esztergomi szempontból, sem komáromi szempontból nem akarja magát exponálni. Következik ebből az is, hogy Komáromból is, Esztergomból is pályáznak. Bejelentette a kisgyűlésen, h ^gy szabadfutás lesz. Csak egy óhajtása van a főispánnak az alispán-kérdésben, hogy az új alispán a vármegye ér dekeinek érvényesülését tartsa szem előtt, a jó vezetés, a béke és az összhang biztositéka legyen. Kívánja, hogy az legyen az új aliipán, aki ennek a hármas követelménynek megfelel. Valószínűleg tehát, hogy a kettős vármegye részére Komá-om vármegye választja az új alispánt. Igen erősen beszélték Esztergom ban, hogy Frey Vilmos dr. országgyűlési képviselő jön a legkomolyabban szóba az alispán választás kérdésében. A kisgyűlésen beszéltünk Frey Vilmos dr.-al, aki kijelentette, hogy komáromi pályázó mellett nem aspirál az alispáni állásra. Ezt közölte már a főispánpánnal is. Lapunk nem foglal állást ebben a kérdésben. A kereskedelemügyi miniszter a transzfer-alapból 60 ezer pengő kölcsönt bocsájt a törvényhatóság rendelkezésére a Tát—Mogyorósbánya —Naszály és a pilismaróti hajóállomáshoz vezető út elkészítésére. Ezekkel az útépitésekkel kapcsolatban Lőke Károly bizottsági tag a szomódi út megépítését is sürgette. A főispán bejelentette, hogy a 60 ezer pengőn kivül is van fedezete a törvényhatóságnak és a szomódi ut ebből a külön fedezetből épül meg. Vártuk, hogy a kisgyűlésen felszólalást hallunk az esztergomi utak sürgős megépítéséről is. Igy halaszthatatlan az Esztergom— Visegrádi út, a Mária Valéria-út és a vasúthoz vezető-út alapos megjavítása. Sajnos, erre vonatkozólag nem hallottunk felszólalást. Az esztergomi utak ügyében ezért Ujszászy Imre műszaki főtanácsoshoz fordultunk, aki azt mondotta, hogy az esztergomi utak a városra tartoznak. Egyébként ő maga is mozgatja az ügyet. Az előbb említett utak megépítésén kivül szorgalmazza a két keramit-szakasz közötti út Összeépítését keramitburkolattal. Ha ez meg lesz, a dorogi-úti vámtól a Fürdőig egyfolytában tart a keramit út. Mi ezért mégis szer ttük volna, ha nemcsak komáromi utakról hangzik el felszólalás, hanem az esztergomi utakról is Utóvégre lehet kérni a kisgyűlés támogatását. Átnéztük a kisgyűlés tárgysorozatát is. A következő községek nevét olvastuk: Felsőgalla, Kömlőd, Környe, Tata, Vertesszőlős, Neszmély, Vértessomló, Dunaszentmiklós, Ács . . . és igy sorban a komáromi községek. Csak a legvégén találtunk esztergommegyei községeket. Apró ügyekben szerepeltek. Csolnok a községházát renoválja. Lábatlan a jegyző hadipótléka tárgyában irt át. Tokod f >ldbérleti kérdésben szere pel. Mindeneseire ezen lehet gondol* kőzni. * A közigazgatási bizottsági ülésen csak jelen esek voltak. Hozzászólás az Takarékpénztár részvényeinek értékcsökkenéséhez Nagy hibát követett el véleményem szerint az Esztergomi Taka rékpénztár igazgatósága, amikor a nehéz ga'dasági viszonyok között az intézet részvényeinek az 1932. évre járó osztalékát a névértéknek csak 6 százalékában, vagyis 4 pengő 20 fillérben állapította meg. Ugyanerre az időszakra, vagyis az 1932. évre az adózó polgárok, akik között sok takarékpénztári részvényes is van, az elmaradt adójuk után 12 százalék kamatot voltak kénytelenek az adóhivatalban leróni. Ha a magyar királyi államnak joga volt 1932. évben 12 százalék kama tot követelni az adóban fekvő tőkepénze után, az esetben a részvényeseknek is joguk van szintén 12százélékos osztalékhoz, annál inkább, mivel a rendelkezésre álló 143 061 pengő és 80 fillér nyereségből helyes beosztással 6 százalék helyett 12 százalékot könnyű szerrel lehetett volna juttatni. Tudjuk azt, hogy az Esztergomi Takarékpénztár részvényeinek az értéke a világháború előtt évről-évre eme;kedett; a részvény névértékének az évi jövedelme pedig, a betétkamatnak legtöbbször a kétszeresére emelkedett. Ennek azután természetes következménye volt, hogy az el adásra kerülő részvények minden pillanatban eladhatók voltak a névértéken felül, mert a vevő abban a meggyőződésben volt, hogy befektetett pénze egyrészt állandóan magasan kamatozik, másrészt, ha néha egyeseknek meg kellett válniok a részvényektől, azokat már a vásárlók csoportja készenlétben várta. Ezen tényekkel szemben napjaink ban az látjuk, hogy a részvény névértéke nem emelkedik, az osztalék ellenben csökken, ami az 1932. évÁprilis 15., 16-án, szombat, vasárnap 7 és 9-kor 3. 5, 7 és 9-kor Egy éjszaka angyala mm Zenés vigjáték egy feltalálóról MOZGÓBAN