Esztergom és Vidéke, 1933

1933-03-19 / 23.szám

A Szépítő Egyesület tevékenysége Az Esztergomi Sétahelyszépítő Egyesület anyagi segítsége megfogyatkozása folytán nehéz küzdelmekkel, de célkitűzéseit tekintve, lankadatlan lelkes munkával folytatja működését városunk utcáinak és köztereinek mind vonzóbbá tétéle érdekében, mely működését f. hó 11-én tartott választmányi ülésén, majd az azt követő közgyűlésen számolt be a szép számban egybegyűlt tagjai előtt. Dr. Perger Kálmán ny. rendőrfőtanácsos, elnök terjedelmes beszámolót adott a legutóbbi fásitási és virágosítási idényről. Az ő közléseiből tudjuk, hogy amig 1925-ben 1520 P, 1926-ban 5560 P, 1927ben 3565 P, 1928-ban 5647 P, 1929ben 3707 P, 1931-ben 4914 P, addig a legutóbbi 1932. évben már csak 1770 P állott az egyesület rendelkezésére. Esztergom város az eredetileg 2400 P-ben megállapított ellátmányt 1930. évben 1200 P-re, 1931ben 800 P-re mérsékelte, majd az 1932. évben teljesen beszüntette. Az 1933. évre a város ismét semmit sem juttathat az egyesületnek és így tisztán saját erejére, illetve a városszépítésért lelkesülő polgárság áldozatkészségére lesz utalva az egylet. Az egyesületnek jelenleg 218 tagja van. Legutóbb az Árok-utcában létesült a fásítás, hol 125 darab sorfa került kiültetésre. Ezzel karöltve a városi kertészet befásitotta a Simorutca külső részét és a Mária Terézia-utca egy részét. Parkírozást létesített az egylet a Hévíz közben, Erzsébet-parkban, Hajóállomásnál, PriA bíboros-hercegprímás felhívása a kath. Egyházközségek megszervezése körül valóban élénk tevékenységet váltott ki az esztergomi plébániák területén is. Komoly szervezkedés felébresztette a lelkeket, hogy necsak a gazdasági és erkölcsi lezüllöttség hatása alatt kétségbeesve, tétlenül nézzük a további rombolásokat, hanem: „Segíts magadon, az Isten is megsegít" igazmondás elve alapján szervezkedjünk és szociális tevékenységgel siessünk egymáson segíteni. Ez is a katholikus akcióhoz tartozik. Ezen eszmék hatása alatt számolt be a szentgyörgymezői kath. Egyházközség f. hó 8-án tartott egyházközségi tanácsülésen és az azt követő március 12.-Í közgyűlésén. Kevés közgyűlés váltott ki oly nagy érdeklődést, mint a szentgyörgymezői Egyházközség közgyűlése, mert a kebelében működő Temetkezési Segélypénztár áldásos működése nemcsak szentgyörgymezőieket, hanem a város egész területén lakó polgárait is érdekkörébe vonzotta. Már 11 óra előtt szorongásig megtelt a Szentgyörgymezői Kath. Olvasókör nagy díszterme, úgy hogy a közgyűlés kezdetén már a mellékhelyiségek is megtelve az érdeklődő tagoktól, várták a vezetőség jelentését. Madaras Aurél plébános, egyházi elnök örömmel állapította meg, hogy a nagyszámban megjelent tagok meleg érdeklődéssel viseltetnek a szentgyörgymezői Egyházközség működése iránt. Szeretettel üdvözölte a város más egyházközségéből megjelent tagokat is, kik bár nem tartoznak a mi Egyházközségünk kebelébe, de a mi Egyházközségünkben alakult Temetkezési Segélypénztár közelebb hozta őket is a mi működési körünkbe. Kéri a megjelent tagokat, hogy szeretettel karolják föl az Egyházközségek ügyeit, mert csak közös erővel lehet ellenállni azon romboló áramlatnak, mely minden más-téren, Káptalan-téren és Rudnay-téren. Az immár 8 éven át folytatott fásítási tevékenység során öszszesen 3263 darab különféle fa díszíti utcáinkat és tereinket. A „Virágos Esztergom" propagálására lelkes hölgybizottságot alakított az egyesület, melynek vezetője vitéz SZÍVÓS- Waldvogel József, örömmel láthatjuk e téren a nagy fejlődést, a virágos ablakok és udvarok folytonos szaporodását, a gyalogsétányok mentén a gyepesítéseket és a virágos ágyak üdítő és gyönyörködtető szépségeit. A közgyűlés újból megválasztotta az egyesület tisztikarát a rég kipróbált következő tagok személyében: díszelnök Zsiga Zsigmond, ügyvezető elnök Perger Kálmán dr., alelnök Sólyomi Lajos, mérnök Dudás László, titkár jegyző Vörös József és pénztáros Marosi József. A régi kapcsolatok folytán az egyesület üléseit az Esztergomi Takarékpénztár tanácstermében tartotta, mely intézmény állandó, leglelkesebb támogatója az egyesületnek. Etter Ödön elnökvezérigazgató a strandfürdő és környéke virágos!tása és parkosítása körül kifejtett tevékenységével már évek óta fáradozik és jelzi azt az irányt, melyet városunk díszítése érdekében az idegenforgalom emelés szempontjából követnünk kell. Ezt a jó érzékkel irányított mozgalmat az anyagi eszközökkel szűkölködő egyesület mind lelkesebb támogatásával fel kell karolni minden városát szerető polgárnak. nemes és szépnek ádáz ellensége. Mint egyházi elnök beszámolt az Egyházközség temetőgondozó bizottság jelentéséről, melyből megállapítható, hogy a temetőben a 33 évet meghaladó sírkövek értékesítéséből diszes vaskapu, valamint tartós és csinos drótkerítés készült közel ezer pengős költséggel. Ezen kiadás a hitközség polgárait semmivel sem terhelte. A szegénygondozó bizottság még a kezdet nehézségeivel küzd, részben a nyomasztó gazdasági viszonyok miatt, amennyiben csak csekély összeg állt rendelkezésére, amelyet a karácsonyi szeretadományokra fordíthatott. Oltóssy Rezső gyáros, egyházközségi pénztáros meglepetésszerű számadást terjeszt a közgyűlés elé, amidőn beszámol az 1932. dec. 31-ig befolyt bevételről és kiadásról. A 10 filléres befizetésekből és beirási dijakból (30 fill.) befolyt 14.703 pengő 65 fillér. Kiadás 12.813 pengő 80 fillér. 1933 évre átvitelre maradt 1889 pengő 85 fillér. Hegedűs Sándor ny. ig. tanitó, világi elnök részletes előadással számolt be a Temetkezési Segélypénztár működéséről. Meggyőző érvekkel igazolta, hogy csak az összetartásban és kölcsönös megértésben van erő, mely képes arra, hogy eredményes munkát végezzen. Temetkezési Segélypénztár oly áldásos működést fejt ki, hogy a minden megerőltetés nélkül befizetett 10 fillérekből szép összegekkel lehetett segítségére azoknak, kik ezen szociális intézmény magasztos voltát megismerték és tagjaivá lettek. Alig másfél éves intézménye ez a szentgyörgymezői Egyházközségnek, s már is tetemes összeggel járult hozzá, hogy a csapássújtotta tagjainak segítségére legyen. Eleinte 80 pengő, ma már 180 pengő temetkezési segélyt jizet ki tagjainak. Közgyűlésünk napjáig 15.500 pengő temetkezési segélyt fizetett ki pénztárunk működésének kezdetétől 115 esetben fizetett ki temetkezési segélyt, minden levonás és késedelem nélkül. Kölcsönös megértés és szeretet hozta létre ezen más egyházközségekben is utánzásra érdemes intézményt, mely hivatva van, hogy minden haszonlesés nélkül, tagjainak anyagi megerőltetése nélkül, felebaAz elmúlt vasárnap lélekemelő ünneplésnek volt színhelye a dorogi bányásztemplom, majd a munkásotthon. Köztudomású ugyanis, hogy a Dorogi önsegélyző és önművelő Egye sülét nemcsak a bányászok szellemi életével, a tudás és a lélek művelésével foglalkozik, hanem szociális intézkedésekkel a bányászok anyagi érdekeit is biztosítani akarja. A szociális munkálkodás különösen a nyomorba jutott, munkaképtelen, elaggott, vagy megrokkant bányászok megsegítését célozza. E célból alapítványt tettek a munkásotthonban, előbb a tisztikar adott jelentősebb összeget, majd Chorin Ferenc járult sz alaphoz százezer pengővel. Emellett a bányászok Önkéntesen tagsági díjat fizetnek, hogy a bányánál hoszszabb időt eltöltött munkások tőkét biztosítanak arra az esetre, ha munkaképtelenek lesznek. Azok, akik 30 évnél tovább szolgálják a bányát, 5000 pengőt vagy ezzel egyenlő értékű családi házat kapnak. Eddig öten kaptak 5000 pengős segélyt, illetőleg családi házat. Az önsegélyző egyesületnek tehát ez a munkássága áldást jelent a bányászok életében. Mondanunk sem kell, hogy ennek a munkának az élén agilis tisztikarával Schmidt Sándor bányaügyi főtanácsos áll. Amikor nemrégen részesítettek ilyen jelentős jutalmazásban bányászokat, most ujabb jutalmazás és kitüntetés volt Dorogon. Az ünnepség a bányásztemplomban ünnepi misével kezdődött. A szentbeszédet Szomszélyi Antal bányalelkész mondotta, a hallgatóság nagy megilletődése közepette. Mise utan a Munkásotthon hatalmas épületébe vonult a bányász nép és a báyyavezetőség. Itt azünAz „Esztergom vidéki Régészeti és Történelmi Társulat" f. év március 9-én Dr Lepold Antal prelátus kano nok elnöklése alatt választmányi ülést tartott, melyen szóba került, hogy a társulat múzeumát máshová elhelyezve, nem lehetne-e az idegenek számára jobban megközelíthetővé tenni ? Sinka Ferencz Pál társulati igazgató több argumentumot hozott fel az áthelyezés leheteüensége mellett. A múzeum egyik helyről a másikra vándorolva sok évi küzdelem után jutott az Obermay

er-házba, ahol addig marad, mig csak a számara állandó múzeum nem épült. Az uj ellemi iskola építéséhez ágyanis, a vallás és közoktatásügyi miniszter, boldog emlékű Klebelsberg Kunó gróf oly kikötéssel adott másfélmilliárd korona államsegélyt és 500 millió korona törlesztéses kölcsönt, ha az építkezés által megüresedő Deák Ferenc utcai ellemi iskola a társu'at muzeális gyűjteménye számára lesz átengedve. E faltételhez a város képviselő testülete kész örömmel járult. Minthogy azonban időközráti szeretettel segítsen embertársain is, meg önmagán is. Minden propaganda nélkül rövid működése után 2500 tagot számol. Elhaltak /zelyeit ujjakkal pótolja. Minden testvérünket szívesen veszünk tagjaink közé, kik 10 filléres adománnyal járulnak elhalt testvéreik temetkezési költségeihez. Ugyanakkor ezen csekély öszszeg ellenében ők is temetkezési segélyben részésülnek. Szentgyörgymezői. népséget közgyűlés keretében dr. Schmidt Sándor nyitotta meg szép, tartalmas és szivbemarkoló beszéddel. Szomszélyi Antal évi jelentése után dr. Schmidt Sándor előadta, hogy az önsegélyző Egyesület 25 ezer pengős építési kölcsönt szerzett, továbbá sikerült olyan biztosítást kötnie, hogy az idei évtől kezdve olyan bányászok is kapjanak ötezer pengő segélyt, akik 20 és 30 év közötti bányaszolgálattal bírnak. A temetkezési segélyre vonatkozólag úgy határozott a közgyűlés, hogy az egy éves gyermekek elhalálozása után a szülők 80 P-t, az 1—12 éves korig 140 P-t, a 12-16 éves korig 250 P-t, a nagyszülő után szintén enynyi jár, a családfő vagy feleség halála után 300pengő lesz a temetkezési segély. Ezután a tisztújítás következett, amelynek során elnökké Schmidt Sándor dr. bányaügyi főtanácsost, alelnökökké Gácser János bányaigazgatót, Roth Kálmán főfelügyelőt és vitéz Sághy Antal felügyelőt választották meg. Ügyvezető alelnök Szomszély Antal lett. Végül kiosztották a kormányzói kitüntetéseket és jutalmakat. V. osztályú bronzérmet kapták Kossier Ferenc és Milkner Lőrinc bányamesterek, a bronzérmet Nemetz Antal gépkezelő és Graf József iroda szolga. A pénzügyminiszter elismerő oklevelét és 50 pengő jutalmat kapták: Csermák János, Turczer József, Sztankó János, Zgyerka Ferenc, Jeszenszki Károly, Veitzig Antal, Vieder József, Drexler János, Eichardt János és Czibor János bányamunkások. A felemelő ünnepség a Himnusz eléneklésével ért véget. ben a főreáliskolának a barátok épületéből való k költöztetése vált esedékessé, azt a megüresedett Deák Ferenc-utcai iskolába helyezték el, a múzeum számára pedig az Obermayer ház engedtetett át. Dr Balogh Albin múzeumi igazgató nagy fáradságai költöztette át ide a muzeumot, és a régiséggyüjte nényt, amely Esztergom város és vármegye egész múltját feöleli sok szakértelemmel, korok szerint rendezte el. Ezt most megbolygatni annyival inkább sem lehet, mert a múzeumnak máshol való felállítására senki sem fog válalkozni. Ez alkalomnál felelevenítjük azt az életre való eszmét, hogy az Obermay er- és Lieb-házak telekkomplexuma, mely egészben a város tulajdonát képezik, idővel újonnan beépíttessék. A Deák Ferenc utcai részen egy városi bérpalota épülne, megfelelő lakásokkal hivatalbeli helységekkel, a Duna felőli részen pedig az állandó múzeum épülne fel államsegéllyel. Városunk fia Hajnaly Ödön épitész-mérnök ingyenes terveket és mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm A szentgyörgymezői kath. Egyházközség első közgyűlése Kitüntetett dorogi bányászok ünneplése mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm A múzeum áthelyezése és Esztergomnak a törő köktől való visszafoglalása 250 éves évfordulójának megünneplése