Esztergom és Vidéke, 1932

1932-04-14 / 30.szám

Mátéffy Viktor sajtópört indított Ugylátszik mostanában a sajtópörök időszakát éljük Esztergomban. A Huszár főispán-féle sajtópör hullámai még el sem simultak, máris ujabb sajtópör hullámai tornyosulnak fel a láthatáron. A legújabb saj tópört Mátéffy Viktor prépost plébános, országgyűlési képviselő indította. Ismét politikai cikkről, Mátéffy politikai szerepléséről van szó. Február 23-án vezércikket irtunk „Mátéffy Viktor cserbenhagyta a katolikus papság ügyét" cimmel. Akkor tárgyalták a parlamentben az abauji papság üldöztetését és nemcsak mi tettük kritika tárgyává Má téffynak a katolikus papsággal szemben való szereplését, h anem az „ Uj Nemzedék" és a „Korunk Szava" Cikkünk egyik helyén azt irtuk Mátéffy ról, hogy „nem méltó a primási város képviseletére." Ez a kijelentés Mátéffy egész működését, politikai szereplését biráló cikkünk egy mondatban való levezetése. Ezt a mondatot egy későbbi cikkünkben megismételtük és ezalkalommal közöltük szószerint a „Korunk Szava" biráló cikkét is „Mátéffy Viktor papképviselő ülve maradt" cimmel. A „Korunk Szava" élesen elitélte Mátéffy magatartását. Mátéffy Viktor prépost-plébános, országgyűlési képviselő ezért megindította a sajtópört. Ebben az ügyben a rendőrségi és a vizsgálóbírói kihallgatás már meg is történt. Mindkét cikket Vécs Ottó irta, a „Korunk Szava" cikkének kivételével. Minden bizonnyal május hóban tárgyalják le Budapesten ezt a sajtópört. A város közönsége nagy érdeklődéssel tekinthet eléje. Részünkről minden állításunkat fenntartjuk. Mint annak idején olvastuk, Mátéffy az „Uj Nemzedék" és „Korunk Szava" ellen is megindította a sajtópört. mmmmwvmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmwtwmmmi Orsz. Szt. Gellért Egyesület kegyelete Prohászka püspök emlékének A bencésgimnázium díszterme ez alkalomra ünnepi diszt öltött. A Szent Gellért szoborkeresztduplikátum, mely a szent Gellért szobor kezében hirdette az „in hoc signo vinces"-t, a mai Prohászka kegyeletes diszgyűlésen a szt. Gellért sugalmazási kép együttes tündöklésével rávilágított püspökatyánk szeretettől sugárzó arcára. E képet ifj. Vitái István festette a nála megszokott művészettel, megjelenítési erővel. A diszgyűlést dr. Kemenes Illés igazgató, az Osztge tb. elnöke az egyesület érdemeinek ismertetése után lángszavú buzdító kíséretében nyitotta meg. Majd K. Kamenszky Gyula dr. alapító orsz. ö. elnök ismertette a Prohászka kultuszunkban elért eredményeket s a nagy szellem alkotásainak szociális téren apostolkodásunknál sugalmazó erejét. Szentévi zászlójuk szentelésónél tartott integritási beszédéből — a szentgellérthegyi kálváriánál — kiemeli, mikép a kisantant feletti kultuszfölényünk és az elszakított városokra emlékeztetés visszatükröztetésére az apostolpüspök nagy súlyt fektetett. Dr. Jeszenszky Kálmán prel. kanonok fővédnök magas szárnyalású ünnepi beszédében párhuzamot vont szt. Gellért és Prohászka között a természet iránti rajongásuk, térítési vágyuk, nevelési eszméik s a vértanuságra is kész áldozatosságuk tekintetében. Az alapító elnök az ünnepi szónokot felkérte e beszédének írásba foglalására a diszjegyzőkönyvbe felvétel céljából. Az üdvözlők ismertetése után felolvasták a Pietró La Tontanne, velencei patriarcha ő Em.-ja a meghívást köszönő levetet, melyben az egyesületre a vallásos, kulturális ünnepre s azon résztvevőkre áldását küldi s egyben mindnyájukat a velencei szt. Gellért oltalmába ajánlja. Itt jegyezzük meg, hogy az egyesületet annyira kedvelő velencei patriarcha a Szent Gellért jubiláris ünnepség alkalmával az egyesület alapító elnökét s nejét személyesen külön áldásban is részesítette s nekik Szent Gellért főereklyéiből elismerése jeléül ereklyét is juttatott, melyet az Osztge ház szt. Gellért kápolnájában helyeztek el. A Prohászka inditványok ismertetésére külön kultuszdélutánt tárta nak. A Prohászka-ódát a kiváló bencés-költő : Magassi Artúr dr. tanár irta és adta elő a nála megszokott nagy hatással. Az ünnepséget rendező 14-es „Holló" cserkészek részéről annak egyik kiváló tagja, Szatzlauer Gyula cserkésztestvér Gy. Czikle Valéria alkalmi versét s a Szent Gellért-ódát adta elő. Vigh Endre: Szent Gellért fohásza c. zeneszám is nagy sikert aratott. Kemény Miklós, az Eszter gomi Turista Dalárda tagja a Szent Gellért-himnuszt adta elő Ammer József karnagy kíséretével. N. Nemesszeghy István zenetanár hegedűn a Magyar ábrándot s több szép magyar darabot adott elő N. Nemesszeghy Gizella zongorakisérete mellett. Mind a szép énekszám, mind a remek hegedűjáték zajos sikert arattak. N. Szelle Emmy, a bájos ifjú művésznő Gounod: Ave Maria-ját, majd pedig irredenta dalokat énekelt, mély átérzéssel. A zongorakiséretet ismét Nemesszeghy Gizella látta el s kitűnő játékával nagyban hozzájárult az ünnepély sikeréhez. Bodán Margit és Kubányi György e kedves művészházaspár már fellépésük előtt is zajos ünneplésben részesül tek. Szűnni nem akaró taps követte minden számukat. Nótástarisznyájuk ból nem fogyott ki a sok szép magyar nóta. A szépen sikerült ünnepélyt Kemenes Illés dr. zárószavai fejezték be, mely után az előkelő és nagyszámú közönség a Hymnust éne kelte el. A számokat Magasi Miklós VIII. gimn. tanuló konferálta igen ügyesen és szellemesen. Az ünnepséget követő eszmecserén a magyar nóták olasz nyelvre fordítását, a velencei magyar-olasz tesztvériség kimélyitését tárgyalták, a Mussolini-hódoló irattal kapcsolatban. IIIIIIIIIIIIIHIIHIIIIIHH Ingyen rendelés a szegény tüdőbetegeknek. A Tüdőbeteggondozó intézet (Szent Imre utca 24. sz.) minden hétfőn és pénteken d. u. 6—7 óráig ingyen rendel a szegény tüdőbetegeknek. Uri divat fehérnemű, nyakkendő, harisnya szép választékban KeményMegjelentek az új adóemelő rendeletek nél A hivatalos lap vasárnapi száma közölte az egyenesadókra és illetékekre vonatkozó törvényes rendelkezések kiegészítéséről és módosításáról kiadott kormányrendeletet.: A rendelet egyfelől az állami bevételeknek a gazdasági viszonyok romlása következtében beállott nagymérvű csökkenés folytán — a költségvetés egyensúlyának helyreállítása érdekében — ujabb bevételi forrásokról gondoskodik, másfelől pedig az egyenesadóra vonatkozó hivatalos összeállítások rendelkezéseit, amelyek a gyakorlatban hiányosaknak bizo nyúltak, illetve a kincstár megkárosítására lehetőséget nyújtottak, megfelelő uj rendelkezésekkel kiegészíti, illetőleg módosítja. Rendkívüli házadó-pótlék A rendelet értelmében az 1932— 33. költségvetési évben a háztulajdonosok 5 százalékos rendkiviili pótlékot lesznek kötelesek fizetni a jelenlegi költségvetési évben beszedett 10 százalékos szükségadóval szemben,, ennélfogva az a háztulajdonosokra nézve, az előző évvel összehasonlítva, könnyítést jelent. Az állandóan vagy ideiglenesen adómentes épületek, továbbá a legfeljebb két szobából álló s a háztulajdonos által használt épületek a rendkívüli pótlék fizetése alól mentesek maradnak. A rendelet az ideiglenesen adómentes épületek nyilvános betegápolási pótadó alóli mentességet 1932. július 1-től kezdődőleg megszünteti. A házadóról szóló hivatalos öszszeállitás idevonatkozó rendelkezéseinek megfelelő módosításával intézkedés történt abban az irányban, hogy az épületek főbérletbeadása esetén a házadó alapja nem a főbérleti összeg, hanem az egyes tényleges bérlők által fizetett bérösszeg alapul vétele mellett nyerjen megállapítást. A társulati adó felemelése A társulati adóval kapcsolatban kimondja a rendelet, hogy a társulati adó alanyai az 1932. évre megállapított társulati adónak 25 'százalékát kötelesek rendkívüli pótlék cimén fizetni. Ez adónemmel kapcsolatos egyik rendelkezés pedig a legkisebb adótétel — minimális adó — rendszerét honosítja meg társulati adó rendszerünkben, amidőn kimondja, hogy a társaságok terhére előírandó társulati adó nem lehet kevesebb, mivit a saját töke kétezreléke. A házrészvénytársaságok minimális adójára vonatkozólag azonban a rendelet a a többi vállalatokkal szemben szigorúbb rendelkezéseket tartalmaz. Rendkívüli jövedelmi és vagyonadó-pótlék. A jöv. delemadó alanyai terhére a folyó költségvetési évben szedett 100 százalékos szükségadó helyeit 30 százalékos, a vagyonadó terhére pedig 100 százalékos rendkívüli pótlékot állapit meg a rendelet. Az önhibáju kon kivül súlyosabb helyzetben levő adózókra nézve azonban a rendelet intézkedik aziránt, hogy ha az adózó igazolja, hogy valamely, az 1932. évi jövedelemadó kivételes alapjául szolgált, meghatározott összegű jövedelme az adózótól függellen körülmények folytán legalább 10 százalékkal tartósan csökkent, az esetben a jövedelemadópótléknak a jövedelem csökkenése idejeben még esedékessé nem vált részletei megfelelően mérsékelhetők. Az illetékek felemelése. A rendelet további intézkedései szerint a visszterhes szerződés alapján szerzett ingatlanoknak 1932 április 30-ika után történő eladásából származó nyereség után, amennyiben a szerző az ingatlant a vételtől számított öt éven belül adja el, külön jövedelemadói kell fizetni. A rendelet végül az örökösödési, ajándékozási és ingatlanvagyon átruházási illeték és illetékegyenérték, továbbá a százalékos okirati és százalékos törvénykezési illetéknek 1932 május létől leendő 20 százalék rendkiviili pótlékolása iránt is intézkedik. A kormányrendelet alapján megállapítandó rendkívüli hazadó- és jövedelemadópótlék július 1-től kezdődőleg négy egyenlő negyedévi részletben, a társulati adó és vagyonadó után előirt rendkívüli pótlékok az 1932 évi alapadókkal egyidejűleg az ingatlaneladásból származó nyereség után fizetendő külön jövedelemadó a fizetési meghagyás kézbesítését kö vető 15 napon belül, az illetékek után szedendő rendkívüli pótlékok pedig az illetékekkel egyidejűleg fizetendők. te Bodán Margit és Kubányi György Esztergomban Egy üóiaszerző esztergomi diák Ezt a két~ n3vet százszor és százszor vitte már világgá a rádió, de még inkább szertevitte azokat a magyar dalgyöngyöket, amelyeket Bodán Margit és Kubányi György olyan lélekhez, szívhez szólóan, magyar érzéssel és művészettel tud énekelni. Bodán Margit és Kubányi György hétfőn külön műsort adott a gimnáziumban. Délelőtt a diákságnak, délután a szülőknek és hozzátartozóiknak. Előadásuk két-két órát töltött be, de ha tovább is énekeltek volna, a diákság szívesen, talán még több lelkesedéssel hallgatta volna őket, ha ugyan lehet még nagyobb lelkesedés, mint amilyen lelkesedéssel a diákok a két kiváló művészt fogadták. Valóságos taps-orkán zúgott fel egy-egy dal után, akár Bodán Margit, akár Kubányi György énekelte azt. Az egyes dalokat a Bangó cigányzenekar kisérte. Igen tartalmas, kedves és élvezetes volt Kubányi György dalmagyarázata, az egyes népdalok keletkezéséről és azoknak írójáról. Ha ezekből a sorokból muzsika szólhatna, csa^í akkor tudnánk igazán visszaadni mindazt, amit Kubányi György előadott. Meglepetés volt, hogy a Petőfi-, Arany-, Fráter-, Balázsdalok között egy esztergomi diák nótáját is hallotluk. A tanítóképző egyik növendéke, Horváth László komponálta és irta ezt a népdalt, amely eredetiségével, melódiájával éppen olyan szép helyet foglal el a népdalköltészetben, mint akár Arany vagy Fráter nótája. Kubányi meg is emiitette, hogy sokat ígér Horváth László, szép tehetség lünt fel vele a népdal-költészetben. Mind a délelőtti, mind a délutáni előadáson frenetikus tapssal jutalmazta a hallgatóság Bodán Margit és Kubányi György művészi énekszámait. ÁRAKAT NEM HIRDETEK, ILLÉS SAMJDOlt divatárukereskedése I&sztergom Széchenyi-tér 21 de rendkivül olcsó árban árusítom a legszebb tavaszi újdonságaimat, ugy mint női és férfi gyapjúszöveteket, selymeket, harisnyákat, keztynket és az összes divatárúkat