Esztergom és Vidéke, 1932

1932-03-17 / 22.szám

ÖTVENHARMADIK ÉVF. 22. SZ. KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP 1932. CSÜTÖRTÖK, MÁRCIUS 17 Szerkesztőség és kiadóhivatal Simor-utca 20. Megjelenik hetenként kétszer. Előfizetése 1 hóra 1*20 P. Csütörtöki szám 10 fillér, vasárnap 20 fillér Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Laiszky Kázmér A történelmi Esztergom fénye és szelleme sugározta be a főispáni installációt Érezze meg a nép, hogy mi vagyunk őérette — Legyünk vele szemben igazságosak — Legfőbb hivatásom, hogy a homlokok redőit kisimítsam, a lelkek vérző sebeit begyógyítsam és békét, megelégedést hozzak a lel­kekbe — mondotta Lingauer Sándor dr. főispán Március 14 én, hétfőn, március Idusának előző napján iktatta be Komárom-Esztergom vármegye tör­vényhatósága Lingauer Sándor dr. főispánt. Kettős ünnepe volt tehát az ősi Esztergomnak, a hajdan ki­rályi, ma a primási székhelynek. Ez a két nap a főispáni installációban összeforrt. Ünnepélyes mise Zászlódiszt öltött a vármegyeháza és Vak Bottyán egykcri rezidenciája. Már reggel kilenc órakor népes volt a Deák Ferenc utca a városházától kezdve a belvárosi templomig. Fél­tíz előtt pár perccel kinyilt a vár­megyeháza kapuja, hat diszmagya ros hajdú tünt fel, utána a vár­megye zászlója Reviczky Elemér fő­szolgabíró kezében. Mögötte Lingauer Sándor dr. Esztergom- és Komárom vármegyék uj főispánja. Rajta meggy­színű új diszmagyaros attila, barna prémmel díszítve, fején fehértollas kalpag. Magas alakjával kiemelkedik díszes kíséretéből. Mellette jobbról Palkovics László alispán, balról Kar­csay Miklós dr. vármegyei főjegyző halad. Utánuk a vármegye tisztikara, a törvényhatóság tagjai, majd Glaiz Gyula Esztergom, Alapy Gáspár Ko­márom polgármestere, a két város tisztikarával és képviselőtestület tag jaival. Végül a közönség köréből so­kan. A templom előtt a helyőrség tisztjei várakoznak. A templomban Lingauer Sándor dr. főispán és kísérete a jobboldalon a helyőrség számos tagu tisztikara a baloldalon foglalt helyet. A közön­ség teljesen megtöltötte a padsoro­kat. Nagy papi kisérettel Mátéffy Viktor prépost plébános vonult be az oltárhoz, Veni Sanctet intonált, ezután nagymisét celebrált. A koru­son zene- és énekkar. Mind a zene, mind az énekszámok hatásosan emel­ték a nagymise szertartását. A mise után a Plébánia és a Vak Bottyán-utcán át tért vissza a vár­megyeházára a díszmenet. Tizenegy órakor kezdődött a közgyűlés, erre az időre a közgyűlési terem már teljesen megtelt. A karzaton és a folyosón is sokan szorongtak. Előkelőségek az installáción Mindig többen és többen jöttek a törvényhatóság tagjai és a vendégek közül. Impozánsan hatott az egyházi méltóságok bevonulása. Az első sor­ban a középen Breyer István dr. felszentelt püspök foglalt helyett, mel­lette Machovich Gyula dr. általános érseki helynök, Drahos János dr. Lepold Antal dr., Csárszky István dr., Szokolay Antal dr., Jeszenszky Kálmán dr. prelátusok. Itt van Ham­vas Endre dr. hercegprimási titkár és valamivel később jön Fehér Gyula dr. nagyprépost. A főpapi méltósá­gok lila talárjukban festői képet mu­tatnak. Breyer püspök mellett Kele­men Kornél országgyűlési képviselő és Hóman Bálint a kiváló történe­lemtudós egyetemi tanár ül. Itt van Zsembery István a Katholikus Szö vétség elnöke is. A helyőrség tisztjei a főpapságtól jobbra következnek. Vitéz Lánghy Emil alezredes az esztergomi helyőrség parancsnoka, a honvédség részéről, Komáromból Nagy Bódog alezredes, Tatáról Tarnay Béla alezredes, Tábor ból Szili Ede alezredes, a győri Nemzeti Munkavédelmi Hivataltól Ha­vas Pál alezredes és Ghiczy István alezredes, az esztergomi Vitézi Szék képviseletében vitéz Bartha-Pongrácz ezredes, a vámőrség képviseletében Ferkó őrnagy, a csendőrség részéről Porpáczy Jenő százados, a folyam­őrség részéről Mattyasóvszky Dezső révkapitány és többen. A rendőrka­pitányság tisztikara teljes számban jött el Perger Kálmán dr. rendőrfő­tanácsos vezetésével. A második sor közepén látjuk gróf Eszterházy Móric v. miniszter­elnököt, Zichy Ernő gróf, fekete diszmagyarban érkezik meg Vida Jenő a MÁK elnökigazgatója, felső­házi tag, Lázár Ferenc felsőházi tag, Szűts Antal államvasuti igazgató, Fellner Pál és Kocsán Károly ország gyűlési képviselők, Lázár Andor és mások. Az esztergomi notabilitások és tör­vényhatósági tagok között a követ­kezők nevét jegyeztük fel: Glaiz Gyula polgármester, Schmidt Sándor bányaügyi főtanácsos, Frey Vilmos országgyűlési képviselő, Etter Ödön, Mike Lajos dr., Számord Ignác, Ke­menes Illés dr., vitéz Szivós-Wald­vogel József, Esztergom város tiszti­kara, a komáromi csoportban Alapy Gáspár polgármester, dr. Surányi Ferenc apátplébános, Reviczky István főszolgabiró és mások. Nagyszám­ban jelentek meg jegyzők is, továbbá a törvényhatóság kereskedő, iparos, és földmives képviselői. A vasárnapi primási estebédről igen megelégedett hangokat hallunk. A vacsora a legszívélyesebb kere­tek között folyt le. Igen nagy fel­tűnést keltett, hogy Serédi Jusztinián dr. bíboros-hercegprímás az estebéd alatt felköszöntötte Lingauer Sándor dr. főispánt. Még nem fordult elő, hogy ilyen alkalommal a biboros­hercegprimás felköszöntőt mondott volna. Nagy kitüntetést jelent ez. A beiktató közgyűlés Palkovics László alispán nyitotta meg az installációs közgyűlést. Meg­nyitó beszédében az ünnep magas­latán rövid, de szép beszedet mon­dott, majd felkérte Karcsay Miklós vármegyei főjegyzőt a főispáni ki­nevezési okirat felolvasására. Ami­kor ez megtörtént, Palkovics alis­pán küldöttséget kért fel Lingauer Sándor dr. meghívására. Ennek a küldöttségnek vezetője Eszterházy Móric gróf volt. Jícviczky Elemér főszolgabiró je­lentette az új főispán érkezését. Lel­kes éljen a fogadtatás. Palkovics al­ispán meleg szavakkal üdvözli az új főispánt. Örömének ad kifejezést, hogy a kettős vármegye érdemek ben gazdag, kiváló főispánt kapott. Karcsay Miklós a vármegyei tisztikar nevében mondott üdvözlőszavakat. Ezután következik az eskütétel, amit az új főispán hangsúlyozva, nyu­godtan mond el. Az eskü utolsó szavait átérzett jelentőséggel mondja: Isten engem úgy segéljen. A négy főszolgabiró éljenzések között emeli fel székében Lingauer Sándor dr. főispánt. Nagy figyelem között csendben kezdi meg Lingauer Sándor dr. fő­ispán a beszédét. Rendkívüli nyu­galom, megfontoltság, lelkiség, tar­talom vezeti beszédében. Még va­lami van, ami megkapó: nyilt arca. Vonásai rendkívüli egyenességről, határozottságról beszélnek. A főispáni beszéd — Nagy eredményeket csak egy­séges célkitűzéssel, az erők és aka­ratok összefogásával lehet elérni — mondotta beszéde elején a törvény­hatóság üdvözlése után. Ezzel a je­lentőségte'jes mondattal Lingauer Sándor a programmbeszédjének leg­főbb magaslatán állva kapcsolódott bele az ősi Esztergom és a kettős vármegye életébe. — Erre az egységes célkitűzésre — folytatta a főispán — az akara­tok és erők összefogására sohasem volt nagyobb szükség, mint most. óriási küzdelem sodrában hányó­dunk. Mi lehet a küzdelem során a célkitűzésünk ?... Erre a felelet: a békeszerződés revízióján kivül Ma­gyarország gazdasági erejének hely reállitása. Amikor Lingauer Sándor dr. ezeket mondja, önkéntelenül is benne volt miniszteriális embert halljuk. Ezzel a kijelentésével felülemelkedik a ki­sebb problémákon és az országos bajok orvoslásán keresztül látja a kisebb bajok, a helyi élet orvoslá­sát. Nagy koncepciójú ember. Ta­lán szokatlan, hogy közbe közbe benyomásainkat adjuk, de ez most szükséges. — Európának öntudatra kell éb­rednie s a győzőknek be kell lát­niuk, hogy a világháború az ő szá­mukra sem hozott mást, mint pusz­tulást — folytatta és mi újra csak önkéntelenül az esztergomi fájdal­makat erezzük simogatni. A Duna túlsó felének elvesztése sajog ben­nünk. — Európának ébrednie kell, fel kell tennie a kérdést: Ki vette el piacunkat? Hová özönlik az arany? Ha erre megadja a választ, akkor megszületik az európai szolidaritás, ami egyet jelent az európai vám­védelemmel a tengerentúli importtal szemben, ami viszont biztositani fogja az európai ipari és mezőgaz­dasági termékek kölcsönös elhelye­zési lehetőségét. Halkan, de érthetően beszél Lin­gauer Sándor. Azzal a felemelke­dettséggel beszél, amely megértést szül a hallgatóságban. — El kell ismernünk, hogy rend­kívüli idők rendkívüli intézkedéseket tesznek szükségessé. Nekünk köte­lességünk ezekhez az intézkedések­hez állampolgári hűséggel és haza­fias áldozatkészséggel alkalmazkodni. Ezzel kapcsolatban csak két kérdés­sel kívánok foglalkozni: a takaré­kosság és az import csökkentésének kérdésével Amilyen feltétlenül szükségesnek tartom a szigorú, de józan takaré­kosságot az államháztartásban, mert közpénzről van szó, éppen olyan ve­szedelmesnek tartom a túlzott taka­rékosságot a magángazdaságban. Polgártársaink legnagyobb része kényszerűségből úgyis takarékos, fogyasztását a minimumra kényte­len redukálni, sőt nélkülöz. Azok­nak azonban, akiknek a sors anyagi jólétet biztosított, nem szabad a ta­karékosság élén állni, sőt kötelessé­gük a kis exisztenciák fennmaradá­sának lehetőségét előmozdítani. Pelczmann László 1 u c férfiszabó Esztergom, Széchenyi-tér 16 Telefon 135 £ Crl öltönyöket és felöltőket S a legújabb divat s zerint mérsé kelt áron kássií kedveső fizetési °- feltételek mellett, i im Úgyszintén hozott szövetből is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom