Esztergom és Vidéke, 1932

1932-06-23 / 50.szám

ÖTVENHARMADIK ÉVF. 50. SZÁM KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP 1 9 32 CSÜTÖRTÖK, JUNIUS HÓ 23 Szerkesztőség,kiadóhivatal: Simor-u.20 Főszerkesztő: Előfizetésfár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Megjelenik hetenként kétszer Dr. KEMENES ILLÉS Csütörtökön 10,'vasárnap 20 fii. Komáromi harangozás... Néhány szekér és néhány autó a komáromi templomtéren. Innen is, onnan is emberek jönnek, komáromi és megyebeli magyar gazdák. Csoportokba verődnek, beszélnek — és harangozásba vegyül a szavuk. Élesen és mélyen, ércesen és keményen konganak a komáromi harangok. Az összeverődött emberek beszéde zsongás a zsongásban. Hallgatjuk ezt a zsongást, hallgatjuk a harangok és emberek egybeolvadó beszédét. Egyszerre, mintha visszhangot hallanánk. Mintha a komáromi ha rangok visszafelelnének. Csöndesen, mélán és hívogatóan. Nagykomárom harangjai szólnak túl a Dunán. Az öreg Szent Andrástemplom harangjai felelnek vissza, egymással beszélnek a testvérharangok. Beszélnek, panaszkodnak, sírnak és imádkoznak. Aztán a komáromi gazdák, a komáromi föld népe a nagyvendéglő udvarába vonul. Beszédek hangzanak. Mintha ezek a beszédek is harangozás lennének. Szijj Báint felsőházi tag, Tildy Zoltán a Független Kisgazda Párt ügyvezető elnöke, Kun Béla és Sza kacs Andor országgyűlési képviselők a nagy szónokok. Pártösszejövetelt tart a Független Kisgazda Párt. Dél előtt pártértekezleti beszédek forma jában, az ebéd alatt felköszöntők formájában hangzanak el a Független Kisgazda Párt kinyilatkoztatásai. Az első alkalom, hogy a Független Kisgazda Párt programmját élőszóval hallhatjuk. Jól tudjuk, hogy Esztergomban a Keresztény Gazda sági és Szociális Párt a hivatalos párt, de jól tudjuk azt is, sajnos, hogy a Keresztény Gazdasági Párt nem áll azon a biztos talajon, amely a primási városban megilletné. Számolnak már a párt reorganizálása val, de minden eshetőségre, tartani akarjak a párt hatalmát. Amikor erről szó van, maga a tény igazolja, hogy a Keresztény Gazdasági és Szociális Párt nem váltotta be a tíz évvel ezelőtt hozzáfűzött reményeket. Ezért is, meg azért is, hogy a tíz év alatt igen megváltoztak az idők is, az emberek is, meg kell hallgatnunk a komáromi beszédeket. Ne csináljunk struccpolitikát. Nézzünk s?ét egy kicsit és nyissuk ki a fülünket. Tíz éven keresztül azt hallottuk, hogy egyedül csak az Egységes Párt, vagy a Keresztény Gazdasági és Szociális Párt üdvözít. Úgy mondták, hogy más párt programmját meg se érdemes hallgatni. Igy aztán elfásul tunk, lassan közömbösek és az igéretprogranim hallgatag személyei lettünk. Beszédek és Ígéretek múltak el fölöttünk — tettek nélkül. Hogy a közeljövőben kormány válság fog bekövetkezni, az kétségtelen. Hogy melyik párt fog uralomra jutni, azt csak sejtjük, de határozottan nem merjük állítani. Hogy pedig melyik párt fogja tartósan a kormánykereket kezébe ragadni, azt éppen olyan bizonytalanul érezzük, mint amilyen bizonytalan idők járnak felettünk. Csak egyet tudunk biztosan: így nem mehet tovább . . . Hallgassuk meg a komáromi beszédeket. Azt mondja Szijj Bálint, hogy a mai Független Kisgazda Párt a huszonöt évvel ezelőtt szárnyatbontott nagyatádi Szabó István-párt folytatása. Szijj Bálint a reprezentánsa a nagyatádi Szabó István-féle mozgalomnak. A kis emberek tábora a Független Kisgazda Párt, nem a kévéseké, hanem a millióké. Nem a kevesek uralmát jelentené a Független Kisgazda Párt, ha uralomra jutna, hanem a tömegek, a milliók uralmát. Tildy Zoltán a keretet adja meg. Kitűnő szónok, szuggesztív erővel hat minden szava. Nem programmról beszél, hanem a valóságról. Min den szavából kicsendül, hogy a munkaembere és most életbéli és po lítikai tapasztalatait önti szóba. Amikor beszél, senki sem kérdezi maga ban, hogy milyen világnézethez tartozik Tildy Zoltán, mert amit mond, azt minden ember, légyen az bárki a milliók közül, elismeri és átérzi. Mindenkinek van beleszólása az ország ügyeibe, csak ennek a népnek nem, amely törzse a magyarságnak — mondja Tildy Zoltán. — Olyan fegyvereket használtak a nép elhallgattatására, amely nem méltó a magyarhoz. Amikor a népmozgalom pár évvel ezelőtt megindult, Tildy Zoltánnak egy Betlhenhez közelálló politikus mondotta : Bethlen István nem fogja megengedni hogy a magyarság megszerveződjék. És tudjuk, hogy a népmozgalom, a kisemberek, a milliók akarását meg is akadályozták. De elfojtani a magyarság akarását nem lehetett. Minél több volt az erőszakosság, annál óbban lángralobbant az emberekben, a milliókban az új idők utáni vágyakozás. El fog jönni az idő, amikor hálásak lesznek azért, hogy ez a lángralobbanás erőre kapott és hálásak lesznek azoknak, akik időben észrevették, hogy az ország szekere rossz útra tévedt. Eljön a? idő, amikor elhangzik a hála, hogy voltak emberek, akik erről a rossz útról levezették a népet. A magyar nemzetnek a magyar nép ad jövőt. Addig, amig a ma gyar nép akarata nem jut szabadságra, a jövő mindig bizonytalan. A magyar nép pártját nem felülről alkották meg, nem a hatalmon levőktől indult ki, hanem magából a népből. Egy napon elhagyta ház elnöki méltóságát Gaál , Gaszton és Szijj Bálint mellé állt. És jöttek ezután a többiek : Ullain Ferenc, Eckhardt Tibor, Farkas Tibor, Kun Béla, Hegymegi-Kiss Pál, Szakács Andor és mások. Olyanok jöttek, akikben volt erő, hogy megállítsák a hengert, amely a nép felé tartott. Ujabban gróf Hunyadi Ferenc, gróf Somsich Géza, Rakovszky Tibor, Grieger Miklós, Turchányi Egon és mások fognak csatlakozni ehhez a párthoz. Mi a Független Kisgazdapárt tulaj donképeni célja ? Egy mondatban felel erre Tildy Zoltán: megfordítani a magyarság mai sorsát. Az igaz, hogy van világválság, de ha a kormány más uralmat folytat, mint amilyent folytatott, akkor ma könnyebben viselnők a világválság hatását. Nekünk van kenyerünk és ha csak azt tette volna a kormány, hogy egyformán osztja el a kenyeret, a magyar nép könnyebben kibírná a vihart, amely a világ felett dühöng. Ez a kormányzat és parlament képtelen a kormányzásra és képtelen kivezető utat találni a katasztrofális helyzetből. Csak olyan kormányzat képes bennünket kivezetni a bajokból és az ország sorsát megfordítani, amelyet a nemzet küld össze és élő összeköttetése van a néppel. Ennek feltétele a titkos választás. Mit tenne a párt, ha uralomra jutna ? — kérdezi Tildy, mint ahogy ezt a kérdést hozzájuk már sokszor intézték. — Ti sem tudtok mást és ti sem tudnátok a bajokkal megküzdeni — mondták mindig a kormánypárt részéről. Mi tehát ez a más ? Nincs létjogosultsága annak a pártnak, amely csak kritizálni tud. Segíteni is kell tudni, meg kell találni a kivezető utat. Segíteni pedig csak akkor lehet, ha egy következő kormány erélyesen szünteti meg azokat a bajokat, amelyek a magyarságra halálosan ránehezednek. A mai súlyos helyzetben nem lehet bizonyos érdekek megsértése nélkül kibontakozni. Az első teendő: a lerongyolódott és eladósodott polgárságnak legalább egy esztendei türelmi időt kell adni: általános moratóriumot. Meg kell adni a moratóriumot, hogy lelkileg megpihenhessen ez az ország. És ki kell jelenteni a moratoriummal azt is, hogy mi tiszteltetjük a külföldet, de nem fizetünk. Nem fizetünk azért, mert szétszedték az országot, nem fizetünk azért, mert azok a kölcsönök, amelyeket külföldről kaptunk, uzsorakölcsönök voltak. A másik nagyon fontos lépés a hitelrendezés. Gaal Gaszton évekkel ezelőtt azt hirdette a parlamentben, hogy 3—4%-os legyen a kamat. Sötétenlátónak és demagógnak nenezték ezért. Nemrégiben Bethlen István gróf Debrecenben 1—2%-os kamatról beszélt. Demagógia volt az is, amikor Gaal Gaszton a költségvetés és a háztartás rendezését sürgette. Akkor még demagógia volt 840 milliós költségvetésről beszélni, most éppen ennél a számnál tartunk, bár még ez is sok. Sokszor vádolták azzal a Független Kisgazda Pártot, hogy nem védi a tisztviselők, iparosok és kereskedők érdekét. Tény, hogy a párt sokszor intézett támadást, de nem a kistisztviselők ellen, hanem azok ellen, akik hatalmi érdekből átlépték a törvény határát. A mai Magyarország nem bir el akkora tisztviselői kart, mint amivel rendelkezünk. Nem azt akarják Gaal Gasztonék, hogy a kistisztviselők fizetését redukálják, hanem azt, hogy szűnjenek meg az álláshalmozások és senki se élvezhessen több jövedelmet, mint amennyi a létfenntartáshoz síükséges. Kell találni módot arra, hogy ne kapjon nyugdijat az, aki állásban van, vagy pedig ne kapjon állást, aki nyugdijat húz. Azoknak kell munkaalkalmat adni, akiknek évek óta nem volt állásuk és akik dolgozni akarnak. Uj magyar falvakat kell létesíteni, hogy ezzel a kisemberek kérdése megoldható legyen. Aztán egy nagy adósságot is le kell rónunk a hadirokkantak és hadiárvákkal szemben. A komáromi harangok elhallgatnak és mind gyakrabban éljenzés és taps zúg fel. Kun Béla kezd most beszélni. Nem párt már a Független Kisgazda Párt — mondotta — hanem tábor, hatalmas sereg. Kossuth-tal mondja : a nép szava Isten szava és a nép jogát, szabadságát senki el nem veheti. A plutokráciáról, a bankokráciáról és a kartellekről beszél, mint mai nyomorúságunknak legfőbb okozóiról. Meleg szavakban emlékezett meg Kun Béla Serédi Jusztinián dr. bibornok hercegprímásról, akinek a párthoz intézett levele szerint vallás és felekezet nélkül kell dolgoznunk és imádkoznunk az ország boldogulásáért. Vallásfelekezetek szerint imádkozunk, de a hazaszeret vallásában egyek vagyunk. Nem az a célunk, hogy válaszfalakat teremtsünk. Vá laszfal csak abban lesz, hogy ki tudja jobban teljesíteni kötelességét fajával, nemzetével és városával szemben. Szakács Andor képviselő így kezdi beszédét: Titkos választás, jöjjön el a te országod. Ismét Kun Béla beszédjére kell visszatérni: a titkos választás azért kell, hogy felszabaduljanak a százezrek és milliók, akik eddig rabláncban éltek. Ne féljenek attól, hogy ez a nép nem érett meg a titkosságra, ne féljenek, hogy a titkos választással nem fog megmaradni a polgári és nemzeti alap. Újra megszólalnak a komáromi harangok és most ebben a harangzúgásban az esztergomi Toldy János Juntas hó 23.-án csütörtök 5 és 8-tól folytatólag „Szivek szimfóniája" A

KÜLTD (Zwei Herzen im 3

/

4 Takt.) MOZGÓBAN