Esztergom és Vidéke, 1932

1932-03-17 / 22.szám

kasok és üzlethelyiségek bérlőivel szemben a háztulajdonos s vele együtt a kincstár is könnyebben ta­lálhat fedezetet a fennálló követelé­sekre. Mindenesetre nagy fontossá­got kell tulajdonítani annak, hogy a házadó összege most már nincs lerögzitve az egész éven át, mint ahogy a novemberi vallomás alapján eddig volt. H1BEK 1 MAROSI FERENC*] Mély és igazán őszinte részvéttelt vette Esztergom társadalma a gyász-í hirt, hogy Marosi Ferenc március hó 12-én délután elhunyt. Még tiz nappal ezelőtt szokásos napi sétáján láttuk őt, akkor még élénken foglalkoztatták Esztergom problémái. Nagy várakozással beszélt a főispáni installációról és nem sejt­hette, hogy március 14-ét már nem érheti meg, mert ezen a napon az örök béke kertjébe tér meg. Szerette Esztergomot, élt, halt a városért és szerette e város minden polgárát. Mindenki tisztelte, elisme­réssel emlékezik meg róla. Soha sen­kinek nem ártott, soha senkinek rosszat nem tett. Nemes jóakaratu­sága jellemezte. Szociális gondolko­dása és jótékonysága önmagáért a cselekedetekért vezette őt. A város életében mindenkor a város java, jövője irányította. Amikor pár évvel ezelőtt Esztergomban megindult az idegenforgalmi kibontakozás és ter­vezgetés, Marosi Ferenc a leglelke­sebb irányítók közé tartozott. Kül földi tapasztalatait városában akarta érvényesíteni. A városszépítésben az elsők között dolgozott és örömmel töltötte el, ha ujabb és ujabb létesi tésekkel maradandó, a jövő útját ki­szélesítő eredményeket biztosithatott a város. Mint kereskedő, a régi nagy idők szellemében, tisztességében és be­csületes munkásságában vezette Esz­tergom egyik legjobbnevű és régi alapítású üzletét. A kereskedelem te­rén szerzett érdemeiért a kormány kereskedelmi tanácsossá nevezte ki. Nemcsak üzletének homlokzatán lengett a gyászlobogó, h»nem a va­rosházán, a Takarékpénztár, az Ipar­bank, a Kaszinó és több más egye­sületi épületen is. A Takarrékpénz­tár egyik leghívebb és legértékesebb tanácsosát gyászolja benne. Huszon­hét éven át a felügyelő-bizottság és az igazgató tanács tagja volt. Oda­adó és önzetlen munkásságát nem­csak a város életében, hanem a Ta­karéknál, a Széchenyi Kaszinóban és más egyesületben és intézmény­ben is érvényesítette. Hatvanöt éves korában halt meg rövid betegeskedés után. Temetése hétfőn délután volt óriási részvét mel­lett a belvárosi temetőben, ahol a családi sírboltban helyezték örök nyugalomra. A rokonság, a vármegye, a város, az egyesületek és intézetek vezetői nagy számban jelentek meg a teme­tásen. A közönség nagy tömege is a tisztelet megnyilvánulása volt. Frey Vilmos dr. országgyűlési képviselő gyászbeszéddel búcsúztatta Marosi Ferencet, a levente zenekar pedig gyászindulóval kisérte a sirhoz. Emléke becses és hervadhatatlan marad Esztergom életében. A katholikus országgyűlési képviselők tisztelgése a herceg­prímásnál. A parlament katholikus képviselői f. hó 18-án, pénteken d. u. 6 órakor, pártkülönbségre való tekintet nélkül tisztelegni fognak Serédi Jusztinián dr. bibornok-her­cegprimásnál a budavári primási palotában. A tisztelgő beszédet ez alkalommal Schandl Károly mondja. Konferenciai beszédek a Kath. Körben. Az Esztergomi Kath. Kör helyiségeiben f. hó 20, 21 és 22-én (vasárnap, hétfőn és kedden) délután 6 órakor Jeszenszky Kálmán dr. prelátus kanonok nagyböjti konferen­cia beszédeket mond, melyre felhív juk katholikus közönségünk figyel­mét. Halálozás. Hegedűs Sándor, a tarcali szőlészeti szakiskola igazga tója, ki huszonöt évvel ezelőtt mint szőlészeti felügyelő hosszabb ideig városunkban lakott, 64 éves korá­ban váratlanul elhunyt. A gyászhír Esztergomban igaz részvétet keltett kiterjedt rokonsága és barátai köré­ben. Fekete Árpád hercegprimási fő számvevő sógorát gyászolja az el­hunytban. Március 15-ike Esztergomban. Bensőséges szép ünnnepséggel em­lékezett meg Esztergom közönsége március Idusáról. A kedvező időben a Széchenyi-téren folyt le az ünnep ség. A leventezenekar zenés fel­vonulása nyitotta meg a sort, kivo nultak az összes középiskolák és nagyszámú közönség töltötte be a teret. Az emelvény előtt a helyőr­ség tisztikara, Glatz Gyula polgár­mester és hivatalos személyek fog­laltak helyet. A zenekar a Himnusz­szal nyitotta meg az ünnepélyt. A műsor mindert pontjában kiváló volt Kiemeljük az ünnepi beszédet, ame­lyet Horváth Anzelm bencés tanár mondott el nagy hatással. A Magyar Királyban este 8 órakor a Polgári Egyesület emlékezett meg díszva­csora keretében március 15-éről, me­lyen a helyi társadalom minden osz­tálya képviselve volt s mintegy szá­zan vettek részt. Itt Csonkás Mihály dr. reáliskolai tanár a Kossuth-ser­leggel mondott szép beszédet. A Tanult Férfiak Kongregá­ciója f. hó 18-án este háromnegyed 7 órakor tartja ezévi utolsó kereszt­járó ájtatosságát a gimnáziumban, melyre a tagok szives megjelenését kéri és férfivendégeket szívesen lát a Vezetőség. Az Esztergom és Vidéke Ipar­vállalatainak Szövetsége évi ren­des közgyűlését 1932. évi március hó 24 én délután 7 órakor a Fürdő Szálloda kist rmében tartja. Az érseki tanítóképző egyház­zenei hangversenye. Pénteken f. hó 18-án rendezi az Esztergomi Érseki római katholikus Tanítóképző intézet ifjúsága egyházzenei hang­versenyét. A hangversenyben képző­intézetünk kitűnő kántorjelöltjei az Egyház nag\ böjti és húsvéti szer­tartásainak ének- és zeneirodalmát mutatják be. A hangverseny műsora a következő : 1. Wagner: Zarándo­kok kara. (A Tannhäuser c. operá­ból.) 4 sz. férfikar. — 2. Prológus. Irta és szavalja Szabó Miklós III. é. t. j. — 3. a) Hosanna filio David, b) Pueri Hebraeorum. Korális a barkaszentelés szertartásából. — 4. a) A keresztfához megyek. 4 sz. férfi­karra Koudela Géza dr. b) Kereszt­úti ájtatosság. Régi magyar dallamra Sík Sándor szövege. Egyszólamban. Vetített képekkel. — 5. Victoria: Tenebrae factae sunt. (4 sz. férfikar.) 6. a) Hol vagy édes Jézus... Régi népének egyszólamban. b) Áll a gyötrött Istenanya. Szöveg Sík Sán­dortól, dallam ismeretlen szerzőtől. 4 sz. férfikarra Koudela Géza dr. — 7. Seyler: Miserere. (4 sz. férfikar és korális ) — 8. a) Victirnae Paschali. Korális. b) O Filii et Filiac. Korális Liszt F. „Christus" c. oratóriumából. — 9. a) Örvendjetek, vigadjatok ... b) Hála legyen az Istennek ... 3 sz. újabb népénekek. — Az intézet a hangversenyre szeretettel meghívja az egyházi néne iránt érdeklődő kö­zönséget. Kezdete d. u. 6 órakor. Belépődíj nincs. Credő-egyleíi ünnep számba ment a vasárnap tartott gyűlés, amikor dr. Breyer István felszentelt püspök több száz katholikus férfinak arany­nál is értékesebb beszédet tartott ezen hét Fájdalmas Szűz péntekjéről és Szent József ünnepéről, valamint a bűnbánat szentségéről. Az egye­sület tagjai szombaton végzik a szent­gyónásukat és Virágvasárnapján kö zös áldozáshoz járulnak a belvárosi plébánia-templomban. Az Urilányok kongregációja f. hó 24-én, csütörtökön délután 6 óra­kor kezdi meg három napra terjedő lelkigyakorlatait a tanitónőképző-inté­zetben (I. emelet). Pénteken és szom­baton szintén este 6 órakor, vasár­nap d. e. a 9 órai szentmise utan, délután 4 órakor és hétfőn reggel fél 8 órakor lesznek a szentbeszédek, amelyeket Jeszenszky Kálmán prel.­kanonok fog tartani. A kongreganis­ták által bevezetett vendégeket is szívesen látják. Március 15 e Szentgyörgyme­zőn. Minden izében pompásan sike­rült, kedves és hangulatos március 15-i ünnepély volt vasárnap a Szent­györgymezői Kath. Olvasókörben. Bár a helyszűke miatt részletesen nem foglalkozhatunk az ünnepéllyel, mégis meg kell emlékeznünk annak impozáns és megható lefolyásáról. Az ünnepély este 6 órakor kezdő­dött. A terem zsúfolásig megtelt ün­neplő közönséggel, sőt még a mel-, lékhelyiségek is. A műsor fényét nagyban emelte a tanítóképzősök ének- és zenekarának szereplése, Geyer Béla zenetanár vezetése mel­lett. Voltak hazafias szavalatok, me­lyek mind csak fokozták a lelkese­sedést, volt ünnepi beszéd, melyben Nyári József tanitó, a kör buzgó könyvtárosa mély gondolatokban gazdag vonásokban ecsetelte a 48-as időket és mint kitűnő szónok mutat­kozott be. Hatalmas tapssal hono­rálta a hálás közönség. Mégis az ünnepély igazi fénypontja a szent­györgymezői árvaház kis óvódásai­nak és elemi iskolás leánykáinak szereplése volt. Annyi volt a báj és kedvesség a csöpp szereplők fellépé­sében, akik biztosan és bátran, teljes otthonossággal mozogtak szerepeik­ben, s zenés némajátékaikban, a na­gyobbaknak pedig a szép magyar tán­caikban, hogy igazán minden képze­letet felülmúlt. Teljes elismerés illeti ezért a betanító kedves nővéreket, akik türelemmel és sok fáradsággal tanították be az apró kis babákat és növendékeiket. De nem szabad meg­feledkeznünk Madaras Aurél plébá­nosról sem, a kör agilis elnökéről, aki nemcsak ez ünnepélyt, hanem a nivós böjti kulturestéket is rendezte és aki minden szabad idejét a kör tagjai között tölti és azon fáradozik, hogy a tagok egymást megértve, megbecsülve, szeretetben és békében éljenek második otthonukban, a kör­ben. Az ünnepélyt a Hymnus zárta be, mely után szétoszlott a közönség, de sokáig felejthetetlen lesz mindannyiuk részére az átélt sok gyönyörűség. A belvárosi r. k. egyházközség képviselőinek a választása, a főegy­házmegyei hatóság jóváhagyásával, f. évi március 27 ére vagyis Husvét­vasárnapjára van kitűzve. Bővebb híradás a vasárnapi számunkban lesz. Kultur előadás Sárisápon. Nagy számú közönség töltötte meg f. hó 12.-én este a Kultúrházat, ahol Szkalka Lajos c. tanár tartott érté­kes előadást a „Boldogság kövéről". Az áll. iskola ezúttal is szerepelt két szólamú énekekkel, amelyeket Né­meth József tanitó tanított be. Sza­valatok is voltak. Az előadás végén Bodó János hitoktató megköszönte az előadó fáradságát és a tantestület nagy munkáját, akik sokat fáradoz­tak a kultur esték sikeréért, majd az Isten áldását kérte a hallgatókra, akik egy bensőséges előadás emlé­kével távoztak. Az Esztergomi Független Kis­gazda és Polgári Párt f. hó 19-én, szombaton este fél 8 órakor a Ma­gyar Királyban lévő külön teremben választmányi ülést tart, melyre a választmányi tagokat és a tisztikart ezúton kéri fel az elnökség a pon­tos megjelenésre. Uj rendelet a magánalkalma­zottak nyugdijáról. A népjóléti mi­nisztériumban rendetettervezet készül, amelyben a népjóléti minisztérium szabályozni kívánja az elismert vál­lalati nyugdíjpénztári tagok jövőbeni járulékfizetési módját. Az öregségi törvény szerint ugyanis eddig nem volt mód és lehetőség arra, hogyha valamelyik pénztári tag fizetése csök­kent, akkor fenntarthassa az eddigi magasabb bérosztályt. Ez az új ren­delet lehetőséget kivan nyújtani a nyugdijjogosultaknak ahhoz, hogyha nyugdijpénztári tagnak javadalmazá­sában csökkenés áll be, a biztosított alkalmazottnak joga legyen az ed­digi magasabb bérosztályt megtar­tani és ezzel lehetővé tenni, hogy nyugdíjazás esetén az eredeti fizeté­sének megfelelő nyugdijat kaphassa. A gyomorfájás, gyomornyomás, bélsárpangás, nagyfokú erjedés, rossz emésztés, fehér nyelv, kábultság, fülzúgás, halvány arcszín, kedvetlen­ség a természetes „Ferenc Jőzsef" keserűvíz használata által sok eset­ben elmúlik. Az orvosi világ a leg­nagyobb elismeréssel nyilatkozik a a magyar Ferenc József vizről, mert hatása megbizható és rendkí­vül enyhe. A Ferenc József ke­serűvíz gyógyszertárakban, drogé­riákban és fűszerüzletekben kapható. A gyakorlati jellegű népiskola felé. Érdekes rendelet jelent meg a vallás- és közoktatásügyi miniszté­rium hivatalos lapjának legutóbbi számában. Arra utal e rendelet, hogy a magyar népiskola eddig elsőrangú szempontnak tartotta a valláserkölcsi és hazafias nevelést, de nem helye­zett ugyanakkora fontosságot a gya­korlati életre és a munkára való ne­velésre. Azt kívánja a miniszter, hogy a jövőben hozzanak minden tantár­gyat szoros kapcsolatba a gyakor­lati élettel, igy: a természetrajzot a mezőgadasági élettel, a kézimunka­órákon a fiuk elsősorban a haszná­lati eszközöket, kapa-, kasza-, ásó­nyelet, gereblyét, kocsialkatrészeket stb t készítsenek, a leányok kézi­munkája pedig az illető vidék sajá­tos népművészetéhez simuljon. Ázt is előírja a rendelet, hogy minden iskolának legyen gyakorlásra alkal­mas földterülete, melyen a többol­dalú s fejlettebb gazdálkodás szem­léltethető. A tanítók kötelesek a gyer­mekek figyelmét az illető hely ég­hajlati és talajbeli sajátságaira fel­hívni és arra, hogy milyen új ter­melési és foglalkozási ágak megho­nosításával emelhető a falu életszín­vonala. A faiskolákat és a gyümöl­csösöket is be kell vonni a tanitás körébe az egészséges gyümölcster­més érdekében. A falusi népiskolá­nak szervesen össze kell forrnia a mai magyar falu életével s e ren­delet lépés ezen égetően sürgős cél felé. Székrekedésnél, emésztési zava­roknál, gyomorégésnél, vértódulás­nál, fejfájásnál, álmatlanságnál, álta­lános rosszullétnél igyunk reggel éh­gyomorra egy pohár természetes „Ferenc József" keserűvizet. Szokja meg a Korzó Mozgó ké­nyelmes üléseit, mindig oda fog járni. Menhelyi gyermekek azonnal elhelyezhetők. A gondozásba venni óhajtók érdeklődhetnek a telepfel­ügyelőnőnól Simor utca 6.

Next

/
Oldalképek
Tartalom