Esztergom és Vidéke, 1932

1932-03-10 / 20.szám

ÖTVENHARMADIK ÉVF. 20. SZ. KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP 1932. CSÜTÖRTÖK, MÁRCIUS] 10 Szerkesztőség és kiadóhivatal Simor-utca 20, Megjelenik hetenként kétszer. Előfizetése 1 hóra 1*20 P. Csütörtöki szám 10 fillér, vasárnap 20 fillér Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Laiszky Kázmér Komoly és nehéz időket élünk. Soha komorabb felhőzet nem lebegett az ország felett, mint a háború óta s a mai zilált nemzetközi viszonyok között. A háború utáni szerencsétlen korszakban mindjobban élesednek az ellentétek körülöttünk, egész Európában és az egész civilizált világban. Amerre csak tekintünk, példátlan kavarodást látunk és csak a jó Isten a megmondhatója, hogyan íogunk kilábolni a hínárból s hogyan fogja az emberiség ismét megtalálni az utat a mai kaotikus zavarosból az egészséges, normális fejlődés felé. itt van a gazdasági válság bonyodalmas mélysége, amelyhez foghatót — terjedelmét és pusztító erejét nézve — még nem jegyzett fel a történélem. Teljesen megszakadt és megbénult a kereskedelmi forgalom s a termelés hova-tovább csak a legprimitívebb csereforgalomra szoritkozik, hogy a kölcsönös szükséglet a népek között valahogy, annyira-amennyire kielégíthető legyen. Az államok mindjobban elzárkóznak, mind erősebben elkülönülnek^egymástól s ilyformán kivételes ;rendszabályokkal, mesterkélt sorompók felállításával a legprimitívebb módon aláaknázzák kereskedelmi mérlegünket. Itt van azután a leszerelési konferencia, amelyre esztendők óta készültek. A háború óriási zsákmányának részesei — állig fegyverben, állandó izgalomban tartják a legyőzött és lefegyverzett nemzeteket. Olyan katonai felkészültség áll rendelkezésükre, aminővel azelőtt egyetlen egy hatalom, vagy egyetlen egy hatalmi csoport sem birt Európában s ez a félelmetes felsőséges katonai erő állandóan fenyegeti a le fegyverzett országok létét és függetlenségét. Ez a katonai készenlét és az állandó fegyverkezés rengeteg pénzt köt le és emészt fel, képtelen egyenlőtlenséget teremt az államok között s a bizalmatlanság és nyugtalanság révén, amit ez a lehetetlen állapot táplál, akadályozza a normális viszonyok visszatérését. Volna tehát komoly kérdés és komoly ügy elég, amelyet a magyar közélet hivatásos tényezői, politikusok és a sajtó orgánumai komoly és beható vita tárgyává tehetnének. Magyarország, — de valamennyi más hatalom is egymagában tehetetlenül áll a gazdasági válság romboló erejével és a nemzetközi politikai ellentétek zavarásával szemben. Magyarország egymagában nem segíthet ezeken az áldatlan állapotokon, mert csak gyenge függvénye az általános nemzetközi helyzetnek. Ezt, minden higgadt, jóhiszemű embernek be , kell látnia s minden egyes embernek, akinek szava van a nemzet tanácsában, az volna az elemi kötelessége, hogy a közvéleményre felvilágosító és megnyugtató hatást fejtsen ki. Mert hiszen a mai nehézségek leküzdéséhez mindenekfölött méltányos belátás szükséges, lekiismeretesség a viszonyok meg ítélésében, íelelősségérzet a nyilvános kritikában és türelmes hazaszeretet a szenvedések elviselésében. Ehelyett azonban mit látunk a magyar közélet nyilvános fórumain ? Szakadatlan féktelen izgatást, felületességet és nyakló nélkül való hányaveti, könynyelmű politizálást. Vagdalkozást, felelőtlen vádaskodást és ízetlen handa-bandát minden tiszteletreméltó érték ellen, amely az országban található. A közvélemény több komolyságot követel a mai nehéz időkben. Lingauer Sándor dr. főispán beiktatása Palkovics László alispán már elő1 készítette Lingauer Sándor dr. főispán installációját és most a következő meghívót bocsátotta szét: A Kormányzó Úr Ő Főméltóságának 1932. február hó 13-án kelt legfelsőbb elhatározásával Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesitett vármegyék főispánjává kinevezett méltóságos dr. Lingauer Sándor m. kir. pénzügyminisztériumi nyugalmazott miniszteri tanácsos urat a közigazgatásilag egyelőre egyesitett vármegyék törvényhatósága főispáni székébe folyó évi március hó 14-én délelőtt 11 órakor Esztergomban a vármegyei székház tanácstermében megtartandó ünnepi közgyűlésen fogja beiktatni, j Az ünnepi közgyűlést megelőzőleg délelőtt fél 10 órakor ünnepi szentmise lesz a belvárosi plébánia-templomban. A beiktatási ünnepélyre van szerencsém a közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék törvényhatósági bizottságának T. Tagjait, Esztergom és Komárom szabad királyi megyei városok közönségét és tisztviselői karát, az egyházakat, a m. kir. honvédségnek csendőrségnek, vámőrségnek és folyamőrségnek a törvényhatóság területén székelő parancsnokságait, a törvényhatóság területén lévő összes állami és közhatóságokat, valamint állami és közintézmények és testületek képviselőit tisztelettel meghívni. Egyben közli az alispán, hogy azon hatóságok, testületek stb., melyek a beiktatás után a főispán elé tisztelgő küldöttséget szándékoznak vezetni, szíveskedjenek ebbeli szán dékukat a küldöttség vezetőjének megnevezésével vele f. évi március hó 12-ig közölni. antóny Béla dr. igazsága Huszár főispánnal szemben Ne higyjük, hogy Antóny Béla dr. nyugalmazott polgármester és Huszár Aladár dr. főispán között megszűnt a harc, amikor Antóny fölött kimondották az ítéletet. Antóny Bélát nemcsak mint polgármestert akarták lehetetlenné tenni, hanem új elhelyezkedésében, megélhetésének biztosításában is elgáncsolni igyekeztek. Amikor pedig ezt tényekből tapasztaljuk, az a hosszú harc, amely Esztergomban dúlt, személyi ellenségeskedésből is ered. Hogy Huszár Aladár részéről látjuk ezt a személyeskedést, az kétségtelen. Antóny Béla dr. a fegyelmi ügyének befejezése után azzal a kéréssel fordult a győri kamarához, hogy vegyék fel őt a kamara tagjai közé, illetőleg, hogy Esztergomban ügyvédi irodát nyithasson. Néhány héttel ezelőtt érkezett meg a győri ügyvédi kamarától a válasz, Antóny nem csekély meglepetésére, hogy kérelmét elutasították. Azzal indokolták ezt meg — a fegyelmi Ítélet alapján —, hogy „Antóny Bélának nincsenek meg a?.ok a társadalmi és erkölcsi követelmények, amelyek egy ügyvédi állásnál a tiszteletre és bizalomra a méltóság szempontjából elengedhetetlenek." Természetes, hogy Antóny nem nyugodott bele ebbe a döntésbe, és ügyvédjei útján a Kúria Ügyvédi Tanácsához fordult. Az új beadványban azzal fordultak Antóny ügyvédjei a Kúria tanácsához, hogy „az egész fegyelmi eljárás tulajdonképpen nem más, mint politikum és hogy azokért a vádakért, amelyekért Antónyt elitélték, tulajdonképpen még fegyelmit sem lehet indítani." A Kúria Ügyvédi Tanácsa, mint legfelsőbb felebbezési bíróság, szombaton döntött Antóny ügyében. A tanácsnak négy kúriai biró és három ügyvéd tagja volt. Az Ügyvédi Tanács megváltoztatta a győri kamara határozatát és kötelezte a kamarát, hogy Antóny Béla dr.-t vegye fel tagjai közé. Igen érdekes és jelentőségteljes az Ügyvédi Tanács döntésének indokolása. Azt találjuk benne, hogy a győri kamara megállapítása téves és „Antóny Béla nem veszítette el azokat a társadalmi és erkölcsi követelményeket, amelyek az ügyvédi állásnál a tiszteletre és bizalomra, a méltóság szempontjából elengedhetlenek." Ez a megállapítás, amely hangsúlyozzuk, a legfelsőbb felebbezési bíróság döntése, egyben azt is jelenti, hogy Antóny Béla dr. jogosan kérte a győri kamarától, hogy az ügyvédek közé felvegyék. Ez most meg is fog történni és Antóny Béla dr. rövidesen megnyitja irodáját Esztergomban. Mi, akik itt átéltük Antóny Béla dr. fegyelmi ügyének másféléves hosszú és ádáz harcát, bizonyos elégtétellel fogadjuk a Kúria Ügyvédi Tanácsának ítéletét. Ezt az elégtételt Huszár Aladár főispán felé fordítjuk és azt jelentjük ki: ha Huszár Aladár főispán kicserélése akkor történik meg, amikor Antónyt felfüggesztették, elkerülhető lett volna a békétlenséget és elkeseredést előPelczmann László 1 Cl tm férfiszabó Esztergom, Széchanyí-tér 16 Telefon 135 £ Urt öltönyöket = a legújabb divat szerint mérsékelt áron készit kedvező fizetési c- feltétetek mellett. mmrnmm%> flgyszintén hozott szövetből Is.