Esztergom és Vidéke, 1932

1932-01-10 / 3.szám

Öregcserkészek táncmulatsága és a „Fruska" Az általános leszerelés és leépítés ellenére a báli fronton megindult a fegyverkezés. Az öregcserkészek nem hagyják magukat, nem tántorodnak meg a félrevezető leszerelési jelsza­vaktól, hanem maguk is felöltötték a vidámság páncélingét, a kacagás sebeket begyógyító csodafegyverét, fennen lobogtatják Karnevál herce­gének rózsaszínű lobogóját és az ifjúság jogait hirdetve megkezdték - harcukat a szomorúság, kétségbe­esés és sötét gondok halált lehelő sárkányai ellen. Ma már a szórakozásért, a vidám­ságért és gondtalanságért is kemény harcot kell vivni és ők vállalták ezt a szép reményekkel kecsegtető küz­delmet, hogy az eljövendő győzelem búfelejtő, örömmel teli éjszakáján új erőt nyerjenek a kacagás Hercegé­től, az örök mosolygású Karneváltól, mind maguk, mind pedig mindazok, akik őket a február elsejei bálon felkeresik, az életnek további elbí­rására, a gondok terhének tovább­hordoz ására. Az alaphangulatot megteremtendő az új erőkkel felfrissített műkedvelői gárda egy végtelenül bájos, finom humorú vígjáték, a Budape ten más­félszáz előadást ért „Fruska" című darabra készül elő. Hogy a darab után jó hangulat fog uralkodni ki­világos kivirradatig azt talán nem is kell előre bocsátanunk, hiszen ki emlékeznék rosszul sikerült öreg­cserkészbálra ? Ilyen embert hiába is keresnénk, diogenészi lámpával sem járna sikerrel a kutatás. Az előkészületekkel kapcsolatban a kedves, bizakodó és a siker érde­kében fáradhatatlanul munkálkodó öregcserkész fiuk a következő kére­lem közlésére kérték fel szerkesztő­ségünket : Kedves Mamák l Kedves Papák ! Kedves Fruskák ! A közeli napokban szétküldjük a hagyományos február elsejei bálunk fekete Hollós meg­hívóit ; kérjük fogadják szeretettel ez Az eddigi idegenforgalom tapasz­talataiból és a Nagydunahid őrháza mellett levezető lépcsőn járó közön­ség zavartalan közlekedése érdeké­ben halaszthatatlanul szükségesnek tartjuk a város vezetőségének és az államépitészeti hivatal figyelmét fel­hívni. Ha megfigyeljük a lépcsőn lejáró és a Nagydunahidon át­járó közönség közlekedését, az itt tapasztalható bajok mielőbbi orvos­lása szüksíges. Tudvalévő ugyanis, hogy a Nagy­dunahidon átkelő embereknek be kell menniök a vám- és rendőrségi kirendeltség épületébe, ahol vám- és útlevél, vagy határátlépő igazolvány megvizsgálása céljából jelentkezniök kell. A Nagyhid sorompójánál élló hatósági ellenőrző közegnek ezt ellenőriznie kell. Ugyanakkor azon­ban a sorompó őrháza mellett levezető lépcsőn is közlekedik közön­ség, rendszerint a MFTR-hajóállo­más felé. A nyári hónapokban olyan nagy a forgalom, mind a hídon, mind a levezető lépcsőn á*, hogy a közönség zavartalan közlekedése nincs biztosítva, sőt kellemetlen helyzet k is előállhatnak. Példának okáért, ha valaki a hajóállomásról jőve felmegy a lépcsőn, természetes, hogy nem kell bemennie a vámkirendeltség épületébe. Nagy forgalomnál nem tud­hatja a sorompónál álló közeg, hogy ki jött fel a lépcsőn és ki jött Pár­ismerős lapocskát és álljanak mel­lénk a küzdelemben, melynek során le akarjuk győzni a rosszkedvet és el akarjuk simítani egyetlen éjsza­kára legalább a gondok szomorú rán­cait. Nem pazarul pompázó divat revüt, nem harsonás felvonulásokat rendezünk mi Karnevál hercege előtt csak a vidámság kacagását, a jókedv rózsaíelhőcskéit akarjuk a lábai elé tenni a megcsonkított birodalmú Her­cegnek. Ki akarna többet és ki ne akarná ezt a keveset mielőtt bucsut mond az idei ugyancsak rövid far­sangnak? A kedves Mamák lelemé­nyes szeretetét, a szerető Papák cse­kély kis áldozatkészségét és a bájos Fruskák izgalomtól kivirágzott szép­ségét hívjuk szövetségesül és ha mellénk állnak, biztos a jó múlatás, a győzelem. As Öregcserkészek Vigalmi Őrse. Tisztviselőredukció az OTI-nál Scholtz Kornél népjóléti államtit­kár kijelentette, hogy az OTi státusa nem kizárólag elbocsátás u ján, ha­nem a természetes apadás folytán is csökken. A 2200 tisztviselői lét­számból 3 százalékos önkéntes kivá­lás valószínű, úgy, hogy a kormánynak nem kell okvetlenül a szükséges mértéken túl menni. A létszámcsökkentéssel kap­csolatban egyébként az a hir is el­terjedt, hogy a 8-ik fizetési osztályból le­felé senkit sem fognak el­bocsátani. Több magas állású tisztviselő nyug­díjazása pedig rövidesen megtör­ténik. kányból ? Ez olyan helyzetet teremt­het, hogy annak is be kell mennie a kirendeltséghez, aki a lépcsőn jött fel. Az ilyen kellemetlenségek és a közönség molesztálásának elkerülése végett leghelyesebb a lépcsőt le­zárni, de ugyanakkor gondoskodni kell egy megfelelő átjáróról. A nyári hónapokban különö en a MFTR-kajóállomáshoz igyekvő kö­zönség érdekében kell erről az át­járó útról gondoskodni. Hozzáértő illetékesek szerint legjobb megoldás az lenne, ha a töltés aljában, a Primáskert kerítése mentén nyitna egy-két méter széles gyalogutat a város az államépitészeti hivatallal egyetértve. Ebben az esetben a ha­jóállomásra vagy errefelé a Nagy­dunapartra igyekvő közönség semmi­féle kellemetlenségnek nem lenne kitéve és zavartalanul közlekedhet­nék. Ennek az útnak ugyanolyan a közlekedési fontossága, mint ami­lyen fontossága van a Baross utcai gyalogjárónak. A töltés aljában nyi­tandó út házilag is elkészíthető és alig kerülne valamibe. Ugyanekkor szükségesnek tartjuk megemlíteni, hogy a MFTR-hajóállo­máshoz vezető Bitó-út és Gőzhajó-út kijavítása és járhatóvá tétele is ha­laszthatatlan. Az ilyen fontos uta­kat, amelyek különösen az idegen­forgalomban birnak nagy jelentőség­gel, kell elsősorban munkálatok alá venni. Talán az inségmunka kere­tében is el lehet végezni ezt a két útépítést. Kérjük az illetékeseket, keressék módját annak, hogy ez a két út — elsősorban az átjáró — mielőbb elkészüljön. Kiméleti időt és munkaalkal­mat a kisiparosoknak Az ország kézműipara már akkor küszködött a létfentartással, amikor még a volt kormány pénzügyminisz tere az államháztartás rendithetetlen egyensúlyáról adogatta ki jelentéseit. Az államháztartás is azóta bajba­jutott, de az iparoscsaládok költség­vetése még az államkincstár költség­vetésénél is bizonytalanabb és zava­rosabb. Az államkincstár költségvetését az adófizetőkkel próbálja a kormány Az egyik helyi lapban legutóbb J megjelent egy cikk az esztergomi vágóhidról. Tény és való az, hogy ha a há­ború kitörésekor nem hagyják abban az építést és utána nem szedik szét a már álló épületeket, ma egy teljesen kifizetett modern vá­góhíd birtokában volna a a város. Ezzel szemben az is igaz, hogy a vágóhídlegmegfelelőtlenebb helyen állana és nem rendelkeznék a város négy olyan lakóházzal, amelynek fa­lai most kezdenek szállani, repedezni. A vágóhíddal és a vágási díjjal kapcsolatban szóvá kell tennünk egy rendeletekbe ütköző dolgot. Az idevágó rendelkezések ugyanis nem engedik meg magánosoknak a leöít állat húsának kilózva való ki­mérését, Magánosoknak meg van en­gedve a késre megérett ser­tésnek leölése és hasitolt állapotban, legfel­jebb negyedekben való értékesítése az összes dijak befizetése ellenében. Nálunk a városházán ismételve történik meg, hogy HlflKM Tekintélytisztelet, engedelmesség, szelid alárendeltség sugárzik ki a mai vasárnap evan­géliumából. Több fogalom, de tulaj­donképpen egy krisztusi erény, amely a mai kor emberének életéből bizony majdnem teljesen hiányzik — vagy éppen félremagyarázva használatos. — Felvilágosultság, szabadság (sza­badosság 1), egyéniség kialakulás, te­hetség érvényesítés... a mai kor szent fogalmai. Nehéz a ma embe­rének, — ki mindent uralma alá akar hajtani, csak tulajdon-magát nem — a más akaratának teljesítése; fáj neki a megkötöttség, a törvény betűje ; szinte elviselhetetlen számára az alárendeltség. — Szabadon, ön­állóan, egyénileg, „ eredeti "-en akar előrehaladni a saját-elgondolta — sokszor bizony nagyon helytelen — úton. Arról pedig, ki az egész emberi­ségnek egyedüli helyes, igaz útját kijelölte, megmutatta, ki maga az „Út, Igazság és Élet", ki parancsolt szanáltatni. Ezek között az adófize­tők között vannak a kisiparosok is, akik bizony aligha tudják vállalni az ország szanálását addig, amíg saját családjuk és kis üzemük szanálását nem tudják elérni. Az iparoskörök ezért országszerte azt kérik, hogy biztosítsanak szá­mukra tizenkét hónapi kiméleti időt, amig egyensúlyba tudják hozni költ­ségvetésüket, addig ne szorongassák őket az OTI-hátralékokért és a kis­ipari hitelek visszafizetésével. A pécsi ipartestület feliratot inté­zett a kormányhoz, amelyben kifejti, hogy a munkanélküliség rohamos fokozódása következtében nem tud eleget tenni súlyos adó- és egyéb kötelezettségeinek. Ha tehát a kor­mány és a városok azt akarják, hogy az iparosság kivegye részét az or­szág szanálásából, biztosítsanak a kisiparosság számára megfelelő mun­kaalkalmat. Ugyanígy kellene felszólalni és az esztergomi ipartestületnek is! kilózva mérnek ki sertéshúst a tisztviselők részére. Legutóbb késre nem érett bőrös frischlinget mértek ki, kimérésre nem alkalmas és a köztisztaságnak sem megfelelő helyiségben. Legcsodálato­sabb a dologban az, hogy mindez a hatóság tudtával történik. Mivel ilyen kimérés nemcsak mi­niszteri rendeletekbe, hanem a husiparosok jogos érde­keibe is ütközik, felkérjük a felettes hatóságot, hogy az ily szabálytalanságot torolja meg és a jövőben akadályozza meg. Utó­végre amit szabad az egyiknek, azt szabad a másiknak is és ha mind­egyik igy fog cselekedni, akkor meg fognak szűnni a húsiparosok adó alapok lenni. Most nem kívánunk bővebben fog­lalkozni az üggyel azon reményben, hogy a városházán meg fognak szűnni ezen és ezekhez hasonló kedvezmé­nyes vásárlások. Minden városi tiszt­viselő őt megillető fizetési osztálynál magasabban van dotálva s ezenkí­vül pótilleiményt is élvez, tehát tel­jesen indokolatlan, hogy még más, rendeletbe és jogos érdekbe ütköző kedvezményekben is részesüljön. a tengernek, a betegségnek és halál­nak, tehát az élet és halál feltétlen Uráról azt olvassuk ma: „engedelmes vala nekik", tudniillik szüleinek. Az isteni Gyermek jtanit engedelmes­ségre, szülők, elöljárók, törvényes fölebbvalóink nagyrabecsülésére, te­kintélytiszteletre. Megtartotta a mó­zesi törvényeket, engedelmeskedett a világi parancsoknak, előírásoknak; engedelmes volt mindenkihez, aki csak kért Tőle valamit. Engedelmes volt egész életében, még halálában is, — hóhérainak — engedelmes ma is meg-megújuló, folytonos életében. Világosan állt előtte hivatása: „Az én eledelem az, hogy annak akaratát cselekedjem, ki engem küldött, hogy e végezzem az ö művét. (Ján. 4, 34.) Önmaga engedelmeskedett, es en­gedelmességre, tekintélytiszteletre ta­nítja, buzdítja a mai embereket is .. . ha. Dj élet Uj élet megindulását várjuk mind­nyájan. Kevesebb gonddal, kevesebb szenvedéssel teli életet, mert úgy élünk, mint az erdők megfélem­átjáró gyalogutat kór a közönség a HFTR hajóállomáshoz A városházán kósro nem érett serté­seket vágnak le és mérnek ki wwm9tvmmmmt*m*mmmmmm

Next

/
Oldalképek
Tartalom