Esztergom és Vidéke, 1932

1932-02-18 / 14.szám

rosnak egyhangúlag Erős Andrást választották meg. Zsiga János üdvözölte az uj tisztviselőket és rámutatott hivataluk rögös és tövises útjaira; önzetlen, kitartó munkára szólította fel őket a köz érdekében. Erős Isván elfoglalta helyét, megköszönte a kitüntető bizalmat, tisztségét tőle telhetőleg legjobb tudásával, tehetségével igyekszik szolgálni, de ehhez a tagok őszinte támogatását kéri. Kevéssel 5 óra előtt zárta be a közgyűlést Zsiga János dr., akit a tagok az új elnökkel egyetemben lelkesen megéljeneztek. mmwmm$mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm Hogyan parcellázott a Földhitelbank vármegyénkben Eszterházy Móric gróf volt miniszterelnök 1929. év szeptemberében szóvá tette a vármegye közigazgatási bizottsági ülésén azokat a pana szokat, amelyek a Földhitelbanknak Dad és Bókod község határában végzett parcellázásai miatt felmerültek. A vizsgálat megállapította, hogy a parcellázás a panaszosokra nézve előnytelen, mert a bank például holdanként 450 pengőért vette meg a földbirtokosoktól a holdanként 1100 pengőért kiparcellázott földet. Az ügy később bűnvádi útra terelődött és Palkovics László alispán jelentése szerint „alapos gyanú van arra, hogy a parcellázó bank a szerződéseket is megmásította. Nevezetesen a szerződések egyik paragrafusa az aláírás időpontjában üres volt és a bank utólag, a vevők tudta nélkül vette be azt, hogy a vevők tudomással birnak arról, hogy a kérdéses ingatlanokat kőszénkutatási és kiaknázási jog és kegyúri teher is terheli." Beigazolódott az is, hogy a Földhitelbank a parcellázok által adott váltókat leszámitoltatta, a további földtulajdonosok javára esedékessé vált vételárat azonban nem fizette ki, úgyhogy ezek a földet visszaperlik. A parcellavásárlók a váltólejáratkor a vételár egy részét törlesztették, a hátralékról ujabb váltót adtak, a régit nem kapták vissza, a bank az ujabb váltót más pénzintézetnél leszámitoltatta, anélkül, hogy az első váltót bonifikálta volna. Így vannak olyan panaszosok, akiket az eredeti vételár kétszeresére, sőt háromszorosára perelnek különböző pénzintézetek. Az alispáni jelentés nyomán a megye törvényhatósága felir a földmivelésügyi, pénzügyi és igazságügyminiszterhez. A panaszosok kára nagy, valamennyien kisemberek. Mezőgazdasági kiállítás lesz Budapesten Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület Budapesten folyó évi március hó 17—21. napjain országos mezőgazdasági kiállítást és ennek keretében díjazással egybekötött tenyészállatkiállítást és vásárt rendez, a tenyész és haszonállat vásártele pen. Ezt a szokásos gépkiállításon kivül ismét egyéb különleges kiállítások rendezésével (tejtermékek, vetőmagvak és termények, háziipari cikkek, az állami szakoktatási és kisérletügyi intézmények gyűjteményei stb.) fogják értékesen és tanulságon kiegészíteni, hogy az iránta megnyilvánuló és egyre fokozódó széleskörű érdeklődóst minél nagyobb mértékben és minél több irányban állithassák a mezőgazdasági haladás szolgálatába. Azzal a kéréssel fordul a vármegyei gazdasági bizottság a vármegye közönségéhez, hogy a gazdák egyrészt jelentsék be tenyészállatjaikat és termékeiket, másrészt mint vevők keressék fel a vásárt tenyészállat és egyéb szükségletük kielégítése végett. Selejtes artyagot felküldeni nem célszerű, mert ennek részére megfelelő értékesítés lehetőségét remélni nem lehet. Azonban csak a selejtes anyagnak a távoltartását tartják szükségesnek a kiállításról, mert a szerényebb igényű községek és tenyésztők részére a megfelelő fajta jelleggel és külemmel rendelkező közepes jóminőségű, nem túl drága tenyészállatokra elég nagy számban van szükség, tehát ezeket a kiállításon való részvételtől elriasztani koránt sem kívánatos. A részvétel feltételei a vármegyei mezőgazdasági bizottság elnökénél, Stieber Antalnál (Tata, gróf Eszterházy* uradalom felügyelősége), vagy jegyzőjénél, vitéz dr. Zsiga Jánosnál (Esztergom, Vármegyeház) betekinthetők. Ugyanott a kiállítás és a vásár iránt érdeklődők rövid úton tájékozást is nyerhetnek. De közvet lenül az OMGE-hez (Budapest, IX ker. Köztelek-utca 8.) is fordulhat minden érdeklődő nyomtatványokért, tájékoztatásért és bejelentő ívekért. Körséta a Pilisben IÍI. Mielőtt elindulnánk magaslati kirándulásainkra, vessünk egy tekintetet a Szent István szülőhelyével és a Bazilikával megkoronázott Várhegyünkre. Történelmi nevezetességén kivül ez a Dömösi-szoros kapuja és a Pilis egyik fontos előreugró végnyulványa. Nézzünk fel a mi Vas kapunkra is és örüljünk, hogy irigylik tőlünk az ide vándorló idegenek. De ne kerüljük el a Dömösi-szoros másik kapuja; sem, a királyi romokkal ékesített Visegrádot. Es amikor kielégítettük lelki gyönyörünket, vágjunk neki a magaslatoknak. Az úgynevezett Öreg-téglaháztól egy félóra alatt sűrű erdőn keresztül feljutunk a Velkászkala és Bilászkala, turisták szerint Kétágú-hegy nyer gébe. Egy kis nekirugaszkodással felérünk a Velkászkala 505 m. magas kopár, szíklaormára. Egy kis karsztra értünk. Fehér, izzósziklák verik vissza a napsugarakat. Nyugat felé szép rónaság terül el, mig a többi égtáj hegységeket mutat. Pompás látképet nyújt innét Dorog és a dunamenti többi iparteleg Esztergom képével együtt. A fehér sziklákon erősen tűz a nap. Menjünk a Pilis remek parkja nak árnyas sugárútjára. Pompás erdei úton haladunk délnyugati irányban fem a gerincen. Három határdombhoz érünk. Álljunk meg I Esztergomi, közalapítványi és a káptalani erdők találkozó helye ez. Ha északra vezető ösvényre lépünk alig észreve hető emelkedésen feljutunk az 568 m. magas Fekete-hegyre. Kelet felől mély szakadékot kerülő páfrányok kai és borostyánnal díszített, sziklába vágott, több ponton remek kilátást nyújtó szerpentin úton is feljuthatunk Háromnegyed körben gyönyörködhetünk a legváltozatosabb képben. Előtűnik a börzsönyi hegyek királya a 639 m. magas Csóványos és a Vác felett meredező 652 méteres Nagyszál. Előttünk fekszik Gerecse tömege is. Csak nehezen tudunk megválni a csodás körképtől. Visszamegyünk a határdombokhoz és folytatjuk kirándulásunkat az erdei úton. Beérünk a Pilisnyeregbe. Négy jelzőtábla fehérít a fákon. Aki fáradt lemehet balra Pilisszenlélekre, vagy jobbra Klastrom puszta menedékházába. Amig emezek ott pihennek, mi ruccanjunk fel a sziklatornyos Feketekőre. (Tótul Hrebennek hívják, ami fésűt jelent és tényleg olyan is.) Ismét pompás kép tárul szemünk- elé. A Pilisnyeregből északkeletnek fordulunk és egy jó óra alatt fenn vagyunk a hegység magván, a 757 m. magas Pilis tetején. Hullámos fensik. Nézzünk körül és boruljunk le Pilis-hegység szépsége előtt. Mit mondjunk felőle? Jobb ha semmit sem mondunk, mert a sok is kevésnek bizonyulna. A hegy keleti peremén sétálunk, amikor alig észrevehető és levezető ösvényhez érünk. Mintegy 40 méternyire haladunk lefelé, amikor csodálatos két 15 és 25 méter nyílású sziklaivet látunk meg. Az ívezet 2—3 méter széles bolthajtás. Ez a Pilisvaskapu. Még a geológusok is ritkának mondják az évszázezrek eme rombolva épitő munkáját. Ismét felkapaszkodva folytatjuk utunkat. Két bükkfa nyergen át felmegyünk Dobogókő bokros, virágos, szénaillatos fensikjára. Kiülünk a vaskorláthoz. Este van. Száz meg száz lámpafényt, egész sor lámpát látunk. Budapest lámpái ezek. Lent a völgyben, illetve szakadékban, a Szerkövek között a föld nyári ködpárája gomolyog. Tücskök cirpognak csak, különben csend, fenséges csend van. Báró Eötvös Lóránt menedékházban vitéz Kecskés vendéglős pompás vacsorájának elköltése után nyugalomra térünk, hogy pihenve fogadjuk a napkeltét. Ez a látványok koronája. Ezt látni kell, nemcsak olvasni felőle. C súcsok, egymásra nyomuló gyüremlések, völgyek, szakadékok, a Duna, a főváros csillogása, apró falvak foltjai váltakoznak a képen. Semmi sem tart örökké. Menjünk haza. Mert völgyekben már eleget jártunk. Hegedűs bércen, Ilona-pihenőn és Czakó-nyergen át leérünk Körtvélyes-pusztára, majd egy fiatalos fenyvesen a Téry-uton Dömösre érünk. Hajón jöttünk haza. Egy félnapra érdemes a Zamardhegyre is fellátogatni. Nyugati és északi részéről szép kilátás nyilik. Ha azonban rászánunk egy napot, végigsétálhatunk egy másik erdei gerincsétányon. A maróti országúton kimegyünk a Lázkereszt alatti Hidegforráshoz, melyet az Einczián Turista Egyesület építtetett ki szépen. Elég kaptatón felérünk a Hosszúhegy ormára, felújulnak szemeink előtt az eddig látottak, de más változatban. Csaknem egyenesen délnek tartva, pompás gerincúton, a Maróti-gerincen bandukolhatunk. Itt ott egy völgynyilásba nézünk be s nagyszerű erdők közepén kissé jobbra kitérve, Ecsel-sziklákon találjuk magunkat. A Pilis-hegységtől nyugatra elterülő vidék a Szentléleki-patak völgyével lábunk előtt fekszik. Az erdei parkon megyünk tovább Kis kanyarodóval fent vagyunk a milleniumi obeliszkkel megjelölt Hirsch-ormon. Igazi Jorom. Nyolc-tíz tagú társaság alig fér el rajta. Ismét más zsánerű körképet látunk. Alat tunk fekszik a szép Hamvaskői rét s lent kanyarog a Malom-völgy. Innét nincs tovább. Vagy a malom völgyön mehetünk le Pilismarótra, de Pilisszentlélekre is mehetünk. Amikor igy bejártuk a Pilis északi és nyugati oldalait, megismertük Esztergom mesésen szép távolabbi környékét. De be kell ezt járni, mert csak az tud abban igazán gyö nyörködni, aki végig élvezte a völgyek és magaslatok re-nek változatait. Talán egyszer kirándulunk a Pilis keleti és déli részére is. Viszontlátásra! Vitái István. Az Öregcserkészek köszönete Amikor csapatunk 1931-ben újjáalakuló gyűlését tartotta programmunkul a társadalom elcserkészítését, a cserkészparancsoknak és erényeknek a társadalom nem cserkész rétegeiben való elhintését tűztük ki. Alig fél év múlott el ezen célkitűzés óta és munkánkat máris siker koronázta: mert mi lenne más, mint a 3. cserkésztörvénynek diadala az az áldozatkész támogatás, melyben minden oldalról részesültünk jótékonycélú előadásunk és bálunk alkalmával. A 3. törvény szerint ugyanis: „a cserkész ahol tud, ott segít" és mindazok, akik anyagi és erkölcsi erejükkel és tekintélyükkel mellénk álltak a nem cserkészek közül, akik színpadi kellékek kölcsönzésével és természetbeni adományokkal lehetővé tették karitatív munkánkat, azok jóllehet nem is hordják szivük felett a cserkész liliomot, tanúságot tettek arról, hogy életmódjukkal vallják a 3. cserkésztörvényt. Es ez a mi legszebb és legértékesebb sikerünk. Midőn kedves támogatóinknak hálás köszönetet mondunk, első helyen kell megköszönni az esztergomi sajtónak azt az előzékenységét, melylyel dr. Katona Gábor cserkésztestvérünknek a báli és előadási útját egyengető cikkeit mindenkor és minden terjedelemben leközölte. A különböző irányú támogatásért fogadják hálás köszönetünkéi: a bencés gimnázium igazgatósága és házfőnöksége, az erdészeti szakiskola, érseki tanítónőképző intézet és reáliskola igazgatósága, Hungária Vili. Rt. igazgatósága, özv. Jedlicska Rezsőné, Kapisztrán János kp. zlj. parancsnoksága, dr. Katona Sándorné, Magyar Általános Kőszénbánya Rt., m. kir. póstafőnökség, Magyar Turista Egyesület esztergomi osztálya, Marosi Ferencné, Marosi József és Fia cég, Salgótarjáni Kőszénbánya Rt., Sebák János — aki a színpad festési munkáit végezte ingyenesen — és Vak Bottyán kp. zlj. parancsnoksága. Hálásan köszönjük az alábbi öszszegű felülfizetéseket: dr. Machovich Gyula 20, Palkovics László 12, dr. Mattyasóvszky Kasszián 10, dr. Kemenes Illés 8, Brutsy Jénő, Orosz Antal, Pfalcz Tibor 6—6, dr. Eggenhofer Béla 5'20, Csanády László, Glatz Gyula, Gyulai Endre, dr. Huszár Aladár, dr. Kőmives László, dr. Oravecz Gyula, Szmatlik Antal, Werner Gyula 5—5, v. Dudás László, v. Sághy Antal, Slabey Imre 4, dr. Drahos János, Dióssy Ákos, dr. Gidró Gergelyné, Kerschbaummayer Károly, dr. Saly Arnulf, Strély Antal, v. Szivós-Waldvogel József 3—3, dr. Gönczy Béla, Jaksics Sándor, Karcsay Miklós, dr. Katona Sándor, dr. Lepold Antal, Madaras Aurél, dr. Meszlényi Zoltán, N. N., Világhy István, Hegedűs József 2—2, Bruckner Jenő 1'40, dr. Bartmann Miklós, Búkor Gyula, Császár Gyula, Dezsényi Ferenc, Sül Ede. N. N., N. N. 1 — 1, N. N. 50 filkr. — Rendezőség. Menhely! gyermekek azonnal elhelyezhetők. A gondozásba venni óhajtók érdeklődhetnek a telepfelügyelőnőnél Simor utca 6.