Esztergom és Vidéke, 1932

1932-02-11 / 12.szám

EÖTMOMöYKKE ÖTVENHARMADIK ÉVF. 12. SZ. KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP 1932. CSÜTÖRTÖK, FEBRUÁR II SzeTkesztőség és kiadóhivatal Simor-utca 20. Megjelenik hetenként kétszer. Előfizetése 1 hóra 1*20 P. Csütörtöki szám Í0 fillér; vasárnap 20 fillér Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Laiszky Kázmér Fehér botot kérünk A budapesti rendőrség nemrég fehér botot adott a vakok ke­zébe s elrendelte, hogy az ut­cakereszteződéseknél mindenki tartozik segíteni a világtalano­kat. A mi fehér botunk — min­den esztendő, amit 1914 óta átéltünk. A fa törzse annyi gyűrűt mutat, ahány éves a fa. Csodálatos dolog, de mint­ha annak a fehér botnak is szaporodnának a gyűrűi, gyű­rűi jegyesünknek, a fájdalom­nak, ezek a gyűrűk miniatür­szimbolumai a dantei körök­nek. Ahány év, annyi gyűrű, annyi köre a szenvedésnek s a legégetőbb gyötrelmeknek: a reménytelenségnek. Ki fogja meg kezünket, ki vezet át a szakadékokon s ki vigyáz reánk a tengerparton,? Mi­óta az apánk eleresztette a ke­zünket, azóta csak bukdácso­lunk utainkon. Hol az élet köz­lekedési rendőre, aki megmon­daná, hogy merre mehetünk, hol a kalauz, aki el tudná in­dítani a boldog élet vonatát s hol vannak a csengetyűk, me­lyek ránk tudnánk csilingelni boldog áhítatát egy szebb jö­vőnek. Vakok vagyunk — ez a ké­pe egész életünknek s egyelőre nem látjuk sehol, nincs se­merre a fehér bot irgalmas jó­sága. A „vakulj magyar" soha nem volt ilyen tragikus prog­ram, ennyire céltudatos törek­vés, ilyen kitervelt munkarend. Ez a világ a látók világa volt s a vakok világa lett. Be­leszülettünk abba a világba, amit látó emberek számára épí­tettek fel és rendeztek be s va­kon kell benne élnünk, dolgoz­nunk és harcolnunk. Ez oko­zott minden tragédiát, az élet teltételeinek ez a gyökeres vál­tozása: a vak ember biztosab­ban megy éjjel az utcákon, mint nappal s aki világosság­hoz van szokva, azt elfogja éj­szakára a szorongás s a féle­lem. Ha már ez a sors vaksággal vert meg, legalább adjon kö­zénk olyanokat, akiknek azért van szemük, hogy lássanak. A mi szemünk már nem a látás szerve, hanem a könnyeké. De De legalább azok lássanak, aki­ket sorsunk a keresztutakra ál­lított s akikre azt a feladatot bízta, hogy átsegítsenek ben­nünket utcákon, tereken, prob­lémákon és válságokon. Leg­alább ők lássanak, lássák, hogy hová vezetnek ők. S ha látnak, adjanak kezünkbe fehér botot. Legyen fehér bot mindnyájunk kezében, akik a ma útjain pro­cessziózunk a nyomor stáció­jától a szenvedés stációjáig. — A mélyponton túlvagyunk, most már csak a javulás jöhet, — mondotta egy nemrégi nyi­latkozatában gróf Károlyi Gyula miniszterelnök. Mi elég nyilatkozatot hallot­tunk, azonban kívánjuk, hogy adjon a gondviselés neki erőt, hogy az ország lakosainak ke­zébe tudja csúsztatni a fehér botot és ebben az esztendőben tényleg bekövetkezzék az általa megjósolt javulás. Van-e államtudományi vizsgája Glatz Gyula polgármesternek? V-'^r : : gg A polgármesterválasztás megfelleb­bezésének egyik pontja az, hogy Glatz Gyula nem rendelkezik azzal a képesítéssel, amit a törvény előír. Mivel Esztergom polgármestere egy­ben árvaszéki elnök is, ezért polgármesternek jogvégzett­séggel is kell rendelkeznie, de tudott dolog, hogy Glatz Gyula-, nak nincs jogtudományi végzettsége, e körül kételyek nem is támadtak. Glatz Gyula se állította soha, hogy jogtudományi képesítéssel rendel­kezik. Mivel azonban a polgármesterválasztáskor Glatz Gyula nem csatolta iratait pályázatához, hanem csak belügyminiszteri törzs­lapjait vették alapul, egyeseknek ké­telyei támadtak, vájjon meg van-e Glatz Gyulának az államtudományi vizsgája ? A hirek szerint Glatz Gyula Kolozs­várott tette le az államtudományi vizsgát. Zwillinger Ferenc dr., aki felebbezők közt szerepelt, egy ko­lozsvári ügyvéd utján érdeklődött Glatz Gyula vizsgája iránt. Zwillin­ger Ferenc dr. a választ a mult hé­ten kapta meg, de a kolozsvári ügy­véd határozott választ nem adott. Annyit irt levelében, hogy Glatz Gyula 1906-ban jelentkezett vizs gára. Azt is irja a kolozsvári ügyvéd, hogy amennyiben Esztergomból meg­felelő indokok alapján kérelmezik a kolozsvári egyetemnél Glatz Gyula végzettségének igazolását, a dékáni hivatal ettől nem fog elzárkózni és ki fogja adni azt a hivatalos bizony­latot, mely szerint elvégezte, vagy nem végezte el Glatz Gyula az* ál­lamtudományi vizsgát. Erre a hirre leghelyesebbnek ta­láltuk, ha magát Glatz Gyula pol­gármestert kérdezzük meg végzett­ségét illetőleg. Glatz Gyula a bel­ügyi államtitkárságtól kapott levelet tette elénk, amely szerint Glatz Gyula egyetemi végbizonyítványt Kolozsvárott 1906 december 20-án kapott. A belügyminisztériumban lévő törzskönyvi lapja szerint 149. szám alatt az államtudományi állam­vizsgát 1908 december 1-én Kolozsvárott tette le. Mivel tudtuk, hogy a törzskönyvi lap adatai többeket a felebbezők kö­zül nem elégítenek ki, a magunk részéről is annak adtunk kifejezést, hogy leghelyesebb, ha Glatz Gyula bemutatja okiratait, vagy azoknak hiteles másolatát. Glatz polgármester kijelentette, hogy ezirányban már sürgős lépéseket tett. Szó volt Glatz Gyulával folytatott beszélgetésünk során főszolgabírói működéséről is. Sokan azt állítják, nem tudni milyen alapon, hogy Glatz Gyula nem volt főszolgabíró. Glatz Gyula elénk tette Bács-Bodrog vármegye 1918 március 21 és 22-én tartott rendkívüli közgyűlésének jegyzőkönyvihiteles másolatát (12541. alispáni — 1918—513. jegyzőkönyv), amely szerint a megüresedett óbecsei főszolgabírói állásra három pályázó közül Glatz Gyula vármegyei al­jegyzőt, tb. és helyettes főszolgabí­rót választották meg. Glatz Gyula az állást el is foglalta és két évig működött, mint főszolgabíró Obecsén. Innen a szerbek elől menekülnie kel­lett, mert nem akarta letenni a hű­ségesküt. Óbecséről Budapestre jött, ahol a belügyminisztériumban ka­pott beosztást. 1923-ban főispáni titkár lett. Nem tudjuk, megelégszenek-e a felebbezők ezekkel az adatokkal, de mindenesetre, igen megnyugtató lesz a közvéleményre, ha Glatz Gyula okiratait minél előbb az illetékes ha­tóságnál bemutatja. Mint értesülünk, evégből a polgármester kedden Ko­lozsvárrá utazott. Halálos vasúti szerencsét­lenség Felsögallán. Szörnyű szerencsétlenség történt f. hó 5-én a felsőgallai pályaudvaron. Kis Lajos mozdonyvezető és Höl­zer József fűtő a felsőgallai állonás­ról reggel a győri személyvonatot akarták Győrbe vezetni. Indulás előtt a mozdonyon valami csekély hibát találtak, amit ki akartak javítani. A szomszédos sinen egy bádogdarabot kalapáltak és eközben nem vették észre, hogy ugyanazon sinpáron egy tehervonat közeledik Bánhida felől. A hajnali szürkületben és mivel ka­nyarodó is van a kérdéses helyen, tehervonat mozdonyvezetője sem vette észre a sinen kalapáló két em­bert s igy a tehervonat mozdonya mindkét vasutast elütötte, úgyhogy azok szörnyethaltak. A két vasutas tragédiája általános részvétet keltett az egész vidéken. Mindketten családos emberek és több gyermekük van. A fűtő most szol­gálta nyugalomba vonulása előtti utolsó esztendejét. •agyar-Est az Országos Szent Gellért Egyesületben Az Országos Szent Gellért Egye­sület most tartotta téli közgyűlését Magyar-esttel kapcsolatban gazdag tárgysorozattal és műsorral. „Jézus Szive" kultuszismertetőjé­ben K. Kamenszky Gyula dr. ala­pító országos elnök hódolatteljes sze­retettel fogadta Serédi Jusztinián bi­borps hercegprimás leiratát, amely szerint őeminenciájának is „hő kíván­sága, hogy a családokban a Jézus Szive kultusza a felajánlás szellemé­ben terjedjen — az Egyház fejének óhajával együtt — és ezért az egye­sület ezirányú törekvésére is Isten áldását kéri." Az Osztge Otthon ily felajánlása gyümölcsözőségét fejte­gette behatóan az elnök és egyhan­gú lelkesedéssel elfogadott indítványt tesz, hogy a megszállott területek turista szempontból jelentős kies he­lyeire Jézus Szive szobor vagy ke­reszt elhelyezésére törekszenek. Majd a Musica Sacra-val és a dal szer­vező erejével foglalkozva ismerteti a hercegprímáshoz benyújtandó hó­doló feliratot, melyben Őeminencjá­nak irányítását kérik ki. Dr. Nemes Antal püspök buzdító beszédében felhívta a jelenvoltak fi­gyelmét a ke'envölgyi Sz. Gellért ká­polna romjainak restaurálására, o. Gabányi János tábornok pedig a szentek kultuszára adott megvalósí­tásra alka'mas gondolatot, melyek hazafias téren ís eredménnyel jár­hatnak. Határozatba ment továbbá, hogy a szeptemberi országos Szent Gel lért ünnepségekkel kapcsolatban a kelenvölgyi Sz, Gellért kápolna rom • jaihoz el fognak zarándokolni. Pclczmann László 1 u férfiszabó Esztergom, Széchenyi-tér 16 Telefon 135 I érj p flum Cri öltönyöket í és felöltőket S a legújabb divat szerint mérsékeli áron koszit kedvező fizetési °- feltételek mellett mmmummm* Úgyszintén hozott szövetből is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom