Esztergom és Vidéke, 1932

1932-02-07 / 11.szám

nyugodtan állitható: a tüdőbeteg­gondozóban nagyobb a védelem az esetleges fertőzés ellen, mint kinn az utcán. Itt mindenütt higiénikus köpőcsészék vannak, a padlótól kezdve állandóan minden azonnal fertőtlenittetik, ha csak véletlenül is valaki a levegőbe köhög azonnal figyelmeztetve lesz stb. Nyugodtan járhat mindenki a csemőjét a csecsemővédőbe, de nyugodtan beléphet a tüdőbeteg­gondozóba is, mert itt inkább egész­séget, mint betegséget kap. Végül még annyit, hogy az állami úgynevezett „Egészségházak" a köz­ségek, illetve a városok belterületén épültek és ezekben is egy födél alatt van a tüdőbeteggondozó és csecsemővédő. Dr. Berényi Zsigmond. Szent Imre-utcában vagy viheti cse H í *| Él !**( Ii I l**tf JM 0 - MMN****** Öregcserkészbál 1932. II. 1. Ezt az aranybetűs felirást viselték azok a csikóbőrös kulacsocskák, me­lyeket egy felejthetetlen farsangi éj­szaka kedves emlékeként vittek haza Gyertyaszentelő hajnalán az idei cserkészbál vendégei. Mi is történt hát a gyönyörű és az elegáns közönséget — melynek zsúfolt soraiban városunk egész szá­mottevő intelligenciája jelen volt — ámulatba ejtően megépített szín­padon ? Csak annyit hogy odaállott a ri­valda fényözöne elé egy merész és tehetséges csapat, egy vidéki kis város műkedvelői gárdája és olyan előadásban mutatott be a nézőknek egy végtelenül finom humorú, ügys­sen megválasztott, nehéz vígjátékot, hogy a publikum, kinek nagy része már budapesti színpadról ismerte a Fruskát, mélységes csodálattal, vi­harzó kacagással és dörgő taps­orkánnal adózott ennek a kitűnő produkciónak. Varjas Rudolfné, aki nem is olyan régen egy nehéz drámai szerepben aratott megérdemelt sikert, egy tö­kéletes komika legpompásabb alakí­tását nyújtotta. Sok nyíltszíni tap­sot kapott s szép virággal is ked­veskedtek neki. Mike Bazsa önmagát múlta felül. Nálánál elragadóbb és bajosabb „Fruskát" igazán nem találhatott volna a rendező városunkban. Egész virágerdővel kedveskedtek neki. Klekker Irén ismét tündöklően elegáns volt, mind megjelenésében, mind pedig nagyszerű játékában. Tap­sok és virágerdő bizonyítja, hogy nem állunk egyedül véleményünkkel. Nem tudjuk, hogy hová soroljuk Rochlitz Tibort, aki beugrásszerűen egy női szerepben ügyeskedett, olyan pompásan, hogy a féltékennyé tett Grace majdnem kidobta miatta vő­legényét. Pár szavas szerepével nagy derültséget keltett, sőt még virágot ís kapót. A férfiak közül Jedlicska István magaslott ki egy tőle már megszo­kott nagyszerű alakítással. Tökéle­tes játéka állandó derültségben tar­totta a nézőteret. Katona Gábor dr.-t először láttuk hosszabb szerepben. Toni ja igen ügyes és rokonszenves alakítás volt. Rajongása nemcsak Patríciát, hanem az egész közönséget is meghódí­totta. Reusz József Bili szerepében de­bütált őszinte sikerrel, Rendkívül szimpatikus és elegáns megjelenése, ügyes játéka már is a legjobb mű­kedvelők színvonalára emelték. Kovács Géza, aki egy kis szere­pet vállalt az* utolsó pillanatban, mint főszereplő sem arathatott volna több tapsot. Kovács egész karakter színész. Karnevál herceg sorkatonaságának legragyogóbb századai vonultak fel tömött hadrendekbe. A női szabá­szat remekeibe burkolt tarka ama­zon-had, a férfiak impozáns fekete­serege a pazar szinorgiában tün­döklő bálteremben. A tükörhiányos nagy fehér falon egy remek perzsaszőnyeg pompá­zott, a mennyezeten az öreg Hollók közel husz esztendős zászlaja füg­gött szines égőkkel és tarka zászlócs­kákkal övezetten, a falakon fenyő girlandok kúsztak végig kellemes illatot lehelve szét a teremben. A vörös-fezes jazz-band — buda­pesti főiskolások zenekara — soha nem látott hangulatot keltett mókás muzsikájával és az andalitó angol valcerek és tangók alatt egy óriási vörös reflektor borította be bibor­hullámaival a táncoló sokaságot. Ezt mondhatjuk, mert ilyen nagy és szép táncoló sereget régen nem látott a Fürdő Szálló táncterme. A szünóra alatt akcióba léptek a hólapdavető alakulatok, cikáztak a szines szerpentin-csíkok és hullott a tarka-barka konfetti zápor. A jókedv határtalan gazdagsággal szökkent elő az embermezőből. A támadás sikerült, a győzelem teljes volt, le­győzve fetrengett a rosszkedv és búbánat s az önfeledt vidámság ülte diadal-ünnepét a kora hajnali órákig, őszintén gratulálunk az öreg Hollóknak, közöttük a főrendezőnek, Eggenkoffer Béla dr. orvosnak, ez „jó munka" volt, a vidámság paran­csát becsülettel teljesítették ember­társaik javára és örömére. Havi részletekben lehet fizetni a házbért A hivatalos lap legutóbbi száma közli a régóta várt lakbérszabályozó rendeletet, amely ugy intézkedik, hogy ezentúl havonkint lehet fizetni a házbért. A rendelet ezt a kedvezményt minden lakás, üzlet, műhely, iroda és egyéb helyiségek bérlőjének biz­tosítja. A bért eszerint ezentúl havi egyenlő részletekben lehet fizetni minden hónap ötödik hétköznapjáig, vagyis, ha közbe vasárnap esik, ak kor 5-ike után is. Ez a kedvezmény akkor is érvényben van, ha a bér­leti szerződés máskép intézkedik. A részletfizetési kedvezmény nem ter jed ki a fűtési járulékra, a liftpénzre, a házmesterpénzre, továbbá más mellékjárulékok fizetésére és azt azok a közalkalmazottak sem vehe­tik igénybe, akik lakáspénzüket ne­gyedévenkint kapják. A második és harmadik hónapban félszázalékos kamatot kell fizetni a kedvezménye­sen fizetett havi bérösszeg után. A rendelet már a február 1 én kezdődő házbérnegyedre is vonatko zik, de a már kifizetett negyedéves lakbért nem lehet visszakövetelni. Magánnyomozó iroda. Szabó Albert nyugalmazott detektív felügyelő m. kir. államrendőrség által engedé lyezett magánnyomozó irodája Esz­tergomban, Deák Ferenc-u. 15. sz. alatt. Megfigyel, informál, kényes ter­mészetű ügyekben nyomoz, okmányo kat beszerez, ismeretlen helyen tar­tózkodó vagy eltűnt egyéneket fel­kutat, úgy bel- mint külföldön. ili 1. Esztergom remek szép fekvését elsősorban a fejedelmi Duna és a Pilis hegységnek köszönheti. Másod­sorban jöhetnek csak tekintetbe a a Duna balpartján húzódó hegyek és nyugatfelé elterülő sikság, mint változat. Tekintve, hogy a Pilis-hegység székesfővárosunk, Budapest kirándu­lásai zónájába esik, megmaradt ösz­szes hegyvidékeink között a legláto­gatottabb. Ezrével lepik el völgyeit, magaslatait budapesti kirándulók és turisták, ami sokszor nemcsak kel­lemetlen az igazi, természetet élvező turistának, hanem disszonanciában is áll az erdő elbájoló, hangulatos csendjével és üde, szűzi tisztaságá­val. Budapest ismeri Pilis szépségeit és ki is használja annak minden völ­gyét, gerincét és csúcsát. Mi, eszter­gomiak, akiknek szinte kínálkoznak is a szebbnél-szebb völgyek, séta­utaknak is beillő gerincek és kiugró csúcsok, mi csak kevesen ismerjük szelid hegyvidékünk szépségeit s igy nem is használjuk azokat ki. Pedig érdemes a Pilissel közelebbi isme­rettséget, sőt barátságot is kötni. A Pilis beszél. Völgyei, magaslatai és forrásai tele vannak hangulatokkal, mondákkal, regékkel, történelmi em­lékekkel. Ha nincsenek is égbetörő örökhóval borított csúcsai, hisz ma­ga a „Pilis" 757 és riválisa a „Do­bogókő" is csak 700 méterre emel­kedik a tengerszine fölé s mind a kettő kedves, virágos fensikot alkot. Zárt völgykatlanaiban nem talá­lunk zöld vizű, feneketlen tengersze meket sem, de annál több sötét szi nű, óriásfejű, illatos ibolyát, gyűszű nagyságú gyöngyvirág füzéreket, te­nyérnyi nagyságú margarétákat, sár ga, kék és fehér Íriszeket és remek törökszekfűket. Zúgó, sötét, komor, mérföldekre terjedő fenyveseket is hiába keres­nők. Csak kis, kedves, illatosító fe nyőfoltok díszelegnek itt-ott. Évszá­zados ezer, hatalmas sudarú, fényes levelű bükk és gyertyánok árnyéká­ban pihennek a szerény tekintetű őzek és amikor pompás színfoltokat kezd festeni az ősz, koronás szar­vasbika terelgeti karcsú háremét a lankás hegyoldalakban. Dübörgő vízesés sem zavarja az erdő fenséges csendjét. Helyette kedvesen csacsog az erdők fiskálisa, a tarkatollú mátyásmadár. Az apró énekesek ezrei zengik nászdalukat és kedvesen búg a gerle. Szebb, hangulatosabb dalok ezek, mint a sas vijjogása. Szép a Pilis! Annyi hangulatot tud kelteni a nézésben elmerülő lel­kében annyi történelmi emléket idéz fel agyunkban, oly sok mondával, regével, kedves emlékkel szolgál, megérti, megismeri és átérzi, — tele lélek és szívvel, megedzve távozik völgyei és csúcsairól a mindennapi élet taposó malmába. Ismerjük meg Pilist. Induljunk egy­egy körsétára. Nem lesz fáradságos. Már csak azért is érdemes, hogy ne kelljen szégyenkeznünk, amikor bu­dapesti barátunk beszél környékünk ről és mi nem ismerjük azt. Egy­előre maradjunk meg a Pilis észak­nyugati és északi oldalán. Ezen ol­dalon hat jelentékenyebb völgy vág be a hegység belsejébe, de egy sem szeli azt át, hanem elsimulva vész el a hegység központja táján. Pilisszentléleki-patak völgye a leg­ismertebb. Szép dióültetvénnyel kez dődik és úgy összeszorul, hogy a kevés vizű patak is csak alig bir átjutni rajta, mert útnak is kellett helyet hagynia. Itt egy különös ne­betonból át a pa­vezetességre bukkanunk: épített „Szalmahid" vezet takon. Közvetlen Pilisszentlélek alatt né­mileg kisélesedik a völgy, melynek északi lej őjón állanak a páloskolos­tor romjai. Kolostorromok l Ima és munka otthona volt itt. Üvegeket gyártottak benne a barátok. Innét a község régi neve is: Huta : Amilyen szűk a völgy, olyan pici a falu is. Néhány ház, negyedfél­száz lakos, nadrágszijnyi földek, a falu a határ. Kapu csak kettő van a faluban, az is az urasági épületen, A többinek nincs rá szüksége. Sze­génységet mire kapu mögé zárni. A völgy egy pompás, ferde fek­vésű rétre vezet és elvész a Két bükkfa nyeregben. Hogy szép-e ? Nézzék meg, de látva nézzék ! Most nézzünk be a mi kedves Búbánati völgyünkbe. Erről nem sze retnék sokat irni. Ezt mindenki is­meri. Egykori malmában — egyéb hiján — bút és bánatot őrölt a mol­nár. Amint beljebb megyünk, mo­csaras nádast találunk s azontúl be­mehetünk a Majális-kúthoz. Régeb­ben mulatságokat rendeztek itt. To­vább haladva, keleti oldalon meg­látogathatjuk Ákos-palota romjait. Ez is páloskolostor volt, úgy mint a nagyvárosi Barátkút is. Ákos-palota romjaiból szedett faragott kövekből épült a Kerektó-villa két kapubál­ványa. Knauz kanonok ásatta ki az egykori főúri kastély, későbbi zárda romjait. Majális-kút és az Ákos­palota alatti Barátkút pompás víz­zel szolgálnak. Basaharc és Pilismarót között is­mét egy pompás völgynyitás van. Egy darabig Ritóczi-völgy a neve. Szinte fuldoklik, annyira összeszo­rítja a két nagyon meredek hegy­oldal. Ahol legszűkebb, alig tizen­ötméter, szélesen, bőven önti vizét a Csurgó-kút. Ha valaki szereti a teljes csendet, a magányt, pihenjen meg a Csurgó­kút lapos kövein. Itt nem háborgatja senki, legfeljebb a hideg borzongatja meg a hátát. A Ritóczi-völgynek itt vége van, mert Pitvaros-völgy néven vezet fel a Maróti-gerinc oldalába. Érdemes bejárni. Elhagyatottságá­ban is szép. Vim utván Be akarják hozni a nyárf időszámítást, még pedig - télre is Károlyi Gyula gróf miniszterelnök tárgyalásokat folytat a gazdasági érdekeltségekkel a nyári időszámítás bevezetése ügyében. Az idén ismét fölmerült a terv, hogy vezessék be Magyarországon is a nyári időszámítást, ami meg­takarításokat jelentene a világítás­fogyasztásában. A nyári időszámítás bevezetésére vonatkozó tanácskozások még nem fejeződtek be, legközelebb azonban dönteni fog a kormány, mert az uj időszámítás bevezetése, különösen a nemzetközi vasúti forgalomban hosz­szabb előkészítést igényel. Valószínű, hogy a nyári időszámítást kiterjesz­tik az egész esztendőre, vagyis, hogy télen nyáron egyaránt korábban kez­dődik egy órával a nap. Ez a terv azért aggasztó, mert ezzel Magyarország kikerülne Közép­Európából és a balkáni időszámí­tásra térne át. Minden vasár- és ünnepnap össztánc a Magyar Királyban. itt! „VIKTORIA"»„KOW-ban!

Next

/
Oldalképek
Tartalom