Esztergom és Vidéke, 1932

1932-02-07 / 11.szám

nyugodtan állitható: a tüdőbeteggondozóban nagyobb a védelem az esetleges fertőzés ellen, mint kinn az utcán. Itt mindenütt higiénikus köpőcsészék vannak, a padlótól kezdve állandóan minden azonnal fertőtlenittetik, ha csak véletlenül is valaki a levegőbe köhög azonnal figyelmeztetve lesz stb. Nyugodtan járhat mindenki a csemőjét a csecsemővédőbe, de nyugodtan beléphet a tüdőbeteggondozóba is, mert itt inkább egészséget, mint betegséget kap. Végül még annyit, hogy az állami úgynevezett „Egészségházak" a községek, illetve a városok belterületén épültek és ezekben is egy födél alatt van a tüdőbeteggondozó és csecsemővédő. Dr. Berényi Zsigmond. Szent Imre-utcában vagy viheti cse H í *| Él !**( Ii I l**tf JM 0 - MMN****** Öregcserkészbál 1932. II. 1. Ezt az aranybetűs felirást viselték azok a csikóbőrös kulacsocskák, melyeket egy felejthetetlen farsangi éjszaka kedves emlékeként vittek haza Gyertyaszentelő hajnalán az idei cserkészbál vendégei. Mi is történt hát a gyönyörű és az elegáns közönséget — melynek zsúfolt soraiban városunk egész számottevő intelligenciája jelen volt — ámulatba ejtően megépített színpadon ? Csak annyit hogy odaállott a rivalda fényözöne elé egy merész és tehetséges csapat, egy vidéki kis város műkedvelői gárdája és olyan előadásban mutatott be a nézőknek egy végtelenül finom humorú, ügyssen megválasztott, nehéz vígjátékot, hogy a publikum, kinek nagy része már budapesti színpadról ismerte a Fruskát, mélységes csodálattal, viharzó kacagással és dörgő tapsorkánnal adózott ennek a kitűnő produkciónak. Varjas Rudolfné, aki nem is olyan régen egy nehéz drámai szerepben aratott megérdemelt sikert, egy tökéletes komika legpompásabb alakítását nyújtotta. Sok nyíltszíni tapsot kapott s szép virággal is kedveskedtek neki. Mike Bazsa önmagát múlta felül. Nálánál elragadóbb és bajosabb „Fruskát" igazán nem találhatott volna a rendező városunkban. Egész virágerdővel kedveskedtek neki. Klekker Irén ismét tündöklően elegáns volt, mind megjelenésében, mind pedig nagyszerű játékában. Tapsok és virágerdő bizonyítja, hogy nem állunk egyedül véleményünkkel. Nem tudjuk, hogy hová soroljuk Rochlitz Tibort, aki beugrásszerűen egy női szerepben ügyeskedett, olyan pompásan, hogy a féltékennyé tett Grace majdnem kidobta miatta vőlegényét. Pár szavas szerepével nagy derültséget keltett, sőt még virágot ís kapót. A férfiak közül Jedlicska István magaslott ki egy tőle már megszokott nagyszerű alakítással. Tökéletes játéka állandó derültségben tartotta a nézőteret. Katona Gábor dr.-t először láttuk hosszabb szerepben. Toni ja igen ügyes és rokonszenves alakítás volt. Rajongása nemcsak Patríciát, hanem az egész közönséget is meghódította. Reusz József Bili szerepében debütált őszinte sikerrel, Rendkívül szimpatikus és elegáns megjelenése, ügyes játéka már is a legjobb műkedvelők színvonalára emelték. Kovács Géza, aki egy kis szerepet vállalt az* utolsó pillanatban, mint főszereplő sem arathatott volna több tapsot. Kovács egész karakter színész. Karnevál herceg sorkatonaságának legragyogóbb századai vonultak fel tömött hadrendekbe. A női szabászat remekeibe burkolt tarka amazon-had, a férfiak impozáns feketeserege a pazar szinorgiában tündöklő bálteremben. A tükörhiányos nagy fehér falon egy remek perzsaszőnyeg pompázott, a mennyezeten az öreg Hollók közel husz esztendős zászlaja függött szines égőkkel és tarka zászlócskákkal övezetten, a falakon fenyő girlandok kúsztak végig kellemes illatot lehelve szét a teremben. A vörös-fezes jazz-band — budapesti főiskolások zenekara — soha nem látott hangulatot keltett mókás muzsikájával és az andalitó angol valcerek és tangók alatt egy óriási vörös reflektor borította be biborhullámaival a táncoló sokaságot. Ezt mondhatjuk, mert ilyen nagy és szép táncoló sereget régen nem látott a Fürdő Szálló táncterme. A szünóra alatt akcióba léptek a hólapdavető alakulatok, cikáztak a szines szerpentin-csíkok és hullott a tarka-barka konfetti zápor. A jókedv határtalan gazdagsággal szökkent elő az embermezőből. A támadás sikerült, a győzelem teljes volt, legyőzve fetrengett a rosszkedv és búbánat s az önfeledt vidámság ülte diadal-ünnepét a kora hajnali órákig, őszintén gratulálunk az öreg Hollóknak, közöttük a főrendezőnek, Eggenkoffer Béla dr. orvosnak, ez „jó munka" volt, a vidámság parancsát becsülettel teljesítették embertársaik javára és örömére. Havi részletekben lehet fizetni a házbért A hivatalos lap legutóbbi száma közli a régóta várt lakbérszabályozó rendeletet, amely ugy intézkedik, hogy ezentúl havonkint lehet fizetni a házbért. A rendelet ezt a kedvezményt minden lakás, üzlet, műhely, iroda és egyéb helyiségek bérlőjének biztosítja. A bért eszerint ezentúl havi egyenlő részletekben lehet fizetni minden hónap ötödik hétköznapjáig, vagyis, ha közbe vasárnap esik, ak kor 5-ike után is. Ez a kedvezmény akkor is érvényben van, ha a bérleti szerződés máskép intézkedik. A részletfizetési kedvezmény nem ter jed ki a fűtési járulékra, a liftpénzre, a házmesterpénzre, továbbá más mellékjárulékok fizetésére és azt azok a közalkalmazottak sem vehetik igénybe, akik lakáspénzüket negyedévenkint kapják. A második és harmadik hónapban félszázalékos kamatot kell fizetni a kedvezményesen fizetett havi bérösszeg után. A rendelet már a február 1 én kezdődő házbérnegyedre is vonatko zik, de a már kifizetett negyedéves lakbért nem lehet visszakövetelni. Magánnyomozó iroda. Szabó Albert nyugalmazott detektív felügyelő m. kir. államrendőrség által engedé lyezett magánnyomozó irodája Esztergomban, Deák Ferenc-u. 15. sz. alatt. Megfigyel, informál, kényes természetű ügyekben nyomoz, okmányo kat beszerez, ismeretlen helyen tartózkodó vagy eltűnt egyéneket felkutat, úgy bel- mint külföldön. ili 1. Esztergom remek szép fekvését elsősorban a fejedelmi Duna és a Pilis hegységnek köszönheti. Másodsorban jöhetnek csak tekintetbe a a Duna balpartján húzódó hegyek és nyugatfelé elterülő sikság, mint változat. Tekintve, hogy a Pilis-hegység székesfővárosunk, Budapest kirándulásai zónájába esik, megmaradt öszszes hegyvidékeink között a leglátogatottabb. Ezrével lepik el völgyeit, magaslatait budapesti kirándulók és turisták, ami sokszor nemcsak kellemetlen az igazi, természetet élvező turistának, hanem disszonanciában is áll az erdő elbájoló, hangulatos csendjével és üde, szűzi tisztaságával. Budapest ismeri Pilis szépségeit és ki is használja annak minden völgyét, gerincét és csúcsát. Mi, esztergomiak, akiknek szinte kínálkoznak is a szebbnél-szebb völgyek, sétautaknak is beillő gerincek és kiugró csúcsok, mi csak kevesen ismerjük szelid hegyvidékünk szépségeit s igy nem is használjuk azokat ki. Pedig érdemes a Pilissel közelebbi ismerettséget, sőt barátságot is kötni. A Pilis beszél. Völgyei, magaslatai és forrásai tele vannak hangulatokkal, mondákkal, regékkel, történelmi emlékekkel. Ha nincsenek is égbetörő örökhóval borított csúcsai, hisz maga a „Pilis" 757 és riválisa a „Dobogókő" is csak 700 méterre emelkedik a tengerszine fölé s mind a kettő kedves, virágos fensikot alkot. Zárt völgykatlanaiban nem találunk zöld vizű, feneketlen tengersze meket sem, de annál több sötét szi nű, óriásfejű, illatos ibolyát, gyűszű nagyságú gyöngyvirág füzéreket, tenyérnyi nagyságú margarétákat, sár ga, kék és fehér Íriszeket és remek törökszekfűket. Zúgó, sötét, komor, mérföldekre terjedő fenyveseket is hiába keresnők. Csak kis, kedves, illatosító fe nyőfoltok díszelegnek itt-ott. Évszázados ezer, hatalmas sudarú, fényes levelű bükk és gyertyánok árnyékában pihennek a szerény tekintetű őzek és amikor pompás színfoltokat kezd festeni az ősz, koronás szarvasbika terelgeti karcsú háremét a lankás hegyoldalakban. Dübörgő vízesés sem zavarja az erdő fenséges csendjét. Helyette kedvesen csacsog az erdők fiskálisa, a tarkatollú mátyásmadár. Az apró énekesek ezrei zengik nászdalukat és kedvesen búg a gerle. Szebb, hangulatosabb dalok ezek, mint a sas vijjogása. Szép a Pilis! Annyi hangulatot tud kelteni a nézésben elmerülő lelkében annyi történelmi emléket idéz fel agyunkban, oly sok mondával, regével, kedves emlékkel szolgál, megérti, megismeri és átérzi, — tele lélek és szívvel, megedzve távozik völgyei és csúcsairól a mindennapi élet taposó malmába. Ismerjük meg Pilist. Induljunk egyegy körsétára. Nem lesz fáradságos. Már csak azért is érdemes, hogy ne kelljen szégyenkeznünk, amikor budapesti barátunk beszél környékünk ről és mi nem ismerjük azt. Egyelőre maradjunk meg a Pilis északnyugati és északi oldalán. Ezen oldalon hat jelentékenyebb völgy vág be a hegység belsejébe, de egy sem szeli azt át, hanem elsimulva vész el a hegység központja táján. Pilisszentléleki-patak völgye a legismertebb. Szép dióültetvénnyel kez dődik és úgy összeszorul, hogy a kevés vizű patak is csak alig bir átjutni rajta, mert útnak is kellett helyet hagynia. Itt egy különös nebetonból át a pavezetességre bukkanunk: épített „Szalmahid" vezet takon. Közvetlen Pilisszentlélek alatt némileg kisélesedik a völgy, melynek északi lej őjón állanak a páloskolostor romjai. Kolostorromok l Ima és munka otthona volt itt. Üvegeket gyártottak benne a barátok. Innét a község régi neve is: Huta : Amilyen szűk a völgy, olyan pici a falu is. Néhány ház, negyedfélszáz lakos, nadrágszijnyi földek, a falu a határ. Kapu csak kettő van a faluban, az is az urasági épületen, A többinek nincs rá szüksége. Szegénységet mire kapu mögé zárni. A völgy egy pompás, ferde fekvésű rétre vezet és elvész a Két bükkfa nyeregben. Hogy szép-e ? Nézzék meg, de látva nézzék ! Most nézzünk be a mi kedves Búbánati völgyünkbe. Erről nem sze retnék sokat irni. Ezt mindenki ismeri. Egykori malmában — egyéb hiján — bút és bánatot őrölt a molnár. Amint beljebb megyünk, mocsaras nádast találunk s azontúl bemehetünk a Majális-kúthoz. Régebben mulatságokat rendeztek itt. Tovább haladva, keleti oldalon meglátogathatjuk Ákos-palota romjait. Ez is páloskolostor volt, úgy mint a nagyvárosi Barátkút is. Ákos-palota romjaiból szedett faragott kövekből épült a Kerektó-villa két kapubálványa. Knauz kanonok ásatta ki az egykori főúri kastély, későbbi zárda romjait. Majális-kút és az Ákospalota alatti Barátkút pompás vízzel szolgálnak. Basaharc és Pilismarót között ismét egy pompás völgynyitás van. Egy darabig Ritóczi-völgy a neve. Szinte fuldoklik, annyira összeszorítja a két nagyon meredek hegyoldal. Ahol legszűkebb, alig tizenötméter, szélesen, bőven önti vizét a Csurgó-kút. Ha valaki szereti a teljes csendet, a magányt, pihenjen meg a Csurgókút lapos kövein. Itt nem háborgatja senki, legfeljebb a hideg borzongatja meg a hátát. A Ritóczi-völgynek itt vége van, mert Pitvaros-völgy néven vezet fel a Maróti-gerinc oldalába. Érdemes bejárni. Elhagyatottságában is szép. Vim utván Be akarják hozni a nyárf időszámítást, még pedig - télre is Károlyi Gyula gróf miniszterelnök tárgyalásokat folytat a gazdasági érdekeltségekkel a nyári időszámítás bevezetése ügyében. Az idén ismét fölmerült a terv, hogy vezessék be Magyarországon is a nyári időszámítást, ami megtakarításokat jelentene a világításfogyasztásában. A nyári időszámítás bevezetésére vonatkozó tanácskozások még nem fejeződtek be, legközelebb azonban dönteni fog a kormány, mert az uj időszámítás bevezetése, különösen a nemzetközi vasúti forgalomban hoszszabb előkészítést igényel. Valószínű, hogy a nyári időszámítást kiterjesztik az egész esztendőre, vagyis, hogy télen nyáron egyaránt korábban kezdődik egy órával a nap. Ez a terv azért aggasztó, mert ezzel Magyarország kikerülne KözépEurópából és a balkáni időszámításra térne át. Minden vasár- és ünnepnap össztánc a Magyar Királyban. itt! „VIKTORIA"»„KOW-ban!