Esztergom és Vidéke, 1932

1932-02-07 / 11.szám

ni^isHrWBBinüiHinBorofflBC^^ ÖTVENHARMADIK ÉVF. 11. SZ. KERESZTÉNY POLlfiKAl ÉS TÁRSADALMI LAP 1932. VASÁRNAP, FEBRUÁR 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal Simor-utca 20. Magjelenik hetenként kétszer. Előfizetése 1 hóra 1'20 P. Csütörtöki szám 10 fillér, vasárnap 20 fillér Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Laiszky Kázmér mmmmmmmmmmmmmmmmmmm Vaszary Kolos centenáriuma 1832-1932 I. Vaszary Kolos hercegprimás 1832. február 12-én született s igy 1932. február 12-én születésének 100 éves évfordulója virrad ránk. A magyar katholikus egyház tűzhelyének lángja, az első főpapban, az ország hercegprímásában van felgyújtva s igy a százados történelmi évforduló méltó, hogy Vaszary Kolos emlékéhez vezessen. Az ország hercegprímása az egész nemzeté. És akin mint a szivén a vér, átpatakzik a nemzet keresztény életere, az megérdemli, hogy emlékének hódoljunk. A primások első főpapi és vezető közjogi állásukban történeti alakok. Első szolgái az Isten és a keresztény öntudat ügyének, de egyben első oszlopai a nemzet alkotmányos politikai érvényesülésének is. Nem pusztán tündökölni helyezte őket az Isten ez egyház élére, hanem egy országot is lelkiismeretükre bizott, hogy annak keresztényi s alkotmányos életét mint atya irányítsák. A történelem rámutat, hogy sokszor a prímásoknak épúgy ellene kell állaniok a hatalmi törvénytelenségeknek, mint az olygarhia részéről jövő bármely erőszaknak s elnyomásnak. Ahogy Asztrik elhódítani segítette a kereszténységet s mint első diplomatája Sz. István királynak, megszerzi a szent koronát s a királyi jelleget, épúgy a századok folyamán,! valahányszor tépik a vallásos békej s az alkotmányos nemzeti becsület! zászlaját, az ország szeme a prímásokon pihent, onnét várta a bátorító erőt. Az ő bölcsességük adott irányt, az ő küzdésük öntött lelki erőt s együttérzésük bátorított a kitartásra s a nemzeti összeszedettségre. Ezen hivatása a magyar prímásnak állítja elénk most, a százados évfordulón Vaszary Kolos egyéniségét. A bencések ősi monostorából, a szentmártoniból lépett Magyarország első főpapi méltóságába. Méltósága magaslatára nem látjuk őt készülni, oda ambicionálva fejlődni. Mindössze két jele volt, amely egyénisége gondviselésszerű jellegét kidomborította. Az egyik, hogy elmélyedt a tudomány hivatásos szeretetébe ;. a másik értelmének és kedélyének nyugodt összhangja, amely erősségévé válik a megpróbáltatások közepette. Kinevezése bizonyos körökben meglepetést keltett két okból. Először azért, mert az 1725-ben kinevezett pálosrendi Eszterházy Imre óta nem volt szerzetesrendből prímása Magyarországnak. Másodszor azért, mert egyrészt a magyar püspöki karnak, élén a prímással, más országban alig található kiváló közjogi állása van ; másrészt az egyházi vagyon birtoklásának külön főúri jellege, nálunk féltékenységet váltott ki a szerzetes főpap ellen. Külföldön a szerzetes főpap gyakori eset, nem elszigetelt mint Magyarországon. Van abban méltányosság s jogi igazság, hogy a szerzetes testületek hitteriesztő, tudományos s kulturális érdemeit, a civilizáció körül végzett építését elismeréssel honorálják a a főpásztori kinevezéseknél is. A szerzetes rendek végezték mind ezen a téren az úttörés, a magvetés munkáját, amely nélkül az egyház nem emelkedett volna arra az uralomra és erőre, amelyre később jutott. Történelmi igazságszolgáltatásnak kellett volna azért minden vonalon tekinteni Vaszary Kolos kinevezését. Amint a magyar állam bölcsőjénél egy bencés főpap, a bencés Asztrik volt az alapvető és magvető, úgy ezen munka gyümölcsének kilencszázados feltárásánál be kellett volna látni, mint történelmi jogi elismerést, hogy egy bencés is lehet stílszerű megáldó. Lelki szemeink előtt kell azt is tartanunk, hogy amint a magyar alkotmány magna kartájának, az aranybullának fogalmazásában a szintén ben cés János prímás tevékeny részt vett, úgy az is méltó volt, hogy a kilencszázéves magyar alkotmány megünneplésénél, az alkotmányos erő tüzét ismét egy bencés élessze a kereszt jegyében. Vaszary Kolos, a kiegyezés óta az első alkotmányos prímás, a legkritikusabb időszakban foglalta el a széket, amelyre nehezen volt rábírható. Több név volt "forgalomban s a kormány előtt az előtérben első sorban Samassa egri érsek állott. De a legilletékesebb fórumoknál nem lehetett keresztülvinni. Vaszary Kolosra, mint teljesen független egyéniségre, az öreg József főherceg hivta fel az illetékesek figyelmét. Nagy rábeszélés után, könnyekkel szemeiben nyugodott bele jelölésébe, Ami megérthető, mert nagy és terhes örökséget: az egyházpolitikai kérdések rendezetlenségét kellett átvennie. A Csáky-féle szerencsétlen elkeresztelési rendelet miatt előbb konfliktus, később nyilt ellentét tört ki az egyház és állam között. Egyházpolitikája megvalósításában a liberális kormányt mintegy ösztönözte azon sajnálatraméltó bizonytalanság, melybe az egyházat az 1890. febr. 12-iki, a vegyesházasságokra vonatkozó s országszerte nagy izgalmat keltő, hitelvekbe ütköző elkeresztelési kormányrendelet hozta. Az anyakönyvi kivonatok, nem várva be a Szentszékhez intézett kérdésre a feleletet, eleinte kiadhatóknak, később a Szentszék utasítása után ki nem adhatóknak rendeltettek. A politikai érdek miatt itthon, egyházi körökben nem volt meg az egységes felfogás s eljárás. S a további események Roskoványi nyitrai püspöknek adtak igazat: hogy a komplikációk a megoszlás miatt növekedni fognak. Fölötte nehéz és válságos volt tehát a helyzet, mely az új prímásra várakozott. Az egész egyházpolitikai kérdésnek, kapcsolatban a polgári há zassággal, felszínre jutása azon politikai marazmusnak tudható be, mely a keresztény konzervatív politikát évtizedeken át, még egyházi részről is mellőzte a liberális pártkormánnyal való megalkuvás miatt.*) A domínium primatiae, vagyis a primási uralom, ezek miatt Vaszary Kolosra nézve valósággal dominium marti rii lett. A béke olajágával lépett fel oly helyzetben, amely helyzetért, ha valaki, legkevésbé ő felelős. A mérséklet és béke érdekében vívott küzdelmét az egyház és állam viszályában többször, sajnos, még egyes papok is célzatosan és személyeskedve tárgyalták s a sajtó egy része meg ellenséges sugalmazással, képtelen híresztelésekkel szórta tele a közvéleményt, örök emlékűek ezen támadásokra azon kijelentése, melyet dr. Helcz Antal polgármesternek a támadások alkalmából a város nevében tolmácsolt beszédére mondott: „Tudom nagyon jól, hogy aki nyilvános téren működik, ténykedése bi*) Minderre „Ötven év egyházpolitikája" mu kámban már 1898-ban indokoltan rámutattam. rálát alá esik. Fölhoztak ellenem a közelmúltban sokat, ami elkeserített, de az egyházat nem nézem parlamentnek s a támadásokra nem válaszoltam. Mélyen sebzetté szivemet főleg az, hogy engem a kormány megvett, nehogy kötelességemet teljesítsem. " A támadások alatti küzdelmében jött mintegy működésének megerősítéséül Róma legmagasabb kitüntetése : a bibornokság 1893 januárjában. A támadásokkal szemben az 1894-iki augusztusi papi lelkigyakorlatokon is kijelentette, hogy: „prímásságom óta egy lépést se tettem egyházi ügyekben a római Szentszék előzetes tudta, előzetes beleegyezése nélkül. A Szentatya útmutatását közöltem a püspöki karral." Az egyházpolitikai törvények életbeléptetése előtti püspöki konferencián 1895 szeptemberben történeti jelentőségű volt azon jelenet, midőn a püspöki kar nevében annak legidősebb tagja, Zalka János győri püspök meghatottan tolmácsolta a püspöki kar elismerését azon áldozatkész tevékenységért, amelyet az egyházpolitikai küzdelmek alatt Vaszary Kolos kifejtett. Minderről ezen korszak egyházpolitikájának történeti feldolgozása fogja Vaszary Kolost teljesen igazolni. Emellett mint szónok, egyházpolitikus s emberbarát történeti prímássá lett. Keményfy K. D, A tüdőbeteggondozó elhelyezése A helyi sajtó utolsó számaiban kritika tárgyává tétetett a tüdőbeteggondozó elhelyezése, amely kritika minden szavából a túlzás és hozzá nem értés beszél, a kritika mögött pedig valakinek alaptalan félelme rejtőzik. Csodálatosképen most íródott eme cikk és nem akkor, midőn a csecsemővédő a kórház belterületén volt, pont abban a pavillonban, hol a diftériás betegeket is tartották és talán hetven méternyire a vörhenyesek pavillonjától. Ugyanakkor közös kapun vitték be a csecsemő ket, a tüdőbajosokat és a fertőző betegeket. Megnyugtathatom a gyermekes anyákat, amiként akkor nem kapták meg gyermekeik eme betegségeket, úgy most még kevesebb lehetőségük lesz hozzá. Alapos orvosi megfontolás és szakértői vizsgálatok előzték meg az intézet leendő elhelyezését és, hogy még látszata se legyen a csak elméletben elképzelhető fertőzés esélyének, úgy a tüdőbeteggondozó, mint a csecsemővédő részére teljesen külön kapubejárat lesz, egymástól szigorúan elkülönítve. Vagyis a két intézmény úgy fog szerepelni, mint két egymás mellett lévő épület. Hogy az intézetet nem szabad a Szent Imre-utcában elhelyezni, az megint csak egy odavetett alap nélküli mondás. Hát a kórház a maga fertőző osztályaival ott lehet? Hát a fertőző kórházak mellett a nagy városokban nincsenek forgalmas utcák ? Igy a fertőző bajok még sem terjednek I De a cikk irója, miként alaptalan félelméből kiveszem, nincs tisztába a tüdőgondozó rendeltetésével sem. Azt véli, hogy ez valami kórház-féle, hol súlyos, állandóan köpködő és köhögő betegeket gyógykezelnek, vagy talán benn is tartanak I A tüdőbeteggondozó azt a célt szolgálja, hogy a magukat tüdőbetegnek velők, ott megvizsgáltassanak és amennyiben tényleg azok lennének (amely eset Esztergomban — hála Istennek — elég kicsiny számban van), felvilágosítást nyerjenek gyógykezeltetésüket illetőleg, esetleg természetbeni támogatásban részesülnek és végül felvilágosittatnak maguk és hozzátartozóik a betegség terjedésének megakadályozását illetőleg. Tehát a gondozó célja nem anynyira a gyógykezelés (a vezető orvos a betegeket a lakásukon nem is látogatja meg), mint inkább a védekezés a betegség tovaterjedésének megakadályozására. Elképzelhető, hogy szakemberek vezetése alatt mily pontossággal történik ez már magában az intézetben, úgy hogy Pelczmann László l férfiszabó Esztergom, Széchenyí-tér 16 Telefon 135 I o. IVVí Cri öltönyöket em a legújabb divat szerint mérsékelt áron készit kedvező fizetési feltételek mellett. ügyszintén hozott szövetből is.