Esztergom és Vidéke, 1932

1932-12-25 / 101.szám

1932. december 25. ESZTERGOM és VIDÉKE 5 római számmal jelzett kerületre az alábbiak szerint meg van állapítva. A választás, mint már fent meg­irtuk, folyó hó 29 én lesz, délelőtt 9 órától délután 4 óráig, a követ­kező szavazóhelyiségekben: /. választókerület magában foglalja az országgyűlési 1. és VII. szavazó­kört ; választ 3 rendes és 2 pótta­got. Szavazóhelyisége a városház nagyterme. II. választókerület magában fog­lalja az országgyűlési II. szavazó­kört ; választ 3 rendes és 2 póttagot. Szavazóhelyisége a reáliskola. III. választókerület magában fog­lalja az országgyűlési III. szavazó­kört; választ 4 rendes és 2 póttagot. Szavazóhelyisége a Mária Terézia­utcai iskola. IV. választókerület magában fog­lalja az országgyűlési IV. és V. sza­vazókört ; választ 3 rendes és 2 pót­tagot. Szavazóhelyisége az ipariskola (volt Szenttamási iskola). V. választókerület magában foglalja az országgyűlési VI. választókört; választ 2 rendes és 2 póttagot. Sza­vazóhelyisége a Szentgyörgy mezői Olvasókör. A lelkiismeretlenség az ember legnagyobb baja - mondotta a herceg­prímás a rendőrmisén. A fővárosi rendőrtestület katholikus tisztikara és legénysége vasárnap reggel végezte el karácsonyi közös szentáldozását a budapesti Szent István-bazilikában. A szentséget Serédi Jusztinián dr. biboros-hercegprimás szolgáltatta ki Madarász István dr. prelátus, Bri­sits Frigyes dr. és Nyisztor Zoltán segédkezésével. A biboros Főpásztor a szentmise előtt nagyhatású beszédet intézett a templomban megjelent kétezer rendőrhöz. Arról a kötelességtudás­ról és lelkiismeretességről beszélt, amelyről példát vehetne a magyar rendőrtől az egész világ. — Ha az emberiség — mon­dotta a Főpásztor — lelki­ismerete szavát követné, más képet mutatna hazánk és egyszerre megváltoznék a föld szine is. Nem lehet ugyanis letagadni, hogy a lélkiismeretlenség az embe­riség legnagyobb baja. Ennek az általános lelkiismeretlen­ségnek borzalmas következményei vannak. A lelkiismeretlen emberek­ből és társadalmi rétegekből álló álla­mok és nemzetek miatt nyög az egész világ. Ezek tették tönkre a gyengébbeket, taszították koldus­sorsra, valóságos rabszolgasorsba őket. Ezeknek nem kell az Isten, már alakulóban van az istentelenek szövetsége. A szentmise után, amelyen meg­jelentek a rendőrség vezetői, a rend­őrök zenekaruk hangja mellett a Bazilika előtt diszmenetben vonultak el a hercegprimás és vezetőik előtt. Uránia mozgóképszínház A Törvényhatósági Népművelési Bizottság felhatalmazásával megkez­dett akció nyomán egy ujabb kultúr­intézménnyel gazdagodott városunk. A Korzó Mozgó épület frontján ezen ujabb feliratot látjuk: Esztergom Uránia Népművelési Mozgóképszín­háza. Az Uránia mozgóképszínház első­sorban az ifjúság szemléltetve ok­tató művelését fogja szolgálni. De az hathatós előmozdítója lesz a kö zönség számára az iskolánkivüli nép­művelésnek is. Az akadémiai színvonalon mozgó filmelőadások szerdai napokon fog­nak tartatni, hogy azokon (nem kö­telezően) az összes tanintézetek mind­két nembeli ifjúsága résztvehessen. Ezen előadások alkalmával gondos­kodnak majd fenntartott helyekről a nagyközönség számára is. Az Uránia mozgóképszínház mű­sorai változatosan vallásos, hazafias, irredenta, ismeretterjesztő, tudomá­nyos, testnevelési, sport és vígjáték filmekből lesznek összeállítva. A tu­dományos filmek között képviselve lesznek a történelmi, expedíciós, földrajzi, művelődés- és művészet­történeti, néprajzi, fiziológiai, bioló­giai és higiéniai filmek is. Nem lesz figyelmen kivül hagyva az iparos- és kereskedő ifjúság sem, kiknek szá­mára nagy- és kisipari és közleke­dési filmeket mutatunk be. Az Uránia mozgóképszínház ha­vonként háromnapos jótékonycélú nagy filmelőadásokat is rendez, vál­tozatos műsorral. A filmek mindig elsőrendűek és erkölcsi tekintetben kifogástalanok lesznek. Bevezetjük a tanulságos néma filmek mellett a hangos filmeket is. Már jövő év ja­nuár 9-éh (hétfőn), lOén (kedden) és 11 én (szerdán) tartandó előadá­sok alkalmával a középiskolások és a nagyközönség számára egy gran diózus, expedíciós hangos, film : egy rendkivül szenzációs vadelefánt, pán­célos orrszarvú és tigrisvadászat Ke­letindiában, kerül bemutatásra, az eddigi leszállitott helyárak mellett, A Mikulás gyermekelőadások nagy sikere az enemü mozielőadások to vábbfejleaztését javasolják. Január­ban már nemcsak a gyermekvilágot mulattató filmek, hanem valóságos mesedélutánok is lesznek a Urá­niában. A nagyelőadások helyárai az ed­digiek maradnak. A szerdai Uránia előadások helyárai pedig még mér­sékeltebbek lesznek, hogy azokra mindenki eljöhessen. A nemzeti kultúrpolitika nagy súly t helyez a közművelődés fokozására. Ezt a célt szolgálják az Uránia elő­adások is, ép ezért azok a leg­messzebbmenő támogatást érdemlik. Tegyünk szert ismeretekre ! Minél műveltebb az ember, annál inkább megállja helyét az életben és tudása révén eljut az igaz Isten is­mereteihez. Járjon el tehát mindenki szívesen az Uránia mozgóképszínház elő­adásaira. Sinka Ferenc Pál törvényhatósági népművelési megbizott. Á tanítóképző egyház­zenei hangversenyének sikere Serédi Jusztinián dr. biboros-her­cegprimás, Breyer István dr. felszen­telt püspök, Meszlényi Zoltán dr. primási irodaigazgató, prelátus kano nok, Lepold Antal dr. főegyházme­gyei főtanfelügyelő, Csárszky István dr. és Jeszenszky Kálmán dr. prelá­tus kanonokok, Hamvas Endre dr. primási titkár, pápai kamarás, Klinda Károly ny. tanitóképző-intézeti igaz­gató, Bartal Alajos jelenlegi igaz­gató, a tanári kar és nagyszámú kö­zönség jelenlétében folyt le az el­múlt vasárnap délután a tanítóképző egyházzenei hangversenye. Már a műsor első számát elra gadtatással, felemelő érzéssel hall­gatta a diszterem közönsége. Olyan egyházzenei hangversenyben volt részünk, amilyent Esztergomban nem igen volt alkalmunk hallani és má­sutt is csak nagy ritkán. Az ének­kar finom klasszicitá^a mellett külön­leges volt ez énekszámok eredeti­sége. A rendezőség, igen helyesen, az egyes énekszámokat magyarázó szöveggel látta el, igy a közönség nemcsak az ének eredetéről kapott tájékoztatást, hanem arról is, hogy hol és mikor énekelték a műsorba felvett adventi és karácsonyi régi magyar és más énekeket. Az énekszámok közül legelsősor­ban kiemeljük Witt: Ave Maria-\äi. Finom, egybefolyó, teljesen kidolgo­zott és művészi előadás volt ez. Az örökszép „Csendes éj"-ről nem kell írnunk Csak annyit, hogy ennél az éneknél ismerhette meg a hallgató­ság a tanítóképző énekkarának finom átérzését és a dirigáló Pántol Már ton dr. hittanár precíz és művészi munkáját. Hatásos volt az „Angelus pasto­ribus" is. A régi magyar népénekek közül lélekemelő volt az „Örüljetek, vigadjatok" és a „Dicsőség legyen". A közönség nagy tetszéssel és taps­sal fogadta az énekszámokat. Dicsé­retet érdemel preciz és szép harmo­niumjátékáért Madics és Regös V. évesek. Pántol Márton dr. egyházi énektanítása, újszerű dirigálása töké­letes. Elismeri értékes munkásságát Koudela Géza is, aki végighallgatta a főpróbát és a legszebb elismeré set nyilvánította. Az intézet növen­dékei előadtak egy szép falusi kara csonyi jelenetet, amely szintén ked­ves volt. Végül Handl „Haec dies" c. énekét adta elő az énekkar nagy sikerrel. Ez a szám méltó befejezése volt az egyházzenei hangversenynek. Esti megérkezés Irfa: Babits Mihály SÍP^Z est sätet halk mezei lelkét a mohó kilométerek; bús messzibe nyelték:. D^ocsim ablakait most veri a fény, két sorban a lámpák jönnek elém. Tépett takaró lett már a sötétből; csak az ég, a nagy ég fut velem a rétről, kiejtik az utcán a csönd mezei csokrát a kiránduló fáradt kezei. ©e harsan a lángok lármája, a lámpák csilláma szemembe csengeti lángját. 3/Lásnol az éjszaka csendje Halálos: itt villan a villany és villog a város. idelenn a város villanya villog, de fenn a nagy ég száz csillaga csillog : a villany a földi, a csillag az égi, a villany az új, a csillag a régi. *** Karácsonyi gondolatok Platón, a nagy görög bölcselő egy „ismeretlen lény"-hez könyörög, Ver­gilius, a római költő IV. Ecloga-jában egy Szűzről beszél, egy „új sarj"­ról, ki a magas égből száll alá, ki megöli a kigyót, eltörli a bűnt és békét szerez az egész világnak. Korea egyik helytartójának anyja pedig kint a csillagos ég alatt egy nagy és jó, ságos Valaki-hez szokott felkiáltani­„aki tud segiteni". A levert, a csaló­dott, az ember igazi célját, rendel­tetését nem ismerő, a döbbenetes bálványimádás sö'étségébe borult népek, a magárahagyatottságában utat tévesztett emberiség jobbjainak fájdalmasan síró szavai ezek, az em­beri lélek tragikus sikongása egy Valaki, Krisztus után. És ez a Valaki, ez az Ismeretlen Lény, ez az Új Sarj, mikor az idők teljessége betelt . . . , midőn a pró­féták által megjövendölt idő elérke­zett .... amikor a föld népei sóhaj­tozva sóvárogtak a szabadulás, egy megváltó után . . . , egy sötét, hideg, fagyos decemberi éjszakán . . . , egy szegényes betlehemi istállóban . . . , mindenkitől elűzve . . . , senkitől fel nem ismerve . . . megszületett az Úr Jézus Krisztus személyében. Leszállt az Isten egyszülött Fia a boldogság hazájából a siralmak völgyébe; az angyalok társaságából a bűnösök körébe, az örömök helyéből a köny nyek birodalmába, hogy minket is­tenivé tegyen, hogy bennünket meg­erősítsen és gazdagítson, a bűn kö­telékéből feloldjon, hogy könnyein ket felszárítsa s az örök, mennyei hazába vigyen mindnyájunkat. Sötét volt akkor az emberiség el­méje — a babonaságtól és pogány­ságtól —; hideg volt az emberek keble — nem volt sem emberben, sem Istenben remény —; fagyos volt az emberi szív — gyűlölet és harag élt benne. És errs a 'elkileg sötét, hideg, fagyos világra jött el az isteni Kisded, hogy a karácsonyi csil­lag megjelenése, a szent jászol le­hozza az égből a hit világosságát, a reménynek a melegségét s a szere­tetnek a forróságát S valóban : a kis betlehemi jászolból az egész világra kiáradt lassankint az isteni hit vilá gossága, az isteni remény boldog­sága, az isteni szeretet gyújtó fák­lyája. S bár régen, idestova 2000 éve volt ez, mégis az a betlehemi, karácsonyi csillag csak oly istenien ragyog, az a barlang ma is annyi világosságot, melegséget, forróságot áraszt szét a világon, mint régen. Ebben nincs változás. Csak a mi korunk távozott el ettől a betlehemi jászoltól s egy­úttal annak boldogító érzéseitől, mert naggyá lett e kor, s a karácsonyi hangulat szerinte csak gyermekeknek való. Pedig ép a felnőtteknek, az élet megpróbáltjainak van szüksége erős hitre ; az élet csalódottjai, hajótörött­jei szorulnak rá nagyobb reményre, s e hideg, rideg életbe kell több sze­retet. S mindezeket nem találjuk meg a világban, hanem igenis megleljük a kis Jézusnál, ha újra gyermekekké gyermeklelkületűekké leszünk. Saját magunk, környezetünk, az egész tár­sadalomérdeke, boldogsága kivánja, hogy a kisded Jézus jászolánál le­gyünk újra gyermekek; higgyünk, reméljünk;, szeressünk s imádkozzunk úgy mint gyermekkorunkban, s ak­kor a ma született Kisded is meg­áldja mindnyájunkat, s érezzük Ka­rácsony sok szépségét, kedves örö­mét, s dicsőség lesz Istennek s békes­ség a jóakaratú embereknek. ha. Kellemes karácsonyi ün­nepeket kívánunk kedves munkatársainknak, előfize­tőinknek, olvasóinknak és hirdetőinknek. Legközelebbi számunk az újévre való tekintettel bő­vebb tartalommal decem­ber hó 29-én, szombaton délelőtt fog megjelenni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom