Esztergom és Vidéke, 1932

1932-02-04 / 10.szám

ESZTERfiftHJ/lIM ÖTVENHARMADIK ÉVF. 10. SZ. KERESZTÉNY POHfÍKAI ÉS TÁRSADALMI LAP 1932. CSÜTÖRTÖK, FEBRUÁR 4 Szerkesztőség és kiadóhivatal Simor-utca 20. Megjelenik hetenként kétszer. Előfizetése 1 hóra 1'20 P. Csütörtöki szám 10 fillér, vasárnap 20 fillér Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Laiszky Kázmér Heg kell keresni a választófalat a képviselőség és a részénytársasági igazgatóság között. Nem tudunk megdöbbentőbbet annál, mintha valakire a mandátumából üzleti előny származik. Zsitvay igazságügyminiszter szavai ezek, melyek egy évvel ezelőtt hangzottak el, mikor a képviselői összeférhetetlenségről szóló törvény előkészítését bejelentette. Azóta megtörtént az adatgyűjtés, elkészült a javaslat, sőt már a minisztertanács is foglalkozott véle. Az igazságügyminiszter ellen sok támadás hangzott el sajtóban, parlamentben és a „szakértői" értekezleten s amint az már szokásos, a közérdeket féltik a törvény életbeléptetésétől. A valóság ezzel szemben az, hogy alig volt még ilyen népszerű és aktuális törvényjavaslat, mint az összeférbetetlepségrőí szóló. Az egészséges, tisztultabb közszellem — amióta néhány bátorszavú képviselő rámutatott azoknak e láthatatlan kezeknek a munkájára, amelyek a magyar gazdasági életét a párnázott ajtók mögül önzőén irányítják — egyre jobban sürgeti ennek a törvénynek megalkotását. Mikor Csik József volt kereszténypárti képviselő az előző ciklusban kimutatta, hogy a kétszáznegyven képviselő közül, alig akad negyven egynéhány, aki valamilyen vállalattal nincs kapcsolatban, a közvélemény valósággal megdöbbent. Lehetetlen még elképzelni is, hogy szabadon, függetlenül szolgálja a közt és az egyetemes nemzeti érdeket az olyan képviselő, aki igazgatósági tagságokkal roskadásig meg van terhelve. Hiszen köztudomású, hogy a tőke nem romantikus, nem jutalmaz érdem nélkül. Nem azért verte aranybilincsbeaközéleti előkelőségeket, képviselőket, főrendeket, mert a közgazdasági tudásukat nagyra értékeli, hanem hogy befolyásukat kamatoztassák a törvényhozás házában. Rajtuk keresztül férkőzött be a nagy kapitalizmus a törvényhozásba és a kormányzatba, melyeknek előb-utóbb parancsnokló diktátora lesz. Mindaddig, amig a képviselőházban és a felsőházban ott ülnek a nagykartelek hatalmas urai és véleményükkel döntően befolyásolják a gazdasági intézkedések törvénybefoglalását, a kartelitörvények ellenére is a kartellek akarata fog érvényesülni. Lehet-e elképzelni nagyobb összeférhetetlenséget, mint például Biró Pálnak, a Rimamurányi vezérigazgatójának képviselői mandátumát ? Közismert ugyanis, hogy Biró Pál vállalata nemcsak a nagy vasúti és egyéb állami szállítások legszigorúbb kartellárakon való ellátását végzi, hanem a rendelkezésre álló óriási anyagi és politikai befolyással ezernyi kartellalakulat létrejövetelét tudja kiforszirozni. Olyan kartelleknek az alakulását, amelyek megdrágítják az építkezéshez szükséges vasgerendáktól egészcr a mezőgazdasági kapáig, mindazokat a vasrudakat, amelyek az ország másirányú termelésének jövedelmezőségét súlyosan befolyásolják. Közismert, hogy még az államgépgyár is belekényszerült a Bíró Pál-féle vasgerendakartellbe és kénytelen a vasgerendákat huszonötszázalékkal megdrágító kartelliroda — a Vasgerenda Árusító Rt. — útján forgalomba hozni saját termelésű vasgerendáit. Ugyanez az állami gépgyár Biró Pál erős nexusai miatt van arra kényszerítve, hogy lemezárú gyártását saját céljaira eszközölje, hogy a vaslemez-kartell magas árpolitikáját ne zavarja. Alig lehet elsorolni azokat a kartelleket, amelyeket az egyik kartellvezér azért hívott életre, hogy végigdrágítsa a mezőgazdaság részére szükséges különböző munkaeszközöket, nem kímélve még olyan kis kézieszköz árát sem, mint a kapa. És amikor korlátlanul szabja meg Biró Pál az egész ország fogyasztói számára, sőt az exportra utalt gépipar számára is a különböző vasárúk árát, akkor a legnagyobb nyugalommal megválasztatja magát saját munkásai által törvényhozónak és nagy gazdasági súlyánál fogva vezetőszerepet visz az ország sorsát intéző párt gazdasági irányításában. A régi magyar parlament nem tűrte volna, hogy a képviselők többségét a nagyvállalatok érdekei befolyásolják. Ha vannak képviselők, akik érzéketlenek ebben az irányban, megfelelő Nincs Magyarországon még egy város, ahol annyi politikai és közéleti tanulság tapasztalható, mint Esztergomban. Lehetnek másutt is harcok, vetélkedések, hatalmi és egyéni törekvések, és izgalmat okozó események, de mindazok csak ideigóráig hatnak és pár nap alatt elvesznek az utca zajában. Esztergomban, a primási városban több volt ez a harc az utca esemé nyénél. Ha c?ak magát a harc idejét vesszük, már ebből is látjuk, hogy a küzdelem átívelt szélesebb területekre ós ,-magasabb érdekeket, országos vonatkozású jelentőséget érintett. Az egész országban rendszerváltozást sürgetnek. Valamennyi politikai párt megegyezik ebben, de ha még a polgárság hangulatát is tekintetbe vesszük, az egész ország népe egységesen csatlakozik ehhez a gondolathoz. Esztergom ért el elsőnek ered ményt a rendszerváltozás sürgetésében. Ha konszolidációs időt leszámítjuk a küzdelem idejét hét évre tehetjük. Az elmúlt politikai tizen két évből három évet lehet a konszolidációra számítani, két évet pedig a kiábrándulás időszakára. A felmaradt hét év napjainkig, a küzdelem, a harc időszaka. De tulajdonképpen mire is törekedett Esztergom polgársága, amikor rendszerváltozást sürgetett ? Erre a kérdésre magának Huszár Aladárnak, a lemondott főispánnak felelünk. Legyenek ezek a szavak egyben búcsúszavak is, a legyőzöttek búcsúja. Főispán úr, tekintsen vissza velünk csendes perceiben, főispánságának elmúlt éveire. Nézzen önmagában a lelkiismeret szavával. Ha Ön, főispán úr, már előre kijelenti, hogy lelkiismerete nyugodt, akkor azt kell mondanunk, hogy az Ön főispánsága már idejét multa és nem érti meg a mai idők szavát, a polgárok életét, a társadalom lelkületét. Amikor önt Esztergomban nyolc év előtt kinevezték, még nem felejtette el Esztergom népe a kommunizmus rémnapjait, a forradalom re zonanciája akkor még meg-megütötte az emberek fülét, egész érzésvilágát. törvénynek kell gondoskodnia arról, hogy a magyar közéletnek ezt a méregfogát kiüssék. A nemzet zöme hálás lesz az igazságügyminiszternek, ha az összeférhetetlenségi törvényt megalkotja és — szigorúan alhalmazza a politikai életben. HB A főispánsága előtti két év átmeneti időként telt el Esztergomban és akkor, amikor önt ide kinevezték, mindannyian azt hittük, hogy közéletünk határozott uton indul meg és hogy az élet fejlődésre ivei, haladás felé tart. Ebben a gondolatban a polgárság méltóságot látott és várt a főispánban. Esztergom népe különösen eszményi képet formált magában a főispáni méltóságról, mert hiszen primási városban él és tradíciójává vált a tekintély elismerése. Annál inkább élte bele magát ebbe az eszményi, sok tekintetben gyakorlati gondolatkörbe, mert az esztergomi főispán méltóságban a biboros-hercegprimás oldalán áll. Helyesebben mellette kell állnia. Jogi kapcsolat is megerősíti ezt: a mindenkori biboros-hercegprimás Örökös főispánja Esztergomnak. Ezekután természetes követelmény, hogy a főispán egyházi, illetőleg hitéleti vonatkozásban is feltétlen bizalmasa, segítő munkatársa kell hogy legyen Esztergom legfőbb urának. Mi, itt a Magyar Sionban, a magyar katholikus világ központjában élünk, tehát mind a politikai, mind az egyházi életnek sugároznia kell a társadalom és hitélet tisztaságától. A politika nem térhet el ettől az úttól, azzal feltétlen harmóniában kell haladnia. Magyarsioni hitéletnek és magyarsioni politikának kell dominálnia. Példaadónak" kell ennek lennie a magyar közéletben. Ez Esztergomnak a primási városnak privilégiuma. ön, Főispán Ur megfeledkezett ennek a jelentőségéről, egyszóval, nem vett tudomást a primási város hivatásáról. De amikor ezt tette, hatalmának elvakultságában megfeledkezett a legfőbb tekintélytiszteletről is. Mi lehetett ennek a következménye? Az, hogy a tekintélysértés önmagára háramlóit vissza. Nem érhette meg sohasem, hogy a polgárság önben tekintélyt lásson, hogy Ön a polgárság bizalmát, ragaszkodását, rokonszenvét megszerezze. Ön a rendszert szemólyesitette meg és azt a jelszót hirdette, amit rendszere követett : utánunk már csak a vízözön jöhet. Politikai és közéleti szereplésében A legyőzöttek búcsúja Pelezmann László t férfiszabó Esztergom, Széchenyi-tér 16 Telefon 135 I B Cri öltönyöket és felöltöket § a Legújabb divat szerint mérsékelt áron készit kedvező fizetési °- feltételek mellett. Úgyszintén hozott szövetből is. M Se-