Esztergom és Vidéke, 1932

1932-12-04 / 96.szám

Glatz Gyula tiz évre megválasztott polgár­gártnestere Esztergomnak Pontban 11 órakor lépett a te­rembe Palkovics László alispán Viz­vary Viktor vm. aljegyző kíséreté­ben. A karzat tele volt. Az alispán kijelentette, hogy ugyanazok a je­löltek között lesz a választás, illető­leg szavazás és a sorrend is ugyan­az marad. Az első helyen Glatz Gyula — mondotta az alispán — Éljen Glaiz Gyula! — azután Magos Lajos dr., Etter Jenő dr., Brenner Antal dr. és Sántha József dr. Mindenki az alispánra figyelt. — Mivel a titkos szavazást senki sem kérte, nincs itt a tiz aláírással biró titkos szavazást kérő kérvény, azt kérdezem, akarják e, hogy titkos szavazás legyen ? — Éljen Glatz Gyula — kiáltják ismét. — Kérdezem akkor — mondotta ünnepélyesen Palkovics alispán — kit akarnak polgármesternek ? — Éljen Glatz Gyula! — Glatz Gyulát akarjuk! — hal­latszott a tcemben. — Énnek alapján kimondhatom, hogy Glatz Gyula közfelkiáltással megválasztott polgármestere Esztergomnak, Glatz Gyula polgármesterért kül­döttség megy. Amikor belép a te­rembe az éljenzés még nagyobb, mint előbb, de taps is zúg. Ezután Glatz Gyula leteszi az es­küt, amelyet Brenner Antal dr. fő­jegyző után mond. Az új polgármestert elsőnek Pal­kovics László alispán üdvözli. — Immár harmadízben üdvözlöm a polgármester urat a polgármesteri székben. Most, mától kezdve tiz évre v a n megválasztva, tiz évre került e n nek a városnak az élére, hogy az e fchöz hivtn vezesse a város ügyeit. — Két izben köszöntöttem már a polgármester urat és most, amikor harmadszor üdvözlöm, hosszú köz­igazgatási multam révén tanácsokat kellene adnom arra nézve, hogy és mikép kell betölteni a polgármesteri széket. De kell-e tanácsokat adnom annak, aki két izben is keresztül ment a tűzpróbán, akit most már harmadszor választottak meg pol­gármeslernek és aki az elmúlt két év alatt mindig lelkiismeretes, szor­galmas, becsületes polgármester és nobilis úriember volt. — Szivem szerint történt ez a vá­asztás, mert ott, ahol két hatalmi tényező, a polgármester és a vár-, megye feje harmóniában van, ahol, a polgármester iránt oly szép együtt­érzés, bizalom nyilvánul meg ott si­keres munka várható. Az alispán igen melegen és nagy örömmel köszöntötte Glatz Gyulát. A képviselőtestület nevében Mike Lajos dr. kir. közjegyző üdvözölte Glatz Gyulát és a többi között azt mondotta, hogy polgármesteri mun­kájára ebből a bizalomból merítsen hitet és erőt, amely a mai napon egyhangúan és lelkesen megnyilvá| nult. Brenner Antal dr. városi fő­jegyző a városházi tisztviselői kar nevében köszöntötte. Glatz Gyula mély meghatódottság gal mondott köszönetet, hogy immár harmadszor választották meg pol­gármesterré, de köszönetet mondott az egyhangú bizalomért is, amely e harmadik választáson w ellette meg nyilvánult. Ezt a nagy bizalma 1 az­zal fogja viszonozni, hogy az eskü­höz hiven hűséggel és szorgalommal fogja a várost szolgálni. Hitet teszek a nemzeti egy­ség mellett — mondotta beszédében Glatz Gyula — mert közös boldogulás csak ak­kor várható, ha egység, megértés és bizalom van közöttünk. — Polgármesterségem ideje alatt a város és a közönség érdekét teljes erőmből fogom szolgálni. Azt sze­retném, hogy ezekben a nehéz idők­ben senki se veszítse el bizalmát, hanem erős hittel nézzen a j vő elé. Nagy gondom lesz arra, hogy a pol­gárság irányomban mindig bizalom mai legyen Tárja fel helyzetét, ke­ressen fel bajával, panaszával, tiszt viselőtársaimmal mindenkor készség­gel, megértéssel fogadunk minden­kit. — Az adózás terén azt az elvet fogom vallani, hogy senkit ne érjen egziszten ciájában bántódás. Végül fogadalmat tett Glatz Gyula a kereskedők, iparosok és földmive­sek védelme mellett a város közös boldogulásáért és fejlődéséért. ígére­teit tett arra vonatkozólag is, hogy okszerő munkával, gazdálkodással mielőbb csökkenjen a pótadó és hogy a polgárság minél könnyebben vi seihesse a terheket. Palkovics László alispán záróbe­szédével és a Himnusz eléneklésé­vel ért véget a polgármesterválasztó j közgyűlés. kell istápolnunk, puha óvó kézzel védenünk az emberi életet mindjárt a fakadásnál, ahol gyenge lángocska módjára a kialvás fenyegeti. Meg kell becsülnünk az életet adó anyát és ki kell oktatnunk, hogy necsak adni, de fenntartani is tudja az éle­tet, mely méhéből fakadt. A Stefánia Szövetség munkája azonban nemcsak a testi életet védi, hanem anyában, gyermekben a lel­ket is látja és istápolja! Az anyát méltóságának tudatára hozza, mikor érezteti vele sőt figyelmezteti őt azon felemelő tényre, hogy akit szült, Is­ten gyermeke és örök életre van hi­vatva Isten országában 1 Erre szép alkalmat nyújt különösen a kereszt­ség szentségének kiszolgáltatása! Szegény munkás anyáknál, kiket a nyomor nehéz ökle annyira földre nyom, hogy szinte hinni sem mer­nek magasabb rendeltetésükben, a Szövetség tagjai a hi nek ébresztge­tése a vallás vigaszának nyújtása által emelhetik a lelket és élhesse­g thetik a bizonytalan jövő sötét fel­hőit, hogy az anyai örömök tiszta derűje tölthesse be keblüket! Egy szemrehányást hallottam a Stefánia Szövetség ellen: hogy a törvénytelen anyák támogatásával bá­torítja a házasságon kivül élő nők könnyelműségét I E szemrehányás felületes szemléletből ered. A keresz­ténység ugyan sohasem fogja a tör­vénytelen anyaságot arra a piedesz­tálra emelni, melyre épen ő a tör­vényes anyaságot felmagasztalta! Égy anyaság, melyet két embernek teljes felelősségtudatból származó, a gyer­mekek jövendő fészkét biztosító, szent esküvéssel megpecsételt szent­ségi frigye előzött meg, végtelen ma­A háború után hatalmasat fejlő­dött az aviatika. Néhány év alatt igen nagy mértékben fejlődtek ki a nemzetközi légi forgalom vonalai. Európa nagy nemzetei hatalmas ösz­szeget áldoztak erre a célra! Ezt a határt nem ismerő áldozatot, a vi lágháború titáni küzdelméből kike­rülő nemzetek biztonságuk, hegemó niájuk érdekében hozták. Hogy ennyire előtérbe nyomult a légi közlekedés, nem a véletlen műve, gyorsasága, pontossága tették oly megbecsültté a mai kor modern em­bere előtt. Csak néhány példa a sok közül: míg a kocsi Budapest külvárosát alig éri el, a repülőgép már Grácba ér, a London—Moszkva express a 700 km-es kilométerkőnél tart, mi­kor a repülő útjának már igen nagy részét tette meg. Mig a többi nemzet aviatikája szé­pen fejlődött, a volt központi hatal­mak aviatikáját gúzsba kötötték a békeszerződések. De ebben az áldatlan, tepedő kor­szakban is gyönyörű eredményt Iá­tunk: megindul a motomélkűli re­pülés s a fejlődésnek soha nem re mélt fokát éri el. Az eszme nem volt új. Már a „Hasznos mulatságok" c. könyvben 1825-ből olvassuk, hogy hazánkban Fr. Cyprian „mesterséges szárnyak­kal magasan repült a szabad, leve­gőben szárnyaira függeszkedve" s Veresklastromtól a Korona bércig ju­tott. A német Lilienthal vá'laira öltötte gépét s magaslatról nekifutva pár száz métert „úszott" a levegőben. Ő mintegy kétszáz ilyen gépet épí­tett. Az angol Rilchert, Wright testvé­rek is szép sikert értek el. A német Ursinus mérnök vette fel az elejtett fonalat a német aviatika tétlenségre itélt éveiben. Első gépei igen egy szemek voltak. Lilienthal tipusú gé­pek futó szerkezet nétkül. A pilóta mintegy magára öltötte a gépet s a lejtőn nekifutva, elérvén a megfelelő gasságban áll az ösztönök hevében elesett nő anyasága fölött! De a legjobb édesanya az Egyház ezen szegény anyáktól sem tagadja meg szeretetét és istápoló karját! Rész­véttel hajol le a gyarlósághoz, mint ahogyan az Ur lehajolt Magdolna hoz. Nem felejti el, hogy a törvény­telen anya sokszor szánalmat ér­demlő áldozat. Tudja, hogy ezt az esett anyaságot is lehet felemelni, nemesíteni, áldozatkésszé tenni, sőt sok esetben törvényesíteni I Hiszi, hogy a törvénytelen anya gyermeke is nagy érték és azt is hivja, öleli a kisdedek barátjának, Jézusnak ölelő karja. Val'ja, hogy van még nagyobb erkölcstelenség is, mint egy talán megcsalt gyenge nő bukása és ez — a csábító vétkét nem is említve — a modern családokban dúló visz­szaélés a házasság jogával, melynek kifolyása az egykének nevezett nem­zetrontó nyavalya ! Ami a törvény­telen anya bukásában gyarlóság, az az egykéző családokban sokszor hi­deg szá ti itassál űzött erkölcstelenség I A Stefánia Szövetség tagjai segí­tik az anyát és védik gyermekét ! Áldottak legyenek ezért a legszen­tebb Anyának legszentebb Gyerme kétől! De áldottak legyenek főleg akkor, mikor az anyai méltóság meg­becsülését terjesztik és irgalmas lé lekkel az anyaság terheit könnyítik édesítik és megszerettetik, mert így erkölcsvédő munkát is végeznek és közvetve küzdenek a magyar jövő­ért, melynek zálogát képezik a sok gyermekes, vallásos családanyák, kiket a zsoltáros dijsérő ajakkal édes szőlőfürtökkel körülcsüngött szőlőtőhöz hasonlít. Dr. Hamvas Endre sebességet, magasba jutott. Testé­nek előre-hátra mozgatásával a ma­gassági kormányzást, oldalra hajtás­sal az oldal stabilizálást végezte. Ké­sőbb precízebb gépek is épültek A franciák megdöbbenve látták, hogy a rhoni telepen egy életerős nemzet fényes eredményt ér el. Nálunk a Move honosította meg ezt a gyönyörű sportot, felállítván a budaőrsi telepét. A magyar ifjak lelkesedésének is meg lett az eredménye. A magyar városok: Eger, Gyöngyös, Pécs és Sopron uián Esztergomban is meg­indul a munka. Madaras Aurél felismerte ennek óriási horderejét s az ő nemes ön­zetlenségével, magyar lelkével meg­indította a mozgalmat a helyi Movero megalakításéra. Mellé állt a város ha­gyományos nagylelkűségével, anyagi támogatásával. De a város társa­dalma is szeretettel karolta fel a ne­mes ügyet. íme az eszme a megvalósulás stá­diumába jutott: nemsokára épül a hangár á Strázsa-hegyen vitéz Du­dás Lá-zló városi mérnök tervei sze­rint s megkezdődött a pilóták s a konstruktőr kiképzése is. Természetes, anyagiakra is szük ség van s erre mindenki támogatása szükséges. Az esztergomiak szivéhez fordul a Movero s kér minden igaz magyart, segítsen az ifjúságnak avi­atikai kiképzését diadalra vinni. Ta­lán egy új kiváló magyar pilótát, új Endreszt nyerünk, ki megmutatja, mire képes az új nemzedék. Az igaz magyar sziv, mely sok szépet alkotva, emelt örök emléket maga nak, itt is mutassa meg, hogy mire képes. Igaz, szegények vagyunk, de sok nemes sziv együttes fillérje ís tetemes anyagi erőt jelent. Igy együttes munkával talán itt is eljön majd az idő, mikor a haza fias eszme, szent célok gyűjtőerővé lesznek s megvalósítják a nemzeti egységet, a H*za szent o'tárát, amely­hez a jobb jövőért esedező lélekkel térdelhetünk. Bodnár László mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm Az Esztergomi Stefánia Szövetség tiz éves fennállásának jabilenma A Stefánia Szövetség az emberi­ség egyik legnagyobb és legszen tebb értékének, az anyaságnak vé delmét tűz'e ki céljául, Az anyaság védelmét nem elméletben, hanem tet tekben, amennyiben gyámolítja első sorr an azokat a szülő anyákat, kik kik nagy szegénységük miatt nem tudják megszerezni a legszüksége­sebbeket a maguk és gyermekük számára azon órákban, melyeket a Szentírás az öröm óráinak mond és kioktatja őket a gyermek helyes gondozására azon hónapokban, mi­dőn a gyenge kis testecske oly ér­zékeny, hogy egy elhibázott fürdő vagy rosszul megválasztott táplálék életébe kerülhet a csecsemőnek. Eszembe jut, hogy Szent Erzsé­bet, akinek megdicsőülése jubileu­mát nemrég Ünnepeltük, már 700 évvel ezelőtt azt cselekedte, mit a Stefánia Szövetség célul tűz ki; elő szeretettel kereste fel a szülő anyá­kat, segélyezte, ápolta, kioktatta őke és keresztanyaságot vállalt gyerme keiknél. Ebből látjuk, mennyire ke­resztény talajból fakadt a Stefánia Szövetség eszméje. A Stefánia Szövetség nemzetvé­delmi munkát végez. Az Árpádok korából való ujabbsn fel árt teme­tőkben feltűnően sok a gyermeksir! Őseink nem ismerték a csecsemő gondozás hygiéniáját, azért nagy volt a halandóság a kisdedek közt! Ez a megállapítás különben a közéi múltra is áll, mikor már statisztiká­kat szerkesztettek a tudósok. Ha a magyar élet csirájában nem pusztult volna oly tetemes számmal, akkor talán minden vérveszteség dacára csordulásig tudtuk volna betölteni a Duna-Tisza medencéjét a Kárpátok! tói a kék tengerig és nem köveiké! zett volna be Trianon 1 Ha felemel kedni akarunk onnan, ahová Trianon lesújtott, akkor gyengéd szeretettei Támogassuk a helyi repülő-sportot

Next

/
Oldalképek
Tartalom