Esztergom és Vidéke, 1932

1932-10-16 / 82.szám

két gyertyatartó közt. Az asztal mö gött a falon hatalmas cimer e fel Írással: Hungáriáé Stella micabit . . (Magyarország csillaga még felra­gyog) A publikum lassan gyülekezik, de mind idegen .. . Itt-ott elvétve egy ismerős esztergomi arc, de igen ke­vés. Csendesen beszélget mindenki szomszédjával. Egyszercsak éles kürt­szó halik. Mindenkinek a szeme a bejáraton függ: jön a vezér az avató káptalan tisztikarával. Zöldsapkás le­vente pálcára erősitett táblát visz, amelyen egy hatalmas E betű van virágok közé festve. Lassan lépked katonás peckességgel s háttal jön a terembe. Utána idősebb komoly urak, hölgyek, köztük a patróna, Karg bárónő, majd a domina, Podmaniczky Edit bárónő.. . végül egy komor nézésű szerzetes, apáti gyűrűvel és kereszttel. Mellén zöld szalagocska : a vezér, a commendator. Bitter Illés, ciszterci rendű clairveauxi apát. Ko moly a nézése, fenséges a járása: a magyar ifjúság megmentésére jött ide is. őt csak ez az egy gondolat élteti immáron tiz éve. A magyar jövő szive muzsikája, ez rezeg tán­áol, vibrál, aggodalmaskodik sza­vaiban. • A hosszú zöld asztal előtt elhe­lyezkednek. Középen a Commenda­tor, a többiek tőle jobbra s balra.J3 szóra nyílik a Vezér ajaka. Felfüle­lünk. Minő nyelv ? Pázmány beszélt így. Minő szavak ? Próféták szóltak így egykoron a zsidó néphez. Fi­gyelmeztetés, intelem, aggódás, sze­retet, csüggedés, majd harc a csüg­gedés ellen, majd villogó remény, erős akarat, hegyeket átemelő hit, rendithetetlen bizalom, de mindenek felett a magyar ifjúság szeretete. Ezek vannak szavaiban, amikor üd­vözli Esztergomot, annak patinás múltját, annak primási urát, annak közönségét De mielőtt munkához állunk, tegyünk — úgymond — imádságot S felhangzik a gimnázium énekkarának Boldogasszony Anyánk­ja ... Talán senki közülünk nem imádkozta annyi átérzéssel még ezt az éneket, mint a szavak megterem tette lelki hangulatban Gyorsan pereg minden. Három öregurat avatnak, akiket szintén az ifjúság öntuda*os szeretete hozott ide. Fogadalmat tesznek az Emeri kana alkotmányára, megk pják"jt szalagot s jelvényt, majd a vezW kezet fog velük a priorral együtt. S ők már öregurai az Emerikánának. A sz ; n változik. A podium elé áll öt 19—21 éves fiatal uri leány. Há­tuk mögött egy egy zöld sapkás le­vente. Az avatandó kisasszonyok az Émerikana csillagai. S ismét szól a Vezér, de hangja most lágyan fuvoláz : Ti az Isten mosolyai, Ti, a mi nemtőink, Ti, a mi szeretetplán­tálóink s igy még sokáig. Hát ti is közénk jöttök ? Várunk benneteket. A lelkész szavára ígéretet tesznek, hogy az Émerikana szelleme vezérli őket életükben. S a kancellár szivük fölé tűzi az Émerikana jelvényét, a domina pedig fejükre koszorjt tesz, S ők hálából virágot adnak a Ve­zérnek, patronának, kisérő leventéik­nek. Egy levente az egész közön­ség előtt ünnepiesen megígéri a kis asszonyoknak lovagi szolgálataikat. S végül szól a Commendator: Men jetek, ékeskedjetek ...! Néhány köszönő és buzdító sző hangzik csak még s felszáll a ma­gyar imádság az ég felé. Vivát, crtscat, floreat, kiáltja a vezér s visszhangozza sok torok: Émerikana. Vége. De mi szomorkodtunk. Hol voltak az esztergomiak? Az új kormány üdvözlése, a devizakorlátozások sürgős megszüntetése és a bankkamatlábak le­szállítása a vármegyei bizottsági üléseken A vármegyei közigazgatási bizott­ság f. hó 11-én tartotta meg rendes havi ülését, amelyen a hivatalos ügy­ben lévő főispán helyett Palkovics László alispán elnökö t. Ugyancsak ő elnökölt az ugyanazonnap megtar­tott vármegyei kigyűlésen is. Az elnöklő alispán mindkét gyű lésben lendületes szavakkal emléke­zett meg vitéz Gömbös Gyula mi­niszterelnökről és kormányáról, amely­nek nemzeti munkaterve a hazafias gondolkozású és nemzeti érzésű la­kosság osztatlan érdeklődését és re­ménykedését keltette fel. A sokat szenvedett magyar nemzet és nép megérdemelné azt, hogy ezen remé­nye való-a váljék. De minden jo gunk meg van ahhoz, hogy vitéz Gömbös Gyula vállalkozásának sike­rében bízzunk — mondotta az alis pán —, az ő és legszorosabb mun­katársainak személye és eddigi köz­életi szereplése kellő garancia ah­hoz, hogy bennük csalódni nem fo­gunk. Mindkét gyűlés táviratilag üd­vözölte a miniszterelnököt és kormá­nyát és vállalkozásukhoz sikert kí­vánt. A kisgyűlés elhatározta, hogy a m. kir. kormánytól a törvényhatósági bizottság feliratüag kéri a mezőgaz­dasági termelésre szerfelett káros, ennek anyagi erejét lényegesen ki­sebbítő és ennek következtében az ipar és kereskedelem érdekét is hát­rányosan érintő kiviteli kereskedelmi deviza forgalmi korlátozások leg­sürgősebb megszüntetését, illetőleg oly irányú módosítását, hogy a termény és állatb ivitelből származó előnyök teljes mértékben biztosíttassanak a termelők és az állattartók gazdák ré szere. A kisgyűlés foglalkozott a Nem, zeti Bank hivatalos kamatlábának és az ehhez igazodó magánkamat­lábnak kérdésével, melynek mértéke nem felel meg az ország mai gazda­sági helyzetének, nem alkalmas arra, hogy a termelő munkát elősegítse, a fogyasztást növelje és a lakosság megélhetését elviselhetőbbé tegye: Ezért a kisgyűlés a törvényhatósági bizottság útján kéri a hivatalos bank­kamatláb és a tartozások után fi zetett kamat erélyes és sürgős le­szállítását. A sertéspestis és orbánc, amelyek a vármegye sertésállományában igen nagy károkat okoztak, szükségesíé teszik a legintimebb védekezést, vi­szont ennek egyik nehézsége és akadá­lya az oltóanyagoknak az álatárak­hoz viszonyított magas ára. A kis gyűlés a folyó évre 500, a jövő évre pedig 1000 pengőt szavazott meg a célból, hogy az arra igazoltan rá­szoruló kistenyésztők kedvezményes áron esetleg teltesen ingyen kaphat­ják meg a sertéspestis elleni kettős (simultan) oltóanyagot. A közigazgtási ülésen elsősorban üdvözölték Imrédy Béla m. kir. pénz­ügyminisztert hivatalba lépése alkal­mából. Az alispáni havi jelentés megem­lékezett arról, hogy Troykó Béla tatai főszolgabírót Tó város község díszpolgárává választotta és ezen al kálómból kifolyólag őt melegen ünne­pelte. Az útépítési munkálatok során az esztergomi Ferenc József-út kiköve­zése és a Szentléleki-út kiépítése is megkezdődött, az órisáp-szentkereszti út kiépítése befejezést nyerf. A ko­marom budapesti vasútvonalon meg­indultak a villanyonatok és jelenleg négy vonatpár van üzemben. Az ipar és kereskedelem terén a közismert nehézségek még hatványozódtak. En nek egyik tünete volt a komáromi Fiedler Rt. gyárának valutáris ne­hézségek folytán történt ideiglenes beszüntetése. Örömmel hallotta a zottság, hogy Lingauer Sándor dr. főispán közbenjárt a Nemzeti Bank nál és sikerült a gyár részére valu­tát kieszközölni, ennék folytán a gyár újból megkezdte Üzemét. El­határozta továbbá a bizottság, hogy a vasúti menetrend megváltoztatása érdekében megkeresi az üzletvezető­séget és egyúttal felkérte a főispánt hathatós közbenjárásra. A törve iyhatósági állatorvos je­lentéséből megtudta a bizottság, hogy a mult hónapban lépfene a vármegye 5 községében lépett fel szórványos jelleggel, de ezek közül 4 község a zár alól már fel is oldatott. Veszett­ség uralkodott 2 községben. Sertés pestis miatt zár alatt volt 2 község. Nagyobb veszély azonban nem fe­nyegetett. Zár alól feloldatott 12 köz­ség, a betegség szünőben van. A vármegye általános egészségügyi állapota az elmúlt hónap foyamán kedvező volt, influenza járvány volt kisebb mértékben. A vármegyei ga-dasági] felügyelő jelentése szerint a mult havi fabnor­misan meleg és száraz idő a még földben levő termények terméskilá tásait csökkentette és a vetési mun­kálatokat nagy mérvben megnehezí­tette és késleltette. Ezekkel a jelentésekkel a bizott­sági ülések véget értek. mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm A képviselőtestület a városi gazdaság fenntartása mellett döntött Hét pontból álló tárgysorozat le­tárgyalására ült össze pénteken dél­után a város képviselőtestülete. A közgyűlésnek két nagyobb és fel­szólalásokat előidéző pontja volt. Az egyik a város házikezelésű gazda­ságának kérdése, a másik az 1933. évi költségvetés. Glatz Gyula polgármester jelen tését Sántha József dr. tanácsos olvasta fel. Jeziersky Mihály m. kir. gazda­sági felügye Ő, akinek a városi gaz­daság számadásait, általában gaz­dálkodását felülvizsgálás végett ki adták, azt a véleményét juttatta el a képviselőtestülethez, hogy a gaz­daság rentábilis. További fenntartá­sát javasolja. Az ellenőrző és a gaz dasági bizottság ugyanezt az állás­pontot foglalta el és szótöbbséggel azt javasolja, hogy a város egy évi próbaidőre tartsa fenn a gazdasá­got. Az ellenőrző és a gazdasági bi­zottság negyedéven kint fogja a felül­vizsgálatot gyakorolni. Egyben azt is elhatározta a gazdasági és az e'len­őrző bizottság, hogy a gazdaság intézőjének azonnal ki kell költöznie a gazdaságba. Részleges megszün­tetéseket is javasoltak, még pedig a sertés- és baromfitenyésztés és a csikó és borjúnevelés megszüntetését. . A tárgyhoz szólt Meszes Ferenc, Viola Ferenc, Zwillinger Ferenc dr., v. Szívós- Waldvogel József, Mátéffy Viktor és Szölgyémy Gyula, akiknek felszólalásait helyszűke miatt leg­közelebbi számunkban hozzuk. Szavazásra került a sor. A kép­viselőtestület 21 —11 ellenében a gazdaság fenntartása mellett döntött. A szavazás fölött nem mehetünk el szó nélkül. Nem mehetünk el két szempont miatt. Először, miért kellett a földmives képviselőkkel szembe állítani a középosztály, a kereskedők és az iparosok képviselőit? A föld­mivesek magukra maradtak. Miért kell kierőszakolni a válaszfalakat? Másodszor miért kellett ismét hal­lani, hogy a döntést csak a tisztvi selők szavazatával lehetett biztosítani. Sajnáljuk, de meg kell mondanunk hogy a polgármesternek nem lett volna szabad megengednie a helyzet kiéleződését, a képviselők szembe­állítását. Érre nem volt szükség. Kö­zéputat kellett volna találni. És az könnyen adódott abban a felszólalás­ban, amely szerint erős kilátások vannak arra, hogy az inségmunka keretében megindul az ármentesítés, mely által mintegy 400 hold föld lesz használhatóvá. Itt ki lehetne elégíteni a földmivesek kívánságát. Nagyon rossz vért szül, ha szembe­állítják az osztályokat. Ezt a jövő­ben bölcs intézkedéssel és vezetéssel kerülni kell. A költségvetést teljes egészében és felszóllalás nélkül fogadta el a közgyűlés. Nagy figyelmet és elisme­rést keltett László István pénz­ügyi tanácsos jelentése, amely szak­szerű és hű tartalmával a képviselő­testű 1 et elismerését váltotta ki. Zwil­linger Ferenc dr. Prommer Ferenc főszámvevőnek, Lenkei Emil László István pénzügyi tanácsosnak mondott köszönetet a lelkiismeretes és becsü­letes törekvéssel összeállított mun­káért. Intézeti kelengyék a legolcsób­ban ILLÉS SÁNDOR cégnél szerez­hetők be. HIHfiMá Gróf Klebelsberg Kunó halála Gróf Klebelsberg Kunó volt kul­tuszminiszter halálának hírét közölte kedden délután a rádió. Az ország gyászában Esztergom is osztozik. Szerdán gyászlo^ogók jelezték, hogy Esztergomot is mélyen sújtotta az új idők nagy kultuszminiszterének halála. Ez a gyász nemcsak a nagy miniszternek szól, aki tíz éves kul­tuszminisztersége alatt úgyszólván a jövő idők kultúrpolitikáját öntötte valóságba, hanem szól Esztergom pártfogójának is. Amikor ország szerte Klebelsberg Kunó gróf egy­másután emelte alkotásait, az isko­lák százait, talán ezreit, a kultúr­intézményeket és kultúrpalotákat, ebben az alkotó és teremtő munká­jában nem feledkezett meg Eszter­gomról sem. Minisztersége alatt épült Esztergomban állami támoga­tásai és segéllyel Szent Imre elemi iskola, a Szent István-iskola, a zár a hatalmas és impozáns dunaparti épülete, továbbá a tanítóképző palo­tának beillő intézete. A látható alko­tásain kivül még számos más se­gítségét is érezte Esztergom városa. Halála tehát nemcsak mélységes gyász városunkban, hanem a hála és kegyelet kőbevés5dő kifejezése is. Pénteken temették Klebelsberg Kunót nagy gyász mellett. Mint a nemzet halottját temették el. A te­metési szertartást Ghttfelder Gyula dr. csanádi püspök végezte, az en­gesztelő szentmise-áldozatot pedig Serédi Jusztinián dr. biboros herceg primás mutatta be. Esztergomban is mondtak érte gyászmisét, az isko Iákban pénteken szünet volt, a hét­fői előadás első órájában pedig min­den intézetben megemlékeznek róla. Az elhunyt emlékét Esztergom vá­rosa — mint a pénteki közgyűlésen elhatározták — jegyzőkönyvileg meg­örökíti.

Next

/
Oldalképek
Tartalom