Esztergom és Vidéke, 1932

1932-10-09 / 80.szám

világnézet leghivatottabb képviselője nek óhajával és szándékával került szembe. Mi azonban tudjuk, hogy ezeknek az érdekelteknek ellen szenve ép azért fordul dr. Mike Lajos ellen, mert a polgármesterválasztásnál férfiasan, katholikushoz illően ennek az óhajnak és szándéknak szolgálatában teljesítette pártelnöki kötelességét. Legyen végre vége annak a csúf politikai játéknak, mely a maga érdekeinek érvényesítésére a legna gyobb tekintélyt is a fórumra vitte, csak azért, hogy egyesek a maguk kis játékát egyszer a hűséggel, más kor a frondőrköJéssel játsszák meg. Aki ezeket szolgálja, aki ilyen hangokat hangoztat, aki dr. Mike Lajost támadja, az csak lázálomban lehet, mert Esztergomnak békéjét, a polgárok nyugalmát, a város boldogulását és a Keresztény Párt anyagi és erkölcsi diadalát csak az a szellem, az a munka biztosítja, mely Esztergom város nemes közönségének és a legnagyobb tekintélynek harmóniáját szolgálja. Amikor dr. Mike Lajos ezt tette, Esztergom város történeti rendeltetését és keresz ény lelkületét képviselte. Aki józanul gondolkozik és Esz tergom polgárságát egy táborban, egy keresztényi zászló alatt és Ösz szetartásban akarja látni, az nem Az esztergomi vár elhelyezését tudva és azt is biztosan feltételezve, hogy a c) alatti városrész védelme korántsem volt olyan megbizható, hogy abban évszázadokkal dacoló állandó jellegű épületek létesülhet tek volna, fel kell tételezni, hogy a Fratres Minoreseknek ama kolostora és temploma, amely a tatárjáráskor elpusztult, nem itt volt, hanem az alsó b) várban és fel kell tételeznünk az emiitett rendről annyi óvatosságot is, hogy visszatérésük után sem választhatta a c) területet, hanem ragaszkodott ahhoz, hogy kolostorát és templomát a b) területen építi fel. Azonban tovább kell mennünk 1 Esztergom a tatárok betörése előtt még metropolis-számba menő város lehetett. Ezt bizonyítja a történelem, amely megemlékezik Kováchi helységről és Szentkirály városról, mely utóbbi helyen az egykori templom alapfalait is feltárták. A Fratres Minoreseknek tudni kellett, ahogy ezek a helyiségek szintén a tatárok által pusztítattak el, tehát feltétlenül számos okuk volt arra, hogy kolosterukat és templomukat jobban védhető területen létesítsék. Ez a terület csakis a vár alatti rész, tehát a volt viziváros, il'etőleg a korábbi Villa de Latinorum lehetett, vagyis az alsó vár. Miért ? P zért, mert noha ez is áldozatul esett a tatárdúlásnak, mégis, üjból megérő slttetett és bizonyára jobban mint azelőtt, Azt is fel kell tételezni, hogy az ország siralmas állapota n ellett bizonyára lehetetlen volt az egész nagy várost újból megerősíteni, nem is említve azt, hogy annak lakosságát is lemészárolták, rabszíjra fűzték és elhajtották, tehát egy elnéptelenedett területnek várszerű megérő sitése szükségtelen volt. Ily körülmények között csakis egy lehetőséget kell keresnünk és pedig azt, hogy a IV. Béla király által adományozott telek a Viziváros (alsó vár) területére esett. Van e tekintetben a későbbi korból más bi mondhat mást, mint azt, hogy a múltnak továbbfolytatódnia nem szabad. Más vezetés kell, új embereknek kell jönniök s nem ígérni, hanem cselekedni kell. Esztergom nem kortestanya, ahol pártszenvedélyek fűtik az embereket. Esztergom primási város, ahol keresztény egységnek, keresztény politikának, keresztény közéletnek kell virágzania s példaképül szolgálna az egész országnak. Ezt a folyamatot nem a Keresz tény Párt átszervezése fogja megindítani, hanem azok, akik az eddigi tehetetlenség helyett cselekvést hoznak

f azok, akik nem pártért, hanem kö zért élnek és dolgoznak, akik a nem odavaló emberekel fel fogják váltani. Uj emberek fognak jönni, olyan emberek, akiket nem az elmúlt idők hatalma állit az élre, hanem a nép. Ha a nép emberei jutnak vezetésre, akkor közöttünk nem lesz választófal, ellentét, pártkülönbség, gyűlölet és békétlenség, hanem közös munka, egyetértés, keresztény közszellem és bizalom. Ez a változás nemcsak Esztergom, a primási város egységéhez fog vezetni, hanem egy távolabbi: a nemzet boldogulásához. Dereng a politikai láthatár, csak a változástól függ, hogy kisüssön a nap. zonyitékunk is. Nevezetesen tudjuk, hogy az 1242 után népesedő Esztergom egyedüli plébániája a Fratresek, majd a Ferencesek kolo torában volt és meg vagyon irva „az városon kivül esett részek lakossá gánák az plébániát az lelki szükségletek kielégítése okából különösen éji szakban, nehezen lehetett megközelíteni, mert az várkapuk estenden bezáratták.

11 Ez a körülmény is azt bizonyítja, hogy a zárda nem az úgynevezett királyi város (rác város), hanem a régi Villa Latinorum helyén alakult és a megerősített Viziváros (alsó vár) területén volt. Később épülhetett — és pedig a török hódoltság után a mostani Szent Ferenc-rendi zárda és templom, ha különben tény az, hogy amig a jelenlegi plébánia-templom és plébánia felépült, a külső részek (kir. város) plébánosi teendőit szintén a Szent Ferenc-rend végezte. (Feltehető, hogy IV. Béla és Ilona címeres köveit is a török hódoltság után hozták át a Vízivároson volt zárda romjai közül.) Amig tehát vitatom, hogy a IV. Béla király segítségével újjáépült kolostor és templom csakis a vízivárosban lehetett és volt tehát IV. Bélának és hozzátartozóinak tetemeit is ott kell keresni, felemlítem, hogy amikor a nagy kövezés munkálata folyt, vagyis amikor a Kossuth Lajosutcát, Rákóczi teret és Ferenc Józsefutat a Kolos hidig épitették, az útszakasz azon részén, amely a vizivárosi zárda, a régi és az új érseki palota között háromszöget alkot, beszakadt. A munkálatokat akkor néhai Tóth József volt vizivárosi biró, akkor — t. i. az egyesítés után hegymester — figyelte s egy napon észrevette, hogy a felbontott útszakasz azon a részen beszakadt. Elbeszélése szerint azon a helyen egy boltozat omlott be és a munkavezető létrát hozott, többed magával leszállt az üregbe és abban egy hosszú folyosóban, amely a várhegy felé kiszélesedett és egy tágas sírboltot alkotott, befalazott sírkoszorúkat és ezeken hívül koporsókat látott. Alig hogy Tóth József ezt jelentette, pár órával később elmentem a kérdéses helyre, — azonban — sajnos — néhai Tiefenthal Gyula volt városi főmérnök időközben úgy rendelkezett, hogy a nyílást boltozzák be és az útépítést folytassák tovább. Igy esett, hogy mire néhai Rózsa Vitállal, aki az Esztergom vidéki Régészeti és Történelmi Társulatnál a főtitkárságban elődöm volt, odaérkeztünk már befejezett ténnyel állottunk szemben. Még egyet! Később, amikor a vizivárosi zárda temploma mellett az alapok ásásakor boltozatos alagútra találtak. Mielőtt azonban ebbe leereszkedtek és megszemlélték volna, itt is úgy történt, hogy a nyilast elfalazták. Az építkezés vállalkozója, Toldy János jónevű építőmester volt. Ő mondotta el ezt nekem, de — sajnos — későn Toldy úr azt állította, hogy az alagút iránya a Várhegy felé vezetett. Lázas munka folyik az Országos Katholikus Nagygyűlések előkészítő irodájában, az Országos Katholikus Szövetségben, hiszen már csak e>y hét választja el a magyar katholikusságot attól, hogy összeüljön a XXIII. nagygyűlésre. Folyó hó 15-én kezdődik és 18-án ér véget a tanácskozás. A nagygyű lésen a mai élet problémáiról és a jövő célkitűzéseiről beszélnek a katolikus élet legkiválóbb vezéregyéniségei. A templomajtókon, a plébániahivatalokban és az egyesületi helyiségekben már régen ott vannak az Országos Katholikus Szövetség felhívó és részletes magyarázó plakátjai. Ezek a plakátok tájékoztatják a katholikus hivők millióit a nagy gyűlés főbb ünnepségeinek rendjéről és a szükséges tudnivalókról. Az iJei nagygyűlést Apponyi Al bert gróf nyitja meg, míg a záróbeszédet Serédi Jusztinián dr. biboros-hercegprimás mondja. A nagygyűlés három nyilvános ülésén felszólalnak s a főbb ünnepségek szónokai a következők: Angelo Rótta c. érsek, pápai nuncius, Glattfelder Gyula dr. csanádi püspök, Mikes János gróf szombathelyi püspök, Mészáros János dr. érseki helytartó, | Peltes lozsef festőművész Esztergomban Mint emlékezetes a városházán mutatta be kiiálltásán képeit Pettes József, a fiatalabb magyar festőművész nemzedék egyik legtehetségesebb tagja, igen nagy sikerrel. A kiváló festő, aki éveket töltött Angliában és Franciaországban pik túrájában valóban egészen eredetit és egyénit ad. Bizonyos, hogy a festészetben a képeknek kell beszélni, azok pedig sokat mondanak alkotójukról. Tömör, csillogó meleg szinek gazdag hangszerelésével kelt Pettes József hangulatot. Figuráinak összetűzése és mozgásbeli szerep osztása igen szerencsés együttese a nagy mesterségbeli tudásról is tanús kodó képeinek lelket keres ez a művész, egyéniséget modeiljein. Stilusa Miért emlékeztem mindezekről ? Azért, mert halandó az ember és sohasem felesleges olyan feljegyzéseket hátrahagyni, amelyeknek az utókor hasznát veheti. Különben pedig IV. Béla király emlékezete megérdemli hálás kegyeletünket és kell, hogy buzdítsa azokat, akik történelmünk nagyságainak értékét nemzeti szempontból becsülve arra törekednek, hogy az eddig fel nem kutatott romok alatt enyésző poroknak méltó elhelyezéséről gondoskodás történjék ! Végül megemlítem, hogy IV. Bélának a telekadományozásra és a te metkezésre vonatkozó okmányai, a Fülöp érsekkel folytatott periratai, vagy okmányszerű feljegyzései a Pozsonyban lévő Szent Ferend-rend őrizetében lévőknek állíttatnak. Ezt a háború előtt tudtam meg. Sajnos — a világégés megakadályozott az emiitett helyen tervezett kutatásomban. Ma pedig ... Ki tudja, kaphatnánk e erre az új uraktól engedélyt ? Huszár Mihál/ apát, Wolff Károly, Krüger Aladár és Tóbler János országyűlési képviselők, P. Bangha Béla Jézustársasági házfőnök, Horváth Konstantin zirci perjel, Madarász István és Szemann István prelátusok és Szentpéteri Gyula dr., akik mind a nagy katholikus célkitűzésekről beszélnek, melyeket a mai élet parancsolóan sürget. Az idei nagygyűlésnek tehát kétszeresen nagy fontossága van és éppen ezért minden katholikusnxk, aki teheti, részt kell azon venni, kivált katholikus vezetőknek, hogy munkaprogrammot kapjanak a mostani nehéz időkben. Az Országos Katholikus Szövetség (Budapest, IV., Ferenciek tere 7.) kéri mindazokat, akik az idei nagygyű ésen részt akarnak venni, hogy ebbeli óhajukat miné! előbb közöljék a központi irodával, hogy a részvételre jogosító tagságjegyet, melynek ára 2 pengő, valamint a kedvezményes 33 százalékos utazásra jogosító vasúti-, vagy hajóigazolványt, melynek ára 50 fillér, még idejében megküldhesse. A nagygyűlés három nyilvános ülésére székjegyek is vannak, amelyek ülésenkint 1—6 pengőig kaphatók. nem csupán a lefestés, nem a külső tárgyilag sságon alapuló virtuozitás, de a lélek mélyén levő érzelmek kifejezése. Temperamentumos ecsetkezelése, nagyvonalú egység, mirkáns és ritkaerejű formaérzékben nyilvánulnak meg mondanivalói. Pettes József képeinek témái a legváltozatosabbak. Paraszt alakjai szolgáltatják a legjobban megfogott témáit. Többnyire valami szomorkás, meleg komolyság ömlik el ezeken az alakokon. Amint maguk elé révedeznek, amint munkájuk mellett meg-megállnak s az élet minden fa nyarságán keservén túl is prédikálják a napok, órák, pillanatok kiharcolt áldott örömeit. Szereti a sötét tónusú hátteret, amelyből annál hangsúlyozottabban elő világit a megragadott pillanat művészi értelme. Pettes elsősorban azonban portréfestő. Mint ilyen számos egyházi és Hol nyugszik IV. Béla királyunk ? Irta: O'SVÁTH ANDOR II mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm Az egész ország katholikus lakossága megmozdult, hogy résztvegyen a XXIII. Országos Katholikus Nagygyűlésen Értékes jutalmat kap a 10 ezredik és a 15 ezredik vásárló Roszival Rudolf köny- és írószer kereskedésében Kossuth L.-utca. Bővebbet a hirek között.