Esztergom és Vidéke, 1932
1932-08-25 / 67.szám
ESZTERCWUVBCK ÖTVENHARMADIK ÉV F. 67. SZÁM KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP 1932 CSÜTÖRTÖK, AUGUSZTUS 25 Szerkesztőség,kiadóhivatal:Simor-u.20 Főszerkesztő: Előfizetési ar 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Megjelenik hetenként kétszer Dr. KEMENES ILLÉS Csütörtökön 10, vasárnap 20 fii. Magyar győzelem Irta: ANTÓNY BÉLA dr. Nagyboldogasszony napján, a reggeli napsütésben, az ünnepnapi készülődés lázában, csendesen siklott az evezőlapátok szorgalmas csapásai mellett egy sportcsónak a Dunán. Édes anya és apa az evezők mellett fürdő ruhában, a kormánynál pedig hat év körüli gyermek fürdőköpenyben. Minő kiváló préda e reggeli kép a szemforgató, a szenteskedő fügefalevél erkölcsnek; az evangéliumban erős lélek a nagyboldogasszonyi harangzúgás közepette nem látott abbnn mást, mint a boldog, harmonikus családi életnek egy megnyilatkozását. Ha volt valami, ami e napon, az ünnepi zsoltárok, zsolozsmák között melegséget, közvetlenséget, emelkedettséget jelentett, úgy ez a kép kétségtelenül az volt. A jelennek és a jövőnek tiszta, természetes ölelkezése, iskolapéldája annak, hogy a modern kor raffinált és drága üdüléseit: a gyorsvonatot, az autót, a repülőgépet, a kényelmes és pazar berendezésű hoteleket egy ilyen kis csónak is képes helyettesíteni. Iskolapéldája annak, hogy a leszegényedett, lerongyolódott emberiségnekfelfrissülésre, megerősödésre vágyakozó test és idegrendszere is megpihenhet, megújulhat. Az emberi bölcsesség és leleményesség minden gazdasági válság dacára olcsón megtudta teremteni a pihenésnek azt a módját, amit a lélek és test erkölcse, egészsége megkiván. A testnek és léleknek ez a harmóniája nemcsak itt a Dunán ülte ünnepét, hanem a nemzetek nemes mérkőzésének hatalmas küzdőterén — künn Amerikában — a los-angelesi olimpiai versenyen. Mig itthon a nemzeti érzésnek, erkölcsnek, hitnek máglyáján tüzet gyújt* a nagyboldogasszonyi és szentistvánnapi ünnep, addig künn Los-Angelesben a nemzetek lovagias együttérzésének fáklyályát gyújtották meg, melynek lángja mellett folyt le a szellemi és testi magasabb rendűségnek nemes küzdelme. Mig itthon e napokban anynyi balszerencse, oly sok viszály és egy ezredévi szenvedés után buzgó imádság száll íel százezrek ajakán egy jobb kor után, addig künn Los-Angelesben hatszor repült föl a versenytér árbocára a magyar trikolór és hatszor játszották el a Himnuszt, melynek fenséges, szivbemarkoló hangjait kalaplevéve hallgatta a százezernyi tömeg, tisztelettel és bámulattal adózva a magyar Géniusznak. Énekes, Pelle, Piller, a vivóés vizipólócsapat győzelme az ezeréves magyar akarat és tetterőnek, bizalomnak, életerőnek, szellemi és testi fegyelmezettségnek, felsőbbségnek diadalma. Minő lélekemelő és hitet adó, hogy a megalázott, letiport, kifosztott magyarság a népek, nemzetek nemes versenyében maga mögött hagyta Németországot, Angliát, Svájcot és egy fronton áll a nála hatalmasabb, gazdagabb népekkel. Hála és köszönet mindazoknak, akik a magyar színeket diadalra vitték, mely diadal egyben figyelmeztetés is úgy külső, mint belső ellenségeinknek. Népeket, nemzeteket, melyek történelmi hivatást teljesítenek, meg lehel alázni, le lehet tiporni, de megölni, megsemmisíteni nem. Nem lehet különösen a magyart, mely egy évezreden keresztül áldozott, vérzett azért a kultúráért, mely fényes ünnepeit ép Los-Angelesben ülte. Legyen figyelmeztetés a magyar izom és akaraterő a magyar lelki fegyelem győzelme a béke diktálóinak és diktátorainak. Vegyék tudomásul, hogy az áldott fekete földbe, a Kárpátok koszorúzta négy folyam medencéjébe mélyen, kiölhetetlenül szentelte gyökereit a magyar nép s minden veszély és letörés után nemesebben, acélosabban tört fel és indult új útnak a magyar lélek. Vegyék tudomásul, hogy a los-angelesi tornajáték után el fog következni az a nagy küzdelem is, mely a megalázott magyar igazságot győzelemre viszi s a magyar trikolórt ismét felrepíti a Kárpátoknak bérceire s az Adriának árbocaira. Akik pedig itthon a gyűlölet és bosszú, a tehetetlenség és tudatlanság szellemét, módszerét szolgálják s a magyar fájdalmat nyomort, nélkülözést megnövelik, szálljanak magukba a los-angelesi győzelem hatása alatt s vegyék tudomásul, hogy a magyar fajiságtól és lelkiségtől messze áll szellemük. A magyar lélek nagyon magasba tör, az áldozatnak, szeretetnek, megbecsülésnek, békének képviselője. A szabadság levegője, a tudás ereje, a mélyen szántó munka élteti és ösztönzi nagy és dicső cselekedetekre. A los-angelesi ünnepi mámorban találjon egymásra minden magyar kéz és magyar sziv, a jó munka és szebb jövő jegyében. immmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm Szent István kultusz-est az Osztge-ben Az Osztge egyesület esztergomi otthonában Szent István hetében 1000 éves alkotmányunk megalapi tójának lélekemelő, eredményekben gazdag ünnepséggel áldozott. Az elnökség most egy nagyszabású terven dolgozik, hogy miképen lehetne az 1938-iki Szent István novecentenárium középpontjává tenni Esztergomot, Szent István születési és koronázási helyét. Ezzel foglalko zott Kamenszky Gyula dr. országos elnök az ünnepségen tartott kultuszismertetőjében. Külföldi kapcsolataik kiépitésénél kiemelte az integritási célokat, amit Szent István és Szent Gellért felajánlási olajfestményű ké pek terjesztésével úgy szolgálnak, hogy azok Velencében, a Szentgyörgy szigeti Szent Gellért templomban, Padovában, Mária-Zellben az ottani magyar kápolnákban, Szentföldön a Szent Sirnál, Philadelphiában a Jézus Szive templomokban és számos más külföldi és honi zarándokló helyen az integritási imával együtt terjesztik és fejlesztik a hazafias, vallásos Szent István és Szent Gellért kultuszt. A fentvázolt kultuszismertetés után az ünnepi szónok P. Stenger Albert ferencrendi aya lépett a kápolna melletti feldíszített szószékre. Magas szárnyalású, gondolatokban gazdag beszédben méltatta a Szent István kultusz jelentőségét kapcsolatban a Szent Gellért kultusszal. A nagyhatású ünnepi beszéd után Prohászka püspök boldoggá avatására vonatkozó indítványoknak és műemlék terveknek ismertetése következett, melyek közül Krausz Lajos szobrászművész és Einczinger Ferenc festőművész beküldők külön elismerésben részesültek. Középpontját képezte az ünnepségnek a Prohászka-emléktábla leleplezése. A Szent Gellért-ima elmondása után Fehér Gyula dr. prelátus-kanonok, nagyprépost a megjelentekkel a kápolna melletti kereszthez vonult, hol leleplezték a Prohászka-emléktáblát, mely a Mária remete szentkútira emlékeztet. Az emléktábla a nagy apos ol sugalmazó erejét esdi ki az egyesület hazafias és áldásos munkásságára. A magas szárnyalású és gazdag műsorból csak a következők kiemelésére szorítkozunk : Ammer József belvárosi karnagytól transzponált és művészileg előadott Kamenszky-Wladár féle Szent Gellért himnusz, Büchner Antalné és Taky Marianne Ave Máriái, melyeket Büchner Antal, Ammer József zeneszerzők és Nemesszeghy Gizike zongoraművésznő kisértek. BetetőződÖtt az énekszámokkal előidézett lelkes ünneplő hangulat a Buchner-féle szerzeményeknél, melyeket Büchner Antalné és Büchner Icu csalogány hangjukkal és magas művészetükkel teljes érvényesüléshez juttattak. A klasszikus műérzék kifejező erővel az Országos Zeneakadémia hangversenyeivel is konkurálólag jutott kifejezésre Brenner-NemesszeghyKlinda-Rosenmüller vonósnégyesnél. Cz. Baán Jolán előadóművésznő is nagy hatást ért el Várady Aladár ünnepi ódájának és Kiss Menyhért Magyar Miatyánkjának elszavalásával. Kiemelkedő része volt az ünnepségnek Varjas Rudolfné művészi szereplése is, ki Gabányinak „Hőseink szentje" cimű Szent Gellért ódát adta elő a közönség legnagyobb tetszésnyilvánítása mellett. Meg kell még emlékeznünk Walter Béláné „Isten útján" cimű színművének nagy sikeréről is. Történeti érzék, korhűség, megjelenítő és buzdító erők azok a kitételek, melyek az ismert irónő színművét jellemzik. Itt emiitjük meg, hogy a zajos sikert elért szinművet az egyesület AngDsztns 25-én emu tortok 8 órától folytatólag Lehár operettjének csodás filmváltozata MOZGÓBAN