Esztergom és Vidéke, 1932

1932-08-20 / 66.szám

A mult hónapban nagy érdeklődéssel vettem részt néhány hitlerista gyűlésen s ott fanatikus tömeg előtt valódi távszónokok meggyőző erővel fejtegették e mozgalom programmját fajvédelmi, kulturális,- gazdasági és szociálpolitikai szempontokból. A fre netikus tapssal és tomboló lelkesedéssel lezajló gyűlésekről hazamenet sokat töprengtem az egyik szónok azon megállapításán, hogy a mult század közepén kialakult politikai és gazdasági rendszer elavult, vele tovább kormányozni nem lehet. De vájjon a hitlerizmus, a maga nemzeti öntudatot fejlesztő, a munkás és a munkaadó közti viszonynak államilag szabályozó, alkapitalizmus csökevényeit lenyeső, de a magánmlajdont tisztelő programmjával tényleg a XX. század politikai és gaz dasági rendszere lesz-e, avagy csak átmeneti jellegű ? — ezt a közeljövő fogja megmutatni. mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm Hatalmas tömeg vett részt a Nagyboldogasszony-napi ünnepségen Esztergom Szent István-hete mégis csak vonzza az idegeneket. Egy hónappal ezelőtt még aggályok hangzottak el, hogy nyújtani is kell valamit az Esztergomba érkezőknek, különben nem számithatunk nagyobb tömegekre. Az idei kettős boldogasszonynapi ünnep bebizonyította, hogy nem azért jönnek Esztergomba az idegenek, hogy kapjanak valamit, hogy látványosságban legyen részük, hanem azért jönnek, mert Nagyboldogasszony napján van a bazilika búcsúja. Ezt a hitet nemcsak az idegenekben keU ápolnunk, hanem magunkban is. A bazilika búcsúja vonzza Esztergomba az idegeneket, ez legyen nevezetes és országraszóló. A búcsújárásnak kétségtelenül Esztergom közönsége adta adta meg az impozáns keretet. Hétfőn reggel 8 óra után gyülekeztek a diszfelvonu lásra a csoportok, amelyek a Széchenyi téren sorakoztak fel. Féltízkor indult meg a díszmenet a bazilikába, elől szép lovasbandériummal. Ez a díszmenet az ismert programm szerint folyt le, azzal a különbséggel, hogy a tavalyi 3—-4 ezer emberrel szemben az idén 8—10 ezer volt a résztvevők száma. Szines képet mutattak egy egyes csoportok : itt voltak az esztergommegyei községek zarándokai, de eljöttek Komárom-, Fehér-, Heves- és JászNagy-Kun-Szolnok vármegyéből is. A belvárosi csoport élén ott láttuk diszmagyarban Lingauer Sándor dr. főispánt több vármegyei tisztviselő kíséretében, Glatz Gyula polgármestert a város tisztikarával és másokat az előkelőségek köréből. Budapestről két nagy zarándokcsoport érkezett a búcsúra. Az egyik csoport a Budapest-belvárosiaké, a másik az újpest eké volt. Élükön haladt Zsembery István dr., a Katolikus Népszövetség elnöke és Madarász István dr. pápai kamarás, majd Cstk József pápai kamarás, újpesti plébános. Kivonultak a dorogi bányászok is. Előzőnap érkeztek a pilisszentlélekiek, a szentkeresztiek, a szántóiak, a leányváriak és cséviek csoportja. Sokan jöttek Dorogról és Tokodról is. A hatalmas diszfeivonulás után Serédi Jusztinián dr. biboros-hercegrimás ment kocsin a bazilikába. Az utána következő kocsiban Gallagher Mihá'y detroiti (Amerika) püspök és Nagy Dezső ugyanodavaló plébános, pápai prelátus ült. Mint minden nagy egyházi ünnepen, most is -Esztergomba érkezett Esthy Miklós pápai világi kamarás, aki szintén a hercegprimás kísérői között volt. Féltizenegy órakor kezdődött meg a nagymise. A bazilika zsúfolásig megtelt, de nagy volt a száma azoknak is, akik az oszlopcsarnokban hallgattak misét és akik a bazilika körül telepedtek le. A nagymisét maga a biboros főpásztor celebrálta fényes papi segédlettel. A szentély padsorai is megteltek, a kanonoki stallumokban a főpapság, baloldalon a vármegye és a város notabilitásai, a jobboldalon pedig a helyőrség tisztikara élén vitéz Lánghy Emil alezredes. Mise után Serédi Jusztinián dr. biboros hercegprimás felemelő beszédet mondott Nagy boldog asszonyról, majd pápai áldást osztott. Ne gyed egy órakor ért véget a nagymise. A budapesti zarándokok délután 4 órakor tisztelegtek a biboros egyházfejedelemnél. A főpásztort Mada rász István dr. fpápai kamarás üdvözölte, melyre a főpásztor meghatottan válaszolt. Megemlítésre méltó, hogy délelőtt két nagy turista hajó is hozott zarándokokat Budapestről, illetőleg a főváros környékéről. Délután nagy aratóünnepség volt a Move szigeti sportpályáján, ahol Lingauer Sándor dr. főispán is megjelent. Nagy közönség vett részt az aratóünnepélyen, amely szintén felvonulással kezdődött. A menet élén diszes kerékpárosok haladtak, majd magyarruhás lányok buzakalészös koszorút vittek, mögöttük ökrösszekér, rajta éneklő lányok és legények, társszekéren cigányok játszottak, végül pedig a közönség következett. Éjféli órákig tartott ez a kedélyes mulatság a szigeten, ahol sokféle szórakozásban volt résza a közönségnek. Nem feledkezünk meg a tűzijátékról sem, amely tulajdonképen a megnyitója volt az ünnepségeknek. Előzőleg őeminenciája tiszteletére a Turista Dalárda szép szerenádot adott. A leventezenekart ezer és ezer ember kisérte a primáspalotához. A boldogasszonynapi ünnepséget az idén is látványos csónakfelvonulás a leventezenekarral és a Kath. Legényegylet dalárdájának szerenádja a primáspalota előtt fejezte be. Ingyen lehet megnézni Illés Sándor cég kirakatait. Meg fog lepődni a látottakon. Magánnyomozó iroda. Szabó Albert nyugalmazott detektivfelügyelő m. kir. államrendőrség által engedélyezett magánnyomozó irodája Esztergomban, Deák Ferenc-u. 15. sz. alatt. Megfigyel, informál, kényes természetű ügyekben nyomoz, okmányo kat beszerez, ismeretlen helyen tartózkodó vagy eltűnt egyéneket felkutat, úgy bel- mint külföldön. Esztergom környéke cimű 50 filléres füzet tartalmazza a Pilis hegység legszebb részeinek leírását és az új útjelzéseket. Kapható Buzá rovits, Roszival könyvkereskedések, Rottár drogéria, Hunnia könyv nyomda, a helyi kis dohányárudák, Csere József tábori vendéglőjében és a menedékházakban Ne felejtse még ma megnézni Német óvónőképzőt Esztergomnak! Amióta nem vagyunk Ausztria vazalusai, a német nvelv már nem az a gyűlöletes tantárgy, amelyet II. József elnémetesedési törekvései, később a gazdasági függés érzete váltott ki nemcsak a felnőtt, de a gyermek lelkéből is. Régi mondás : anynyi embert ér az ember, ahány nyelvet beszél. (Gróf Széchenyi István ) Az egész történeti multunk Németország felé orientálódik. Szent István király innen hozta feleségét is és a Duna is németekkel és Né metországgal köt össze bennünket. A közös balsors is talán közelebb hozott bennünket a németekhez és ma már Németország is belátja, hogy az egészséges nacionalizmus az állam igazi talpköve. De a németek — bár egy 78 milliós nemzet — szorgalmasan tanulnak angolul, hogyha kijönnek a világba, a Rajnán túl is megértessék magukat. Mi egy 8 milliót számláló kis ország vagyunk ma, keletre nem is nézünk, de a magyar fiú vagy leány Hegyeshalomnál megkukul, nem ért egy szót sem a körülötte mondottakból. Ausztriában csak németül lehet beszélni és a dialektust is meg kell érteni. Rokonszenvben hozzánk legközelebb a bajorok állanak. Itt is a németet egy finom bajor dialektussal beszélik. Az északabbi németeket pedig egy nem tökéletes német meg sem érti. Volt idő, mikor Magyarországnak 20 millió lakosa volt, akik közül csak az erdé'yi szászok, még néhány elvadult román nem akart magyarul érteni. De Vajda miniszterelnök úr, vagy Maniu exminiszterel nö'í egyetemeinken magyarul vizsgáz ak. A mai magyar intelligencia már rájött arra, hogy az extra Hungáriám non est vita túlhaladott állapot, mert sajnos itt nem lehet megélni, azért igyekszik, hogy gyermekei Goethe zengzetes nyelvét is tökéletesen elsajátítsák. Lépten-nyomon ott találjuk a deutsches Fr'duleint és hova tovább a fiatalok jobban beszélnek németül, mint az öregek. Ezt, ismétlem, a deutsches Fräuleinek teszik, akiket ausztriai falukból drága pénzen hoznak ide és a pengő vigan vándorol az ideplántált kisasszony zsebébe, aki abból^ jól megél és még meg is takarít. És viszi haza a keservesen megtakarított pengőt és támogatja otthon szüleit. Mindegyiknek, amikor állásba mennek 40—50 schillingért, meg van a maga meséje. Ő egyáltalán nincs is reá szorulva, hogy hazulról eljöjjön, mert, az apja magas államhivatalnok, vagy talán várúr. Azután, tisztelet a kivételnek, tőlünk nyugotra más erkölcsök is vannak, és tisztelet a kevés kivételnek, a Fräulein előbb-utóbb maga előtt sétáltatja a gyermeket, ő pedig a legjobb esetben egy délceg karpaszományossal beszélget. Már a 3—4 hó után megismerték egymást a magyar fiú és a német leány és miután a barátkozás nyelve amúgy is internacioná lis és a mi fiaink a középiskolákban amúgy is tanulnak németül, hát ép hogy megértetni tudják magukat. Ekkor kezdődik a mi gyermekeink elhanyagolása és ha jószemű a szülő, a vége az, hogy a deutsches Fräulein visszatér „hatszobás" kastélyába, ahonnan azután a német képes levelezőlapok százai érkeznek a magyar fiúkhoz és egy Lichtenstein vagy más esetleg grófi kastély felett ott van a jel, ahol németkénk lakik. Szerencséjére addig meghonosodott itt egy másik „deutsches Fräulein" és igy a magyar fiú szivét semmi sem vonzza már az eltűnt várnőhöz, aki viszont egy másik magyar városban kezdi elölről. Egy pillanatig sem tartom elgermanizálásnak, csak a nyelvtanítás és a tanulás egy könnyebb formájának a fent leírt módszert. Kora gyermekkorban minden nyelvet megtanul játszva az épeszű gyermek, mig a középisko'ákban a német nyelvtannal csak igen felületes nyelvtudása lesz. Magyarságát, mag/ar érzelmét a gyermek el nem veszti, hiszen már 6 éves korában az elemi iskolákban csakis magyarul foglalkoznak velük. • Cikkem célja az, hogy más formában visszahozzam ide Esztergomba Vaszary Kolos hercegprímásnak alkotását: az óvónőképzőt és pedig vállalom az ódiumot minden magyar előtt, én egy német óvónőképzőt képzelek el. Ha a jövő tanévben ezt az iskolatípust itt felállítanák, akkor négy év múlva már otthon maradhat a deut sches Fräulein és a mi középosztályunk lányai a jobb középosztálynál elhelyezkedhetnek mint német óvónők és Esztergom lenne a kiinduló pontja ennek az akciónak. Elképzelésem az, hogy a Szent Vince apácarend tartsa fenn ezt az iskolát is. A gyakorló iskola volna a szinte ott felállítandó német óvoda. És ha már jó egy pár németül korrekten beszélő itt nevelkedett leány felcseperednék, akkor a legjobban tudók közül biztosan igen so kan mennének az óvónőképzőbe, amelynek tanítási nyelve is német volna. Nem vagyok pedagógus, de azt hiszem, hogy négy középiskola, tehát itt polgári, vagy gimnázium és négy óvónőképző elégséges volna az óvónőképzéshez. Az első csoport elkészülte után már 30—40 osztrák Fräulein maradhatna otthon, lassan ként otthon maradhatna mind és a mi középosztályunk leányai jutnának ahhoz az előnyökhöz, amit a deutsches Fräulein állás nyújt. Még az a megnyugvásunk is meg volna, hogy tudnánk, hol és milyen szellemben nevelődtek ezek a leányok, honnan került ki az a leány, akit házunkba veszünk és legtöbbször családtagként kezelünk. Rendkivül fontos persze az ilyen német óvónőnél, ha amikor átveszi a kis nebulót vagy leánykát, egyszerre felejtsen el magyarul és csak a gyermek távollétében beszéljen még a szülőkkel is édes anyanyelvén. Más város pedig állítson fel egy olasz, francia vagy angol hasonló intézményt. Tiz év múlva pedig, ha Európa helyzete nem változik, kö nyörtelenül meg kell vonni a munkavállalási engedélyt abban a sorban, amint az intézetek keletkeznek, tehát először a németektől, azután sorrendben a többi külső nemzetek itt fogyasztó és valutánkat hazato loncoló Frauleinektől, Madmoisellektől, Missiszektől etc. így a nyelvtanítás terén is önállósítjuk magunkat. Az óvónőképzőt végzett leány, még ha nem ís megy állásba, hasznát veheti tudományának a saját családi körében is. Meg vagyok győződve, hogy sok városban lasz német óvónőképző, ujabb kenyérkereseti alkalom I» Kezdje meg Esztergom I Dr. B. Z. Illés Sándor cég kirakatait. mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm^mmmmm tmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm ÁRAKAT NEM HIRDETEK, *Í\IHMt divatárukereskedése KfeztcrgffOllt Széchenyi-tér 21 de rendkivül olcsó árban árusítom a legszebb tavaszi újdonságaimat, ugy mint női és férfi gyapjúszöveteket, selymeket, harisnyákat, keztyüket és az összes divatárúkat