Esztergom és Vidéke, 1932

1932-08-14 / 65.szám

csak azért mondja, mert min­ket bántani, sértegetni akar. Mi ezt megbocsátjuk nekik; csak szánakozunk rajtuk, hogy elvetve a Szűz Mária-tisztele­tet, magukat sok édességtől fosztják meg, visszautasítják Isten Anyjának hatalmas párt­fogását. Igazán nem tudják, mi­től fosztják meg magukat. Hisz a gyermek szeretetének, amivel szülőjének tartozik, alig van ahhoz fogható gazdag forrása, mintha az Istenanyában a saját mennyei édesannyjára ismer, akinek szeretete magától pat­tan ki és virágzik ki az ember szivéből. Korunknak egyik legnagyobb betegsége, hogy a női nem nem becsüli önmagát és azért el­vesztette a férfi nem becsülé­sét. Szűz Mária tisztelete ta­níthatja meg a világot egyedül arra, hogy a nő becsülete e kettőn alapszik: a szüzességen és az anyaságon. Vissza a szü­zesség megbecsüléséhez, visz­sza az anyaság megbecsülésé­hez, vissza Szűz Máriához! Ez hozza meg beteg társadal­munk gyógyulását. Csodálkozással gondolunk visz­sza Szent István király nagy bölcsességére. Őseink megértet­ték az ő gondolatát, amikor Magyarországot vissza akarták állítani, hogy igazi Regnum Marianum, Mária országa le­gyen. Ezzel akartak gátat vetni az elpogányosodásnak, azt akar­ták, hogy a mi kereszténysé­günk ne vértelen gondolatszö­vedék legyen, hanem élő és él­tető valóság. Vissza! Vissza őseink hité­hez, vallásos buzgóságához, ne engedjünk belőle és tovább is imádkozzunk és énekeljünk-, mint Máriatisztelő eleink imád­koztak és énekeltek: Boldogasszony Anyánk! Régi nagy Pátrónánk! Nagy ínségben lévén, Igy szólít meg hazánk: Magyarországról, édes hazánkról, Ne feledkezzél el szegény magyarokról! Vármegyei kisgyűlés A vármegye kisgyülése Lingauer Sándor dr. főispán elnöklete alatt f. hó 9-én a vármegyeház nagytermé­ben ülést tartott, melynek 53 pont­ból álló tárgysorozatát Reviczky Gá­bor dr. és Závody Albin dr. várme­gyei Il-od főjegyzők és vitéz Zsiga János dr. vármegyei aljegyző adták elő. A gyűlés megnyitása előtt az_ el­nöklő főispán meleg szavakkal em lékezett meg József főherceg 60 éves születésnapjáról és javaslatára akis­gyűlés táviralilag üdvözölte a nép­szerű főherceget. A kisgyűlés tudomásul vette a kormányzó kabinetirodájának és a miniszterelnök azon leiratait, ame­lyekben a legutóbbi kisgyűlés hatá­rozatából kifolyólag hozzájuk inté­zett üdvözleteket megköszönték. Borsód-, Gömör- és Kishont vár­megyék azon átirata felett, hogy a gazdasági életben az értékmérő ne az arany, hanem az árú legyen, a vármegyei kisgyűlés napirendre té­rést javasolja a legközelebbi közgyű­lésnek, ellenben hasonló szellemű felirat felterjesztését javasolja Győr­Moson- és Pozsony vármegyék tör­vényhatósági bizottságának átirata kapcsán a munkásszabadság kér­désének szabályozása és a szak­szervezeti jog reformjának megalko­tása tárgyában. Jóváhagyta a kisgyűlés Esztergom szab. kir. megyei város képviselő­testületének az Árok-utcai csatorna­tervek dijainak rendezése és a volt járványkórház épületének 7500 pen­gő értékben való eladása tárgyában hozott határozatait, utóbbit azon meg­szorítással, hogy a város köteles részlettörlési engedélyt kieszközölni az eladott ingatlanra vonatkozólag a telekkönyvileg bekebelezett Speyer kölcsön alól. A vármegyei kisgyűlés Palkovics László alispán részére további hat heti szabadságidőt engedélyezett. Kocs község azon kérelmét, hogy a község két vásártartásra kapjon engedélyt, a győri kereskedelmi és iparkamara szakvéleményének és a szomszédos községek tiltakozásának elfogadásával nem véleményezte a kisgyűlés. Ellenben pártolólag ter­jesztette fel Tata község azon ké­relmét, hogy a községben ezideig engedélyezett vásárok számát évi hatról hétre emelhessék fel. Elutasította a kisgyűlés Bátky Vince komáromi lakos fellebbezését a városi képviselőtestület által a sze­mét kifuvarozása tárgyában hozott véghatározat ellen és jóváhagyta a képviselőtestület határozatát. Enge­délyezte azt, hogy Szőny község ha­tárából a földreform során komáro­mi lakosoknak kiosztott cca 73 kat. hold terület közigazgatásilag Komá­rom szab. kir. megyei városhoz csa­toltassék. Reviczky István dr. főszolgabírót a kisgyűlés a VI. fizetési osztályba elő­léptetésre hozta javaslatba a törvény­hatósági bizottságnak. Végül vitéz Szivós-Waldvogel Jó­zsef indítványára szabályrendelet ké­szítését határozta el a kisgyűlés a veszettség terjedésének megakadá­lyozása és az ebtartás szigorúbb el­lenőrzése érdekében. Közigazgatási bizottsági ülés volt a vármegyénél A vármegyei közigazgatási bizott­ság f. évi augusztus hó 9-én, ked­den tartotta meg rendes havi ülését a vármegyeház nagytermében Lin­gauer Sándor dr. főispán elnökelte alatt. Az alispán havi jelentését Re­viczky Gábor vármegyei II. főjegyző ismertette. Az italmérési engedély és szeszes forgalmi illetékek ellen benyújtandó felebbezések elbírálására hivatott esztergomi felszólamlási bi­zottság elnökévé Schmidt Sándor bányaügyi főtanácsost, helyettesévé pedig Mátéffy Viktor országgyűlési képviselőt, a komáromi bizottság el­nökévé Ghyczy Elemér felsőházi ta­got, helyettesévé pedig Lőke Károly szomódi esperest jelölte ki a köz­igazgatási bizottság 1933—35. évek tartamára. Említésre méltó a budapestvidéki m. kir. pénzügyigazgató jelentése, amelyből megállapítható, hogy az együttesen kezelt köztartozások be­hajtása tekintetében a folyó év jú­lius havában elért eredmény 4500 pengővel kedvezőbb a mult évi ugyanazon havi eredményénél, el­lenben a folyó egész évi eredmény 129.000 pengővel kedvezőtlenebb. Az államépitészeti hivatal jelentése szerint az állami törvényhatósági kezelésben lévő közutak állapota a mult hónapban megfelelő volt. Az állami munkák közül befejezést nyert a budapest—bécsi állami közút ácsi áthelyezett szakaszának második fe­lületi bevonása, helyreállíttatott az Esztergom—Dorog közötti út felületi bevonási szakasza is. Az állami és vármegyei inségenyhitő akció kere­tében teljesen befejeztetett az úny— tinnyei vicinális közút kiépítése, a bajót—szentkereszt—órisápi vicinális út órisáp—szentkereszti szakaszának földmunkája és szétfuvarozása; a tardosi Ínségeseken való segítés ér­dekében pedig megkezdődött a tar­dos—vértestolnai vicinális közút föld­munkálata is, ahol 40—50 ember talál naponta munkát. A törvényhatósági m. kir, állat­orvos jelentéséből arról értesült a bizottság, hogy a lépfene miatt zár alatt tartott 5 község közül 3 a zár alól fel lett oldva, veszettség miatt zár alatt van Esztergom város és Bánhida község, a zár alól fel lett oldva 6 község; ragadós száj- és körömfájás Bábolna egy majorjában, a sertésorbánc egy községben lépett fel, sertéspestis pedig 21 községben uralkodott, azonban 11 község ezen zár alól már fel lett oldva. Az esztergomi m. kir. gazdasági felügyelőség jelentése szerint a vár­megye területén a kalászosok ara­tása a mult hó végéig befejezést nyert, csak a zabnak még egy kis része van lábon. Az átlagos termés­eredmény kat. holdankint búzából 8.6 q, rozsból 8.2 q, árpából 8.8 q, zabból 7 q. Tehát úgy mennyiség, mint minőség tekintetében a termés jó közepes, a szalmatermés jó. Rozs­dakár csak a későn érő búzánál és a mélyebben fekvő helyeken fordult elő. A kalászosok cséplése folyamat­ban van. A tengeriből 10 q, burgo­nyából 55 q, cukorrépából 115 q holdankinti átlagtermés várhetó. Ör­vendetes tény, hogy a 8 főtérmény terméseredménye vármegyénk terüle­tén meghaladja az országos átlagot. A takarmányszükség enyhült, a jó­szág kiteleléséhez elegendő készlet áll rendelkezésére s ahol takarmány­hiány mutatkozik, ott a hiányt pó­tolja a jó szalma- és tengeriszár­termés. A kerti vetemények termése mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm Repülőgépen a villanyfényes Esztergom fölött Nincs a repülésben már semmi újság. Nagyszerű ugyan az érzés, amikor felszállunk, odafönn a leve­gőben valahogyan úgy érezzük ma­gunkat, mintha nem is a földhöz tartoznánk, érdekes szemlélni az apró földeket, a még apróbb házakat és a pici pontokat, amelyertől nem is akarjuk elhinni, hogy emberek. Kissé félelmes a motorbúgás és kísértetiesek a motor körül csapkodó kékes láng­nyelvek. Végül aztán izgalmas le­szállás a repülés vége. Kezdjük talán ennél az izgalmas leszállásnál, akkor mégis csak lesz valami, ami a repülésnél mindig új. Azt mondják a legtöbb repülősze­rencsétlenség a leszállásnál történik. Endresz Györgyöt is a leszállásnál érte el a végzet. Odafönn, amikor visszafelé jöttünk Esztergomból, Endresz Györgyre és a Justice for Hungaryre kellett gon­dolni. Hogyan is zuhanhattak le ? Levált, leszakadt a légcsavar ?... Nem le­het. A leszakadt légcsavar éppen (mondjuk majdnem) annyit jelent, mintha leállna a motor. Motor nél­kül ped>g még le lehet szállni. A leszállásnál volt a baj. Elszámították magukat. Ha csak öt métert téved­tek, ez éppen elég volt ahhoz, hogy nekiütődjenek a domboldalba. Ez éppen elég ahhoz, hogy felrobban­jon a benzin és odavesszenek a pilóták. A mi kis repülőgépünkről nagy­szerűen lehet oldalt látni, egy kicsit előre is, de az Endresz György gé­péről nem. A legkisebb tévedés ka­tasztrófát okozhat. Dehát akárhogy is történt a sze­rencsétlenség, azon már nem lehet segíteni. Mindezt csupán azért mond­juk el, mert erről beszéltünk Kir jak Istvánnal a Schmoll repülőgép kitűnő pilótájával. Igy foglalta össze véle­ményét és a pilóta véleménye min­dig érdekes. Kirják István valóban kitűnő re pülő. Nincs Magyarországon talán két repülő, aki este úgy tudna le­szállni a táti legelőre, mint ő. Kir ják nemcsak kitűnő pilóta, de kitűnő esti repülő is. Most repültünk vele másodszor. Gyönyörű, felejthetetlen volt. Este még nem repültünk és ez is újság volt. Könnyen emelkedünk. Tát fölött egy félkört irunk le, aztán pontosan a bazilika felé vesszük az irányt. Két perc alatt érünk Esztergom fölé. A Nagyduna akkora mint egy patak, a Kisduna pedig mint egy ér. Az esztergomi villanylámpák olyanok, mint az égen a csillagok. Mintha egy óriási fiastyúk terülne el alat­tunk. Hátunk mögöt» ragyogóan süt a hold. Felismerjük az utcákat, ide is, oda is tekintgetünk. Szentgyörgy­mező fölött a vasútállomás felé na­gyon érdekes Esztergom villanytér­képe. Egyszer szivalakúnak, máskor meg hárfaalakúnak látjuk a kivilágí­tott város képét. Párkányba is átnézünk. A gép szárnya Pilismaróttói Nánáig ér. A Kisduna ezüstös fényben úszik, a hold fénye fut át rajta. Még gyö­nyörűbb ez a fényjáték a Nagy du­nán. Itt azonban feketés árny ki­séri gépünket. A holdtól kapott ár­nyékunk siklik alattunk. Eszeveszet­ten fut velünk, igy látjuk, hogy mi­lyen sebességgel szállunk a leve­gőben. A bazilika tornyában mécses ég. Biztosan harangoznak. A propeller bugása azonban minden hangot el­nyom. Pedig milyen felemelő lehet motornélküli repülőgépen kerin­geni a kivilágított város fölött és hallgatni a harangozást. Talán fel is kiabálnának hozzánk az emberek. De vájjon meghallanók a pontembe­rek hangját ?... Felnézünk a csillagos égboltra. Közelebbről látjuk a csillagokat, de semmivel sem más az ég térképe, mint a földről nézve. Mi az ötszáz méter magasság ? Három kört irtunk le aztán Tát nak fordulunk. Szemben a holddal. Az ezüstfényben arra kellett gon dőlni, hogy milyen jó lenne Schmoll­pasztával bekenni a város sötét folt jait és egy óriási kefével kifényesí­teni. Mert sok sötét foltot láttunk. (v. o) Legszebb kirándulóhely a Búbánati söröző! Autóbusz indul a Magyar Királytól minden vasárnap és ünnepnap délután 3 órakor. Viteldíj oda-vissza személyenkint 70 fillér.

Next

/
Oldalképek
Tartalom