Esztergom és Vidéke, 1932

1932-08-11 / 64.szám

A közlegelő területét teljes egészében fenn kell tartani Az „Esztergom és Vidéke" folyó évi 61-iki számában elmondottak után akaratlanul fölmerül az olvasó előtt az a kérdés, vájjon a még meglevő 1900 katasztrális hold közlegelőt, a teljes egészében szükséges-e továbbra is csorbítatlanul fenntartani ? Ezelőtt 40 évvel, amikor még a Zsalazson (400 hold), meg a Rózsa völgy (200 hold), továbbá az Öreg­tó vagyis a volt halastó (250 hold) szintén legelő volt, mégis a szára zabb években az éjjel rappal lege­lőn levő növendék gulyamarha, már július hóban a 30 holdas városi füvellői rét sarjútermését legelte le; augusztus hónapban pedig a látó­hegyi erdőt kellett legelőül használni; amelyhez az átjáró marhacsapás, napjainkban is megvan a város tu­lajdonában, a méhesvölgyi szántó­földek között. Későbben szeptember közepe felé, amikorrra a szigeti ré­tek sarjú termése már hazahordatott a gulya a szigeti réteken legelt mind­addig, esetleg októberben is, mig az időjárás az éjjeli kinthálást megen­gedte. Azóta a Zsalazson és a Rózsa­völgy szőlőtalajjá lett; amelynek egy részén mostanában a szőlő kipusz­tulása miatt mezőgazdasági termelés történik, de imitt-amott parlag, vagyis műveletlen területek is találhatók. E szerint 600 hold mennyiséggel sza­porodott a trágyázni való térség; de ugyanannyival fogyott a legelő­terület ; minélfogva a katonai gya­korlatozás jelenleg 600 holdnál ki­sebb legelőn bonyolittatik le, követ­kezósképen aránylag több kárt szen­ved a legelő a katonaság részéről, mint a múltban. Szükségét látom ezért annak, hogy száraz időjárás esetén, a növendék gulyamarha ne csak a látóhegyi er­dőben, henem a Méhes-völgy és a kesztölci határ között elterülő városi erdőterületeken is egészen a pilis­szentléleki határig legelhessen, a sziklás és meredek hegyoldaluk ki­vételével. Én a város közlegelőjét, az el­mondottak alapján, a trágyázást igénylő művelési ágak (szántóföld, kert, rét, amely a szántóföldek kö­zött van, szőlőtalajok stb.) elválaszt­hatatlan tartozékának minősítem, amint tették azt az úrbéri elkülöní­tést teljesítő közegek is. Amikor mindegyik község részére, az úrbéri telkek közlegelőinek megállapításá­nál, példának okáért olyan legelőnél, amilyen az esztergom városi közle­gelő, a trágyázandó területnek leg­alább is egyharmad részét adták le­gelőül. A királyi város határában a pol­gárok kezén lévő mivelési ágak 6000 holdnál többre becsülhetők. Eszerint tehát legkevesebb 2000 hold lege­lőre van szükség. Jóllehet, a városi közlegelő csak 1900 holdnak vehető, de ha az megjavittatik, ez esetben ki fogja elégíteni az igényeket. A közlegelő a városnak közvetle­nül kevés jövedelmet biztosit, köz­vetve azonban azáltal, hogy általa az állattenyésztés és állattartás meg­könnyítetik, a trágya pedig ingyen marad a földek javítására s ezáltal a mivelés alatti területek termőké­képessége fokoztatik, ami holdan­kinti termésátlgok emelkedésében jut kifejezésre. Az emelkedő átlagtermés emelkedő jövedelmet jelent, ami biz­tositéka a magasabb adóképességnek. Ez a magasabb adó 6000 ezer holdnál bőven fedezi a levegő bérnél mutatkozó hiányt. Mindezekből következik, hogy a város gazdálkodó lakosságának a még meglévő 1900 hold legelőre nélkülözhetlen szüksége van, éppen azért helyrehozhatatlan hibának tar­tom, ha a legelőből bármilyen célból egy talpalattnyi is elvonatik. Különösen hibának minősítem a város házikezelésű gazdaságának a további fenntartását vagy annak ha szonbérbe adását, mely úgyszólván lehetetlenné teszi a legelő egész terü­letének érvényesülését, amennyiben 100 holdnál több legelő van fel­szántva a 340 holdas városi gazda­ság használatára, igy ez a gazdaság a városi polgárság birtokában lévő mivelési ágak javítása és termőké­pesebbé tétele terén akadályt képez A városi közlegelő elsősorban le­gyen a kisgazdáké és a törpebirtoko­soké. Voltaképen a legelőnek ez a rendeltetése és az marad a jövőben is. Kubovich Ignác nyugalmazott kasznár. Ezentúl azok is kaphatnak közmunkát, akik hátralék­ban vannak az OTI-nél Nagy keserűséget okozott eddig az iparosok körében, hogy nem pá­lyázhattak közmunkára olyanok, kik hátralékban vannak. Már pedig na­gyon kevés azoknak a száma, akik elmondhatják magukról, hogy nem tartoznak az Országos Társadalom­biztosító Intézetnek. Most egy rendeletet adott ki am. kir. kereskedelemügyi miniszter, mely­nek értelmében ezentúl olyan iparo­sok is pályázhatnak közmunkákra, közszállitásra, akinek hat hónapnál régibb keletű adósságuk van az OTI­vel szemben. Ezeknek az iparosok­nak azonban kötelezni kell magukat arra, hogy a munkadíjból 25°/o-ot törlesztésre adnak át A rendeletnek ez a lényege, melynek eredeti szö­vege az ipartestületnél betekinthető. Hangszórós gramofon­hangverseny Olvassuk laptársunk egyik leg­utóbbi számában, hogy vitéz Szivós­Waldvogel József ny. tábornok ki vánságokat terjesztett elő a polgár­mesterhez a nagyboldogasszonynapi programmra vonatkozólag. A kíván­ságok nem járnak anyagi áldozattal — véli vitéz SZÍVÓS Waldvogel. Az egyik kívánsága, hogy Nagyboldog­asszony napján a városház tornyán rendezzenek hangszórós gramofon­hangversenyt a Rádió Egyesület ál­tal. Mivel az elgondolás szép, meg­kérdeztük dr. Mike Lajost, az esz­tergomi Rádió Egyesület elnökét, hogy mint vélekedik a hangszórós gramofonhangversenyről. — Igazan szép eszme, amit más városban már régen megvalósitottak, — de anyagi áldozatokkal — mon­dotta Mike Lajos dr. — Ha itt Esz­tergomban is, például a városházán, meg akarnók valósitani a gramofon­hangversenyt, legalább 500 P lenne szükséges. Laikus szemmel nézve persze azt hisszük, hogy a hangver­seny nem kerül semmibe. A Rádió Egyesület mindenkor készséggel ál­lana az idegenforgalom rendelkezé­sére de természetesen ezt csak akkor tehetné meg, ha megfelelő pártfo­gásban részesül a közönség által. Nagyon értékelem a tábornok úr tö­rekvését és elgondolásait, de nem hiszem, hogy áldozatokat kivan a Rádió Egyesülettől. A tábornok űr tudja a legjobban, hogy az egyesü let áldozatokat nem hozhat. Ha azon­ban a tábornok úr ideája érdekében áldozatot hoz vagy ismerősei révén biztosítani tudja a szükséges össze­get, akkor természetesen készséggel rendelkezésre állunk. Nem hinném azonban, hogy erről csak szó is ke­rülne, mert hiszen a tábornok úr kilépett a Rádió Egyesületből. A hercegprímás a Szt. István­napi egységes népénekért Serédi Jusztinián dr. biboros-her­cegprimás most megjelent körlevelé­ben foglalkozik Szent István napjá­nak méltó megünneplésével. Hivat­kozik arra, hogy az Országos Katho­likus Szövetség, mint az országos körmenetek hivatalos rendezője, év­tizedek óta arra törekszik, hogy első apostoli királyunk ünnepének, Szent István napjának megünneplése a ha­gyományoknak megfelelően fényes keretekben folyjék le. E cél elérésé­hez nyújtott segítséget az idén a kultuszminiszter, anikor felhívta az Iskolánkivüli Népművelési Bizottsá­gokat, hogy az ország ama részeiben ahol a lakosság az eredeti népvise letét ma is őrzi, csoportokat szer­vezzenek, amelyek a Szent István­ná pi országos körmeneten résztvesz­nek. A körmenet áhítatának emelé­sére az a terv merült fel, hogy a résztvevő hivők énekkarok vezetésé­vel régi magyar egyházi énekeket énekeljenek. A terv gyakorlati ke­resztülvitelét ugy vélték megoldható­nak, hogy a kiválasztott énekeket hangjegyes füzetecskékben több ezer példányban a tanítósághoz juttatják. Ezenkívül elküldik az ország vala­mennyi plébániájára azzal a kéres­sél, hogy a lelkészkedő papság a tervet a hivők figyelmébe ajánlja és a kántor az egységes énekekre a híveket megtanítsa. Mivel nagyon szép és kívánatos lenne, hogy Szent István ünnepén az ország valamennyi templomában a hivők ugyanezeket az énekeket énekeljék, a biboros­hercegprimás felhívja a papságot és a tanítókat, hogy e szép terv meg­valósítását minden törekvésükkel elő­mozdítsák. Főszerkesztőnk szabadságon. Kemenes Illés dr. bencés főgimná­ziumi igazgató, lapunk főszerkesztője háromheti időre Sopronba utazott. József főherceg üdvözlése. Jó­zsef kir. herceget 60. születésnapja alkalmából Komárom-Esztergom vár­megye f. hó 9-iki kisgyűléséből táv­ratilag üdvözöl'e. Halálozás. Bakos János f. hó 9-én 80 éves korában elhunyt. Te­metése ma, csütörtökön d. u. 4 óra­kor lesz a belvárosi temető-kápol­nából. Az elhunytban Tölgyessy Jenő kerületi kéményseprőmester apósát gyászolja. Eljegyzés. Cseh Margarettet (Do­rog) eljegyezte Mankó József főelle­nőr Budapest. (Minden külön értesi tés helyett.) Az OSzTGE kultuszdélutánja. Augusztus 14-én, d. u. 5 órakor tartja az Orsz. Szent Gellért Egye­sület az esztergomi Szent Gellért kápolnája előtt (Jókai-utca 1.) Szent István kultuszdélutánját, közéleti és művészi kiválóságai közreműködésé­vel, a fővárosi Szent István kultusz­órájával kapcsolatban (aug. 20. este 7-kor Szent Gellért kegyhely a Szikla­templom mellett). Ez alkalommal mutatnak be részleteket Walter Bé­láné „Isten útja" c. színművéből. A színmű Szent István korában játszó­dik le s a „kereszténység csemetéi"­nek küzdelmét festi le a pogányság­gal. Az OSztGE Szent István heti programmja nagyban hozzájárul vá­rosunk ünnepségeinek fényéhez. A részletes műsort jövő számunkban közöljük. Ezűstmennyegző. Mátrai József oki. kőművesmester, építési vállal­kozó és neje Zsolnai Mariska f. hó 15-én, Nagyboldogasszony napján d. u. 5 órakor tartják ezüstmenyeg­zőjüket a vízivárosi plébánia-temp­lomban. A bencésgimnázium ifjúságá­hoz ! A bencésgimnázium igazgató­sága ezúton szólítja fel helybeli nö­vendékeit, hogy aug. 15-én d. e. fél 9 órakor gyülekezzék a gimná­zium udvarán, hogy a főszékesegy­házba induló körmenethez csatla­kozhassanak. Szentmisét már min­denki előzőleg hallgasson. Gyógyforrás Pilisszentkeresz­ten. Pilisszentkereszt határában, a Dobogókő tövénél gazdag kénestar­talmú forrás tört elő a földből. A község vezetősége a forrás tulajdo­nosával tárgyalásokat folytat gyógy­fürdő létesítésére. A forrás keletke­zését a Földtani Intézetnek bejelen­tették és kérték annak hivatalos meg izsgálását. Aszbesztpalát fognak gyártani Piszkén. Magyarország palaszükség­letének igen tekintélyes részét az osztrák Hatschek-család nyergesúj­falui vállalata látja el, amely igen nagy haszonnal dolgozik és éles ver­senyt folytat konkurrenseivel. Az Eternittel eddig a legnagyobb siker­rel a Miskolczi és Társa cég piszkei gyár vette fel a versenyt, amely alig három kilométernyire van Nyerges­újfalutól, tehát nyilván ugyanazt az anyagot dolgozza fel, mint a Hats­chek cég. A harmadik aszbesztpalát előállító vállalat a Nagybátony-Ujlaki koszern most megállapodást kötött a Miskolczi és Társa céggel, elhatá­rozták, hogy a nagybátonyi gyárte­lep beszünteti az aszbesztpala elő­állítását és a jövőben Piszkén fog­ják gyártani ezt a tetőfedő anyagot. Dömösiek kérelme a HÉV-tól. Dömös község kérelemmel fordult a HÉV igazgatóságához, hogy a Bpest— Szentendre—Horthy Miklós telepi autóbuszjáratot terjessze ki Dömös községig. A község azzal indokolja kérelmét, hogy Dömös nagy turista átvonuló hely és télen csaknem tel­jesen el van vágva a fővárostól. A turisták és a község szempontjából igen fontos volna az autóbuszjárat­nak Dömösig való kiterjesztése, sőt Esztergom is hasznát látná az Esz tergom—visegrádi autóbuszjárat be­kapcsolódásával, mert könnyebb lenne városunkat is megközelíteni. Felhivás a tanitónőképző-inté­zet növendékeihez. Felszólítom a tanítónőképző tanulóit, hogy Nagy­boldogasszony ünnepén fél 9 órakor nyári egyenruhájukban jelenjenek meg az intézetben (az I. évesek is) ahonnan testületileg vonulunk a kör­menetre. Lehetőleg a környékbeliek is jöjjenek el. Igazgatóság. Menhelyi gyermekek azonnal elhelyezhetők. A gondozásba venni óhajtók érdeklődhetnek a telepfel­ügyelőnőnél Simor utca 6. ÁRAKAT NEM HIRDETEK, IL.L.K» *%\l>OM divatárukereskedése de rendkivül olcsó árban árusítom a legszebb tavaszi újdonságaimat, ugy mint női és férfi gyapjúszöveteket, selymeket harisnyákat, keztynket és az összes divatárukat Széchenyi-tér 21

Next

/
Oldalképek
Tartalom