Esztergom és Vidéke, 1932

1932-07-10 / 55.szám

jön, az őket kalauzoló idegenveze­tők tudni fogják a módot, hogy az idegenek autójukon a bazilikába fel­mehessenek. Amikor az érsekség nagy költséggel a térrendezést és az utak építését megindította szükség volt arra, hogy ezzel az intézkedés­sel a rendfenntartást biztosítsák, mert különben rövid idő múlva az újonan kialakított teret a nehéz túrakocsik felvágják és tönkre teszik. A tér ugyanis szépen van kiépítve vastag kavicsréteggel, azonban ennek termé­szetszerűleg nincs meg az a szilárd­sága, amit a nehéz kocsik teljesen szabad és minden irányban megen­gedett közlekedése megkívánna. Ilyen szilárd alapot csak kövezés nyújtana, ez azonban a mai viszonyok között, tekintettel a tér méreteire, olyan költségekkel járna, aminek előterem­tésére ma gondolni nem lehet. Végül majd a szerpentin útra és a gyalogutakra kerül a sor. Rövide­sen megkezdik a kavics szétterege­tesét, majd erre kőtörmeléket szór­nak, hogy a járás kényelmesebb le­gyen. Megelégedéssel és örömmel vesz­szük tudomásul a nagy és szép munkálatokat és reméljük, hogy a várhegy ezután még több idegent fog vonzani. Ami pedig az autóköz­lekedést illeti, a korlátozásban telje­sen egyetértünk az érsekséggel, mert a rend, az utak és a tér megóvása érdekében arra valóban nagy szük­ség volt. Bérlettel vagy házikezelései gazdál­kodjék e a város? Legutóbbi közleményemben jelez­tem, hogy ha a lefolyt öt év alatta város a 340 hold földjét nem veszi házi kezelésbe, az esetben a város polgáraitól kapott volna ezen idő alatt azért a földért készpénzben 92.635 pengőt, amelyből esik egy esztendőre mint biztos járadék 18.527 pengő és a polgárok által fizetett adó. Ezzel szemben a város gazdasága a jelzett 5 év alatt nem hozott jö­vedelmet, jóllehet készpénzben be­fektettek : a Sándormajorért 24.000 pengőt, a cséplőgépért 7.200 pen­gőt, első traktortért 5.600 pengőt, a második traktorért 5.600 pengőt, ki­sebb gépekért 1.100 pengőt, a 22 tehénért 21.000 pengőt, összesen: 64.500 pengőt. Ezen 5 év alatt a város gazdasága egyensúlyba került (lásd: a Schalk­ház-féle gazdasági ismertetés 10. lap­ját) az elősorolt főbb beruházások által. De azért az 5 ik év végén 1931. évre a városi számvevőség csak 95.44 pengő jövedelmet volt képes kimutatni az egyensúlyozott gazdaságból, amely csekély jövede­lem távolról sem fedezi azt a kész­pénzt, amit a bérlők fizettek volna a 225 hold szántóföldért adó fejé­ben a város pénztárába évenként. Ha ezt az adót levonjuk a jövede­lemből, még deficit fog előállani. Mit tárnak a városi képviselőtes­tület szemei elé ezek a megdönthe­tetlen számok ? Azt a szomorú va­lóságot, hogy a város a házikezelés révén szegényebb lett 1931. év vé­gén, mint volt 1927. év január 1 én, vagyis a lefolyt 5 év alatt 157.135 pengővel, mert ennyit vesztett el a házikezelésben lévő földek elmaradt haszonbére és a beruházások által. (92.635+64.500) Továbbá azt, hogy a város gazdasága nagy befektetés mellett nem volt képes megfizetni azt a haszonbért, amit a városi pol­gárok fizettek volna egy fillér be­fektetés nélkül. Az előadói jelentés a befektetett értékek veszteségét 46 ezer pengőre becsüli. Én a jelzett leltári anyagot nem ismerem, egy azonban bizonyos, hogy mindig van szüksége egyesek­nek épületekre, gépekre és állatokra. Aki vásárolni akar, különösen a mai nehéz gazdasági viszonyok között, az inkább vesz használtat, mint újat, mert az olcsóbb és pár évig jól hasz­nálhatja azokat, és nem fizet ki hor­ribilis összegeket új épületért, új gé­pekért és fiatal állatokért. Kubovich Ignác nyugalmazott kasznár. mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmtmmmm Az esztergomi szegények nemso­kara új otthonba költöznek Mához egy hétre fogják az esz­tergomi Szent Antal Szeretetház új otthonát felszentelni. Egy hétig még a Kossuth Lajos-utcai szegényház ban laknak, azután megtörténik a nagy hurcolkodás. A Kossuth Lajos-utcai ház nem volt megfelelő a szegénygondozásra. Nemrégen halt meg ott egy öreg ember és reggeltől estig a szobában feküdt a hullája és ott ettek körü­lötte a szegények. A Kossuth Lajos­utcai házban nincs fürdőszoba. A konyhában fürödtek. Nappal vagy a szobában vagy az udvaron voltak kénytelenek eltölteni az időt. Ezután nem igy lesz. A régi jár­ványkórházba költöznek, a Pilisszent­léleki-útra. A rozoga ház falán a va­kolatnak nyoma sem volt, törött­kopott ablakok és a tető sok lyu­kon szelelt. Páter Virázh Rajmond, a Szent Antal Egyesület igazgatója a meg­vétel után nagy szemlét tartott, azu­tán egy tervet dolgozott ki. Számít­gatott, vájjon mennyibe is kerül a rozoga járványkórház átalakítása ? Azután kihívták Vodicska István épí­tési vállalkozót és megkezdődött az átalakítási munka. P. Virágh Rajmund kihívott ben­nünket, hogy nézzük meg a szegé­nyek otthonát. Nem akartuk elhinni, hogy a volt járványkórház épületébe nyitunk be. Senkisem mondaná, hogy régi, rozoga házat takar a szép va­kolat. Olyan a vakolása, mint az új zárda fala. Az ablakok kijavítva és befestve. A kapu teljesen új. A kapubejárat alatt jobbra az iro­dát találjuk, mellette az ápolónő szo­báját. Előttünk szép nagy tágas ud­var. Itt lesz majd a pihenőkert. Balra egy nagy férfi terem, befelé, a kór­ház fertőtlenítője helyén teljesen új épület épült és itt két nagy terem­ben az asszonyok kapnak helyet. Az asszonyok mindig többen vannak, mint a férfiak. Következik azután a konyha, majd hátul két betegszoba, amelynek az ablakai a hegynek nyíl­nak. Van fürdőszobája is a háznak. Egy hold föld tartozik még az ott honhoz. Igy semmi sem hiányzik. Jó ellátást fognak kapni a szegények és ha beteg lesz valaki, az a beteg szobába kerül. Nem lesz baj a tisz­tálkodással sem, mert van fürdő­szoba. P. Rajmund megelégedetten mutogatja az új otthont. A gond­noknak külön lakása van itt. Felmegyünk a kertbe. Néhány munkás, asszony és ember szőlőt kapál. A föld alsó részén konyha­kerti vetemények. Virágos kert is van már itt, az a Trexler bácsinak a műve. Jövőre már a konyhakert teljesen ellátja a szegényház kony­háját. A kapáló asszonyokhoz érünk elébb. Hárman vannak. — Nem nehéz a munka ? — kér­dezzük az egyik asszonyt — De bizony nehéz. Az elébb ép­pen egy jóképű őrmester ment erre az úton és bizony nehéz szívvel kel­lett dolgozni. Nem hagyhattam itt a munkát. A Kupeczkyné mondja ezt, az idén volt 82 esztendős. Mellette a Lestárné asszony nagyott kuncog Ő csak 79. Deutsch Románné is ugyanennyi. Nem fárasztja őket a munka. Hát igy kedélyeskednek. Ahogy el­megyünk tőlük, utánnunk kérdezik: — Főtisztelendő úr, lesz-e estére kávé ? A kávé a mindenük. Égy csésze kávé boldoggá teszi őket. Fölérünk az emberekhez. — Hát maguk nem is kacsintgat­nak át az asszonyokhoz ? — Vének azok mán — mondja a 77 éves Godó István. — Mi volt maga azelőtt — kér­dezzük tőle. Elcsodálkozunk, amikor felel. Én nem bánom, hogy föld­mivesnek születtem, Azt sem bánom, hogy nagy úr nem lettem. Igy Godó István. — Hisz maga költő, Godó bácsi. — Költő volnék, ha költhetnek, de nincsen pénzem, — feleli, de azonnal folytatja is: A földmives nem dicsek­szik hiában, Bizik az égés föld urában. Aztán az utoláó strófát mondja: Isten előtt mindent mi ter­melünk, Miért nem volna urak előtt becsületünk ? . . . — Hát, hogy mást is költhessen Godó bácsi, itt van, fogja és vegyen rajt' fél liter bort. Erre már nem felel versben Godó István, hanem megpödörte ősz ba­juszát és a város felé nézett. Me lyik korcsma is esik útba ? De el­fordította a fejét a várostól és a szomszéd pince felé sandított. Itt többet fog kapni. Kinek a kávé, kinek a bor. Felmegyünk a szőlődomb legtete­jére. Két pad és asztal. Az egész város látszik innen, a Nagy Duná­val és túlsóféli vidékkel. Jó helyük lesz itt Esztergom sze­gényeinek. A mai evezős és vidéki bajnoki verseny sorrendje A M. E. Sz. által Esztergomban, f. hó 9-én, szombaton és 10 én, va­sárnap, d. u. félötkor az Esztergomi Hajósegylet 25 éves fennállása alkal­mából rendezendő verseny program­ját az alábbiakban közöljük azon megjegyzéssel, hogy az indítás, ne­gyedórai időközben történik. Julius 9-én (szombaton): 1. négyevezős-verseny kormányos­bajnokságáért azon egyesületek tag­jai számára, melyeknek székhelye nem a fővárosban van, 2. négy evezős-verseny kormányos­sal, juniorok részére, 3. l-es verseny (szkiff), 4. négyevezős verseny kormányos­sal oly evezősök részére, akik az 1932. évben versenyt még nem nyertek, 5. kettős pár evezős verseny palán­kos hajókban kormányos nélkül, 6. l-es verseny Magyarország vi­déki egyes bajnokságáért, 7. nyolcevezős-verseny kormányos­sal azon egyletek számára, melyek­nek székhelye nem a fővárosban van, 8. négyevezős verseny kormányos­sal, 9. nyolc-evezősverseny kormányos­sal újoncok számára, 10. nyolcevezős-verseny kormá­nyossal. Ma, vasárnap, f. hó 10-én : 1. négyevezős verseny kormányos­sal újoncok számára, 2. kettős pár evezős verseny kor­mányossal egyleten kívüliek szá­mára, 3. négyevezős-verseny kormányos­sal, palánkos hajókban vidéki egye sületek tagjai számára, 4. négyevezős-verseny kormányos sal, 5. egyes-verseny (skiff) újonc eve­zősök számára, 6. nyolcevezős-verseny kormányos­sal, palánkos hajókban, 7. kettős pár evezős-verseny kor mányos nélkül Magyarország vidéki bajnokságáért, azon egyesületek szá­mára, melyeknek székhelye nem a fővárosban van, 8. nyolcevezős-verseny kormányos­sal, juniorok számára, 9. les verseny (skiff) és 10. nyolcevezős-verseny kormányos­sal Magyarország nyolcevezős vidéki bajnokságáért. A művészi értékű tiszteletdíjakat a Buzárovits-cég kirakatában lehet megtekinteni, melyek ma délelőtt V» 12-kor az EHE díszközgyűlésén is ki lesznek állítva. HIREK Szerényi dr rendőrkapitány át­helyezése. Szerényi Jenő dr. rendőr­kapitányt a belügyminiszter Kapos­várra helyezte át. Szerényi dr. tá­vozása sokakban kelt sajnálkozást, mert szimpatikus úri embert veszítünk benne, aki nemcsak városunk társa­dalmi életében szerzett magának jó­barátokat és tisztelőket, hanem hiva­tali működésében is, előzékeny, finom modorával az ügyes-bajos dolgaival a rendőrségen megforduló polgárok között is. Mindig barátságos, készsé­gesen útbaigazító rendőrtisztviselő, aki mindenkit nyájasan fogad, még akkor is, ha - talán nem ügykörébe tartozó dolgokban nyitnak be hozzá és nem türelmetlenkedő a felek já­ratlanságával szemben és emellett hivatali tekintélyét fenntartó, sőt fo­kozni tudó hivatalnok ; a társas élet­ben kedves, jó barát, aki a polgári élet apró örömeiben derűs lélekkel tud elmerülni és osztozni barátaival. Ez Szerényi Jenő dr. rendőrkapitánynak hivatalos és társadalmi összekötte­téseiben megismert portréja, oly ter­mészetes adottsággal, amint ezt csak Szerényinéi tapasztalhattuk. Távozása fájdalmasan érinti esztergomi bará­tait és tisztelőit. Vigye magával sze­retetünket új állomáshelyére és ta­lálja meg ott is a kölcsönös tisztelet­es megbecsülésből fakadó szeretet édes melegét. sal Magyarország négy evezős vidéki ÁRAKAT NEM HIRDETEK, ILLKS SÄNDOJK de rendkivül olcsó árban árusítom a legszebb tavaszi újdonságaimat, ugy mint női és férfi gyapjúszöveteket, selymeket, harisnyákat, keztyüket és az összes divatárúkat divatárukereskedése 13i§zferg'OlIl Széchenyi-tér 21

Next

/
Oldalképek
Tartalom