Esztergom és Vidéke, 1932

1932-07-07 / 54.szám

Kereskedelmünk válsága A pestkörnyéki kereskedők és ipa­rosok mult hó 20-án olyan eszköz­höz nyúltak, amely a múltban a nyugodtabb atmosférához szokott ke­reskedő és iparos előtt ismeretlen volt. Üzembeszüntetéssel, üzletük re­dőnyének lehúzásával demonstráltak. Ha a kereskedők ehhez az esz­közhöz fordultak, bizonnyára végső elkeseredésük késztette e lépésük megtételére. A társadalom sohasem méltányolta azt a nagy munkát, ame­lyet a kereskedelem nemzetközi vi­szonylatban kivívott a magyar név­nek. A mezőgadaság exporteurjeink­nek köszönhette, hogy egész évi munkája eredményét, termését érté­kesíteni tudta. Az ipar ugyancsak a nemzetközi kereskedelmet vette igény­be, mikor a mindjobban fejlődő tech­nika vívmányainak értékesitésérőWolt szó. Ez az internacionális kereskede­lem a kereskedő gyorsaságával, moz­gékonyságával, ügyességével meg­látta a külföld államaiban azt amire nekünk volt szükségünk, vagy pe­dig piacot kerestek feleslegeinknek. Szakképzett kereskedőink az idők folyamán nemcsak a nyugat, hanem a kelet forgalmát is be tudták kap­csolni a nemzetközi kereskedelem hatalmas gépezetébe. A nemzetközi kereskedelem összehozta az egyes államokat, sok érdekellentétet tudott kiegyenlíteni és ami — mai szem­szögből nézve a dolgokat — hatha­tósan és gyakorlati érzékkel tudott rámutatni egymásrautaltságunkra. A különböző országok népei a nemzet­közi keresk. kapcsolatok révén meg­ismerték egymást és az idők folya­mán rájöttek arra, hogy felesleges termékeik kölcsönös kicserélése, egy intenzív kereskedelmi forgalom egy úttal az általános jólét egyik legfon­tosabb tényezője is. • A külkereskedelemmel párhuzamo­san fejlődött a komoly belföldi ke­reskedelem is. A kereseti lehetősé­geknek megfelelően az emberek fo­gyasztó (vásárló) képessége szintén emelkedett. De jött a háború, a forradalmak nyomon követve a pénz elértéktele­nedése, amely természetszerűleg nagy árukeresletet eredményezett. A pénz elértéktelenedését a nemzetközi piaco­kon sikerült ugyan a legtöbb állam­nak nagy anyagi áldozatok árán megállítani, sajnos mindezek dacára azonban a most már állandóbb va­lutájú országok között sem tudott a régen óhajtott gazdasági közeledés létrejönni. Minden ország érzi a sú­lyos gazdasági válságot, de senki sem akar áldozatot hozni, senki sem akar kezdeményező lenni. Minden baj kutforrását itt kell ke­resnünk. Hiánj'zik a fentebb már részletesen kifejtett nemzetközi gaz­dasági közeledés, amely pótolni tudja azt, amit a politika sokszor elrontott. Nagy politikusaink mellől ugylátszik hiányoznak gazdasági politikusaink. Nem rövidlátó politika e az, ami­kor az egyes államok gazdasági kö zeledésének határt szabnak. Közismert tény, hogy nemcsak nálunk van gazdasági válság, hanem egész Európában. A mezőgazdaság, az ipar és ezzel együtt a kereske­delem is súlyos válságban van. Eb bői azután önként következik, hogy ezen foglalkozási ágak teherbíró ké pessége természetszerűleg állandóan csökken. Hova fog ez vezetni, azt ma még senki sem tudja ? A mezőgazdaság, kisipar és a kereskedelem olyan há­rom tényező, amelyen az államnak léte vagy nemléte nyugszik. Nagyon helyesen jegyezte meg a napokban Kispest város polgármestere a nála megjelent kereskedő—iparos küldött­ség előtt, hogyha a kereskedő és az iparos elsorvad, elsorvad az egész város. Objektiv szemmel nézve a dolgo­kat, el kell ismernünk, hogy az utolsó 1—2 évben intéző köreinkben volt már egy kis jóindulat a kereske delmi problémákkal szemben. Baj az, hogy nálunk még a néhány év előtti jobb időkben nem voltak a kisipar­nak és kiskereskedelemnek olyan igazi képviselői, mint pl. az 1920. években a magyar gazdatársadalom­nak voltak. A mezőgazdasági gon­dolat sohasem fejlődött volna ki ná­lunk annyira, ha nem lettek volna ilyen kipróbált vezérei. A kereskedelem nagyon jól tudja, hogy lecsökkentett forgalmának ezer és ezer oka van. Ott kezdődik, ami­kor minden állam — a legkisebbtől a legnagyobbig — úgy akar beren­dezkedni, hogy minden szükségletét maga elégítse ki. A mezőgazdasági állam indrustiálódni akar és ameny­nyire lehetséges megfordítva is. A védővámok tömegét állítják fel az egyes országok lés sajnos hiányzik — az a fentebb vázolt — nemzet­közi kiegyenlítő kereskedelem, amely ezeket a vámsorompókat leépíti. Igy sorvad el a nemzetközi kereskede lem és vele együtt a belföldi keres­kedelem. Nincs kezdeményező sem a nagyhatalmak, sem az egymásra­utalt kis államok között. A gazdasági szerződések megkö­tésének ütött az utolsó órája. Figyel­meztető jelek minden országban van­nak. Amikor a jó brazíliai kávét ezer és ezer métermázsa számra ön­tik a tengerbe, amikor a mezőgaz­dasági állam mezőgazdasági, az ipari állam iparcikkeit nem tudja elhe­lyezni, nem tud racionálisan ter­melni és országukban mind több és több foglalkozási ág válik (munka­képtelen) feleslegessé, az emberek ezrei munkanélküliekké, olyan szo moru perspektívája nyilik a nemzet­közi áruforgalom helytelen eloszlásá­nak, amelyen ha Európa gazdasági életének illetékes vezetői nem fog­nak sürgős ;n segíteni, a mezőgaz­daság és ipar mellett a kereskede­lem teljes tönkrejutásához fog ve­zetni. Galambos József Kertészeti ós gyümölcstermelés! akció fog megindulni Gyömörey György Zalávármegye főispánjának kedeményezésére a bel­ügyminiszter és a földművelési mi­niszter előzetes tudtával és hozzá­járulásával június hó 8-án Budapes ten a belügyminisztérium tanácstér mében a magyar gyümölcstermés fel lendítése érdekében országos érte­kezletet tartatott, melyen Lingauer Sándor dr. vármegyénk főispánja is részt vett. Az értekezleten az az egybehang­zó kívánság hangzott el, hogy a kor­mány kertészeti és gyümölcstermési programmjának gyakorlati kivitele érdekében egy olyan szervnek — országos egyesület, vagy szövetség — életrehivása szükséges, amely hi­vatva volna közigazgatási támoga tással a kertészetben, de főleg a gyü­mölcstermelésben rejlő gazdasági erőt a termelők és az állam javára kifej­leszteni és kiaknázni. Az értekezleten kialakult vélemény szerint a magyarországi gyümölcs­kérdés három irányú beavatkozást és szabályozást igényelne, még pe­dig maguknak a gyümölcstermelők­nek közbenjöttével és pedig: 1. a termelés fejlesztése és racio nalizálása, 2. a növényvédelem biztosabbá és olcsóbbá tétele, 3. az értékesítés megszervezése. Eme hármas kitűzött cél elérésé­hez szükséges lenne a kormány gyü­mölcsfaültető akciója, amely a gyü­mölcsfakataszter megállapításai alap­ján az egész országban folytatandó s kiterjesztendő, főleg azokon a vidé­keken, amelyeken olyan gyümölcs termelendő, amit — a külföldi pia cokat is figyelembe véve — termelni célszerű. A termelésnek arra kellene törekedni, hogy egyminőségű árú va­gontételben legyen előállítható. A termelés előmozdítására államsegélyt kellene rendszeresíteni, a mult szá­zad nyolcvanas éveinek szőlőfeluji­tási kölcsöne mintájára olymódon, hogy akinek gyümölcstermelésre al­kalmas telke van, az ötéves hitelre kapja meg a hivatalos kataszter által előírandó gyümölcsfákat és kapjon hozzájárulást a talaj első alapos meg­munkálásához. Arra kellene töreked­ni, hogy ezen az alapon összefüggő gyümölcserdők létesüljenek, ugyan­annak a jól kiválasztott anyafának a leszármazottaiból, amely anyafa gyümölcse az értékesítési feltételek­nek legjobban megfelel. A növényvédelem biztossága és olcsóbbátétele érdekében radikálisan rendet kellene teremteni a növény­védő szerek ügyében is. Eleve biztosítani kellene, hogy a gyümöcstermelők létesítendő szervei gyártási és eladási jogot nyerhes­senek olcsó és megbízható növény­védelmi szerek forgalombahozatalára. Az értékesítés megszervezése cél­jából állami támogatással a borköz­raktárak mintájára gyümölcsközrak­tárak lennének létesítendők. Ennek az volna a célja, hogy a piacon való torlódást el lehessen kerülni és a fölösleg értékesítését későbbi időkre elosztani. Akciót kellene indítani azért, hogy a háztartások, de maguk a konzerv­gyárak is olcsóbb befőzési cukorhoz juthassanak. Figyelem lenne fordítandó a gyü­mölcsszállitás lebonyolítására. A gyü­mölcstermelő városokban vásárcsar­nok és feldolgozási telepek lennének lőtesitendők a vasúti állomások kö­zelében, ahol osztályozni és csoma golni lehet, hűvösben és pormente­sen. Gondoskodni kellene megfelelő hűtő vagonokról is, hogy a gyümölcs eljuthasson pl. a magyartermés iránt érdeklődő távolabbi (párisi stb.) pia­cokra. Végül gondoskodni kellene a zöld­hitel mintájára gyümölcstermelési elő­legekről is, amelyeket altruista ala­pon, illetve a gyümölcstermelők szer­vezeteinek felügyeletével kellene szét­osztani. Az értekezlet egy szűkebbkörű bi­zottságot küldött ki Kállay Miklós volt főispán, ny. államtitkár elnök­lete alatt, mely hivatva lesz az or­szágos egyesület alakuló közgyűlé­sét előkészíteni és a további sürgős tennivalókat megállapítani. Magánnyomozó iroda. Szabó Albert nyugalmazott detektivfelügyelő m. kir. államrendőrség által engedé­lyezett magánnyomozó irodája Esz­tergomban, Deák Ferenc-u. 15. sz. alatt. Megfigyel, informál, kényes ter­mészetű ügyekben nyomoz, okmányo kat beszerez, ismeretlen helyen tar­tózkodó vagy eltűnt egyéneket fel­kutat, úgy bel- mint külföldön. Kreutz Gyula fővárosi tánc­tanár tánciskolája a Kaszinóban megnyílt. Beiratások egész nap. Első össztánc főiskolások részére július 9-én, szombaton. Jeget, baktérium menteset, tartó­sat házhoz szállít Szegedi jéggyára. 1 tábla 24 fillér. 1 mm 2 P. (Három Szerecsen.) Julias hó 7.-én csütörtökön 8 órától folytatólag rr Őnagysága solíörje A legkacagtatóbb angol vígjáték MOZGÓBAN ÖTVENHARMADIK ÉVF. 53. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenként kétszer KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Főszerkesztő: Dr. KEMENES ILLÉS 1 932 CSÜTÖRTÖK, JULIUS HÓ 7 Előfizetési'ar 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 20 fii.

Next

/
Oldalképek
Tartalom