Esztergom és Vidéke, 1932

1932-07-07 / 54.szám

Kereskedelmünk válsága A pestkörnyéki kereskedők és iparosok mult hó 20-án olyan eszközhöz nyúltak, amely a múltban a nyugodtabb atmosférához szokott kereskedő és iparos előtt ismeretlen volt. Üzembeszüntetéssel, üzletük redőnyének lehúzásával demonstráltak. Ha a kereskedők ehhez az eszközhöz fordultak, bizonnyára végső elkeseredésük késztette e lépésük megtételére. A társadalom sohasem méltányolta azt a nagy munkát, amelyet a kereskedelem nemzetközi viszonylatban kivívott a magyar névnek. A mezőgadaság exporteurjeinknek köszönhette, hogy egész évi munkája eredményét, termését értékesíteni tudta. Az ipar ugyancsak a nemzetközi kereskedelmet vette igénybe, mikor a mindjobban fejlődő technika vívmányainak értékesitésérőWolt szó. Ez az internacionális kereskedelem a kereskedő gyorsaságával, mozgékonyságával, ügyességével meglátta a külföld államaiban azt amire nekünk volt szükségünk, vagy pedig piacot kerestek feleslegeinknek. Szakképzett kereskedőink az idők folyamán nemcsak a nyugat, hanem a kelet forgalmát is be tudták kapcsolni a nemzetközi kereskedelem hatalmas gépezetébe. A nemzetközi kereskedelem összehozta az egyes államokat, sok érdekellentétet tudott kiegyenlíteni és ami — mai szemszögből nézve a dolgokat — hathatósan és gyakorlati érzékkel tudott rámutatni egymásrautaltságunkra. A különböző országok népei a nemzetközi keresk. kapcsolatok révén megismerték egymást és az idők folyamán rájöttek arra, hogy felesleges termékeik kölcsönös kicserélése, egy intenzív kereskedelmi forgalom egy úttal az általános jólét egyik legfontosabb tényezője is. • A külkereskedelemmel párhuzamosan fejlődött a komoly belföldi kereskedelem is. A kereseti lehetőségeknek megfelelően az emberek fogyasztó (vásárló) képessége szintén emelkedett. De jött a háború, a forradalmak nyomon követve a pénz elértéktelenedése, amely természetszerűleg nagy árukeresletet eredményezett. A pénz elértéktelenedését a nemzetközi piacokon sikerült ugyan a legtöbb államnak nagy anyagi áldozatok árán megállítani, sajnos mindezek dacára azonban a most már állandóbb valutájú országok között sem tudott a régen óhajtott gazdasági közeledés létrejönni. Minden ország érzi a súlyos gazdasági válságot, de senki sem akar áldozatot hozni, senki sem akar kezdeményező lenni. Minden baj kutforrását itt kell keresnünk. Hiánj'zik a fentebb már részletesen kifejtett nemzetközi gazdasági közeledés, amely pótolni tudja azt, amit a politika sokszor elrontott. Nagy politikusaink mellől ugylátszik hiányoznak gazdasági politikusaink. Nem rövidlátó politika e az, amikor az egyes államok gazdasági kö zeledésének határt szabnak. Közismert tény, hogy nemcsak nálunk van gazdasági válság, hanem egész Európában. A mezőgazdaság, az ipar és ezzel együtt a kereskedelem is súlyos válságban van. Eb bői azután önként következik, hogy ezen foglalkozási ágak teherbíró ké pessége természetszerűleg állandóan csökken. Hova fog ez vezetni, azt ma még senki sem tudja ? A mezőgazdaság, kisipar és a kereskedelem olyan három tényező, amelyen az államnak léte vagy nemléte nyugszik. Nagyon helyesen jegyezte meg a napokban Kispest város polgármestere a nála megjelent kereskedő—iparos küldöttség előtt, hogyha a kereskedő és az iparos elsorvad, elsorvad az egész város. Objektiv szemmel nézve a dolgokat, el kell ismernünk, hogy az utolsó 1—2 évben intéző köreinkben volt már egy kis jóindulat a kereske delmi problémákkal szemben. Baj az, hogy nálunk még a néhány év előtti jobb időkben nem voltak a kisiparnak és kiskereskedelemnek olyan igazi képviselői, mint pl. az 1920. években a magyar gazdatársadalomnak voltak. A mezőgazdasági gondolat sohasem fejlődött volna ki nálunk annyira, ha nem lettek volna ilyen kipróbált vezérei. A kereskedelem nagyon jól tudja, hogy lecsökkentett forgalmának ezer és ezer oka van. Ott kezdődik, amikor minden állam — a legkisebbtől a legnagyobbig — úgy akar berendezkedni, hogy minden szükségletét maga elégítse ki. A mezőgazdasági állam indrustiálódni akar és amenynyire lehetséges megfordítva is. A védővámok tömegét állítják fel az egyes országok lés sajnos hiányzik — az a fentebb vázolt — nemzetközi kiegyenlítő kereskedelem, amely ezeket a vámsorompókat leépíti. Igy sorvad el a nemzetközi kereskede lem és vele együtt a belföldi kereskedelem. Nincs kezdeményező sem a nagyhatalmak, sem az egymásrautalt kis államok között. A gazdasági szerződések megkötésének ütött az utolsó órája. Figyelmeztető jelek minden országban vannak. Amikor a jó brazíliai kávét ezer és ezer métermázsa számra öntik a tengerbe, amikor a mezőgazdasági állam mezőgazdasági, az ipari állam iparcikkeit nem tudja elhelyezni, nem tud racionálisan termelni és országukban mind több és több foglalkozási ág válik (munkaképtelen) feleslegessé, az emberek ezrei munkanélküliekké, olyan szo moru perspektívája nyilik a nemzetközi áruforgalom helytelen eloszlásának, amelyen ha Európa gazdasági életének illetékes vezetői nem fognak sürgős ;n segíteni, a mezőgazdaság és ipar mellett a kereskedelem teljes tönkrejutásához fog vezetni. Galambos József Kertészeti ós gyümölcstermelés! akció fog megindulni Gyömörey György Zalávármegye főispánjának kedeményezésére a belügyminiszter és a földművelési miniszter előzetes tudtával és hozzájárulásával június hó 8-án Budapes ten a belügyminisztérium tanácstér mében a magyar gyümölcstermés fel lendítése érdekében országos értekezletet tartatott, melyen Lingauer Sándor dr. vármegyénk főispánja is részt vett. Az értekezleten az az egybehangzó kívánság hangzott el, hogy a kormány kertészeti és gyümölcstermési programmjának gyakorlati kivitele érdekében egy olyan szervnek — országos egyesület, vagy szövetség — életrehivása szükséges, amely hivatva volna közigazgatási támoga tással a kertészetben, de főleg a gyümölcstermelésben rejlő gazdasági erőt a termelők és az állam javára kifejleszteni és kiaknázni. Az értekezleten kialakult vélemény szerint a magyarországi gyümölcskérdés három irányú beavatkozást és szabályozást igényelne, még pedig maguknak a gyümölcstermelőknek közbenjöttével és pedig: 1. a termelés fejlesztése és racio nalizálása, 2. a növényvédelem biztosabbá és olcsóbbá tétele, 3. az értékesítés megszervezése. Eme hármas kitűzött cél eléréséhez szükséges lenne a kormány gyümölcsfaültető akciója, amely a gyümölcsfakataszter megállapításai alapján az egész országban folytatandó s kiterjesztendő, főleg azokon a vidékeken, amelyeken olyan gyümölcs termelendő, amit — a külföldi pia cokat is figyelembe véve — termelni célszerű. A termelésnek arra kellene törekedni, hogy egyminőségű árú vagontételben legyen előállítható. A termelés előmozdítására államsegélyt kellene rendszeresíteni, a mult század nyolcvanas éveinek szőlőfelujitási kölcsöne mintájára olymódon, hogy akinek gyümölcstermelésre alkalmas telke van, az ötéves hitelre kapja meg a hivatalos kataszter által előírandó gyümölcsfákat és kapjon hozzájárulást a talaj első alapos megmunkálásához. Arra kellene törekedni, hogy ezen az alapon összefüggő gyümölcserdők létesüljenek, ugyanannak a jól kiválasztott anyafának a leszármazottaiból, amely anyafa gyümölcse az értékesítési feltételeknek legjobban megfelel. A növényvédelem biztossága és olcsóbbátétele érdekében radikálisan rendet kellene teremteni a növényvédő szerek ügyében is. Eleve biztosítani kellene, hogy a gyümöcstermelők létesítendő szervei gyártási és eladási jogot nyerhessenek olcsó és megbízható növényvédelmi szerek forgalombahozatalára. Az értékesítés megszervezése céljából állami támogatással a borközraktárak mintájára gyümölcsközraktárak lennének létesítendők. Ennek az volna a célja, hogy a piacon való torlódást el lehessen kerülni és a fölösleg értékesítését későbbi időkre elosztani. Akciót kellene indítani azért, hogy a háztartások, de maguk a konzervgyárak is olcsóbb befőzési cukorhoz juthassanak. Figyelem lenne fordítandó a gyümölcsszállitás lebonyolítására. A gyümölcstermelő városokban vásárcsarnok és feldolgozási telepek lennének lőtesitendők a vasúti állomások közelében, ahol osztályozni és csoma golni lehet, hűvösben és pormentesen. Gondoskodni kellene megfelelő hűtő vagonokról is, hogy a gyümölcs eljuthasson pl. a magyartermés iránt érdeklődő távolabbi (párisi stb.) piacokra. Végül gondoskodni kellene a zöldhitel mintájára gyümölcstermelési előlegekről is, amelyeket altruista alapon, illetve a gyümölcstermelők szervezeteinek felügyeletével kellene szétosztani. Az értekezlet egy szűkebbkörű bizottságot küldött ki Kállay Miklós volt főispán, ny. államtitkár elnöklete alatt, mely hivatva lesz az országos egyesület alakuló közgyűlését előkészíteni és a további sürgős tennivalókat megállapítani. Magánnyomozó iroda. Szabó Albert nyugalmazott detektivfelügyelő m. kir. államrendőrség által engedélyezett magánnyomozó irodája Esztergomban, Deák Ferenc-u. 15. sz. alatt. Megfigyel, informál, kényes természetű ügyekben nyomoz, okmányo kat beszerez, ismeretlen helyen tartózkodó vagy eltűnt egyéneket felkutat, úgy bel- mint külföldön. Kreutz Gyula fővárosi tánctanár tánciskolája a Kaszinóban megnyílt. Beiratások egész nap. Első össztánc főiskolások részére július 9-én, szombaton. Jeget, baktérium menteset, tartósat házhoz szállít Szegedi jéggyára. 1 tábla 24 fillér. 1 mm 2 P. (Három Szerecsen.) Julias hó 7.-én csütörtökön 8 órától folytatólag rr Őnagysága solíörje A legkacagtatóbb angol vígjáték MOZGÓBAN ÖTVENHARMADIK ÉVF. 53. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenként kétszer KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Főszerkesztő: Dr. KEMENES ILLÉS 1 932 CSÜTÖRTÖK, JULIUS HÓ 7 Előfizetési'ar 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 20 fii.