Esztergom és Vidéke, 1932

1932-06-23 / 50.szám

nek utódja lesz. 1892-ben titkára lett a Takarékpénztárnak. Titkársága alatt munkássága még jobban foko­zódott és szinte napi programmá tűzte a Takarékpénztárak megterem­tőjének Fáy Andrásnak jelszavát: Jiass, alkoss, gyarapits s a haza fényre derül. Bleszl Ferenc fokról-fokra emelke­dett 1906-ban igazgató lett és csak­hamar átvette a Takarékpénztár ve­zérséget. Kitűnő pénzügyi szakér­telme az egész ország pénzügyi em­berei előtt tekintély lesz és Bleszl Ferenc ezt a tekintélyt nem szemé­lyének használta fel, hanem intéze­tének az Esztergomi Takarékpénz­tárnak. Budapesten a TÉBE (Taka­rékpénztárak és Bankok Egyesülete) szervezői az igazgatók diszes so­rába hivták és ez nemcsak a Taka­réknak tartotta fenn a tekintélyt, ha­nem Esztergom városárak is. A Takarékpénztáron keresztül szerette Esztergomot. A háború kitörésekor ötmillió koronát jegyeztetett a Taka­rékpénztárral hadikölcsönre. Kevés pénzintézet volt, amely ilyen óriási Összeggel hadikölcsönt jegyzett volna. 1916-ban királyi tanácsossá nevez­ték ki. 1919-ben, amikor a komu­nizmus dühöngött Magyarországon, Bleszl Ferenc rendületlenül állt őrt a Takarékpénztár élén. Sikerült meg­tartania a biztos alapot még a leg­vészesebb időkben is. A kommün után újra az alkotások embere lett. Az ő működéséhez fű­ződik a Csernoch János-út befási­tása, ő alatta kezdték meg az ar­tézi forrás fúrását és kezdték meg Esztergom fürdőváros alapjait le­tenni. Pénzügyi téren hatalmas ered­ményt ért el 1925 ben, amikor az intézet diadalmas arany mérleggel zárta le az évet. Ebben az évben nevezték ki kincstári főtanácsossá. 1922-ben elnökigazgatóvá választot­ták meg és ezt a tisztségét 1929 év elejéig nyugalombavonulásáig tar­totta meg. Három évig volt nyuga­lomban, de ez alatt az idő alatt se szűnt meg a köz javára tevékeny­kedni. Halálának hirére vasárnap délelőtt a Takarékpénztár igazgató tanácsa és tisztviselőkara testületileg jelent meg a gyászbaborult családnál, ahol az intézet részvétét Etter Ödön ta­karékpénztári elnök-vezérigazgató tol­mácsolta. Hétfőn délelőtt temették a vízivá­rosi templomból. Itt ravatalozták fel, mint a vízivárosi templom nagy tá­mogatóját és gondnokát, ujabban mint a vízivárosi egyházközség el nőkét. Nagy részvéttel kisérték utolsó út­jára. A temetési szertartást Macho~ vich Gyula általános érseki helynök nagy papi segédlettel végezte. A be­szentelés után megindult a hatalmas menet a szentgyörgymezői temetőbe, ahol a családi sírboltban helyezték örök nyugalomra Bleszl Ferencet. A Takarékpénztár tisztikara élén Etter Ödön elnökvezérigazgató jelent meg a temetésen. Három búcsúbeszéd hangzott el, az elsőt Mattyasóvszky Béla dr. a Takarékpénztár nevében, Reviczky Gábor dr. várm. másodfő­jegyző a vármegye nevében és Ke­ményfy K. Dániel plébános a vízi­városi egyházközség nevében mon­dotta. Számos koszorú és virágcso­kor jelezte, hogy értékes esztergomi közéleti férfiút temetnek. Bleszl Ferenc 1857-ben június 30.-án született Esztergomban igy 75 éves korában érte a halál. Édes­atyja Bleszl Albert édesanyja Ein­czinger Teréz volt. Emlékét nagyrabecsülés fogja ő­rizni. A hercegprimás szeptember kö­zepéig nem tart kihallgatást. Dr. Serédi Jusztinián biboros hercegpri­más a budapesti bérmálás'ok befeje­zése után június első felében az esz­tergomi főegyházmegye hittudományi főiskolájának évzáró vizsgálatait hall­gatta végig, vasárnap pedig papszen­telést végzett a bazilikában. A bibo ros főpásztor már megkezdte nyári pihenőjét és csupán a július elsején tartandó konkurzuson vesz részt, a a papnövendékek felvételénél. A mai naptól kezdődően szeptember köze­péig szünetelnek a kihallgatások az esztergomi és budapesti palotákban egyaránt. Molnár Ervin tanár nyugalom­ba vonui. Az esztergomi bencésgim­náziumban évenkint változások szok­tak lenni. A rend tagjai közül Mol­nár Ervin tanár nyugdíjaztatását kérte, amit a pannonhalmi főapát­helyettes jóvá is hagyott Molnár Ervin érdemes tanára volt a bencés gimnáziumnak és közel 20 évig mű­ködött Esztergomban. Mindenkor nagyrabecsülésben és köztiszteletben volt része. Távozása a város köz életében őszinte sajnálkozást váltott ki. Nyugdíjazás. Komárom és Esz­tergom vármegyék törvényhatósága Barabás Dezső pilismaróti adóügyi jegyzőnek 1932. évi június hó 1-től kezdődő joghatállyal nyugalomba he­lyezését saját kérelmére elrendelte. Változások a pannonhalmi Szent Benedek-rendben. Kelemen Kri­zosztom koadjutor az 1932/33, iskolai évre a következő változásokat ren­delte el a bencés rendben: Pannon­halmára kerül Gosztonyi Nándor jó­szágkormányzó, Legányi Norbert ház­gondnok, továbbá Nagy Kelemen és Nemes Vazul, mig Vlasics Róbert plébános lesz Tényőfalun. Budapestre megy Esztergálos Tibor. Esztergomba jönnek dr. Vid Gábor és Vértes Zoárd Győrbe megy dr. Kelemen Atanáz. Kőszegre nyertek beosztást dr. Zol­tán Veremund, Németh Bernáth és Sűmegh Lotár. Pápára kerül Gálos Lázár és dr. Kokas Endre. Sopronba megy Kuczogi Marcell. Bakonybélbe kerül Kuzmits Virgil. Tihanyba kap­tak beosztást Molnár Ervin, Karle Sándor és Fehér Bálint. Celldömölkre diszponálták dr. Szabó Farkast, Zala­apátiban dr. Kálovits Adorján lesz a plébános. Halálozás Özvegy Róth Adolfné életének 87-ik évében hosszú és kí­nos szenvedés után elhunyt. Teme­tése 17-én nagy részvét mellett ment végbe az izr. temetőben. Gyászolja 7 gyermeke, 25 unoka 10 dédunoka, valamint kiterjedt rokonság. Az el­hunytban Schwarz Lajos bútorke­reskedő és Vermes Ignác divatárú kereskedő aiyósukat gyászolják. Negyven éves érettségi talál­kozó. Az esztergomi bencésgimná­ziumban 40 év előtt érettségizettek szerdán találkozóra jöttek össze Esz­tergomban. Ideérkezett Glatt f elder Gyula dr. csanádi püspök, aki szín tén a gimnázium növendéke volt, továbbá Trikál József dr., a buda­pesti Pázmány Péter Tudomány­egyetem magnicus rektora, Jeszenszky Kálmán dr. prelátus-kanonok és Ma­jor Ödön dr. ny. árvaszéki elnök és többen. Reggel fél 10 órakor Glattfelder Gyula dr. püspök a fő­oltárnál, két plébános pedig a mel­lékoltárnál mondott misét az elhunyt tanárokért és osztálytársakért. Szent mise után a találkozóra összejöttek Glattfelder Gyula dr. püspök veze tésével látogatást tettek Kemenes Illés dr. igazgatónál, akinél háláju kat és köszönetüket fejezték ki. Ke­menes Ilés dr. igazgató válaszában azt juttatta kifejezésre, hogy boldog öröm tölti el, amikor ilyen találko­zón illusztris vendégeket, mint az intézet volt növendékeit, üdvözölheti és ezáltal a bencés szellem érvénye­sülését láthatja. A vendégek látoga­tást tettek azután Serédi Jusztinián dr. hercegprímásnál is, majd a te­metőbe mentek kegyeletüket leróni volt tanáraik sírjánál. Pénteken Kiss Ferenc vendég­szerepel Esztergomban. Az OSzTGE és a Szent István centenárium. Noha még hat esz­tendő van hátra 1938-ig, Szent István halálának 900 éves évfordulójáig, az Országos Szent Gellért Egyesület alapító elnökével dr. Kamenszky Gyulával élén foglalkozik a neveze­tes évforduló méltó megülésének gon­dolatával és már most propagandát fejt ki abban az irányban, hogy az akkori nagy ünnepségek központja Esztergom legyen a szent király születési és koronázási helye. Az integritási szellem ápolása érdeké­ben legutóbb ünnepséget rendezett az OSzTGE a Szent Gellért kegye­lethelyen, ahol elhatározták, hogy a Magyar Hiszekegy 15 versszakát ide­gen nyelveken is terjeszteni fogják és hogy évenkint visszatérő Hiszek­egy-kegyeletórát tartanak. Az OSzT GE vallásos és integritási útjai el­érésében együtt működik a József Ferenc dr. főherceg elnöklete alatt álló Kálvária Bizottsággal, a Szent Gellért-hegy Barátainak Egyesületé­vel, a Szent Gellért Társasággal, a Délvidéki Otthonnal, a Magyar Re­víziós Ligával, a Társadalmi Egye­sületek Szövetségével, a Magyar Nemzeti Szövetséggel, a Pro Pátria Nők Világszövetségével és több ha­zafias egyesülettel és a magyar mű­vészeket és irókat akarja megnyerni céljainak. Az OSzTGE-nak speciális esztergomi tervei is vannak s ezek közül a legújabb az, amely a Jókai­utcát Szent Gellért-utcának akarja elnevezni., Találkozó. Felkérem azokat az osztálytársnőimet, akikkel az 1927. évben a polgári iskolát együtt vé­geztük, hogy megbeszélésünkhöz hi ven Péter Pál napján a zárdatemp­lomban kilencórai misén jelenjenek meg. Szkalka Ilona. A Turista Egyesület választ­mánya június 25.-én, szombaton este fél 9 órakor az egyesület he lyiségében fontos ügyekről fog tár­gyalni. Az elnökség ezért kéri a tagok pontos megjelenését. Elbocsátások az OTI-nál. Az Országos Társadalombiztosító Inté­zetnél megtörténtek az elbocsátások. Az igazgatók közül 2, az aligazga­tók közül 7, a titkárok közül 11, a segédtitkárok közül 10, a fogalma­zói karból 13 fogalmazó és 10 se­gédfogalmazó. Az orvosi szakon 1 főorvost, 1 helyettes főorvost és 13 orvost. A számvevőségi szakban 2 elsőosztályú főtanácsost, 7 másod­osztályú főtanácsost, 11 tanácsost, 8 számvizsgálót, 18 számellenőrt és 20 számtisztet. A kezelési szakon 1 irodafőnököt. 6 irodafőtisztet, 8 iro­datisztet, 11 irodasegédtisztet és 18 18 kezelőt. Elbocsátásra került még 56 dijnok, 2 orvosgyakornok, 17 al tiszt és 10 kisegítő szolga. Az elbo csátottak között van Kubinyi László és Csengery János is, kik Eszter­gomban voltak ügyvezetők. Az esz­tergomi pénztártól elbocsátották Máthé Emil segédfogalmazót, Bálás Lajos ellenőrző orvost, Margó István szám­tanácsost, Iványi Lajos és Schönner Ottó számvizsgálókat, Bona Jenő Ist­ván és Horváth Bertalan számellen­őröket és Gampell Loránd számtisz­tet. A vallásos színjátékok Mária­remetén mult vasárnap kezdődtek meg, a zarándokok nagy érdeklődé­se mellett. A szabadtéri előadásokat kétezernél többen nézték végig. Szín­rekerült Calderonnak „A szentmise titkai" c. műve, Baranyai Béla mű­vészi elrendezésében. A főszerepe­ket elsőrendű fővárosi színészek ját­szották, a szenténekeket pedig zene­kísérettel a remetei templomi kar adta elő. Az ünnepi játékot megelő­zően Hász István dr. tábori püspök mondott megnyitó beszédet, előadás után pedig Huszár Károly volt mi­niszterelnök méltatta a misztériumok vallásosságot előmozdító jelentőségét, amint azt a nagy sikert aratott be­mutató színjáték isigazol. „A szent mise titkai"' továbbra is műsoron marad, tehát az Esztergomból július 3-án oda zarándoklók serege is vé­gig nézhetik. A társutazás részletes programmját vasárnapi számunkban hozzuk. Győri cserkészek vármegyénk­ben. A Gárdonyi GóZa polgári fiú­iskola cserkészei június 21-én, ked­den Sámson József tanár vezetésé­vel indultak el Győrből esztergom­vármegyei útjukra A félárú vasutijegy váltására jogosultak a Máv hivatalos sze­mélyjegy irodájában Kossuth Lajos­utca 55. szám alatt bárhova válthat­nak retúrjegyet. A visegrádi autóbusz szombat, vasár- és ünnepnapokon kétszer köz­lekedik és pedig Esztergomból indul a Magyar Királytól reggel 5 óra 5 perckor és délután 13 óra 30 perc­kor, Visegrádról pedig megérkezik reggel 8 órakor és délután 5 órakor. Egyházi hangverseny Héregen. Az idei héregi Szent László búcsú alkalmából Bányász József plébános az ottani plébánia templomban jú­nius 26 án, vasárnap délután fél 3 órakor egyházi hangversenyt rendez. Olcsó helyárak az esztergomi színházban. A Kereskedelmi Társulat köz­gyűlése. Az Esztergomi Kereske­delmi Társulat f. hó 26-án, vasár­nap d. e. 11 órakor tartja rendes közgyűlését a városház nagyterme ben, amelyre ezúton hivja meg az összes érdeklődőket. Tárgysorozat: 1. Diszelnöki megnyitó. 2. Jegyzőkönyv­vezető és hitelesítő kijelölése. 3. El­lenőr jelentése a pénztári vizsgálat­ról és a zárszámadás bemutatása. 4. A felmentvény megadása úgy az elnökségnek, mint a számvizsgáló bizottságnak, 5. Titkári jetentés. 6. Esetleges inditványok. Névre szóló meghívókat a társulat nem küld ki. Felvétel a kecskeméti állami gazdasági szaktanitónöképzö in­tézetbe. A kecskeméti állami gaz dasági szaktanítókőpző intézetnek az 1932—33. tanév folyamán újból megnyitandó I. évfolyamára való fel­vételre a közoktatásügyi miniszter pályázatot hirdet. A tanulmányi idő október 1-én kezdődik és két tan­évre terjed. Az I. évfolyamra ösz­szesen 20 fizetéses hallgató vétetik fel, akik a megállapított beiratási dí­jon kivül tandíj, lakás és ellátás ci­mén havonkínt 50, egy évfolyamra tehát 500 pengőt tartoznak negyed­évi előleges részletben az intézet pénztárába befizetni. Pályázhatnak 22-ik életévüket még be nem töltött oly hajadon elemi népiskolai tanító­nők, akiknek jeles elemi népiskolai tanítónői oklevelük van. A pályá­zati határidő 1932. július 15. A pá­lyázati feltételek megtekinthetők szer­kesztőségünkben bármikor. Szenvedő nőknél a természetes „Ferenc József" keserűviz könnyű, erőlködés nélkül való bélkiürülést idéz elő és ezáltal sok esetben rend­kívül jótékony hatással van a beteg szervekre. A női betegségekre vo­natkozó tudományos irodalom több megalkotója írja, hogy a Ferenc József víz kitűnő hatásáról a saját kísérletei alapján is alkalma volt meggyőződést szerezni. A Ferenc József keserűviz gyógyszertárakban drogériákban és fűszerüzletekben kap­ható. Zenés autó. Szerdán nagy cső­dület vett körül egy hatalmas autót, amely a város több pontján zenés szerenádot adott. Az autó mindenütt más és más nótát muzsikált. A kö­zönség legszívesebben azt a nótát hallgatta, amely arról szólt, hogy: a legolcsóbb hal Borz Kálmánnál kapható. A kitűnő Borz halak tánc­raperdültek a kádakban, de nem sokáig táncoltak, mert a közönség elkapkodta őket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom