Esztergom és Vidéke, 1932

1932-06-12 / 47.szám

lotta, aki a jelölést elfogadta. A köz­gyűlés Jeszenszky prelátust egyhan­gúlag megválasztván, társelnökké ismét Szkalka Lajost, jegyzőkül Pócs Rezső pilismaróti és Kurucz János ny. ipolytölgyesi kántortanító­kat, pénztárosul Szporny Károly ny. kesztölci igazgató-tanítót válasz totta meg egyhangúlag. A közgyűlés, mely a pápai him­nus eléneklésével kezdődött, a ma­gyar Himnusz hangjai mellett ért vé­get. Utána a jelenvoltak a tanítóképző növendékeinek nagysikerű rajz- és kézimunkakiállitását tekintették meg Hidegh Béla rajztanár szakszerű magyarázatai mellett. Az idegenforgalmi hivatal válasza a panaszos levélre Tekintetes Szerkesztő Ur I Az „Esztergom és Vidéke" folyó hó 9-iki számában „Komoly panasz az esztergomi idegenforgalom irányí­tásáról" szóló cikkre kérem az alábbi válaszom közzétételét: Téves a cikkírónak azon beállí­tása, mintha az idegenforgalmi hi­vatal egyes vendéglőket teljesen ki­zárna az idegenforgalomból. Azt kell feltételeznem,- hogy a cikkíró nincsen tisztában az idegenforgalmi hivatal feladatával. Azt szeretné talán, hogy az ideérkező idegeneket a hivatal állítsa sorba s adja ki a parancsot hogy Te 100 ad magaddal ebbe, Te 100-ad magaddal abba a vendéglőbe mégy s ott kell étkezned, ha akarsz ha nem 1 Hát ilyenre a hivatal nem vállalkozik. Feladata az, hogy a hozzá fordulóknak minden kérdésére pártatlanul megadja a választ. Nem ajánl egyeseket, hanem mindig az összest. Így természetszerűen a vá­lasztást nem a hivatal, hanem a hozzáfordulók eszközlik. Azt azon­ben természetesnek találom, hogy a kirándulók nagy része inkább a du­naparti vendéglőket keresi fel, hisz azért jön Esztergomba, hogy lehető­leg jó levegőn legyen, ne pedig be­zárva négy fal között levő szűk kerti étkező helyre. Elvitathatatlan, hogy a Szent István fürdőtelep éttermei és kerthelyisége van a leginkább frekventálva. A cikk­író, azt hiszem érzi és tudja, hogy az Esztergomi Takarékpénztár, mint tulajdonos, többet áldoz nemcsak a saját területének, hanem közvetlen környékének a parkírozására is, mint a többi étterem és étkezde tulajdo­nosok együttvéve saját kerthelyisé­gükre. Az is elvirathatatlan, hogy a Szent István fürdőtelep tulajdonosa olyan széleskörű nagy propagandát fejt ki, nemcsak a fürdőt, hanem a várost is behatóan ismerteti, hogy az ide érkezők első kérdése az, hogy hol van a strandfürdő és étterem? Természetesnek fogja találni a cikk­író azt is, hogy erre az idegenfor galmi hivatal nem felelheti azt, hogy a strandfürdő ugyan itt van, de ét­kezni ne oda menjenek, mert van más sok, talán olcsóbb étkező hely is I Felpanaszolja a cikkíró, hogy a m. kir. Operaház tagjai és meghí­vott vendégei mind a Fürdő Szálló kerti étkező helyére mentek étkezni. Ez sem fedi teljesen a valóságot, mert a Duna Kioszk, Árpádkert, sőt még a Rákóczi vendéglőben is talál­koztam az Operaház kirándulóival, azonkívül a Vaskapunál is voltak fenn sokan, azt, hogy hol, mit és mennyit fogyasztottak, az illető tu­lajdonosok tudhatnák megmondani. Tény az, hogy a Fürdő éttermébe 140 személy részére az Operaház főrendezője személyesen rendelt ebé­immmmmmmmmmm det. Ismerjük a közönséget, hogy milyen. Mindig oda szeret menni, ahol többen vannak, ez lehet a ma­gyarázata ennak, hogy nagyon so­kan mentek oda olyanok is, kik előre nem közölték étkezési szándékukat s hogy bizony várniok kellett, mig élelemhez jutottak, mert megrende­lés nélkül nem kívánhatja egyik ki­ránduló csoport sem, hogy a ven­déglősök felkészülve kész étellel vár­ják, annyival is inkább, mert, a múlt­ban, jobb gazdasági helyzet mellett is előfordult, hogy az étkezést vajmi kevesen vették igénybe. Nézetem szerint az érdekelt esz­tergomi vendéglősöknek maguknak kellene a kirándulók előtt helyisé­geiket megfelelően ajánlani és propa­gálni. A hivatal ép ugy, mint a múlt­ban, a jövőben is az átadott propa­ganda anyagot kötelességszerűen megküldi az érdeklődőknek, hisz ez is a feladatai közé tartozik. Ezekben voltam bátor megadni a választ, kijelentve azt, hogy e tárgy­ban további problémába bocsájtkozni nem vagyok hajlandó. Vagyok a Szerkesztő Urnák teljes tisztelettel lécsfalvi Bodor Zoltán az idegenforgalmi hivatal vezetője. Az olimpiai úszóverseny eredménye Lelkes közönség nézte végig csü­törtökön d. u. 5 órakor a Szent Isván fürdőtelepen az amerikai olim­piászra készülő magyar válogatott úszók és olimpiai vízipóló csapatunk versenyét. Az első szám 50 m-es gyermek­mellúszás volt. Első lett Szenczy, II. Pivók, III. Demény. A 100 m-es mellúszásban I. Huber, II. Vértes, III. Steiner. Az 50 m­es gyorsúszás­ban I. Kiss Tibor (36-2), II. Margó, III. Székely. Izgalmas volt a 200 m-es gyorsstaféta, amelyet a MAC csapata 1 p 56 mp-es idővel nyert meg. A 100 m-es gyorsúszásban I. Szé­kely András FTC 1 p 5*4 mp, II. Kánássy Gyula MAC 1 p 5*8 mp. Az 50 m mellúszásban az esz­tergomi KISOK versenyzői indultak. I. Kántor Richárd, II. Lahucsky, III. Spiegel. Az 50 m gyorsúszásban I. Margó és Fritscher, II. Földes Vilmos. Elismerésünket fejezzük itt ki Krecsmer Gyula szövetségi tréner­nek, aki az esztergomi úszókat há­rom héten át fáradhatatlanul és gond dal kiképezte. A 3x50 m es gyorsstafétában a MTK csapata győzött. Ezután a vizipoló-verseny követ­kezett. Ekkor nemcsak izgalmas és nagyszerű játékban talált élvezetet a közönség, hanem megismerhette a magyar vízipóló kitűnőségeit. Bámu­latos játékot produkáltak. Láttuk Homonnay-Xf Keserű I. és II.-őt, Ivádyt, Vértes-t és Bródi-t. Keserű II. nek két villámgólját hatalmas taps­sal jutalmazta a közönség. Székely András kitűnően biróskodott. A mécs­eset a MAC csapata nyerte meg 6: 5 arányban. Ez a verseny az amerikai olim­piász előtt az utolsó volt hazai víz­ben. Reméljük, hogy az esztergomi pompás strand szerencsét hoz ne­kik . . . Á budapesti vendégek elismerés­sel nyilatkoztak nagyszerű uszodánk ról és maga Kéler Tibor, az orszá­gos magyar úszósport vezetője is legnagyobb megelégedését fejezte ki. Szerkesztőségi órák minden nap délelőtt 10—11-ig. Az érseki tanítóképző-inté­zet tornaünnepélye Vasárnap délután 4 órai kezdettel rendezte a tanítóképző ez évi tor­naünnepélyét. Az ünnepélyen az in­tézet kegyura és fenntartója, Serédi Jusztinián dr. biboros-hercegprimás is megjelent s a nagyszámú közön­ség soraiban ott volt Esztergom tár­sadalmának sok vezetőtagja. Az ünnepély percnyi pontossággal kezdődött, amit a közönség a képző részéről már megszokott. A bemutatott szabadgyakorlatok nemcsak szépek, hanem nehezek is voltak. Hatalmas tapsot váltott ki a közönségből minden gyakorlat. A bak-, plint- . és pad-gyakorlatok, csapatgyakorlatok igen mutatósak voltak és a növendékek alapos elő­készültségét árulták el. A gyakorló­iskolások és a IV. évesek közös gyakorlatai a közönséget sokszor megkacagtatták. A magas korláton a csapat tagjai 2—2 gyakorlatot mu­tBttak be. Itt csillogtatta remek tu­dását a tanítóképző volt növendéke, Starkbauer József testnevelési főis kolai növendék, ki a Los Angeles­ban ez évben tartandó olimpiai ver­senyek kötelező korlát gyakorlatát mutatta be minden akrobata tudá­sát meghaladó precizitással. Az I. szakasz puskás-gyakorlatait szintén sok tapssal jutalmazta a kö­zönség. A jelenvolt háborús katonák szive megdobbant a gyakorlatok lát­tára. Igaz, a fkpuska nem sül el, de gyakorolni az is jó. A 20x80 m staféta igen sok izgalmat váltott ki. Kár, hogy a felázott talaj csúszott, sőt sok helyen sáros is volt. Élénken figyelte a közönség a ma­gasugrást és a rúdugrást. A gúlák, a parter, a két 5 perces labdajáték (kézilabda és kosárlabda) mind-mind igen élvezetes programszámok voltak. Az ünnepély sikerét a leventeze nekar kitűnő játéka nagyban emelte. A tanítóképző torna-ünnnepélye az intézet egyik szép teljesítménye volt és az eredmény ezúttal is Bárdos Béla testnevelési tanár szakképzett­ségét dicséri. ******************* HIBEM A színészek Megjöttek újra a színészek. Meg­jöttek sok-sok gonddal, küzdelmes élettel, reménnyel, ebbe a sok-sok gonddal és küzdelemmel teli városba. Gondteherrel jöttek, rajtuk is látszik a mai napok mostohasága, jobban, mint másokon. Az ő életük keserűen szomorú, tragikomikus, olyan, mint a kívül szép és kívánatos, belül keserű gyü­mölcs. Olyan az életük, mint a ba jazzó: beteg a bajazzó, szive-lelke beteg, de ki kell mennie a porondra és kacagni, megnevettetni az embe­reket. A színészek is egész nap dol­goznak, készülnek és egész nap azon töprengenek és aggódnak, vájjon estére eljön nek-e annyian, hogy leg­alább vacsorára jusson. Bizony sokszor láttuk a múltban, hogy üresen állottak a székek és csak elől három-négy sorban voltak néhányan. Szomorú dolog ez. Most tessék kacagni, kacagtatni, énekelni mókázni, táncolni, tessék hangulatot csinálni. Az a pár ember tapsa a nyomorúság kaján kéjelgésének tű­nik. És derék színészeink mégis ki­jönnek a függöny elé és megköszö­nik a pár ember tapsát, meghajol­nak a nyomorúság kaján kéjelgése előtt. Ha vannak nemzetnapszámosok, akkor a színészek ebben a kétségbe­ejtő időben nemzetkoldusok. Hőslelkű, hitet, reményt, erkölcsi igazságot, a nemzetet heroikusan szolgáló nemzet­koldusok. Nem koldusok, akik ala­mizsnát kérnek, hanem az élet mos­tohaságának harcos bajnokai. A nyomor koldusa nincs hasznára a nemzet előhaladásának, de a kultúra, a művészet koldusai, mint a színé­szek, éppen úgy szolgálják a nem­zet előrehaladását, a művészet fejlő­dését és terjedését, a kultúra fino­modását és az erkölcsi igazság nemességét, mintha ragyogó, gond­nélküli, pénzzel teli életünk lenne. Itt vannak újra a színészek. Ez alkalommal a vidéki színtársulatok egyik kitűnősége jött el Eszter­gomba. Lelkes szívvel, nagy-nagy akarattal, igazi művészetet fognak adni. Egész 'életvalójukat, a szín­játszás teljességét. És mi mit adunk ? A legkevesebbet, hogy komoly el­határozással, megjelenésünkkel tá­mogatjuk őket nemes munkájukban. Ne legyünk közönyösek, hidegek, fogjunk össze és menjünk el estén­kint a színházba. Ha azt találjuk, hogy áldozatot hozunk ezzel, gon­doljunk arra, hogy színészeink a megélhetés áldozatát hozzák meg. Ha seregszemlót tartanánk intelli­gens közönségünk felett, lehetetlen, hogy ne tudnánk olyan számot ki­mutatni, amely biztosítaná az esz­tergomi szinház boldogulását. Ké­rünk ezért mindenkit, hogy pártfo­golják színészeinket, akik ezt a párt­fogást nagyon-nagyon megérdemlik. M Gyógyszertárak éjjeli szolgálata • jnnins 11-től 18 ig Takács gyógyszertár, Víziváros. Kinevezés Őeminenciája, a bibo­ros Hercegprimás, Ackermann Kál­mán dr. fővárosi hittanárt a hitokta­tás és az ifjúsági irodalom terén ki­fejtett tevékeny munkássága elisme­réséül érseki tanácsossá nevezte ki. Esküvő. Petz Bela oki. gépész­mérnök, a Petz­Fowler Gépgyár Rt. beltagja, f. hó 15-én tartja esküvő­jét a budapest-belvárosi plébánia­templomban miklósvári dr. Gyengő Kornél pestvidéki kir. törvényszéki tanácselnök és felesége leányával, Saroltával. Tanítók jutalmazása. A Thaly Ferenc jutalomkiosztó bizottság má­jus 24- és 25-én Csév, Csolnok, Kirva, Vértestolna és Tardos köz­ségekben 10 tanitó osztályában tar­tott iskolalátogatást. Énnek ered­ménye gyanánt a magyar nyelv si­keres tanítása terén szerzett érdemeik elismeréséül Lindscheit Nándor tar­dosi róm. kath. tanítót 500 P, — özv. Bereczkyné Pataky Ilona csévi állami tanítónőt és Harmuth Oszkár vértestolnai r. kath. tanítót 250—250 pengő jutalomban részesítette. Esküvő. Jelűnek Katóka és Stei­ner Jenő ma, vasárnap délután 3 órakor tartják esküvőjüket a hely­beli izr. templomban. Eljegyzés. Dobis Mária és Aftán Ferenc (Tokod) jegyesek. Halálozás. Kacskovich Ilona ny. tanítónő, ki 1928-ig a tóvárosi áll. elemi népiskolában teljesített szolgá­latot, 49 éves korában Balassagyar­maton meghalt. A gimnáziumi érettségi vizs­gálatok eredménye. gAz eszter­gomi bencés gimnáziumban az érett­ségi vizsgálatok eredménye a követ­kező. Kitüntetéssel érettek: Árva András np., Romándy Dénes np., Sebők József, Sill Walter, Turbeky Tihamér, Virág Endre np., Werner Gyula. Jelesen érettek: Ciosó István, Legszebb kirándulóhely a Búbánati söröző! Kompjárat indul minden vasárnap és ünnepnap délután 2 érakor a Petz-fóle gépgyártól Szentgyörgy mezőn.

Next

/
Oldalképek
Tartalom