Esztergom és Vidéke, 1932

1932-06-12 / 47.szám

ÖTVENHARMADIK ÉVF. 47. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenként kétszer KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Főszerkesztő: Dr. KEMBNBS ILLÉS 1 932 VASÁRNAP, JUNIUS HÓ 12 Előfizetésfár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 20 fii. A titkos választás A politikai életben és a parlamentben napirenden van a titkos választás kérdése. A vármegyék is átírnak egymásnak és itt is, ott is a titkosság mellett foglalnak álláspontot. A magyarság büszkesége, nagy politikusunk, Apponyi Albert gróf, a mai politikai rendszerben már évek óta hirdeti a titkos választás szükségességét, mert csak titkos választás útján érvényesülhet a maga igazságában a nemzet akarata. A közhangulat az egész országban sürgeti a titkos választójog bevezetését. Forr a magyar politikai élet és az erjedést a titkos választójog okozza. Hogy mit fog hozni, ha vele választást kiírnak, politikai eredmény szempontjából nem tudjuk, de hogy a mai politika depresszió, idegesség, nyugtalanság fel íog engedni, az kétségtelen. Tudjuk azt is, hogy a titkos választással a nép akarata érvényesül és vele megváltozik a politika, sőt a közélet arca is. Nemcsak Apponyi Albert hirdeti a titkos választójog szükségességét. Tavaly Serédi Jusztinián biboros-hercegprimás nyilatkozott, hogy inkább a titkos választásnak a hive. A héten Hunyadi Ferenc gróf jelentette ki a parlamentben, hogy a titkos választás előbb-utóbb be íog következni. Meg számos politikai es közéleti nagyságunk foglalt állást a titkosság mellett. írják a fővárosi lapok, hogy Károlyi Gyula gróí már kéziratban hordja megánál a titkos választás bevezetéséről szóló iratot. Ha a titkosválasztás kérdése komoly, akkor elsősorban szociális intézkedéseket kell életbeléptetni. Ilyenek a mammutfizetések és a kartellek megszüntetése, a parasztság, a kereskedők és iparosok terheinek könynyitése, valamint a tisztviselők fizetésének rendezése. Bármint is fog történni, kell hogy a magyarság akarata a titkos választással nemzeti irányt biztosítson. Bérlettel vagy házikezeléssel gazdálkodjék-e a város? Évek óta halljuk a bizottsági üléseken, de a közgyűlésekben is a városi gazdálkodás erős és kemény kritikáját, hát még mennyit és ho gyan beszélnek magánkörökben és négyszem között! Nyíltan is hangoztatják, hogy a házikezelés kárral jár és legelőnyösebb lenne azt megszüntetni s bérbeadni, mert ennyi és ennyi ezer pengő a biztos ráfizetés. Interpellációk és sürgetések után végre elkészült a városi gazdálkodásra vonatkozó jelentés s ezzel egyidejűleg napvilágot látott Schalkház Ferenc városi intézőnek Esztergom sz. kir. megyei város gazdaságának ismertetése c. füzete is, amely elég ügyesen iparkodik menteni a házi kezelést. Úgy látszik, ez a füzet olyan félhivatalos kiadás és nagyrészben a város vezetőségének, különösen pe dig a polgármesternek véleményével is egyezik. Schalkház füzetére az az észrevé telünk, hogy amikor az alomszalma mennyiségét (4. lap) 14 vagonban állapítja meg, akkor túloz ; az meg plane túlzás, hogy a „Szalmazsákokba, ké-! ményégetésekre, vándorszállásokra'* j évenkint 200 q szalmát tart szüksé-j gesnek I ? Ugyanazon a lapon a termelési és a piaci ár közötti különbözetet a gazdálkodás előnyére holdankint 21 P-re becsüli, holott csak 14 P esikj egy holdra. A tévedés onnan van, j hogy a réteket számításon kivül hagyta, pedig ezek szénatermése is benne foglaltatik az 5276 P differenciában. A szőlőgazdaságnál (8. lap) az új bor literjét 30 fillérben állapítja meg, ez manapság magas értékelés. A tehenészetnél csak úgy mutathatott ki 1996 P 13 f tiszta hasznot az 1931. évben, hogy erre az esztendőre a költségvetésben előirányzott 3000 P kölcsöntőketörlesz tést számításon kivül hagyta, vagyis ezt a kiadásba nem vette be; ha ugyanis ezt beveszi, akkor nem tiszta haszon, hanem 1003 P 87 f hiány áll elő. Ezen észrevételek után tegyük alapos vizsgálat tárgyává az egyes gazdálkodási ágakat ugyanazon sorrendben, mint amelyet a főszámvevő litografált kivonatában követ. I. Első a juhászat, amelynek sok ellenzője van, különösen a gazdák között, mert — állítólag — a juhok által legelt mezőn a szarvasmarha nem legel. A szakemberek szerint azonban ez helytelen nézet, mert ha a szarvasmarha pár napig kerüli is a juhjárta legelőt, de azután annál jobban kedveli a gyorsan zöldülő mezőt. Továbbá, mivel a város gazdaközönségének úgyszólván létkérdése a jó legelő, hiszen földműves lakosságunk a tehéntartásból és tejtermelésből tartja fenn magát; az elhanyagolt legelőt pedig a legolcsóbban és leggyorsabban juhtenyésztéssel lehet jókarba hozni azért a különben jö védelmet is hozó juhászatot fenn kell tartani. Ne tévesszük szem elől, hogy ha van megfelelő legelő, akkor a nép tarthat állatokat, lesz trágyája s ezzel eredményesebben művelheti a jelenleg elhanyagolt vagy kellően ki nem használt hegyi földjeit. A juhászat fenntartására mintegy kötelezve van a város azért is, mert a földművelési minisztérium a 4 százalékos, tehát igen kedvező kölcsönt csakis azon feltétel alatt adta a városnak, hogy ezen kölcsönnel a le gelőt javítsa fel és pedig juhtenyésztés útján. Nagy hiba lenne, ha a legelő rendbehozására segélyt kérő város az elnyert kölcsönt ellökné magától és nem használná fel azt juhászat útján. Azonban a gazdaság vezetője arra különös figyelemmel legyen, hogy a miniszteri rendeletben előirt utasításokhoz alkalmazkodjék. II. A város gazdálkodásának a leg kevésbbé s került ágazata a szántók és rétek. A város saját kezelésében van mintegy 240 katasztrális hold szántóföld és 110 hold rét. Annak ellenére, hogy a rétek kezelése és megmunkálása aránylag kevés költségbe kerül, mégis a szántók és rétek rovatában 123 P 69 f ráfizetés mutatkozik az 1931. évi kimutatásban. S ez a kedvezőtlen eredmény egyenesen a szántóföldek rovására irható, mert a rétek után tényleg volt tekintélyes jövedelem, de ezt a szántóföldek felemésztették. A rétek tehát továbbra is házikezelésben maradjanak, de a szántóföldek nagy részét bérbe kell adni és csak annyit megtartani, amennyi feltétlenül szükséges az állatok eltartására. Ismételjük : a nem jövedelmező szántók nagy részét bérbe kell adni szociális szempontból is, hiszen a város tulajdonához tartozó földek nek az is rendeltetése, hogy a föld nélkül szűkölködő földmives nép bérföldekhez jusson s azokból előteremtse, legalább részben, az élelmét. Bérbeadás esetén megszabadulna a város a szántóföldek adóterhétől és mégis csak lenne biztos bevétele, ami most nincs a szántóföldeknél. Sokan igen félnek a földek bérbeadásától, mert meg van az a szomorú tapasztalat, hogy a bérlők nem fizetnek ; a földéhes bérlők; olyan dijat ígérnek, amelyet nem képesek a földből kitermelni, aztán — nem fizetnek. Jelenleg a város évi előirányzott bérletdíj-jövedelme 7000 P, ezzel szemben a bérlethátrálék már is kétszer annyi, vagyis 15,000 P és ez folyton szaporodik. Az eddigi módszer szerint tehát HETI ESEMÉNYEK BELFÖLD: Meskó Zoltán országgyűlési képviselő magyar Hitler-pártot alakított. — Győr városa a munkásszabadság érdekében feliratot küldött a kormányzóhoz. — Vizsgálatot kért maga ellen Hevesi Sándor, a Nemzeti Szinház igazgatója. — 15 milliót csempészett ki, állítólag, Németországba báró Gerliczy Félix. — Matuska, a biatorbágyi merénylő június 15 én áll bírái elé. — Párkánynánáról visszaküldték a csehek az első magyar gyümölcsszállitmányt. — 190 ezer pengőt sikkasztott a pesti Hungária malom igazgatója. — Pécs leleplezte háziezredeinek emléktábláját, mely az ország legszebb hősi emlékhelyén áll. — Károlyi miniszterelnök hir szerint újjáalakítja a kormányt. — Elárverezték Kocséron a ref. templomot, a paplakot és az iskolát. — A csendőrlegénység javadalmazását is csökkentették. — A repülőgép Szegeden elütött egy vasvillás földművest. — Állásnélküli jogászok egyesületet alapítottak. — Az egységespárt értekezletén Pesthy Pál elnök Károlyi Gyula lemondásáról beszélt. — Griger Miklós kereszténypárti képviselő ki fog lépni a pártból. — A titkosság olyan, mint a halál. Akár tetszik, akár nem be fog következni — mondta Hunyady Ferenc gróf. — A parlament heti kimagasló szónokai Eszterházy Móric gróf és Gaal Gaszton voltak. Eszterházy az állam alapjainak kimutatását kérte. Rendkivül figyelmet keltő kijelentésével azt kérdezte, hogy „aludt-e a kocsis a szekéren és igy kerültünk a kátyúba, vagy a kocsis ébren volt, de olyan úton hajtott, amelyen csak száraz időben lehet menni ?" Gaál azt mondta: „a tisztviselői fizetéscsökentést meg kellet volna előzni az álláshalmozások és a mammutfizetések megszüntetésével." KÜLFÖLD: 20 ezer munkanélküli frontharcos tüntető felvonulást rendezett Washington városába. — Az új román kormány elnöke VajdaVojvoda Sándor. — Parlamentet választ Németország július 1-én. — Rothermere lord azt jósolta, hogy a Hohenzollernek ismét trónra jutnak. — Gazdasági diktatúra készül az Egyesült-Államokban. — Chilében forradalom tört ki. — Szentpétervárra utazott Curtius, volt német külügyminiszter. — Külföldiek nem vállalhatnak munkát Törökországban. — Lelőtték a horvátok nacionalista vezérét, Budák Milánt. — Heriot francia miniszterelnök a németekkel és az olaszokkal akarja megoldani a dunai konföderációt. SbasVSp Redl ezredes az áruló 8-tól folytatólag 5,7 és 9 órakór A világháború legveszedelmesebb árulójának története MOZGÓBAN