Esztergom és Vidéke, 1932

1932-06-05 / 45.szám

nek a kettős célnak elérésénél a látási élmény elmélyítése, kifejezése és megoldása, irányító és biráló ellenŐrzés mellett a tanulók egyéni hajlamánaá megfelelően nyer szabad érvényesülést. Immár másodízben lép a reáliskola rajztanitásának eredményeivel a nyilvánosság elé. Ezúttal intézetünk fennállásának 75-ik évfordulóján egy visszapillantó kiállítást mutatok be, amellyel egyúttal búcsúzom is, hiszen időm rövidesen lejár. Célja e kiállításnak egyfelől bemutatni az uj reáliskolai tantervnek ujabb alapelveit, a tanulók elevenebb szabadabb s hangosabb előretörését, másfelől láthatóan is sáfolni azt az igen elterjedt balhiedelmet, hogy reáliskolai rajztanuláshoz különleges tehetség kell. Ez túlzott és hamis álA bencés gimnázium öreg Hollói szombaton, június 4-én este V2 9 órai kezdettel tartják ezidén utolsó kultur estjüket. Közreműködőkül or szagos nagyságokat kért fel, a közönség igényeinek megfelelni akarván, a rendezőség. Tán senki sincs, aki már ne kívánná a rádióból és újságból olyannyira ismert poétát, Mécs Lászlót hallani, aki a mának legnagyobb magyar költője és legügyesebb tolmácsolója saját verseinek. Aki nem mindennapi művészi élménnyel akarja gazdagítani lelkét, feltétlenül jöjjön el és gyönyörködjék Mécs László monumentális művészetében. A zenekultúra iránt oly fogékony Esztergom kellemes várakozással nézhet a nagysikerűnek Ígérkező est másik előadója, Laub István felé, aki a Zeneművészeti Főiskola nagyláspont. Mert a reáliskola tananyaga végső fokon csak odáig terjed, ahol a művészeté kezdődik. Az a tanulók átlagos képességét nem haladja túl, de a fokozatos módszer tani, artisztikai s rajztechnikai szempontok tekintetében számol azzal az adottsággal, hogy egy egészséges középiskolai tanulónak a veleszületett hajlamosságot szorgalmas tanulással, gyakorlássál irányító útmutatások lelkiismeretes keresztülvitelével kifejleszteni tudnia kell. A kiállítás f. hó 13-tól 19-ig bezárólag naponta 9 és 18 óra között az intézet első emeleti tantermeiben díjtalanul tekinthető meg. Mindenkit, — aki intézetünk munkája iránt érdeklődik — örömmel és szívesen látunk. Háber János nevű tanára és zongoraművészetének javatudását hozza közénk, hogy felüdítse sziveinket a komoly művészet mély benyomásaival. Az öreg Hollók nagy szeretettel kérik a közönségnek már sok izben tapasztalt pártfogását. Kérik, hogy az est erkölcsi és anyagi sikerének altruista érdekében minél nagyobb számban jelenjenek meg. Kérik és várják Esztergom és környékének egész intelligenciáját, hogy az együtt töltendő kultúrest mély élménye még jobban összeforrassza a nagyérdemű publikum szivét az öreg Hollókéval. Az előadás a megjelenő előkelőségek kívánságára pontosan félkilenc órakor kezdődik. Kérjük a pontos megjelenést. A Fürdő Szálló nagytermében helyfoglalás szigorúan az érkezés sorrendjében. Belépődíj nincs. Ülőhelyre műsormegváltás 2 pengő, állóhelyre 1 pengő értékben kötelező. A nagyérdemű közönséget szeretettel várják a Bencésgimnázium öreg Hollói. n»8*«tmitni(iiitittmin A hadírokkantjelvények kiosztása : Mult vasárnap délben osztották ki a városházán nagybányai vitéz Horthy Miklós kormányzó által alapított és adományozott hadirokkantjelvényeket a vármegyei, városi és katonai hatóságok képviselőinek jelenlétében. Ez alkalommal Kr'dmer Antal ny. ezredes, a „Honsz" esztergommegyei csoportjának elnöke és szenkviczi Palkovics László alispán mondottak beszédeket. Lelkesitőleg szólottak a rokkantakhoz és rámutattak érdemeikre, amelyre most a kormányzó is, mintegy megkülönböztetéssel akar rámutatni a hadtrokkantjelvény adományozásával, hogy igy a társadalom is megkülönböztetett tisztelettel tekintsen rokkant hőseinkre. Délután volt a „Honsz" közgyűlése, amelyen az egyesület tisztikarában megüresedett állásokat töltötték be. Tiszteletbeli elnökké választották. Glatz Gyula polgármestert és revisnyei Reviczky Elemér központi főszolgabírót, ellenőrré: Komán Béla hr. főhadnagyot, a számvizsgálóbizottság elnökévé: Földes Károly dr. hr. főhadnagyot, számvizsgálóvá : Meszes Ferenc hr. tizedest, választmányi tagokká: Molnár Gyula hr. őrmestert és Mórász Béla hr. honvédet. Sinka Ferenc Pál hr. honvédszá zados, az egyesület igazgató-elnöke ezután ismertette a tagokat érdeklő ügyeket, különösen a télen lebonyolított inségakciót melynek jótétemémeiből az arra szoruló hadigondozottak elsősorban vették ki részüket. Természetben kijáruitatott élelmet, a népkonyháról ebédet, szenet és fát kaptak sokan egész télen át. A laktanyában négy hónapon keresztül mindennap 20 teljes ebédet kaptak a hadirokkantak és özvegyek családjai. A táborban is a katonaság 4—5 családot látott el ebéddel. Báthy László prelátus-kanonok, felsőházi tag 500 pengőt küldött a polgármesterhez 20—30 család felsegélyezésére. Glatz Gyula polgármester ugyanekkora összeget szánt az ínséges pénzből a hadigondozottaknak. Az Esztergomi Takarékpénztár 100 pengő értékű fürdőjegyet küldött a súlyos rokkantak számára. Toldy Mariska 20 pengőt, Iharost Sándor kereskedő pedig 100 kiló kenyeret adott karácsonykor az arra szorulóknak. Toldy János a Kultur Mozgót engedte át a filmelőadások tartására, amelyek összesen 369 pengő. 93 fillért jövedelmeztek a hadigondozottaknak. Minderről hálásan emlékezik meg az egyesület. Vitéz Zsámbéky Pál hr. főhadnagy pénztárnoki jelentése után a közgyűlés az elnök éltetésével véget ért. S. F. P. nmniiHMMimiiMimi A taaitóképző kiállítása Érseki tanítóképzőnk, mint a mult évben, az idén is reprezentáló kiállításban mutatja meg munkásságának egy részét. Az idén gazdag tartalmú és művészi rajzkiálliiássál lép a közönség elé. A kiállítás ünnepélyes megnyitása hétfőn, június 6 án délben 12 órakor lesz. Délután 3 órától 6 óráig és folytatólagosan kedden és szerdán d. e- 8—12-ig és d. u. 3—6 óráig a nagyközönség, intézetek és iskolák tekinthetik meg a szép kiállítást. Bartal Alajos igazgató és Hidegh Béla rajztanár meghívása folytán alkalmunk volt a kiállítást még a megnyitás előtt megtekinteni és igy nemcsak elismerésA bencésgimnázium öregcserkészeinek kulinrestje a Fürdőben ján. 4-én este fél 9 órakor Mécs László saját verseiből szaval — Laub István zongoraművész fellépte — A kultur est műsora pontosan kezdődik főmérnök úr jóvoltából lórén jöttünk fel Kemencéről. Itt fogott el az eső a Bársony-emléktáblával megjelölt forrásnál. Bizony, majdnem bőrig áztunk. Egymás hegyén-hátán ülünk. Ki a földön, ki széken, ki ládán. Ferke Bársony vadászkalandjaiból olvas fel. (Mi minden elő nem kerül abból a parancsnoki hátizsákból!) Csodára hangulatos. Az erdőmélyén kis vadászlak. Kint zúg a szél, a tetőn kopog az eső. Mi pedig idebent megtanuljuk a magyar erdők szerelmesszivű költőjének szemével nézni a vadont, a fülét hegyező vadászkutyát, a vetélytársa legyőzése után büszkén körültekintő szarvasbikát, a sűrű mélyén megbújó vadkant. Mintha maga Bársony István telepedett volna közibénk és mesélne. 0, akinek oly sok vadászkalandja volt itt a környéken, aki oly gyakran megpihent e vadászlak ban, akinek lelkében talán épp itt fogantak meg azok a kedves novellák. Dél felé jár az idő. Az eső elállt. Meg is száradtunk. Felhangzik a parancs: „Elő a hátizsákkal, ebédelni; utána lórékon indulunk viszsza." Most maguktól fognak lefelé futni a kis kocsik. Éz lesz aztán csak élvezet 1 Este fél 8. Ipoly tölgyesen. Lázas izgatottság. Egy órával ezelőtt érkeztünk. Hamar vacsora. S most készülődés az egyházzenei hangversenyre. Húsz lampion világánál kint lesz a templom előtti téren. Nagy félkörben fahasábokon fogunk ülni, mintha tábortűz körül lennénk. A falu aprósága már itt nyüzsög. Az idősebbek is gyülekeznek. Sorra érkeznek a kocsik. Hozzák a szom széd községek intelligenciáját. Mikoláról még a grófkisasszonyok is eljöttek. Én félek. Mit fogják érdekelni a falu egész napi munkában holtra fáradt, egyszerű népét a zene klaszikusai, vagy Kodály Stabat Materje, Seyler Miserere-je, vagy a műsort kiegészítő XVII. századbeli régi magyar énekek? Majd meglát juk. Legalább egyszer ilyennel is megpróbálkozunk. Este 11 óra. Le a kalappal az énekkar előtt. Két napja gyalogolunk, énekelünk, ázunk, s ezek után ilyen teljesítmény. No, de nem az én elragadtatásom a fontos. Mit szólt hozzá a hallgatóság ? Áhítatos csend volt végig. A kezek imára kulcsolódtak. Lehorgasztott fővel hallgatták a Miserere bűnbánó könyörgéseit. Majdnem megkönnyezték a Krisztus halálát érzékeltető „Tenebrae factae sunf'-ot, s örvendező mosoly fakadt ajkukon, mikor felcsendültek a húsvéti allelujás énekek. A Tiszi röviden megmagyarázta az énekeket, mi a szövegük, hogyan fejezi azt ki a zene. A hatás mutatta, hogy megértették. Lehet tehát a legmagasabb művészit is közel hozni az egyszerű néphez, csak ügyesség és lelkesedés kell hozzá. — Egy gazda — azt hiszem, Vendel bácsinak hívják — meg is jegyezte : „Mi ért nem jönnek többször, egészen kiművelődnénk." A hangverseny után tábortüzet rögtönöztünk. A parancsnok úr be szélt mostani kirándulásunk élményeiről, mi pedig ezeket vidám és komoly, egy- és többszólamú énekekben igyekeztünk kifejezni, összefoglalni. És eközben történt, hogy a tölgyesi kis templom lepipálta a híres tihanyi apátságot. Ott a templommal szemben dalolgatván, egy szer csak eszünkbe ötlött, próbáljunk csak meg a templom felé énekelni, hátha visszaveri a fala hangunkat, mint a tihanyi templom fala. Arra felé fordulva, mindjárt el is énekeltük Csokonainak a „Tihanyi ecchóhoz" c. dalát — persze egy szólóquartettet titokban a templom mögé küldtünk — s csodák csodája, az ének utolsó sorát visszaverte a tölgyesi templom fala, talán még szebben is, mint a tihanyié. A hatás leírhatatlan volt. Május 25. d. e. Hanem ami most van a tölgyesi plébánián és a vele szomszédos kántorlakban, azt csak sáskajáráshoz lehet hasonlítani. Az esztergomi sáskahad egyik őrse az udvaron fát vág, egy másik a kútnál mosogat, a kántor konyháján főznek, az ámbituson mákot törnek. Két őrs visszahordja a padlásra a szénát, legyen jövőre is min aludni. Futárok szaladgálnak a kántorkonyha és a plébániai éléskamra között. Itt van ugyanis a csapat élelmezési rak tára. De jó is küldöncnek lenni. Keresztes mama minden fiút az éhenhalástól félt. Aki csak betéved a konyhába, mind külön megvendégeli. Kész az ebéd. Bableves (kolbászszal) és mákos tészta. Ilyen finomat még Major néni se csinál az internátus konyháján. (Vagy csak nekünk ízlett így, mert magunk főztük !?) A délelőtt folyamán kellemetlen incidens is történt. Ismeretlen tettesek megdézsmálták a csapat lekvárállományát. Jelentéktelen a mennyiség, de hol itt a cserkész-szellem? A parancsnokság — hallatlan eset — napirendre tért az eset fölött. Állítólag azért, mert a plébános úr Irmácska névre hallgató húga — megfeledkezve az oki. kántortanitónőhöz illő pedagógiai érzékről — szintén aktive közreműködött a tett végrehajtásában. Persze ezt senki sem akarja elhinni. Hogyan is lehetne ilyet gondolni! ? Csak a rossz nyelvek beszélnek ilyeneket ... (?) Délután. Nótáink közül leginkább az tetszett a gyerekeknek, amelyikben az van, hogy „mert a János mind álmos." Hiszen a plébános úr is János. De most délután megmutatta, hogy azért ő mégsem álmos. Bizony elkísért egy jó darabig, sőt velünk együtt fölmászott Tölgyes határában lévő vadregényes, festői, de fölöttébb meredek sziklára. Fölséges innen a kilátás. És valahogyan csak feljön az ember. De lefelé . . . Szombaton 4 „Feleségem a hadnagy úr" ÜJKÍ VaSaiDSP Főszereplők: Eggerth Márta, Georg Alexander, Verebes Ernő és Félix Bressart. Széchenyi-tér.