Esztergom és Vidéke, 1932

1932-05-05 / 36.szám

latú leckéztetést (?), a város javát célzó kitaníttatásomat, bár hatvanadik korévem felé járok, nemcsak megköszönöm, hanem érte mig élek, hálás is maradok. Lenkei Emil. Hegkönnyitik a magyar bor kivitelét A súlyos helyzetben lévő magyar bortermelők megsegítésének egyik hatásos eszköze volna a borkivitel fokozása. Eddig a kivitel azonban sok nehézségbe ütközött a valutabeszolgáltatási kötelezettség miatt. Ezen a téren most könnyítés történt, amely lehetővé teszi boraink fokozottabb kivitelét. A Magyar Nemzeti Bank megengedte, hogy mindazokba az országokba, amelyekkel nincsen klíringmegállapodásunk, tehát Ausztrián, Svájcon, Franciaországon kivül minden más országba exportvaluta beszolgáltatása nélkül, úgynevezett árúforgalmi pengőkövetelés ellenében vihessenek ki bort a termelők, illetőleg a kereskedők. EX-LIBBIi (E. F.) Szükségképpen jelentkezett az emberben az az óhaj, hogy saját tárgyait másokétól megkülönböztesse és tulajdonát jellel juttassa kifejezésre. Az ilyen megkülönböztető jel talán éppen az írás művészetét segítette feltalálni. A kultúra haladtával a könyv is a vagyontárgyak közé volt sorolható és a kézírásos, festett könyvek világában indokolt is volt, hogy láncra erősítve őrizték. A könyvnyomtatás feltalálásával a könyv megszűnt egyéni példány lenni és a nagyobb mennyiségben készült könyveket egymásétól, hogy megkülönböztessék, az egyéni tulajdont feltüntető jeggyel látták el. De a jóizlésű könyvbarát tisztán esztétikai szempontból is sajnálta könyvét tintával bemocskolni, ezért nevét, a könyvbe való beirás helyett, külön a táblába ragasztott címkével jelölte meg. Ez a kis címke az „Ex-libris", melyben a könyvgyűjtő cimere vagy esetleg csak neve, fába vagy rézbe metszve, rendesen azzal a felirattal ellátva „Ex libris meis" szerepelt, és e feliratról ezeket mind máig exlibrisnek nevezik. Ezeknek a felragasztott kis könyv jegyeknek a tulajdon megjelölése mellett díszítő szerepe és művelődés és művelődéstörténeti jelentősége, sőt művészettörténeti fontossága is van. A régi magyar könyvjegyek figyelmeztetnek arra, hogy a magyar kultúra alapköveit ott rakták le azok, akik tudományszeretetből könyveket gyűjtöttek. A hajdanta vagyont érő könyv iránti szeretetet a diszitő kedvteléssel fejezték ki, igy a hollós címerek a Korvin-kodexek egyik legfontosabb ismertető jele lett. A tulajdonképeni ex-librisek a könynyomtatással egyidejűleg lépnek fel, mert az ilyen ősnyomtatványokban találjuk e szokás kezdetét, a már hiúságból is alkalmazott tulajdont jelző papírlap beragasztását. Réz- vagy fametsző-mester munkái e szép képecskével diszes, keretezett vignetták s már kezdetén is több-kevesebb gondossággal készültek. Jelentősége abban áll, hogy egyrészt elvesztésétől óvja a könyvet' másrészt egy-egy jelentősebb könyvtár anyagát a szétszóródás után is megjelöli, továbbá, hogy fokozza a könyvgyűjtő önérzetét, mert könyvei ezzel az ő emlékét fogják fenntartani. Az ex-libris elárulja a könyvbarát származását, ízlését, bepillantást en ged lelke világába és megmutatja szellemi élete irányát. A legrégibb sokszorosított könyvjegy a XV. század végéről való; hazánkban csak a XVI. század derekán lépett fel. Mind a külföldön, mind nálunk a címereket tiszteletben tartó korban, a címer rajzával indul az ex-libris, ez foglalja el a lap főhelyét, melyet körülvesz a felirat és a disz, mely utóbbiban, a régieknél még sok változatosságot nem lehet keresnünk. Ez áll főként a régi papi gyűjtők könyvjegyeire, mert az alkalmazott egyházi jelvények bizonyos egyhangúságot hoz nak az együttesbe. Bizonyság erre Némethy Lajos hajdani tudós vízivárosi plébánosnak 19Ő3 ban megjelent könyve, melyben az esztergomi bibliotheka ex-libriseit gyűjtötte egybe. E címkék ma is használatos neve a rég mult latinizmus hatása alatt áll s abból máig sem tudott kibontakozni, pedig már nemcsak tudósok, papok és klasszikus műveltségű egyének szeretik a könyvet, hanem a latinul nem tudó polgárság is és a nemzeti öntudat erősbödésével a hazai kifejezés is otthonos lett. Aki magyar, annak ez a könyvkedvelésből fakadó kedvtelése is magyar lehet, írhatja N. N. könyvnyomdából, — könyvvei közül, vagy épen ele get kifejez az is, hogy N. N. könyve. Az utolsó években az ex-libris ügye főleg külföldön óriási lendületet vett. Legkiválóbb művészek, rajzolók és grafikusok munkáit láthatjuk köztük és egy számottevő gyűjtemény már művészettörténeti komoly forrásnak vehető. Világszerte divatos lett e régtől származó könyvjegyek gyűjtése, sőt már e célból egyesületek is alakultak és a gyűj tői szenvedély behálózza az egész földet, mert megértő hivei vannak messze tengeren túl is, kik szívesen állnak csereviszonyba a jó névre szert tett magyar gyűjtőkkel mert a magyar ex-libris-termelés ezer művészi változatával méltó versenytársa a nagykulturájú nyugatnak is. Szolgáljon ez a írás buzdításul arra, hogy a könyvtártulajdonosok e kedves, régi szokás szerint mind számosabban díszítsék könyveiket Megjelent a bnsz százalékos illetékpótlékról szóló rendelet A pénzügyminiszter rendelete a busz százalékos rendkívüli illetékpótlék alkalmazásáról már megjelent, amelyben következő intézkedéseket találjuk: A rendkívüli illetékpótlék kiterjed az öröklési, ajándékozási és ingatlan vagyon átruházási illetékre, valamint az illetékegyenéitékre, az Öszszes százalékos okirati illetékekre (ideértve a társulati illetékeket is), továbbá a százalékos törvénykezési illetékekre, igy a birói határozati és egyességi illetékekre és a telekkönyvi bejegyzési illetékekre is. A rendkívüli illetéket ugyanúgy kell leróni, mint az alapilletéket. Váltóknál a rendkívüli illetéket az aláírástól számított 15 nap alatt is le lehet róni. A rendkívüli pótilleték már életbe is lépett Megállapították a selyemgnbó idei beváltási árát Az Országos Selyemtenyésztési Felügyelőség hirdetménye szerint a földmüvelésügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértően a következőképpen állapította meg erre az évre a selyemgubóbeváltási árakat: I. osztályú gubó kilogrammonkint 1 pengő, II. osztályú gubó kilogrammonkint 80 fillér, III. osztályú gubó kilogrammonkint 10 fillér. Az általános gazdasági válság a selyemtermelést is érzékenyen érintette, úgy hogy már három éve tart a selyemgubó és selyemfonál árzuhanása a világpiacon. É nagy áresés mérvéről mindenki fogalmat alkothat magának abból a tényből, hogy ma még harmadrész ára sincs a selyemgubónak és selyemfonálnak, mint volt három évvet ezelőtt. Ennek ellenére a földmivelésügyi minisztérium épp úgy, mint az előző két évben tette, most sem csökkentette olyan arányban a gubóbeváltási árakat, amiként azt a mai viszonyok megkövetelnék, csakhogy a mai szűkös anyagi viszonyok között selyemtenyésztőinek tűrhető keresetet juttasson s tette ezt abban a reményben, hogy a tenyésztők megértik a selyemtenyésztőkre nehezedő mostani válságot, mely egyébként minden más termelési ágat is egyenlően sújt és nem mulaszthatjuk el a gubótermelés révén kínálkozó kereseti alkalmat kihasználni. A selyemtenyésztők a tenyésztőés lyukgatott papirost különös kedvezményként ez idén is ingyenesen kapják, tehát a papiros árát a gubóvételárból nem fogják levonni. Áldozó és bérma ruhákra a legszebb selymek és szövetek nagy választékban Illésnél, Széchenyi-tér. HÍMEK A Stefánia-szövetség Áldozócsütörtök napján Krisztus mennybemenetelét ünnepeljük. Nem akarunk profánok lenni, amikor Áldozócsütörtök napját, a szó jelen* tőségét másképpen kiáltjuk a társa* dalomba: hozzunk áldozatot ezen a napon a szegény, gondozásra szoruló anyákért és csecsemőkért. Ha egyházi szempontból eleget teszünk Áldozócsütörtök jelentőségének, kétszeres lesz érdemünk és lelkitartalmunk, ha világi szempontból erőnkhöz képest áldozatot hozunk a segítségre szoruló anyákért és csecsemőkért. Az esztergomi Stefánia-szövetség, annak lelkes és önzetlen vezetősége néma kéréssel fordul ma Esztergom társadalmához. Nem hangos szóval, nem is hangos könyörgéssel fordul az emberekhez, különösen a tehetősökhöz, hanem megjelenik csöndben, némán az utcán, és kérő tekintettel néz az emberekre : Adjatok mindannyian, hogy száz és ezer anyán segíthessünk, beteg anyákon, ruhátlan anyákon, magára hagyatott anyákon, csecsemőkön, éhes csecsemőkön és ruhátlan csecsemőkön. Végül hajléktalan anyákon és csecsemőkön és majd ha tél köszönt be, zord napok, a fázós csecsemőkön és didergő anyákon. f Hozzunk áldozatot ezen a napon, Aldozócsűtörtök napján. Ez az áldozat nagy lesz jelentőségében. Szebb, nemesebb célra nem adhatunk alamizsnát, sőt ennél is többet: segítséget, mint a Stefánia részére, amely vezetősége, egész szervezetével odajuttatja a támogatást, ahol legnagyobb a szükség. Mindenki adjon ezen a napon. Csak azok ne adjanak/akik ezekből a fillérekből kapnak. Mert, ha van is nyomorúság, szegénység sok házban, ne feledjük, hogy a nyomorúság mellett lakásunk, meleg ebédünk, ruhánk van. Még mindig tudunk adni és adnunk is kell a nálunknál szegényebbeknek. Adjunk, hogy nekünk is adhassanak. Eljegyzés. Pirchala Iluskát eljegyezte karatnai Könczey Árpád m. kir. erdőmérnök az állami erdőhivatal vezetője. Jótékonycélú előadást tart az esztergomi községi Szent Margit elemi leányiskola f. hó 5-én Áldozócsütörtökön d. u. 6 órakor a Kath. Legényegyesület dísztermében a szegény tanulók tornaruháinak beszerzésére. Előadásra kerül 3 egyfelvonásos tündérjáték. Műsor megváltása 50 fillér. Tekintettel a jótékony célra kérjük a nagyrabecsült közönség pártfogását. Jöjjön el mindenki aki szereti a gyermekeket és gyönyörködni tud azok játékában. Az Esztergomi Oltáregyesület f. hó 8-án tartja szokásos szentségimádó ájtatosságait a vízivárosi zárdatemplomban. A májusi ájtatosságokra való tekintettel a választmányi gyűlés elmarad. Májusi ájtatosságok a vízivárosi zárdatemplomban. A vízivárosi zárdatemplom májusi ájtatosságainak e heti szónokai: 5-én Szomor Felicián bencés tanár, 6-án Egy ferencrendi atya, 7-én Jeszenszky Kálmán dr. prelátus-kanonok, 8-án Tóth Kálmán dr. pápai kamarás, szemináriumi tanár. Dr. Danielisz Ernő szemorvos rendelőjét Kossuth Lajos-utca 28 sz. alatt megnyitotta. Rendel d. e. 9—12, d. u. 4—6-ig. „A 13-ik légionista* a KORZÓ mozgóban