Esztergom és Vidéke, 1932

1932-04-28 / 34.szám

Maga a vásár egyébként az idén csodálatos erejű bizonyítéka a ma­gyar élni akarásnak. A kiállításon résztvevő gyáripar, kisipar és házi­ipar, nemkülönben az idegenfor­galmi iparok, a vidéki városok és a mezőgazdasági termelők erőfeszíté­sét mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy a tavalyi 1126 ki­állító helyett ezidén már több mint 1200 kiállító jelentkezett a részvé­telre. A Szépité-bizottság elnökségéhez! Sokszor hangoztatják a helyi la­pok annak a hiányát, hogy az ide­genforgalom emelése érdeke meg­kívánja, hogy Esztergom városának valamelyik árnyékos terén naponta ingyen hallható térzene legyen. Te­hát árnyékos hely és naponta tér­zene ! Ez utóbbi kívánság csak az­után jöhet számításba, ha előbb visszavarázsoljuk a belvárosi tem­plom előtt volt egyetlen árnyékos teret, — mit kritika gyakorlás nél­kül vagyok kénytelen leszögezni — hogy elfogult egyén ízlésének lett ez árnyékos, lombos, fás terület az áldozata. Ezen lombos, fás terecske volt asyleuma fiatalnak és öregnek egyaránt. Hány kisgyermekes anya nélkülözi ezt a nagy nyári hőség­ben. De ne kritizáljunk I Hisz jóakarat vezette az illetőt, mert teremteni és építeni akart. De ehhez — az akara­ton kivül — hivatottság is kell. Hogy a város e terén célját el­érhesse, elsősorban is ne tűrjön ön­kényű irányitókat, hanem a Szépitő­bizottság elnöksége útján a törpe fák köré, melyek soha megfe'elő árnyékot nem fognak nyújtani, úgy­szintén a jó izlést ki nem elégítő na gy gyepágyat fásitsák vissza s alakítsák át az esztergomiak és a vikendezők pihenőhelyévé mielőbb, mert a parkírozás a jelen alakjában csak közlekedési akadályt képez. Kerüli azt a sétáló közönség is, a hajóállomáshoz siető utas is. No, még egy ! A W. C. az, amely­nek még a térzenét is meg kellene előznie, mert addig a vikendezők még mindig Mucsán képzelik magu­kat. A városban lakó nyugdijasok egyik óhajtása szintén a park fásí­tásának visszaállítása. Lombos fákat kedvelő nyugdíjas. Korai turistahajót indit a MFTR vasár- és ünnep­nap Budapestről Esztergomba A turistáknak és mindazoknak, akik vasár- és ünnepnapokon minél korábban szeretnének hajóval kijutni a Budapest feletti, természeti szép­ségekben gazdag Duna-szakasz mel­lett fekvő hegyek közé, a strandfür­dőkbe és üdülőhelyekre, régi vágya valósul meg azzal, hogy a MFTR május 1-től kezdve vasár- és ünnep­nap reggel 6 órakor Budapest-Eöt­vös-térrői turistahajó néven különjá ratot indit. Ez a hajó a Pálffy téri és Római­fürdő állomás érintésével a Duna fő­ágában haladva Vácot reggel 8, Vi­segrádot 9, Nagymarost 9.10, Dö­mös 9.35, Szobot 9.50 órakor éri el, tehát a turisták a kirándulópon­tokra kellő időben kiérkeznek, hogy egésznapos túrát tehessenek. A turistahajó Észtergomba 11 óra kor érkezik. A turistahajón egy osz tály van és egységes menettérti jeggyel lehet utazni, amelynek ára vetekedik a filléres gyorsvonatéval és pedig a Budapest—esztergomi vonal bármely állomásáról bármely állo­másra oda-vissza való utazásra 1 pengő 80 fillér. A hajón kitűnő ven­déglő gondoskodik az utazó közön­ség olcsó és jó ellátásáról. A turistahajó létesítésével a MFTR ujabb tanújelét adta annak, hogy a a közönség igényeit minél jobban kielégíteni kívánja és minél több le­hetőséget akar nyújtani a fővárosi közönségnek a hajón való utazás kellemességeinek élvezésére is. mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm 35 ezer cserkész gyülekezik Gödöllőn nagytáborozásra a jövő nyáron 1933. év nyarán világé emény központjába kerül Gödöllő: ott gyűl­nek össze a világ cserkészei nagy­táboozásra. Vagy 35000 fiatal cser­kész gyülekezik össze a jövő év­ben Gödöllőn a világ minden részé­ből és már most nagyban folynak az előkészületek, hogy méltóan fo­gadják őket. Huszonhárom nemzet jelentkezett eddig a magyar cserkészszövetség­nél. Bejelentette már részvételét Anglia 2500, Ausztria 1000, Jugo­szlávia 300, Japán 20, Svédország 500, Finnország 200, Sziám 5, Luxemburg 50, Hollandia 100, Észt ország 15, Legyeiország 2C00, Gö­rögország 100, Bulgária 150 cser késszel; bejelentették részvételüket, de érkező cserkészeik létszámát még nem : Franciaország, előreláthatóan 2000 cserkésszel. Amerika, orosz menekültek, Románia, Dánia, Sziria Izland, Spanyolország. Már dolgoznak a nagytábor ren­dezésén. Csinálják az odavezető utakat, artézi kutakat fúrnak és víz­vezetéket készítenek, hogy a víz­szolgáltatás zavartalan legye-!, — ez aztán megmarad Gödöllő részére a táborozás után is í Repülőtábor is épül és már most szervezik az élei mezest is. Nem kis dolog 35 ezer éhes, egészséges fiút jóllakatni 1 Természetesen rengeteg látogatója is lesz a nagvtáborozásnak, mind Magyarországról, mind a külföldről. Ezeket is el kell látni. Különvona­tok, álUndó postahivatalok, tűzoltó­ság, küön rendőrség, élelmezési vo­natok, különböző műhelyek, üzletek és hivatalok alakulnak a táborozás tartamára, külön sajtóügyosztály és tábori telefonközpont 60 állomással. A nagytáborozás nem fog Gö­döllőre szorítkozni, mert egyes cso­portokat továbbítanak majd az or szág különböző részeibe, a szebb és egészségesebb vidékekre, hogy azo­k-it is lássák a fiuk. Menhelyi gyermekek azonnal elhelyezhetők. A gondozásba venni óhajtók érdeklődhetnek a telepfel­ügyelőnőnél Simor utca 6. Tilos a madártojás szedése A Madártani Intézet felhívja az összes illetékes hatóságok és madár­barátok figyelmét arra, hogy április 16-án megkezdődött az általános vad­madártojásszedési tilalom. A fészkelés ideje alatt — április 16-tól június 30-ig — tilos még azoknak a madaraknak a lövése és tojásaiknak szedése, amelyek egyéb ként vadászhatók. Tilos tehát a vízi és gázló madarak tojásainak sze­dése ! A fészkelés ideje alatt csakis a szarka, varjú mátyásmadár vagy szajkó, házi és mezei veréb, továbbá a vércsefélék kivételével a nappali ragadozófélék tojásai szedhetők. To­jás szedésére csak az elsőfokú köz­igazgatási hatóságok adhatnak en­gedélyt, vagyis a járási főszolga­birák és a polgármesteri hivatalok. Aki ilyen engedély nélkül szedi a vadmadarak tojásait, attól azokat a hatóságok elkobozhatják. A madárbarátok minden tudomá­sukra jutó visszaélést a csendőrség­nek és az elsőfokú közigazgatási halóságnak jelentsék. Kövessünk el minden lehetőt pusztuló madárvilá gunk védelme és megmentése érde­kében. Az állattartó gazda levághatja és kimérheti késre érett állatjait A kereskedelmi miniszter legutóbb rendeletet bocsátott ki, amely rende­lettel a gazdák régi kívánsága tel­jesül, de a fogyasztó közönség érde­két is szolgálja. A rendelet legfontosabb része, hogy a gazdák, illetőleg más állattartók is a késre érett és veszteség nélkül to­vább nem tartható állatjaikat levág­hatják, annak húsát árúba bocsát hatják, ha az á'latot helyben nem, vagy csak a forgalmi ár alatt tudja értékesíteni. Kimondja továbbá a rendelet, hogy a helyi hatóság a termelőknek megengedheti a saját nevelésű vagy hizlalt állataik levágását és kiméré­sét, ha a kicsinybeni árak és az élő állatok eladása révén elérhető árak között lényeges a különbség a ter­melők áruinak közveten a fogyasztó közönséghez juttatása által, ami kívá­natos is. A miniszteri rendelet következte ben megszűnik a gazdák kiuzsorá­zásának lehetősége is a Spekula sok részéről. Hill KM Hétfőn reggel fél hétkor megszó­lalt a Bazilika Szent Adalbert-ha­rangja, utána a lélekharang ... Az esztergomi Székesfőkáptalan és a magyar katholikusság nagy gyászát hirdette. Hajnalban hunyta le örök álomra szemeit burszentmiklósi Klinda Teofil dr. a főkáptalan olvasó kano­nokja, 76 éves korában. Klinda Teofil hosszabb idő óta betegeskedett, de betegsége csak pár nap előtt fordult válságosra. Két napig volt agóniában, mig hétfőn hajnalban csendesen elaludt. A jótékonyságáról ismert főpap 1857-ben született Pusztapákán, Kecs­kemét mellett. 1874-ben vették fel az esztergomi szemináriumba. 1880. évben szentelték áldozópappá. Doro­gon, Budaörsön káplánkodott. Eköz­ben megszerezte a kánonjogi dok­torátust. Majd Vaszary biboros ud­varábakerült Esztergomba 1893-ban, mint főszentszéki jegyző. 1896 ban primási titkár, 1898-ban tb. kano­nok, 1903-ban pedig prelátus-kano nok lett Ezévben vált meg a pri­mási udvartól. 1905-ben c. apát, tiz évvel később nógrádi főesperes lett. A kanonoki stallumokban a fo­kozatos előléptetések során olvasó­kanonokságig jutott. A nagyprépost­ság betöltésében már a betegsége akadályozta meg. A könyvvizsgáló bizottságnak igen agilis elnöke volt. Még betegsége alatt is ő aprobálta az egyházilag cenzúráit könyveket. Hosszú ideig volt a főegyházmegyei könyvtár prefektusa, a primási szent­szék ülnöke és a f őszékes egyház szertartásmestere s ebben a minő­ségében kiváló szaktekintély volt. Liturgikus tudása Rómában is elis­mert volt Emellett kitűnő latin nyelv­tudással rendelkezett. Boldog emlékű IV. Károly király koronázásán is Klinda prelátus töltötte be a szer­tartásmesteri tisztet. Ezért kapta a Ferenc József-rend középkeresztjét. Értékes irodalmi munkásságot fej tett ki. Az ő nevéhez fűződik az „Egyházi Közlöny" megalapítása is, amely lapnál sokat dolgozót'. A szép­irodalom terén is tekintélyes nevet szerzett magának. „Szent Család" cimmel imakönyve is jelent meg. Temetése tegnap, szerdán d. e. 11 órakor folyt le impozáns részvét melett. A Jó Pásztor-kápolna sírbolt­jában várja a föltámadást. Az en­gesztelő gyászmise temetését meg­előzőleg, d. e. 9 órakor volt a fő­székesegyházban. A hercegprímás születésnapja. Serédi Jusztinián dr. biboros herceg­primás április 23-án töltötte be 48. évét. Ebből az alkalomból számosan keresték fel üdvözlő sorokkal és jó­kívánságokkal. A pannonhalmi koadjutor Esz­tergomban. Kelemen Krizosztom dr. pannonhalmi koadjutor két napos lá­togatáson Esztergomban tartózko­dott. A bencés székházban szállt meg és a két nap alatt a bencés intézet munkájáról is kielégítő infor­mációt kapott. A koadjutor látoga­tást tett Lingauer dr. főispánnál is. Uj orvos Esztergomban. Dr. Danielisz Ernő szemorvos Eszter­gomban a Kossuth Lajos-utca 28. szám alatt orvosi rendelőt nyitott. Az új orvos Pécsről jött Esztergom­ba barátainak és ismerőseinek hí­vására. Pécsett a szemklinikán há­rom évig működött. Az egyetemi or­vosprofesszorok mindenkor elisme­réssel nyilatkoztak a fiatal orvos munkájáról. Kereskedőink tisztelgése a pol­gármesternél. Legutóbb már jelez­tük, hogy az esztergomi kereskedők el akarják panaszolni a polgármes­ternél sérelmeiket, mert a helyzetü­ket katasztrofálisnak Ítélik meg. A tiz tagú küldöttséget hétfőn délelőtt Lenkei Emil társulati elnök vezette, aki a polgármesternek előadta, hogy az idegenforgalomnak csak akkor van hasznos jelentősége, ha vendé­geink huzamosabb időt töltenek vá­rosunkban. Rámutatott a dorogi vá­sár végzetes következményeire és különösen azt panaszolta el, hogy a helyi intézmények mint pl. a szemi­nárium, preparandia, kórház, zárdák, gimnázium és főreáliskola stb. szük­ségletüket nem Esztergomban szer­zik be, sőt még ajánlattételre sem Szombat _ Am,«* X s-n X n-v a„K0BZÓ" vasárnap LANGBOHTON 3, 5, 7 és 9 órakor viláaaífrakíMÓ 21 ff»lvnnáeha« Irorfíl HAtMif+o4Ae*><i Széchenyi-tér.

Next

/
Oldalképek
Tartalom