Esztergom és Vidéke, 1932

1932-04-24 / 33.szám

magyar vezetőfér fiaink, magyar hi­vatal főnökeink mégis csak lelki osz­tályosaink, megértő, segiiő testvéreink lesznek! őszinte lelkesedéssel beszélt egy tulsóféli tisztviselőismerősünk, aki jól megerősödött utolsó találkozásunk óta, finom prémes kabátot viselt és egy nagy bőrtáskát tartott a kezé­ben. — Na, és ti hogy vagytok ? Ná­Két évvel ezelőtt Vécs Ottó körül­járta a trianoni határt és útjáról igen érdekes fényképgyűjteménnyel és a határok lehetetlenségéről szóló gaz­dag adatokkal érkezett vissza. Mun­kája Budapesten revíziós kiállításra került és nemcsak a magyar előke­lőségek, hanem külföldi látogatók is a legnagyobb elismerésüket nyilvání­tották a munkáról. Egyforma volt a vélemény abban, hogy a trianoni határról ilyen munka még nincs, mert filmszerűen, fényképes sorozat­ban látjuk a trianoni határt Eszter­gomtól végig a Dunán Pozsonyig, innen az osztrák határon a szerb, a román, majd a cseh határon visz­sza Esztergomig. A revíziós kiállítá­son határozták el, hogy Vécs Ottó munkájának könyvalakban kell meg­jelennie. Ez a könyv most jelent meg Bu­dapesten a Globus müintézet mély­nyomásában „ Vérző Határok" cím mel Négy ív terjedelmű a könyv és 70, a határokat legjellemzőbben áb­rázoló mély nyomású fényképpel. A lehetetlen határok vonalát, a határ­menti életet riportszerűen, igen ér­dekesen irja le Vécs Ottó. Nagy gondot okozott, hogy Vécs Ottó fényképgyűjteményéből, amely egy hatalmas albumot tesz ki 500 fényképpel és amelyben annak ide­jén a bíboros hercegprimás irt be­vezető sorokat, 70 fényképet kivá­ennél a madárnál jellegzetes. Tulaj­donképpen ez a szalonka ecset, a sneff-pemzli. Régi szokás a vadászoknál, hogy azt a nimródot, aki pálmavasárna­pig nem tud lőni szalonkát, a nagy­héten egy feldíszített heringfejjel le­pik meg. Ez figyelem is, de meg­csúfolás is, pedig néha igazán ár­tatlanul jut hozzá az ember, mert valóban képtelenség volt szalonkát lőnie. Még néhai jó Bársony István atya­mesterünkkel is megesett az egy idényben, és pedig Börzsönyben, a vidékünk legjobb szalonkázó te­rületén, hogy héringfejhez jutott. Meg is örökítette egy remek tárcá­ban a „Magyarság "-ban. Igaz, hogy a halálát megelőző évben történt ez vele, de az is igaz, hogy épen olyan kiváló vadász és lövő volt, mint amilyen mindnyájunk szivéhez és lelkéhez szóló magyar író. Pedig csak már önként értetődő dolog, hogy minden lehető megtörtént, ami emberileg lehetséges, hogy Pista bácsi a sneffjéhez jusson. Hát ez a vadászat költészete. Ez idére vége van ugyan, de a Szittnya alján, a Kriván, a Tátra, a Fátra, a Verhovina, a Cibles, a Guttin, a Re­tyezát, a Vihorlát sűrű vágásai szé­lén várják a tőlünk elvonult sneffe­ket a mi elszakított véreink. Átkül­döttünk nekik sok korrogó, mor­mogó, hosszúcsőrű himecskét, a fészkelőket vadászáldással itt fogtuk, majd azok itt kiköltik a pelyhes fió­káik r at, közös hasznunkra és élve­zetünkre. (Vége.) Hajdú István. latok mi újság? — kérdezte kedves hangoskodással. Mi pedig mélységes, nagy hallga­tással feleltünk erre . . . * * * Nagy hallgatással, — miközben a Duna hatalmas folyama feltartóztat hatatlanul hömpölygött tova az esz­tergomi és a párkányi part között... lasszanak. A mai rossz gazdasági viszonyok mellett csak 70 fénykép volt lehetséges a könyvbe felvenni. Igy is nagyon szép a könyv és 70 fényképével jellemzően adja vissza magyar nyomorúságos életünk fő okát. A „Vérző Határok* a Nemzeti Szövetség elnökének báró Berényi Zsigmond ajánlásában jelent meg. A mű előállítása a Glóbusz müinté­zet finom műizléses munkáját di­cséri. Legmegkapóbb a címlap, ame? lyet vitéz Bajor-Bayer Ágost festő­művész szimbolikus és művészi rajza díszít kétszínű nyomásban. A könyvek a héten kerülnek for­galomba, őszinte elismeréssel kell megemlékezni azokról, akik eddigi előfizetésükkel a revíziós munkát tá­mogatták. Kétféle kötésben jelent meg a könyv: diszkötésben, annak ára 20 pengő, ez számozott példá­nyokban kerül szétküldésre külön eredeti fényképekkel és fűzve 5 pen­gős árban. imitlIUMUMlllMMIMM Helyi kereskedelmünk Az a fogalom, amelyet a címben megjelöltem, voltaképpen nem is lé­tezik, tehát a mi nincs, arról beszélni sem lehet. Igen ám, de ebbe nem lehet bele nyugodni I A közhelyek felsorolását már régen megunta min denki, frázisok csoportosításával, csú­nya sebhelyek feltakarásával már alig lehet hatást kiváltani ebből a joggal elfásult közönségből. Csak a rosszindulatú közömbös­ség nem látja, hogy teljes megsem­misülés vár az esztergomi kereske­dőkre, akik hiába ülnek bőséges áru­készletükkel üzletükben és várják a vevőt, mert ez nem jön, nem vásá­rol és nem fizeti tartozását. Ellenben ha írnak neki, pénzt kérnek tőle, akkor bejön skandalumot csinálni és fenyegetődzik, hogy ilyen helyre soha többé nem teszi be a lábát. A ke­reskedő pedig elhibázott előrelátással beszerezte az árut, annak fizetési terminusa lejárt, a nagy váltóesedé­kesség megőrjíti és becsületes gon­dolkodása jóravaló törekvése hiába­való. Ámde onnan elvenni, ahol nincs, még a zseniális Korányi Frigyesnek sem sikerül és hiába ad neki taná­csokat Éber Antal, Fenyő Miksa és Pakots József megoldásnak csakis a fizetéscsökkentést és adóemelést sza­vaztatja meg, holott mindennek az ellenkezőjét kellene javasolnia! A helyi speciális bajok orvoslásá­ért sürgősen cselekedni kell 1 Itteni kereskedelmünket nemcsak a keres­kedelmünket nemcsak a keserves békeszerződés tette tönkre, hanem a meggondolatlan helyi politika volt a főtényezője annak a kietlenségnek, amely ma kriptaszerű csöndben, élet­telen tehetetlenségben és ökölbe szo­rított, de béna marokban jelent­kezik. Legelső sorban a városi idegen forgalmi politikában kell keresztül­vinni azt, hogy ne 1—2 órás kiruc­canásra, hanem hónapokra terjedő tartózkodásra jöjjenek ide az idege nek. Éljenek itt és hozzanak friss vért a pettyhűdt szervezetbe I Ha Nagymaros portengere 3—4000 em­bert tud kicsi falusi házai között egész nyáron át vendégül látni, ak­kor Esztergom, amely város külö­nösen idegenek részére kis földi pa­radicsom, 10.000 állandó vendégre aspirálhat. Külföldre idén a valuta­nehézségek miatt aligha mehetnek a tehetősebb magyarok, viszont a Ba­laton partján mindenki drágábban találja meg pihenését és ott még cse­kély mértékben sem leli meg senki azt, ami állandóan lekötheti figyel­mét. Esztergomnak valamelyik árnyas terén naponta ingyen hallgatható tér­zenét kell tartanunk, mert csakis az esetben szoknak hozzánk idegenek, ha itt tényleg kitűnően érzik magu­kat. Ennek kelléke az olcsó szórako­zási lehetőség, a pénzügyileg kibír­ható élelmezés, a kényelmes lakás és a közönségünk részéről tanúsí­tandó előzékeny bánásmód. Ma az idegenforgalom az egyetlen horgony, amely kereskedelmünk sülyedő hajó­ját szilárd támponthoz rögzítheti. Min­den komoly vezető embernek eme cél megvalósítására kell legjobb tu dását összpontosítania, mert ha ezt nem teszi, akkor elháríthatatlan ösz­szeomlás vár reánk kereskedőkre és velünk az egész városra. A másik nagy bajunk Dörög köz­ségnek minden irányú vásárjoggal történt meggondolatlan felruházása. Ez az életbevágó probléma szintén megoldandó, mert az itteni üzletek­ben az esztergomi hetivásárok ha­tása egyáltalán nem észlelhető mint­ha nem is volnál Miért van ez? Mert ezidőszerint nincs semmi célja és értelme annak, hogy a falusiak bejöjjenek hozzánk, mert nyilván­való, hogy termékeiket kisebb költ­ség mellett Dorogon is el tudják adni és ugyancsak ott majdnem min­den szükségletet be tudnak szerezni. A bejövetel városunkba pénzbe ke­rül, időt és fáradságot kell áldoznia annak, aki ide jön, tehát ha nem muszáj, nem jelentkeznek itt azok, akiknek itteni szereplését oly szíve­sen vennők. E héten a kereskedők tisztelegni fognak a polgármesternél, majd kül­döttségben mennek a főispánhoz, hogy azután az ő támogatása mel­lett a miniszternek panaszolják el keserveiket. Végtelenül komoly dol­gokról van szó, a kereskedelem fel­karolásáról, amit ha elhanyagolnak, az egész megyei és városi apparátus fogja megsinyleni. Azonnali segítség kell, vagy nagyon meg fogják bánni az e téren jelentkező közöny követ­kezményeit. Lenkei Emil Zongora és pianinó hangolását, szakszerű javítását vállalom, egyút­tal uj és használt zongorák eladását eszközlöm. Címeket a Fürdő Szál lodában kérem leadni. Pobuda József zongorakészitő és hangoló mester. Menhely! gyermekek azonnal elhelyezhetők. A gondozásba venni óhajtók érdeklődhetnek a telepfel­ügyelőnőnél Simor-utca 6. Fél helyár! Dupla sláger! a Korzó Mozgóban. Áldozó és bérma ruhákra a legszebb selymek és szövetek nagy választékban Illésnél, Széchenyi-tér. Tornafelszerelés előírás szerint legolcsóbb Keménynél. Magánnyomozó iroda. Szabó Albert nyugalmazott detektivfelügyelő m. kir. államrendőrség által engedé­lyezett magánnyomozó irodája Esz­tergomban, Deák Ferenc-u. 15. sz. alatt. Megfigyel, informál, kényes ter­mészetű ügyekben nyomoz, okmányo kat beszerez, ismeretlen helyen tar­tózkodó vagy eltűnt egyénekel fel­kutat, úgy bel- mint külföldön. IBEK Szent György napja Szent György napja előtti szom­bat este már nem 7 órakor, hanem 8 órakor szólít estimára a harang ... Ezzel a nappal véglegesen megér­kezett a tavasz — ha az idő is meg­engedi. Ha az idén József napja nem tudta meghozni a tavaszt, s Benedek sem hozott zsákban meleget, Szent György napja mégis meghozta. Itt a tavasz! Az aranyos, <lerűs, napsütéses, rügyfakasztó tavasz . . . Megindult minden a természetben, ha késve is, de szépen mutatkozik a rügyfakadás és a gazdának meg van a reménye, hogy verejtékes munkájára megjön az Eg áldása. Még egy hét hűvös időnek kell következni a gazdák tapasztalata szerint, mert Szent György nap előtt egy héttel megszólalt a béka. Ez egy heti késedelmet jelent az igazi, szép, tavaszi időre. Azt is tartják a gazdák, ha a varjú Szent György napján meg­bújik a rozsban, nem lesz része a gazdának a rosszban. Az idén ez sem történhetik meg az időjárás ké sedelmessége miatt. De reméljük, a későbbi jó idő helyrehoz mindent és meg lesz az Ég áldása a szegény magyar gazda fáradságos munkáján. A hercegprimás Piffl kardiná­lis temetésén. Serédi Jusztinián dr. biboros-hercegprimás az elhunyt Piffl bécsi bíboros hercegérsek teme­tésére hétfőn Bécsbe utazik. Uj ügyvédi iroda. Dr. Antóny Béla ny. polgármester ügyvédi iro­dát nyitott Csernoch János-üt 20 szám alatt. Antóny Béla dr. az ügy­védi esküt a járásbíróság elnökénél letette. Az .Esztergomi Kereskedő és Iparos Levente Egyesület új elnöke. Marosi Ferenc kereskedelmi tanácsos elhalálozása folytán az Esz­tergomi Kereskedelmi és Iparos Le­vente Egyesület elnökségét Etter Ödön takarékpénztári elnök-vezér­igazgató vállalta el. Az új elnök már többször bebizonyította, hogy a le­vente intézmény országos fontossá­gát szivén viseli s érdekében anyagi áldozatokat is hozott. Örömmel üd­vözöljük az uj elnököt s kérjük, hogy lankadatlan buzgósággal to­vábbra is istápolja a levente intéz­ményt. A szentgyörgymezői búcsú. Szentgyörmező polgárai ezidén is áhítatos lélekkel ünneplik védszent­jük, Szent György ünnepét s plébá­nia-templomuk búcsúját. Az ünne­pélyes istentisztelet d. e. 10 órakor szentbeszéddel kezdődik, amelyet Bartmann Miklós dr. érseki szer­tartó fog mondani, utána Jeszenszky Kálmán prelátus-kanonok főpapi szentmisét celebrál. Délután vecser­nye. — A Szentgyörgymezői búcsúra más városrészekből is sokan men­nek, különösen a gazdaközönségből. A főutcán sátorok ; cukrot és mézes­kalácsot árusítanak. Az emberek, kicsinyek és nagyok boldogan jön­nek-mennek. Vásárfiát vásárolnak. Arcukon a jókedv mosolya. Hiába, egyszer van egy esztendőben búcsú és itt a tavasz kezdete. A levegő tele van illattal, a lélek reménnyel, a szív derűvel . . . Büchner Bányászmiséje Sel­mecbányán. A selmeci bánya 50 éves jubileuma alkalmával f. hó 25-én előadja Büchner Antal főszékesegy­házi karnagy, zeneszerző Bányász­miséjét, melyet a szerző a dorogi bánya-templom felszentelésére kom­ponált bányásztémákra. Első előadá­sakor a rádió is közvetítette és en­nek köszönheti a szerzője, hogy megjelent Vécs Ottó „Vérző Halárok" cimű könyve

Next

/
Oldalképek
Tartalom