Esztergom és Vidéke, 1932

1932-04-10 / 29.szám

ÖTVENHARMADIK ÉVF. 29. SZ. KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP 1932. VASÁRNAP, ÁPRILIS 10 Szerkesztőségés kiadóhivatal Simor-utca20. Megjelenik hetenként kétszer. Előfizetése 1 hóra 1*20 P. Csütörtöki szám 10 fillér, vasárnap 20 fillé Lap tulajdonos és felelős szerkesztő: Laiszky Kázmér Hasvét után A feltámadás fenséges ünnepének hangulata még itt ül közöttünk. A húsvéti lélek még elevenen él ben­nünk, az igazságnak diadalát, az em­beriségnek megdicsőülését hirdetve. A keresztrefeszített Magyarország meggyötört, megalázott népe biza­kodva, hittel tele tekint a keresztre. A sötétség, mely a Kárpátoktól az Adriáig terjed, hol az égnek kár pitját Trianon négy felé hasította, derengeni kezd már. Mind több és több azoknak szá­ma, akik mellüket verve, belátják a háború borzalmában és gyűlölkö­désében fogamzott békének igazság­talanságát. Kimerik mondani, han­got mernek már adni annak a hús­véti igazságnak, hogy a magyar nem­zet ezeréves életére, mely vérrel és könnyel áldozott a népek kultúrá­jáért, sorsot vetni nem lehet. Kezd betelni az irás: „Mindazon­által a főemberek közül is sokan hí­vének ő benne, de a farizeusok miatt be nem vallák, nehogy a gyüleke­zetből kirekesztessenek." (Ján. evang. 12. 42.) Az első a nemes Lord volt, utána a nagy Mussolini, majd a többi an­gol, francia, amerikai államférfiú, aki a magyar igazság mellett pálcát tört, aki a világ mai válságáért, a társadalmi rend lassú felbomlásáért, az erkölcs, kultúra válságáért a Pa­ris környékén parancsolt békét okoz­za. A revisió kérdése ma már nem­csak magyar, hanem európai kér­dés. Nemcsak a magyar feltámadás fegyvere, hanem Európa békéjének alapja. A legkiválóbb politikusok, közgaz­dászok vallják és hirdetik, hogy a béke dictatumai revisióra szorulnak, enélkül a kulturvilág fenn nem ma­radhat s a világválság meg nem oldható. Mind többen és többen hisznek az Igazságban, a Tanításban, nem félve a farizeusoktól, nem tartva, hogy a gyülekezetből kirekesztetnek, mert az igazságot eltemetni lehet, de megölni nem, mert nincs az a szikla, amely a Feltámadás útját el tudná zárni. Mi pedig keresztrefeszített ma­gyarok, kiknek köntösére sorsot vé­tenek, bízzunk a húsvéti igazság­ban, az evangélium szent tanításában. A szövetségi hűségnek, a haza földjének, a nemzet életének, a ma­gyar kultúrának, a ránk kényszeri­tett világháború förgetegében való becsületes, áldozatos és vitéz szol­gálata, a könnynek, vérnek tengere csak a feltámadáshoz vezethet. Okuljunk, tanuljunk az írásból: „Mert inkább szerették az emberek dicsőségét, sem hogy az Isten di­csőségét." (Ján. ev. 12., 43.) Ne csak a kegyetlen békeparanos­ban, a megcsonkításban elszakított véreink szenvedésébeni gazdasági egységünk feldarabolásában lássuk a bajnak, a nyomornak, éhségnek, fázásának, munkanélküliségnek for­rását. . Az a sok szeretetlenség, ellensé geskedés, mely itt dúl közöttünk, mely minden társadalmi összefogást veszélyeztet, mely a nemzeti egy­ségnek, építő, alkotó munkának út­jában áll, — csonka magyarok — a mi hibánk, a mi bűnünk. Ezeket vessük le, ezeket tagadjuk meg. Dolgozzunk áldozatosan, sze­ressünk Krisztus parancsa szerint, ne hivalkodjunk, ne gyűlöljünk. Ha nem a magunk dicsőségét sze­retjük, hanem népünk, nemzetünk dicsőségét, úgy itt a magyar feltá­madás. Antóny Béla dr. Szent Benedek ünnepély Vaszary Kolos centenáriuma alkalmából Szép és felemelő ünnepség volt kedden délután hat órakor a bencés gimnázium dísztermében. Az ünne­pélyen megjelent Breyer István dr. felszentelt püspök, Drahos Já­nos dr. és Jeszenszky Kálmán dr. prelátus-kanonokok, Fehér Gyula dr. nagyprépost, Meszlényi Zoltán dr. primási irodaigazgató, Palkovics László alispán, a város képviseleté­ben László István tanácsos és még többen. A közönség teljesen meg­töltötte a termet. Az ünnepség ket­tős volt: Szent B:nedek-ünnepély és hódolat Vaszary Kolos bíboros emlékének. A gimnázium II. osztályának ének­jkara Hajnali Kálmán karnagy ve­zetésével a Deseria volles c. szép éneket adta elő hatásosan a fúvós zenekar kíséretével. Bátky István I. o. tanuló a gimnázium új, magyaros diákegyenruhájában Magasi Artúr dr. tanár Egy kis bencésdiák dala c. ver­sét szavalta el elismeréssel. Illusztris ünnepi szónok lépett ez­után a színpadra: Takács István dr. budapesti főorvos, az intézet volt növendéke, aki Szent Benedekről és annak Regulájáról tartott mély gon­dolatokkal teli, figyelmet lekötő, szép és nagyhatású beszédet. A közönség meleg ümeplésben részesítette az illusztris szónokot. Ezután Gounod: Ave Máriáját Papp Ferenc Vili. o. t. énekeite tiszta és csiszolt hangon, Odor J. VIII. o. t. kitűnő hegedű- és Sebők József VIII. o. t. klasszikus zongora­kísérete mellett. Bartal Ernő VII. o. t. Magasi Artúr dr.: Alázatos gyó­nás Szent Benedeknek c. költemé­nyét szavalta el nagy átérzéssel. Az énekkar id. Zsolt Nándor tanár di­rigálása és Sebők József zongora­kisérete mellett Szép vagy, szép vagy Magyarország c. dalt énekelte han­gulatosan és hatással. Kegyeletes megemlékezés volt, hogy Maitár István VIII. o. np. elmondta Vaszary Kolos „Milleniumi beszéde-ét. Vaszary Kolos centenáriuma al­kalmával Gróh József dr. mondott beszédet : — Szép gondolat volt az intézet igazgatójától, hogy ezen az ünnepé­lyen pár percet Vaszary Kolos em­lékének sz ntellhetünk. Vaszary Kolos tanára volt ennek az intézetnek. A régi épület összeomlott és akkor az in­tézet a városháza Bottyán János-utcai szárnyépületébe költözött. Hogy újra felépült, azt az intézet Vaszary Kolosnak köszönheti, aki két kézzel szórta jótékonyságát. Még ma is vannak öreg polgárok, akik Vaszary Kolos tanítványai és kortársai vol­tak és akik élénken emlékeznek a nagy bíboros jótékonyságára. Vannak események, amelyek min­dig visszavibrálnak a múltból. Vaszary a történelem perspektíváján át nagynak áll előttünk. De amilyen nagy volt, olyan rövid idő alatt következtek be azok az események, amelyek máról­holnapra gyászt jelentettek életében. Vaszary határozottan szerette fa­ját és földjét. Aki Vaszaryt meg akarja ismerni, nem kell sokáig ku­tatnia, csak elő kell vennie történelmi könyveit és beszédeit, amelyekben tisztán áll Vaszary nagyszerű alakja. Egyszerű családból származott és sohasem kereste a kitüntetést. Mégis a legnagyobb polcra emelkedett. Ta­nárnak készült és elérte a legma gasabb méltóságot, amit egyházi férfiú elérhet. Gróh József ezután Vaszary be­szédeit méltatta : Talán sohasem for­dult elő a magyar történelemben — mondotta —, hogy valaki Te­nek szólította volna a királyt és a királynét. Ebben a Te-ben megje­lent egy nemzet hódolatának áhí­tata és imádsága. Vaszary egyházának és hazájának élt és ezt kifejezésre juttatta min­den vonatkozásban. Pannonhalmá­ról szegényen ment el a biborosi trónus felé, mint ahogyan onnan senki sem mehet el gazdagon. Egyet­len kincset vitt magával, ezt a szót: Pax. Mindig emaerséges volt lelkében, mindig nagy szociális érzés irányí­totta cselekedeteiben. Igaz, valósá­gos férfi volt. És egy napon kegyvesztett lett. Éz akkor történt, amikor a főrendi­házban a hadseregre vonatkozó ja vaslatot több püspöktársával nem szavazta meg. Vaszsry, aki sohasem kereste a méltóságot, ekkor lemon­dott állásáról és visszavonult. A köz­vélemény és a sajtó egyará it együtt­érzéssel és rokonszenvvel kisérte a magányba. Békével a lelkében tá­vozott, bár vérzett a lelke és szive. Visszavonultságában magára maradt. Mindenki elhagyta, csak egyedül Kohl Medárd dr. püspök kisérte el. Kohl Medárd nemcsak testestől-lel­kestől támogatta, hanem minden vagyonával is. Hűséges maradt urá­hoz, bíborosához... Vaszary primás Keszthelyen pihen, abban a kriptában, amelyet még éle­tében készíttetett és amelynek hom­lokzatára VII. Gergely pápának sza­vaiból íratott idézetet. VII. Gergely­pápának ez volt a hires mondása: Szerettem az igazságot, gyűlöltem a hamisságot, ezért halok meg szám­kivetésben. Vaszary Kolos az Ő bé­kés lelkével azonban nem ezt az egész mondást íratta fel, hanem csak ennyit: Szerettem az igazsá­got . .. Több semmit. A mondás többi részét csak a pontok, ez a három pont sejteti. Ezek a pontok életének szomorú történetét jelentik. Egész életét a szegénységnek és alázatosságnak szentelte és meghalt — számkivetésben, de mint nagy úr, mint egy papi fejedelem, és egy nemzet nagyrabecsülése kisérte utolsó útjára, a keszthelyi csöndes teme­tőbe ... Gróh József dr. beszédje kegye­letessé és hódolatossá tette az ün­nepélyt a centennárium szellemében. A közönség nagy elismeréssel fo gadta a szép beszédet, amely — el­mondhatjuk, hogy méltó beszéd volt Vaszary Kolos nagyságához és em­lékéhez. Az ünnepség a Hymnus-sa.1 ért véget. Tiz- és ötvenéves jubileum Nyergesujfalun F. hó 3-án ünnepelte Nyergesuj­falu és Vidéke ipartestület évi rendes közgyűlése alkalmából 10 éves fenn­állásának és szeretett elnökének, Ridly Jánosnak 50 éves iparos ju­bileumát. Nagyszámú hallgatóság előtt nyi­totta meg Pékh Gyula tb. főszolga­biró, mint az I. fokú iparhatóság ki­küldöttje a közgyűlést. Megnyitójá­ban rámutatott az egyesület céljára, a vezetőség és a tagok közötti egyet­értés szép megnyilvánulására, a ta­gok áldozatkészségére, az egy év előtt felavatott székházra, majd üd­vözölte Ridly János ipartestületi el­nököt azon alkalomból, hogy 50 év előtt lépett az ipari pályára. Ridly János mindig önzetlenül, fáradságot nem ismerve küzdött a közért. Ne­véhez fűződik Nyergesujfalu és Vi­déke Ipartestületének megalapítása és a Testület székházának felépítése is. Az üdvözlésre — nagy éljenzés közepette — Ridly János elnök emel­kedett szólásra s visszapillantást ve­tett az elmúlt 10 esztendőre, mely­Április 9-10 szombat-vasárnap 7 ég 9, 3,5, 7 és 9-kor (A poklok asszonya.) Végig izgalmas cselekmény. Remek zene. MOZGÓBAN A varsói bál

Next

/
Oldalképek
Tartalom