Esztergom és Vidéke, 1932

1932-03-27 / 25.szám

1932. március 27. BSZTäRGOitt é* VIDÉKE, 3 A fametszetre (E. F.) Érdekes jelensége korunknak, hogy a korlátlan technikai lehetőségek mellett, a tisztára kézügyességen alapuló sokszorosító eljárás, a fametszet elterjedése újra erőre kapott és a széles rétegekre szánt kiadványokat sűrűn díszítik vele. Fametszetnek hívjuk a papir. vagy selyemre készült lenyomatát azon faducnak, melyből késsel vagy vésővel a rajzot oly módon vési ki a metsző, hogy a rajz pozitív (fekete) részei a dúcból kiállanak, tehát a fehér részt a fából eltávolította. Az így készült due azonnal alkalmas a nyomtatásra. A fametszet rajza, ha a művész nem maga vágja ki, rendszerint fehéren, fekete tus rajz, melynek tükörképét viszi át metsző a kikészített faducra ; áttetsző selyempapirt is használnak, melyet metszője megfordít. A fametszet eljárása a XVI. században Dürer és Holbein vezérek elindításában terjedt el és azidőben az illusztráció klasszikus kifejező eszköze volt. Későbbi századokban a rézkarc és válfajai jórészt teljesen kiszorították, de a XIX. század újra visszatért hozzá. Valamikor a festmények egyedüli reprodukáló eszköze volt, Í miről a mult század folyóirataiból és illusztrált könyveiből bőséges képet kapunk. Azidőben azonban a fametszet teljesen elvesztette anyagszerűjellegét és művészi sajátos kifejező erejét. A mult század végén újjászületett a fametszet, de nem nyomdai szükségből, mert már sokkal tökéletesebb eljárásokat állított be a fényképezés, hanem a régieskedő hajlam következtében. Jól esett olyan anyaggal dolgozni, mely primitívséget éreztet, mely kissé kemény és tört hatásokat vált ki, mihelyt eredeti természete szerint vágták és nem kar colták. Azonban újbóli feltámadásában sem tudott általános és elsőrangú kifejező eszközzé válni s inkább amatőröknek való különlegesség, gyűjtők és könyvbarátok naiv örö me s a valamikor népszerű és ol csó fametszet Ínyencek előkelő kedvtelése volt. Egységes stílussal, dacára az anyag kötöttségének, a mai stílus forrongás idejében a fametszetnél sem találkozunk, de az amatőrt érdeklik a speciális hatások és az apró rafinériák. Nincs ma stilus, mely ne keresné megtestesülését a fametszetben is és bár a materializmus elvitte az anyag iránti érzéket, de a fametszettechnikák sokaságát engedte kifejlődni. A formát követő vonalas technikát, Gaugin sikhatásai, majd egyes művészek folthatásra való törekvései váltották fel. Speciális magyar jelenség Kozma Lajos népies barokkizáló modora. A fa különben (nehéz puszpáng, száraz körtefát használnak) elég nehéz anyag ahhoz, hogy a felületes ügyeskedésnek gátat szabjon. Aki nem tud, vagy keveset tud, a fametsző késsel hamar leleplezi magát. A fametszet népszerűségét nagyban elősegítette, hogy könnyen nyomható együtt a könyv szövegével, minek bizonyítására itt adunk néhány bemutatót és tudjuk, hogy ezzel a vidéki sajtóban eddig járatlan területre léptünk. (Az Ex-libriseket rajzolta Einczinger Ferenc, illetve Farkas Dezső, fába metszette Farkas Dezső.) Akik Ex-librisek iránt érdeklődnek, szerkesztőségünk készségei nyújt információt és módot megfelelő klisék készítésére. EINCZINGER fERENC* Metzker József dr. első apáti miséje Nyergesújfalun Fényes külsőségek között zajlott le folyó 19-én, szombaton, Nyergesújfalun Metzker József dr. pápai kamarás, esperes-plébános első apáti miséje. Az ünnepségek bevezetéseképpen f. hó 17-én Nyergesujfalu község képviselőtestülete diszgyűlést tartott, amelyen Zsitvay József főjegyző méltatta az újonnan kinevezett apát érdemeit, aki lelkipásztori működésén kivül a nyergesujfalui Szalézi Inté zet, (az Angolkisasszonyok iskolájának megalapításával és egyéb társadalmi tevékenységével hervadhatatlan babérokat érdemelt ki a község életében is. Március 18-án, az ünnepség előestéjén a nyergesujfalui Szalézi Intézet ifjúsági zenekara szerenádot adott a közszeretetben álló főpapnak. Az ünnepség napján, március 19-én, valósággal tömegekben özönlött a község lakossága a plébánia-templomba, hogy jelen lehessen szeretett lelkipásztorának első apáti miséjén. Délelőtt 11 órakor kezdődött az! istentisztelet. Szentmise előtt Metzker József szentbeszédet mondott. Teljes apáti díszben lépett a szószékre, mellén az e>peresi kerület papsága által ajándékozott apáti aranykereszttel. Gondolatokban gazdag és nagyhatású beszédében teljesen magával ragadta híveit. Majd a históriai távlatba állította be a magyar apátságok és apáti cim keletkezését s azzal fejezte be beszédét, hogy mint apát azon kivan dolgozni, hogy községe népét a mai siralom völgyéből — apátságának névszerint való helyére: a „paradicsom völgyébe" vezesse. A szentbeszéd elhangzása után az új apát a főpapi jelvényekkel, a hivek által ajándékozott infulában, fényes segédlettel az oltárhoz lépett, hogy bemutassa első apáti szent miséjét, amely részt vett az esperesi kerület papsága, az apát-plébános rokonsága, a különböző társadalmi egyesületek vezetői, Reviczky Elemér főszolgabiró, Frey Vilmos dr. országgyűlési képviselő, Zsitvay József főjegyző vezetésével a község képviselőtestülete, a hivők aprajanagyja és sokan a szomszédos községekből is. Szentmise után az új apát a plébánián fogadta kerületi papság, a község és az egyházközség, a Crédóegyesület, az Ipartestület és Iparoskör, a gyárak vezetőségének, a Szivgárdának és egyéb testületeknek tisztelgő küldöttségét. Délben 50 teritékes ebéd volt a plébánián amelyen az ünnepeltre felköszöntöt mondtak : Schmidt Sán dor bányaügyi főtanácsos, Reviczky Elemér főszolgabiró, Frey Vilmos dr. országgyűlési képviselő, valamint Metzker Károly és Hell Ferenc visegrádi plébános (az új apát rokonai). Metzker József dr. meghatót an mondott köszönetet az üdvözlésekre, este pedig a község szegényeit látta vendégül. A tanítóképző egyházzenei hangversenye Mindenkinek áhítatos emlékezetében van még az esztergomi érseki tanítóképző egyházzenei hangversenye, amely alkalommal a Passiót adták elő az intézet növendékei. Az idei nagyhétre ismét mélységes áhítatot keltő egyházzenei hnngversenynyel tünt ki az érseki tanítóképző. Pántol Márton dr. a hittan- és az egyházi zene kiváló tanára hatalmas műsort állított össze, amelynek minden száma a legnagyobb elismerést váltotta ki. Ki kell emelnünk a műsorból Wagner Richárd: Zarándok karát, a „Tannhauser" c. operából, amit a kitűnő énekkar tökéletesen, művészi kidolgozásban adott elő. Emellett Viktória erőteljes és hatásos „Tenebre facta sunt"-jávai bilincselték le a szépszámú hallgatóságot. Gyönyörű volt Seyler „Miserere" jenek teljes előadása, amely magában véve is hatalmas mű. Pántol Márton dr. tanárt a legteljesebb elismerés illeti a zeneműszámok tökéletes és preciz betani tásáért, a nagyszerű vezetésért és legfőképpen a sikerért. Az- intézet növendékei dicséretes munkáról, szorgalomról és művészi készségről tanúskodtak. Mind a koralisok, mind a régi egyházi magyar énekek nagyban hozzájárultak a hangverseny sikeréhez. A közönségnek több oldalú művészi élményben volt része. Nagyon hatásos volt, hogy a passió egyes énekeit vetített képek kisérték. Mindezek nemcsak a húsvét jelentőségét, áhítatát éreztették a hallgatósággal, hanem a tanítóképző modern kántorképzésére is fényt vetettek, illetőleg bepillantást engedtek arra a fáradságot nem ismerő munkára, amely képzett, kitűnő kántorokat kivan adni az életnek.. A közönség nagy elismeréssel hagyta el az intézet dísztermét. Ezért van minden. Hosszú, véres ezredek óta Avult, Örök kordában állunk: Társat kívánunk. Zeng, zúg a nóta, Hosszú, véres ezredek óta •' Társat kívánunk. Társat ? De minek ? Jaj, ki tudja, Őrült forgás, senki sem érti Mi az: Nő? Férfi? Terhes az útja A megismerésnek, s ki tudja Mi az: Nő. Férfi. Miért keressük magunkat másban, Mi szükségünk van nekünk másra, Miért vársz társra ? Nyugtalansággal Miért keressük magunkat másban, Miért vársz társra ? Ó, már régen kéne, ki monája Én, ahová csak kettő mehet. Egyedül megyek-' Az Isten óvja És áldja, áldja aki mondja: Egyedül megyekKi senki útjából nem tér ki, Aki szűz, fehér zászlót ragad, S kiált: Légy magad t Egyedül élni! Mindenki útjából kitérni, S légy magad, magad-' Ki magános partokra evez, És sátrat üt, büszkét a pusztán, Az áldott pusztán, És ki örvendez Mint csordától szökött elefánt Az áldott pusztán Vezeklés, veto, mind hiába •' Kínért, kéjért élünk és halunk : Társat akarunk. Tegnapba, mába, Ezért van csak minden. Hiába : Emberek vagyunk • Társat akarunk. Anna Klára. Menhelyi gyermekek azonnal elhelyezhetők. A gondozásba venni óhajtók érdeklődhetnek a telepfelügyelőnőnél Simor utca 6. ^R^J^^T NEIVi HIRDETEK de rend!livül olcsó árban árusitom a legszebb tavaszi újdonságaimat, ugy mint ^ * női és férfi gyapjúszöveteket, selymeket, harisnyákat, keztyüket és az összes divatárúkat ILL HM iiilUOli divatárukereskedése EüZter&OIII Széchenyi-tér 21