Esztergom és Vidéke, 1932
1932-01-01 / 1.szám
ESZTERtiMJIDÉKE ÖTVENHARMADIK ÉVF. 1. SZ. KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP 1932. PÉNTEK, JANUÁR 1 Szerkesztőség és kiadóhivatal Simor-utca 20. Megjelenik hetenként kétszer. Előfizetése 1 hóra 1*20 P. Csütörtöki szám 10 fillér, vasárnap 20 fillér Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Laiszky Kázmér Új esztendő?... Kérdőjellel kell leírnunk ezt a címet. Űj esztendőt jelent-e számunkra az 1932. év?... A szám új, de kérdés, hogy az esztendő is újat jelent-e ? Azért kell kérdeznünk ezt és azért kell erre helyeznünk a hangsúlyt, mert december 28-ig új esztendőben, más esztendőben hitt és remélt Esztergom polgársága, mint ami eddig volt. Nem olyan esztendőt, mint az 193 l-es volt, röviden : más esztendőt, mint az az évtized, ami elmúlt felettünk. Nem maradhatunk az 1932. év általános jelentősége mellett, mert nekünk Esztergom 1932. évét kell szem előtt tartanunk. Mi Esztergomhoz vagyunk kötve, itt élünk, itt hordozzuk vállunkon az élet igáját és mivel az új esztendő küszöbén olyan esemény adódott, amely nemcsak a mi életünkbe vág, hanem oZ 1932. esztendőbe, sőt a következő évekbe is, újévi köszöntőnket Esztergom nagy eseményeihez kell fűznünk. December 28-án polgármestert választott Esztergom; ez új esztendőt, új korszakot jelent számunkra, tehát ebből kell kiindulnunk és az , új esztendőbe lépni. Minden esztergomi polgárnak az volt a meggyőződése, hogy Esztergom 1932. esztendeje olyan lesz, mint amilyen az a polgármester, aki a választáson bekerül. Valahogyan közösséget vállaltunk a polgármesterválasztással és ettől tettük függővé az 1932-ik évet. Ez természetes. Már új polgármesterünk van. Amilyen tehát az új polgármester, olyan lesz az 1932. esztendő is. Nekünk azonban nemcsak az uj polgármesteren keresztül kell az 1932-ik esztendőt néznünk, hanem a választás lefolyásán keresztül is. Hangsúlyozzuk, bennünk a legmeszszebbmenő jószándék volt meg, hogy a teljes béke útját egyengessük, alkalmat adott erre $ karácsony is, de az a körülmény is, hogy Főpásztorunk%, egyházfejedelmünk, Esztergor.i legméltóságosabb polgára szólt bele életünkbe: béke legyen. Mi tisztelettel meghajoltunk ez előtt a magas beavatkozás előtt. Ez nekünk kötelességünk, mert ez a legcsekélyebb, amivel bíboros főpásztorunknak, hercegprímásunknak tartozunk. Ezt kellett tennie a katholikus Esztergomnak, amelynek mi szószólója akartunk lenni. Most visszatekintünk a polgármesterválasztásra és kérdeznünk kell: mi is történt tulajdonképpen? Tudvalévő, hogy a biborosérseknek jelöltje volt a polgármesterválasztásban. Ahoz kétség sem férhet, hogy érdemes férfiú volt a hercegprímás jelöltje. Ebben az esetben Esztergom város közönségének egyhangú lelkesedéssel kellett volna a bíboros prímáshoz csatlakoznia. A közvélemény át is érezte ezt. $ 'Megdöbbentünk azonban,amikor azt kellett látnunk, hogv a képviselőtestület megoszlott ebben a felfogásban és éppen azok szjültak szembe ezzel a beké-ve ] akiknek állásuknál, méltóságuknál, vezetőszerepüknél fogva természetszerűleg kellett volna á tradíció, a tekintély és a legmagasabb közjogi méltóság tiszteletét hirdetniök és azelőtt meghajolni. Ebben a pillanatban úgy érezzük, hogy nagy sebet kapott Esztergom és ez a seb nem fog egyhamar behegedni. Nem arról van most szó, hogy ellenséges magatartással kell ezért az új polgármester felé fordulnunk. Nem ! Az új polgármester erről nem tehet. Az új polgármestert közel egy éve ismerjük és bátran állithatjuk, hogy sok dicséretet találunk mellette. Soha senki még dolgavégezetlenül nem ment el tőle a városházáról, szociális fnagatartást tanúsított helyettes polgármestersége alatt, har; móniát teremtett a városházán, békét hirdetett és igazságosan vezette a közügyeket. Ha megnyilvánult is ellene antipátia, ez nem ellene szólt. Ezt az ellenzék is elismeri. Most pedig, hogy tényleges polgármester, annak ellenére, hogy jó véleményt hallunk mellette, nem hallgathatjuk el azt a tényt, hogy Huszár főispán eljárásai vetnek rá árnyékot. Amikor ezt megállapítjuk és annak ellenére, hogy bizakodást éreznénk iránta és a jövőért, mintegy tövis marad bennünk az a gondolat, hogy a képviselőtestület, a hatalom exponensei nem álltak arra az oldalra, amelyen a biboros-hercegprimás állt, különösen, amikor a Főpásztor személyes megjelenésével is megerősítette állásfoglalását. Nemes, szép, békétbiztositó, összetartó lett volna, ha egységesen a biborosérsek mellé sorakoztak volna és ;egy akarattal választottak volna polgármestert. Ezzel a fájó érzéssel lépünk bele az 1932-es esztendőbe és aggódunk, vájjon nem szítja-e ez a tény még jobban az ellenségeskedés és békétlenség tüzét, vájjon nem fog-e még jobban feszülni Esztergom közéleti és várospolitikai húrja, amely már eddig is túlfeszített volt. A béke érdekében minden áldozatot meg hoztunk volna. Még azt az áldozatot is, hogy a mi részünkről 193 l-ben hagyjuk a történteket. Jöjjenek új napok, jöjjön az a munka, amely békességes — gondoltuk. De előtérbe lép Magyarország bíboros hercegprímásának tekintélye, amelynek megóvása nélkül béke nem lehet, Olalz Gyulát választották meg bat szótöbbséggel polgármesternek Hétfőn már a reggeli órákban mozguhnas veit a Széchenyi tér. A vá rosházán két zászló jelezte, hogy a közgyűlési terem ismét nagy esemény színhelye lesz. Polgármesterválasztásra ébredt Esztergom. Az emberek a közeli órák eseményeiről beszélgettek és találgatták, vájjon ki lesz a polgármester? Sokan meglepetésről beszélgettek, de hogy mi az a meglepetés, erről senki sem mondott közelebbit. Tiz órakor már zsúfolt volt a karzat. A teremben csoportokba verődtek a képviselők és érthető izgalommal tárgyalták az eshetőségeket. Mindenki a pótválasztás szavazásáról beszélt, hogy melyik két jelölt fog bekerülni a döntőbe? Éz a kérdés foglalkoztatta a képviselőket és ettől tették függővé, hogy ki lesz a polgármester. Az egyik csoportnál Magost és Ettert gondolták bejutni a döntőbe. A másiknál Glatiot és Magost. Brennerriek és Sánthának is voltak hívei. Ezek csendesebbek voltak Eiter, Glatz és Ma gos körül folyt az izgalmasabb vita. Mind sűrűbben jöttek a képviselők. A folyosón nagy tömeg állt. Sokan a közönség köréből a terem hátsc padsorát foglalták el. Az óra féltizenegyet mutatott. Közben a pártok között kötött paktum hire kipattant, mely kissé bizonytalanná tette a Magos pártiakat. De csakhamar bizakodás váltotta fel ezt a bizonytalanságot. Megérkezett dr. Machovich Gyula érseki helynök és dr. Krammer György prelátus-kanonok, akiket már régen láttak a közgyűlési teremben és f.k'kről t\3d f ák, hogy Magos-nártiak. Eljött Drahos János dr. prelátuskanonok is, kit gyakran látni a közgyűléseken, de mostani megjelenése különösebb jelentőségű volt. Drahos megjelenése szintén bizakodást keltett a Magos-pártban. Egyszerre moraj hangzott a teremben. A Széchenyi-téren a hercegprímás hintója tünt fel. Jön a hercegprímás — mondták a képviselők és ez zúgott végig a közönség sorain is. Később egy piros bársonyszék is megerősítette, hogy Serédi Jusztinián dr. biboros-hercegprimás megjelenik a polgármester választáson. Az óramutató 11 óra felé közeledik. Még pár perc van hátra. Ekkor kinyílik a főjegyzői irodába nyiló ajtó. az emelvényen álló képviselők utat nyitnak és belép Serédi Jusztinián hercegprímás. A képviselők felállnak és éljennel fogadják az egyházfejedelmet. A hercegprímás Hamvas Endre dr. érseki titkár kíséretében érkezett. Kisebb csoport áll a hercegprímás köré. Ott látjuk Machovich Gyulát, Drahos Jánost, Fehér Gyulát, Krammer Györgyöt és idesiet Matiyasóvszky Kasszián dr. bencésigazgató is. Feltűnő volt, hogy Mátéffy Viktor a helyén maradt. A hercegprímás megjelenése igen nagy meglepetést keltett, mert esztergemi érsek csak a legritkább esetben jelent meg eddig a városi közgyűlésen. Ütotjára Csernoch János volt az esztergomi városházán. Talán nem felesleges megjegyezni, hogy a bíboros érseknek virilis joga van. Pelczmana László 1 férfiszabó Esztergom, Széchenyi-tér 18 Telefon 13$ = 3 ÜK*. Crl öltönyöket l ém felöltöket £ a legújabb divat szerint mérsékelt áron készit kedvező fizetési °- feltételek mellett, wiiiia—a» Úgyszintén hozott szövetből is.
