Esztergom és Vidéke, 1931

1931-10-29 / 87.szám

Az ellenzék távolmaradása Az „Esztergom" c. lap legutóbbi számában súlyosan panaszolja, hogy a képviselőválasztás óta az ellenzék nem vesz részt a közéletben. Szemrehányásókat tesz, hogy nem teljesíti kötelességét és ezért a város közönségével szemben felelősséggel tartozik. Valóban igy van a szerencsétlen kimenetelű képviselőválasztás óta. Amidőn azonban mi, az ellenzéki álláspont soha nem szűnő képviselői ezt elismerjük, egyben nyomatékosan visszautasítjuk azt a vádat, hogy ebben kötelességmulasztás rejlik. A város ellenzéki szellemű értékes polgárai minden összebeszélés nélkül egyenkint jutottak arra az egyöntetű és értékes elhatározásra, hogy ma a város és közélet érdekeit úgy szolgálják a legjobban, ha attól távolmaradnak. Mert az egy esztendő óta folyt és már-már elkeseredett s több személyi áldozatot követelt harcot nincs semmi értelme folytatni akkor, amikor ez a harc eddig eredménytelen volt és teljesen kilátástalannak, meddőnek ígérkezik a jövőre s csak a kedélyek nyugtalanságát okozza. Laptársunk panaszolja, hogy nem vettünk részt a takarékossági bizottság munkájában. Hát — eltekintve attól, hogy ide ellenzéki bizottsági tagotjnem hívtak meg — vájjon érdemes-e ily munkában résztvenni akkor, amikor például a hatalom vezetői megszavazzák Mátéffy Viktor részére a második kápláni tartást, amikor ilyen állás nincs és ugyanakkor a nyomorultaktól levonnak filléreket. Hát amikor a jog tisztelete ennyire kiveszett a hatalom részeseinél, vájjon érdemes-e ezzel szemben a harcot felvenni, s vájjon az ily jogtalanságokkal szemben nem ama Legmagasabb egyházi hatalomhoz keljene fordulni, akihez való apeljálás már önmagában is még •óbban elmérgesítené a helyzeet, mint most van. De van a távolmaradásnak egyébb oka is. Hiszen mi mindnyájan emberek vagyunk és az élet mai nehéz viszonyai közt a közhatalomtól mindenkinek van valami félteni valója. Az egyik az állását, a másik a hozzátartozója sorsát, vagy a mindennapi élet egy falat kenyerét félti a hatalomtól. És amikor azt látjuk, hogy Vécs Ottót, aki ellenzéki hangon mert írni, de aki soha sem lépett összeütközésbe a törvénnyel, — „áthelyezték" az ország egy utolsó falujába csak azért, hogy az ő működését lehetetlenné tegyék, akkor nagyon sok ember távol marad a közélettől mert látja, hogy az ellenkező véleményért, bosszúállás és megtorlás jár, amely esetleg a mindennapi kenyér elvesztését is jelenti. De ettől eltekintve nálunk ma nincs semmi értelme annak, hogy bárki is hangot adjon az ellenzéki felfogásnak. Nincs pedig azért, mert a közélet mai berendezkedése mellett, amidőn szavazásra kerül a sor, a köztisztviselők és a hatalom támogatói mindig többségben vannak és igy az ellenzéki magatartás kimerül csak beszédben s az indulatok cél és eredmény nélküli felkeverésében. Végül van még egy speciális ok, amely sokakat tart vissza a közéleti munkától. Nincs semmi dicsekvés, még kevésbé valótlanság abban, hogy a mi lapunk mögött áll olvasói, előfizetői, sőt irói minőségben Esztergom város közönségének 90°/o-a. És ezzel szemben mit látunk ? Azt, hogy a katholikus „Esztergom" számos lapszáma (lásd legutóbb Ghyczy cikkét), a mi lapunkat, annak olvasóit s értékes iróit a destruktiv elemek közé sorolja. Mi tekintélyrombolók, kommunisták, őszi rózsás forradalmárok, megbízhatatlan elemek vagyunk azért, mert reámutatunk a hatalmon lévők törvénytelenségeire, visszaéléseire és a katholikus meggyőződésbe ütköző cselekedeikre. Hát akkor tisztelt olvasóink, amikor Esztergomban megtörténhetik az, hogy a város kegyúri plébánosa gazdag kegyúri és nem létező káplánja után illetményeit arra használja fel, hogy lapot tart, hivői nagy részének, a mi lapunknak s olvasóinak ilyen megítélésére, piszkolására, az ellentétek szítására, ahelyett, hogy mint lelkipásztor a szeretet útjait keresné, hát vájjon ilyen esetben szabad-e ellenzékinek résztvenni a közületben ? Vájjon szabad-e az ily igazságokra való rámutatásokkal még jobban kiélezni az ellentéteket ? A mi nagy olvasó és író táborunk az „Esztergom" szüntelen hangoztatása szerint a destruktiv, izgató, őszi rózsás forradalmár elemek közé tartozik. Ám jól van, tartozzunk szerinte oda, de a mi lelkiismeretünk tiszta, hogy mi minden szavunkkal az igaz, becsületes, nemes kath. közérdeket képviseltük és képviseljük. Tudjuk, látjuk, hogy ennek ma nincs helye a mi közéletünkben. Ezért az a meggyőződésünk, hogy a közélet mai összetétele mellett minden velünk érző polgártársunk úgy teljesíti- legjobban kötelességét, ha nem vesz részt a közéletben. Ma egy kötelességünk van, nyugodtan maradni, nem izgatni jelenlétünkkel (még igazságkeresésünkkel sem) az amúgy is izgatott kedélyeket s várni a fejleményeket. De azt amit itt megírtunk, azt az „Esztergom" felhívására le kellett szögeznünk. Kubinyi Lászlót 1 év és 5 hónapi börtönre ítélte a győri törvényszók Margó Istvánt felmentették A mult szombaton tárgyalta a győri törvényszék az esztergomi Társada lombiztositónál felfedezett visszaéléseket. Akkoriban a lehetőségek szerint részletesen foglalkoztunk a vizsgálatokkal és azokkal a sikkasztásokkal, amelyek ez ügyben fennforogtak. Különösen Kubinyi László dr., az OTI esztergomi ügyvezetője körül halmozódtak fel a terhelő körülmények. Súlyos vádak hangzottak el Pálffy Andor, a kormáromi megbízott ellen, akit sikkasztással, 29 rendbeli közokirathamisitással és 145 rendbeli magánokiratha misitássdl vádolták. A győri törvényszéken nagy feltűnést keltett az ügy és igen nagy érdeklődés nyilvánult meg iránta. Kubinyi László dr.-t Bródy Ernő dr. ügyvéd védte, mig Margó Istvánt Kubovich Ignác dr. esztergomi ügyvéd. A vizsgálatok során kiderült, hogy Pálfy Andor, a komáromi megbízott, mintegy 28 ezer pengő hivatalos pénzt késedelmesen kezelt és ebből az összegből 20 ezer pengőt Kubinyinak kölcsön adott. Wunder Imrét 5400 pengő elsikkasztásával vádolták, Margó István ellen azt a vádat emelték, hogy elmulasztotta a köteles ellenőrzést. Kubinyi László azzal védekezett, hogy ő mint magánember kérte a pénzt kölcsön. A tárgyalás reggel 9 órától este 9 óráig tartott és mindvégig izgalmas volt. Az itéletkihirdetéskor a törvényszék Pálffy Andort két esztendei, Kubinyi Lászlót 1 év és 5 hónap, Wunder Imrét pedig 8 hónapi börtönre itélte. Kubinyi László dr.-t fölmentette a biróság a sikkasztás vádja alól, de bűnösnek mondotta ki az orgazdaság bűntettében. Margó Istvánt fölmentette a biróság. Fölmentették még Prockl Rezsőt is. Feltűnő volt a tárgyalás során, hogy nemcsak a védők, hanem az ügyész is a Társadalombiztositót állították fővádlottként előtérbe a rendszertelenségei miatt. A vádlottak fellebbeztek. Aki zongoráját hangolni akarja, az jelentse be ebbeli óhaját szerkesztőségünkben, mert ha 4—5 jelentkező összejön, akkor Volek József, előnyösen ismert zongora hangoló és készítő annak elvégzésére városunkba eljön. Pelczmann László 1 5 öltönyöket és felöltőket 5 a legújabb divat szerint mérsékelt áron készít kedvező fizetési £ feltételek mellett, wamamm* Úgyszintén hozott szövetből is. Jng^B