Esztergom és Vidéke, 1931

1931-02-26 / 17.szám

ESZTÍRG(W«YIDEKE ÖTVENKETTEDIK ÉVF. 17. SZ. KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP 1931. CSÜTÖRTÖK, FEBRUÁR 26 Szerkesztőség és kiadóhivatal Simor-utca 20. Megjelenik hetenként kétszer. Előfizetése 1 hóra 1*20 P. Csütörtöki szám 10 fillér, vasárnap 20 fillér Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Laiszky Kázmér •iPIPlPIPJPIPIPIPIPIPIPIFWIfUPiPWPS^^ Böjti beszédek A vizivárosi plébánia templomban megkezdődtek a böjti ájtatosságok. Egy időben igen nagy jelentőséggel, szinte nevezetességei birtak ezek az ájtatosságok s különösen a szentbeszédek vonzották a város népét. Nem mondjuk, hogy ezek az ájtatosságok, a böjti szentbeszédek vesztettek volna jelentőségükből, hanem csak az idők változtak meg és nagyobb gonddal küszködnek az emberek, mint azelőtt. De szerintünk éppen ezekben a napokban és türelmetlenséget okozó időkben van szükség arra, hogy elmenjünk a böjti ájtatosságokra és elmerüljünk a lelkeket megnyugtató böjti beszédekben. A vizivárosi templom első böjti ájtatosságán nagyon sokan vettek részt és feltűnő volt, hogy különösen férfiakat láttunk a padsorokban és azok körül. Jól esett nézni, hogy éppen az intelligencia köréből voltak ott a férfiak és gondoljuk, hogy Esztergom mai ideges napjai, eseményei után megnyugtatólag hatnak Isten igéi. JVádler István pápai kamarás volt az idei böjti ájtatosságok első szónoka. A szenvedés problémáját választotta Nádler István. Sók misztériumot nyilatkoztatott ki Jézus Krisztus és a kinyilatkoztatott titkokat el is fogadták a tanítványok. De amikor Jézus Krisztus a maga szenvedéséről, a kínzásáról és kereszthaláláról beszél, azt már nem akarják a tanítványok elfogadni, nem akarják elhinni. Hogyan, hát az Isten fia szenvedhet, meghalhat ? Jézus Krisztus még többet mond, hogy az apostoloknak is kell majd szenvedniök, mert aki őt követni akarja, annak fel kell venni a nehéz keresztet. Hát mi mai emberek értjük-e a misztériumot ? Az ember természeténél fogva testi-lelki boldogságra törekszik. De ennek a vágynak boldogtalansága van. Kérdezni kell : kitől van a szenvedés és az Isten gondolata szerint miért van a szenvedés és mire való ? Nádler István Szent Ágoston filozófiájával felel ezekre a kérdésekre. A világon értelmi és akarati rosszak vannak. Kétkedés, igazságtalanság, jogtalanság, sok szeretetlenség, Oh mennyi bajnak, szenvedésnek ezek a szülői. De a rossznak nincs önálló léte, csak a jónak, a rossz csak a jónak hiánya. A sok hamisság, hazugság rosszakarat a meggondolt értelem hiánya és a szeretetlenség, amely napjainkban bennünket sokszor elválaszt és a jóakarat hiánya. És mégis az Isten megengedi ezeket? Az Isten tökéletesnek alkotta az embert és szabadságot adott neki. Ki hinné, hogy ebből a szabadságból fakad a rossz és hogy átok legyen a féktelen szabadosság. Jézus Krisztus szóval és szenvedésével derített fényt a misztériumokra. Amidőn Krisztust a kereszten látjuk, szenvedése békébe simult és a gyötrelmek minden vonása eltűnt és az Arc a megnemesedés és lélekboldogság szentségébe magasztosult, A szenvedést egyedül mi tudjuk átérezni, akik szenvedünk és akik Krisztus követői, rokonai vagyunk. Nemvagyunke mi is szenvedők, ruhátlanok, éhezők, szomjúhozok és hajléktalanok ? Ha van is sok értelmi és akarati, egyszóval emberi rossz, kisebbíthetjük a bajokat, ha a szabadosságunkat megfékezzük. Nem szabad visszaélni a szabadsággal, ami a mai időkben oly sok szenvedésnek az oka. A mi békés életünknek, a mi üdvösségünknek egyetlen eszköze, ha a kereszttel vagyunk keresztények. Kereszt nélkül ne akarjunk keresztények lenni. . . . Csak ez az utolsó mondat vésődjék lelkünkbe-szivünkbe ebből az első böjti beszédből. Ne akarjunk kereszt nélkül keresztények lenni. Akkor már is egy termékeny mag hullott el a böjti első ájtatosságon. Beszámoló a győri gazdagyülósről Szakértők szerint a hazai buzavetésterületünk 20 % án a manitóba búzával egyenértékű, 60 %-án a sütő iparban felhasználható és 20 %-án feljavításra szoruló buza termelhető. A Dunántúl két helyén a legjobb minőségű amerikai búzánál értékesebb búzát termelnek, de sajnos csak kis mennyiségben s ezért ezt az ugyanazon minőségből nagyobb készletet kereső export cégek nem használhatják. Európában elismert tény, hogy a magyar búzából készült liszt zamatos, jóízű. A hiba a termelés rendszertelenségében van Sokszor a 40—50 holdas gazda is többféle búzát termel, holott az egész vármegyében csak egyfélét kellene termelni, mely megfelel a klímának s az európai fogyasztók Ízlésének. A békében világhírű malomiparunk is, a gabona, illetve lisztek különfélesége és gyakran változó minősége miatt veszített régi jó hireből. A nemzetközi kereskedelem csak nagy mennyiségeket s állandóan egyforma minőségeket tud használni. Nyugaton a sütőipar már nem kézi kis ipar, hanem hatalmas gyárüzem, amely egy lisztféleségre rendezkedik be s amelynél a különféle lisztfajták változása az üzem folytonosságát veszélyezteti, az üzemi költségeket fokozza és üzemzavarokat okoz. A kenyér vagy tésztagyár nem tud oly könnyen alkalmazkodni az uj fajta liszthez, mint a kézi erővel dolgozó pék, aki sokkal hamarább s kevesebb kockázattal és veszteséggel tér át ujabb feldolgozási és sütési módszerekre. A kenyér és tésztagyár renoméján sokkal többet ront az átmeneti idő kísérleteinek kevésbé sikerült gyártmánya, mint a mi falusi pékünknek a liszt hibájából előforduló egykét gyengébb minőségű sütése. Különösen az angol malmok szívesen és ma is jó áron veszik meg az állandóan egyforma minőségű és nagy mennyiségű búzát. A száraz siker tartalmon és minőségen kivül a küllemet is figyelembe veszik. Célul tehát azt kell kitűzni, hogy egységes tipust termeljünk állandóan és nagy területeken. A gazdagyűlés véleménye szerint a hazai búzatermelést némileg le kell épiteni, de gazdaságosan, oly módon, hogy nagyobb gondot kell fordítani az állattenyésztés fokozása érdekében a takarmánytermelésre. Ma a Dunántúlon a mezőgazdaságilag művelt földeknek csak 10 %-án termelnek takarmányt. Sokoropátkai Szabó István a négyes vetésforgót, az úgynevezett norfolki rendszert ajánlotta, amelynél a vetés terület 25 %-a őszi kalászos, ugyanannyi tavaszi kalászos, kapás és takarmány te.melés. Figyelembe kell vennünk azt, hogy a buza árához viszonyítva sokkal jobb az élőállatok, az állati nyerstermékek, a gyümölcs a zab és árpa forgalmi ára. A faj baromfi-, sertésés szarvasmarha tenyésztés úgy beifogyasztásra, mint export céljaira jövedelmezőbb s ennek a jövője is biztatóbb. Bár a buza vetésterület csökkentése nehezen keresztülvihetőnek látszik, de mégis foglalkozni kell azzal, hogy a búzának kevésbé alkalmas területeken fokozatosan áttérjünk más művelési ágakra. A Dunántúlon termelt sörárpa pld. jó minőségénél fogva külföldre is eljutott, ismert és kedvelt cikk vo't már eddig is. A jó minőségű sörárpa elég biztos kalkulátiót enged a termelőnek s főleg a Dunántúl kedvező földrajzi, éghajlati és talaj viszonyainál fogva erre elsősorban is praedestinálva is volna. A búzával bevetett területből 100.000 katasztrális holdat (a dunántúli összterület 10 %-át) sörárpával kellene helyettesíteni. Ilyenformán 750.000 q mint olyan közép és gyengébb minőségű búzával kevesebb kerülne a piacra, amelynek elhelyezése többnyire nagy nehézségeket okoz, A termelési költségek csökkentése érdekében az iparcikkek árának csökkentését és esetleg a közterhek mérséklését kéri a gazdaközönség. Erélyes hangok hallatszottak a kartellek agrárellenes működéséről. Drága ekével és drága csizmában nem lehet olcsó búzát termelni. Kifogásolták azt, hogy évenként 150.000.000 pengő értékű iparcikket importálunk a külföldről és rekompenzátió képen nem tudjuk exportálni a mi 5,000.000 q buzafeleslegünket olyan áron, mely a termelési költségeken felül némi polgári hasznot is biztositana a termelőnek nehéz munkája fejében. Kormányintézkedéseket kérnek azon irányban, hogy a külkereskedelmi szerződések kötésekor és megújításakor az importált iparcikkek értéke ellenében magyar agrár termékek exportjának lehetőségét biztosítsák. Végül helyeslőleg tudomásul vette a gazdagyűlés a magyar kir. földmivelésügyi kormánynak a búzatermesztés és értékesítés átszervezésére illetőleg egységesítésére irányuló törekvését, ezt a Felsődunántúli Mezőgazdaság sajátos viszonyainak figyelembe vételével magáévá tette s a magyar királyi földmivelésügyi miniszteri kormányt ezen munkatervének keresztülvitelében támogatásáról biztosította. A gazdaközönség kívánatosnak tartja, hogy a hazai buza nemesítés a jövőben oly irányban tereitessék, hogy a külföldi keresletet kielégítő és versenyképes fajta változatok alhassanak a gazdák rendelkezésére, ezek a fajta változatok lehetőleg minél nagyobb területeket felölelő körzetekben és lehetőleg kevés számban terjesztessenek el. A buza belföldi szabad forgalmának fenntartásával a buza exportálása egységes irányítás és állami ellenőrzés mellett az export kereskedelem és a szövetkezeti értékesítés bevonásával törté íjék. A buza minőségi értéi meghatározása úgy bel- mint külföldi vonatkozásban egységesen szabályozandó minél egyszerűbb és cr- SAJÁT KÉSZÍTÉSŰ lepedő-vászon, köpper, törül. , köző, konyha* és kenyérruha, Uf4^i O^Äl/A'H' «brosz (nagyban és kicsinyben) !!Cy»l v£UVUll iegjutáayosabban beszerezhető Pelczmann Lászlóim Esztergom, Széchenyi-tér 16. sz. (Saját ház.) Telefonszám 135. Házi kender szövésre elfogadtató