Esztergom és Vidéke, 1931

1931-03-25 / 25.szám

elszavalta Kemenes Ferenc : Népem ifjaihoz c. költeményét nagy hatást keltve. Majd a fúvóskar adott elő Bánk-bán c. operából égy részletet. Most Horváth Anzelm értékes fel­olvasása következett, mely után Thomas Lajos IV. o. t. elszavalta meleg átérzéssel és pompás előadás­ban Szent Benedek himnuszát. Az ünnepély fénypontja volt vitéz báthi Berkó István ezredesnek, az intézet egykori tanítványának ünnepi beszéde. Az illusztris előadó az intézet nö­vendékeihez szólott különösképpen. Méltatta a bencés-rendnek az egész világra kiható munkásságát, a ma­gyar nép megtérítése és művelődése körüli érdemeit, lelkére kötötte a növendékeknek, hogy mindig büsz­kék legyenek arra, hogy ők is an­nak a rendnek tanítványai, amely­nek szent Benedek az alapítója és véssék lelkükbe annak hármas sza vát: hit, erkölcsös élet és munka s ez vezesse őket az élet minden te­rén. A műsor utolsó számában is mét a fúvós zenekar szerepelt nagy sikerrel idb. Zsolt Nándor karnagy vezénylésével. A gyönyörű műsornak minden egyes száma pompásan sikerült. A cserkész fúvóskart szép számaiért sokszor megtapsolták és így ráadás­nótákat kellett adniok, amelyek újabb lelkes tapsokat eredményezett a ze­nekarnak. Másnap, f. hó 21-én, Szent Bene­dek ünnepén, reggel negyed kilenc órakor a S 7 ent Ferenc rendiek tem­plomában ünnepi szentmise volt, mely alatt a gimnázium énekkara Schubert misét adott elő Hajnali Kálmán karnagy mesteri vezetése mellett. Az Esztergomi Hajós Egylet idegen­forgalmi propagandája A helybeli idegenforgalmi bizottság legutóbbi üléséről megjelent hírlapi közlemény szerint a bizottság a vá­ros szempontjából elsőrendű fontos­ságú idegenforgalom egyik jelenté­keny tényezőjét a regattistákban s az egyletenkivüli evezősökben látja. Már több izben és részletesen rá­mutattam e lap hasábjain arra, hogy Esztergom — sok más szépsége és nevezetessége mellett — a vizi spor­tok szempontjából páratlanul kedvező fekvésű. A Regensburg Szulina kö­zötti több ezer kilométeres Duna­szakaszon nincs még egy város, amelynek fekvése és vizi környéke oly előnyös lenne, mint a mi váro­sunké, amely egyenesen predeszti­nálva van arra, hogy az evezősök eldorádója legyen. A Nagyduna nyugat-keleti folyá­sának köszönhetjük a hullámmentes sima víztükröt, mig pl. Budapesten, a déli folyású Dunán, a gyakori déli szél hullámai sokat kellemetlenked­nek az evezősöknek. A folyása lassú, örvények, sziklák, kövek, forgalmi akadályok nincsenek, a part mene­teles, kavicsos vagy homokos, min­denütt könnyű kikötni. Nagy előnyük a 3 km Kisduna, hol a legszélesebb időben, sőt vihar­ban is veszélytelenül lehet evezni, mert a magas partokat szegélyező ház, illetve fasorok minden hullám­képződést megakadályoznak. Főgyönyörűségeink pedig a felső szigetek, a Körlvélyes, Nyárasd és a Csitrik, ahol a legsimább viz és a legszebb környezet, ideális strand várja az evezősöket, kitűnő vizi-vi­kend-hely. Nagyon igaza volt az idegenfor­galmi bizottságnak, amikor itt ered­ményeket vár. E téren mindenkor számithat a Hajós Egylet leginten­zívebb közreműködésére és támoga­tására. Hisz már eddig is sokat pro­pagáltuk Esztergomot a hazai és külföldi regattisták között. A hívó szavunkra érkező túrázók kényelmére 20 ágyas vendégszobákat rendeztünk be, magyar és németnyelvű eszter­gomi kalauzt adunk esztergomi ven­dégeinknek, sőt legtöbbször mi ma­gunk kisérjük fel őket a bazilikába, a primási palotába, a strandra. Hogy propagandánk nem volt eredménytelen, ezt igazolja az, hogy évenkint igen sok magyar, több száz német és osztrák evezős száll ki tal­punkon, de voltak klubházunkban dán, svéd, norvég, sőt amerikai ven dégek is s a legtöbb itt töltött egy teljes pihenő napot. Az egyleti versenyek Esztergom mozgalmas napjai, amelyekre számos idegen versenyző és kisérő jön el. Kezdeményezésünkre a magyar eve zős szövetség is itt rendezte első ván dorgyűlését. Az idén fokozott erővel és új esz­közökkel is folytatjuk propagandán­kat. Jaschik Álmos festőművész, tagtársunk grafikai téren feltűnést keltő plakátsorozatot tervezett. Ezek a plakátok a Buzárovits-könyvkeres­kedés kirakatában láthatók. Az ösz­szes hazai, osztrák és német s szá­mos más külföldi vizisport-egyletnek küldöttünk belőlük a külföldi klub­házakban leendő kifüggesztés cél­jából. Legyen meggyőződve a bizottság s az ügy iránti minden érdeklődő, hogy amily nehéz, de fáradhatatlan munkával küzd a Hajós Egylet a regattasport fejlesztéseért és saját exisztenciájáért, amily bizakodó lé­lekkel várja az eddigi működését kisérő közöny eloszlását, éppoly ön­zetlen és agilis munkása óhajt lenni városunk idegenforgalmának. Zs. y. Március 15. a vidéken Március 15-ének lelkes megünnep­léséről még mindig érkeznek hozzánk tudósítások községeinkből, melyek alapján az alábbiakban számolunk be a vidék szabadság-ünnepeiről: Annavölgy. A helyi Népművelési Bizottság rendezésében folyt le a március 15-i ünnepély, amelyen részt vett a község apraja-nagyja. Az is­kolások és a leventék zászlóik alatt vonultak fel a Munkás Otthonhoz, melynek dísztermében folyt le az ünnepség, mely délután 4 órakor kez­dődött. Az ünnepélyen közel 1000 főnyi közönség vett részt. A műsor Hymnus-sal kezdődött, melyet a kö­zönség énekelt. Utána Vida Ferenc szavalta el „Trianon" cimű saját költeményét, nagy hatással. A harma­dik szám Csite Károly: „Esik eső" c. hazafias színműve volt, melyet kitűnő betanításban az iskolás gyer­mekek adtak elő. A gyermekkar a „Kerepesi temetőben" c. éneket adta elő precízen. Majd ismét szava­lat következett: Móra L.: „Uj már­ciust várunk" c. költeményét Molnár Jenő VI. o. t. szavalta kitűnően. A következő szám klarinét-szóló volt harmonium-kisérettel. Juhász Balázs adott elő hazafias dalokat, kisérte Kiss Sándor. Játékuk művészi volt. Nagy sikerük volt az annavölgyi műkedvelőknek, akik Wiesenbacher J. : „Öreg honvéd" c. színművét ad­ták elő. Az ünnepi beszédet Kálmán József leventefőoktató mondotta hazafias hévvel. Monus Mihály le­vente a „Nemzeti dalt" szavalta lel­kesen. Igen hatásos volt az iskolá­sok által alakított „Hungária" c. irredenta élőkép. A szépen sikerült műsort a „Hiszekegy" fejezte be, melyet közönség énekelt. Lelkes hangulatban, a szép márciusi idők emlékével oszlott szét a közönség. Héreg. A szokásos keretek kö­zött ünnepelte a szabadság napját Héreg község is. Beszédet mondot­tak Bod Emil és Csefán Béla tani­tók. Este szinelőadások voltak. A katolikusoknál az iskolás gyermekek Régenhardtné Csoór Piroska : „Re­ménységünk" c. 3 felvonásos haza­fias irányú színművét adták elő Cse­fán Béla tanitó rendezésében. A re­formátusoknál pedig Tóth Ede : „A falu rossza" c. népszínművét adták elő Bod Emil ref. tanitó rendezésé­ben. Mindkét előadás fényesen si­került. Pilisszentkereszt. Mint minden évben, az idén is szép ünnepély ke­retében ünnepelte meg Pilisszentlé lek március 15-ét. A gyönyörű irre­denta színdarabot, melyet Bartha Róbert állami iskolai igazgató taní­tott be, könnyes szemmel nézte vé-1 gig a község tót lakossága. Ölbey | Irén állami tanítónő lelkes hangú sép beszédet mondott. Szebbnél­szebb szavalatok és énekszámok hangzottak még el. Bájos volt még az óvódások előadása is. Pár évvel ezelőtt került a községbe Bartha Ró­bert, akinek ereiben tót vér csörge­dezik, de szivében lüktet a magyar haza forró szeretete, és az akkori közönyt a március 15-i ünnepséggel szemben, fokról-fokra oly lelkes ér­deklődéssé tudta varázsolni, hogy ma az ünnepséget háromszor-négyszer kell megismételni, mert az iskolate­rem nem képes bef gadni az érdek­lődőket. Azelőtt két-három ember hallga'ta végig ezeket az előadásokat. Lám, az igaz honszeretet csodát művel! Sárisáp. D. e. 10 órakor vonul­tak fel az iskolás növendékek Dávid Tamás igazgató-tanító, a leventék Huszár István leventefőoktató és az elöljáróság Laux Antal főjegyző vezetésésével a levente zenekar hang­JHÍ mellett. A templomba mentek. Ünnepi szentmisét és szentbeszédet hallgattak, melyeket Marosi József segédlelkész mondott. Az istentiszte­let után az iskola dísztermében volt lélekemelő hazafias ünnepély nívós műsorral. Mind a templomi istentisz­telet, mind az iskolai ünnepély a sárisápiak áldozatos és lelkes haza­szeretetéről tanúskodnak, melyben egybeolvad ennek az erősen magya­rosodó község népének, vezetőinek és tantestületének szive és lelke. xmimmmmmmmmmmmmmmímmmmmmmmmmmmmm Egyszerűsítették a magyar háborús emlékérem adományozási eljárását A magyar háborús emlékérem ado­mányozása iránti folyamodások al­kalmával szerzett tapasztalatok az eljárás egyszerűsítését tették szükségessé. Ezért a minisz­terelnök a Budapesti Közlöny 1931. évi március 3-án megjelent 51. szá­mában 7775—1930. M. E. I. szám alatt a kérvények kezelését sokkal egyszerűbbé és gyorsabbá tette s ezért remélhető, hogy a folyamodók ezentúl a ne­kik járó kitüntetést minden felesleges utánjárás nélkül a lehető legrövidebb időn be­lül meg fogják kapni. Az egyszerűsített eljárás szerint mindazon igényjogosultak, akik a világháború alatt katonák voltak vagy egyéb cimen szereztek érdemeket, kér­vényeiket, ha. közszolgálat alkalma­zottak: hivatali főnöküknél, ha nem közszolgálati alkalmazottak ; nagy- és kisközségekben a községi-, illetőleg a körjegyzőnél, megyei és törvény­hatósági joggal felruházott városok­ban a polgármesternél nyújtják be. Innen a volt katonák kérvényei — igazolás után — az illetékes törvény­hatóság területén irűködő vármegyei vitézi székhez kerülnek. Azon igény­jogosultak kérvényei'. pedig, akik nem mint volt katonák, hanem egyéb ci­men folyamodnak, a hivatali főnö­kök illetőleg az előbb felsorolt köz­igazgatási hatóságok közvetlenül az Országos Vitézi Szék háborús emlék­érem irodájához továbbítják. Ezen eljárás lehetővé teszi, hogy minden igényjogosult a legrövidebb időn belül hoz­zájusson az emlékéremhez és meg fognak szűnni azok a panaszok is melyek a hosz szadalmas eljárás következ­tében hangzottak el.. Kérvény űrlapok az összes dohány tőzsdékben kaphatók. A magyar há borús emlékérmet büszkén viseli im­már nemcsak a magyar igényjogo­sultak tömege, hanem mindazon kül­földiek is, akik velünk vállvetve har­coltak az ezeréves határokért. NÉPMŰVELÉS Annavölgybánya. Kiváló lelke­sedéssel dolgozó annavölgybányai népművelési Bizottság legutóbbi elő­adásán dr. Záborszky István theol. tanár, kiváló szónok volt az előadó. Kiss Sándor tanitó, Turczer János főaknász, Molnár Ferenc és Turczer Antal kis szalonzenekart hoztak létre, mely igen kedves számokat adott elő. Kégly Irénke és Kempny Katóka szép szavalatokkal kedveskedtek. Juhász Balázs kurucdalokat játszott mélyklarinéton, melyeket harmóniu­mon kisért Kiss Sándor tanitó. Pro­hászka Terike és Kiss Sándor igen jó készültséggel és hanganyaggal vallásos és hazafias duókat énekel­tek Paul Antalné kísérete mellett. Valóban példaadó és mintaszerű ezen kis bányahelynek szociális munkássága, mely Csenke István igazgató-tanító lelkiismeretes munká­jának eredménye. Komárom. Lebisch Vince polgári­iskolai igazgató Petőfi Sándor költé­szetét vonatkozásban a magvar sza­badságharccal, ismertette. Khűnel Mária és Horváth Kálmán igen szé­pen szavaltak Petőfi verseket. Tróg­mayer Jenő szavalata is kiemelkedő szám volt a műsorban Hazafias da­lokat énekelt Bischoff Géza karnagy, ugyancsak közreműködött a veze­tése alatt álló kiváló Szent Imre Dalkör. Surányi apát-plébános záró­beszédet mondott, mert a komáromi népművelési előadássorozatok befe­jezést nyertek. > Q P3 iüfftS Férfi öltöny és női ruhaszöveteket legújabb kimintázásban feltűnő olcsó árban árusítja ILttrÉS SÁNDOR GÉG Szécheoyi-tér 21. szám alatt. Q

Next

/
Oldalképek
Tartalom